Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-dunántúli régiók fejlődésére Alprojekt-záró konferencia A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-dunántúli régiók fejlődésére Alprojekt-záró konferencia A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége."— Előadás másolata:

1 A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-dunántúli régiók fejlődésére Alprojekt-záró konferencia A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből Dr. Lukovics Miklós – Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Győr, május 4.

2 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) Az empíriát megalapozó alapvetések Az elemzés fogalmi háttere és keretei Módszertan, módszertani problémák Indikátorok Egydimenziós skálázás Klaszteranalízis Az előadás felépítése A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből

3 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) Elhelyezve a Visegrádi Országokat az európai járműgyártás rendszerében és gazdasági terében ki kell tágítanunk a járműipar makro-régiójának fogalmát a kibővült Európai Unió határain is túl. A gazdasági integráció folyamata, az üzleti kapcsolatok és termelési láncok az EFTA rendszerében jóval nagyobb területet fednek le, mint az Unió intézményi határai. A járműipar szempontjából a Visegrádi Négyek megyéinek versenyképességi mutatóit tehát egy jóval nagyobb kontextusban kell elhelyeznünk és értékelnünk. A Kelet-Közép-Európát jelentő makro-régió területi egységeinek versenyképességét értelmezve fontos következtetések vonhatók le a járműipar tekintetében is. A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből Az empíriát megalapozó alapvetések

4 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) Az összehasonlító elemzés megvilágítja hazánk megyéinek helyzetét, és pozícióit a kelet-közép-európai régiók versenyében ALAPKÉRDÉS: milyen szintű vállalati versenyelőnyök létrehozására képesek az egyes területi egységek gazdaságai. A Visegrádi Országok megyéire kiterjedő elemzés egy összehasonlító képet ad Kelet-Közép-Európa térségeinek relatív versenyképességéről. A régió versenyképességi elemzése fontos tanulságokkal szolgálhat az egyes lokális térségek, és az azokban lokalizálódó járműipari körzetek pozícióiról és a fejlesztési pályák irányairól. AZ ELEMZÉS CÉLJA: a Visegrádi Országok versenyképességének vizsgálata NUTS3 szinten, illetve e szintek versenyképességi rangsorának felállítása. Ehhez először a vizsgálat alapját képző – modell és – indikátorok, majd az – alkalmazott módszerek bemutatása következik A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből Az empíriát megalapozó alapvetések

5 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) „a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek vagy nemzetek feletti régiók képessége létrehozni relatíve magas tényezőjövedelmet és relatíve magas foglalkoztatottsági szintet egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek ki vannak téve” A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből Fogalmi háttér, vizsgálati keret

6 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) Összemérhető mérőszámok? Empirikus vizsgálatok során csak olyan indikátorok alkalmazhatóak, melyek tartalmilag ugyanazt jelentik mindenegyes területi egységre. EUROSTAT A piramis modell egyes kategóriáihoz 4-10, míg más kategóriákhoz egyáltalán nem érhető el adat NUT3 szinten. A piramis modellnek csak egy részét tudjuk alkalmazni, mindezt úgy, hogy a piramis ne billenjen meg. Ez első közelítésben két dolgot jelent. – Egyrészt az adott szinten minden kategóriát alkalmaznunk kell, – másrészt az egyes kategóriákat leíró indikátorok száma egyensúlyban legyen. MEGOLDÁS: első közelítésben az elemzéshez a piramis modellnek csak a legfelső szintjét, azaz alapkategóriákat (jövedelmek, munkatermelékenység, foglalkoztatottság) használjuk úgy, hogy mindegyik kategóriát maximum 2 indikátorral írunk le. Majd a kapott eredményeket összevetjük a piramis modell, más nem alkalmazott kategóriáját leíró mérőszámokkal A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből Módszertani probléma

7 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) Alapkategóriákat leíró indikátorok Egy főre jutó GDP piaci áron az EU átlag százalékában, 2008 Egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték, millió euró/fő, 2008 Munkanélküliségi ráta, %, 2008 Foglalkoztatási ráta, %, 2008 További jellemzéshez, tipizáláshoz használt indikátorok Népesség növekedés az előző évhez képest, %, 2008 Migráció változása az előző évhez képest, %, 2008 Születéskor várható élettartam, év, 2008 Mezőgazdaság, halászat részesedése a terület bruttó hozzáadott értékéből, %, 2008 Ipar, építő ipar nélkül részesedése a terület bruttó hozzáadott értékéből, %, 2008 Építőipar részesedése a terület bruttó hozzáadott értékéből, %, 2008 Szolgáltatások részesedése a terület bruttó hozzáadott értékéből, %, 2008 Nagy-és kiskereskedelem, szállodák és éttermek, közlekedés részesedése a terület bruttó hozzáadott értékéből, %, 2008 Pénzügyi közvetítés, ingatlan szolgáltatások részesedése a terület bruttó hozzáadott értékéből, %, 2008 Közigazgatás, közösségi szolgáltatás részesedése a terület bruttó hozzáadott értékéből, %, lakosra jutó vállalkozások száma Aktivitási ráta, %, főre jutó bruttó hozzáadott érték, millió euró/fő, 2008 A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből Az elemzésbe bevont indikátorok

8 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) Többváltozós statisztikai eljárások jöhetnek szóba. Először egy versenyképességi rangsort kívánunk felállítani a vizsgált területekre az alapkategóriákat leíró indikátorok alapján. Ehhez a többdimenziós skálázás egy speciális esetét, az egydimenziós skálázást fogjuk használni. Végül pedig a rangsorolás eredményét a további indikátorokkal. Másodszor a vizsgált NUTS3 egységeket csoportosítjuk klaszteranalízis segítségével. Majd a kialakult klasztereket tipizáljuk, jellemezzük. MDS: S-stress 0,053 A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből Alkalmazott módszerek

9 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) Rang- szám Terület Rang- szám TerületRang-számTerület 1Hlavní mesto Praha37Zilinský kraj73Gdanski 2Miasto Warszawa38Opolski74Suwalski 3Bratislavský kraj39Rybnicki75Hajdú-Bihar 4Budapest40Vas76Bács-Kiskun 5Miasto Poznan41Karlovarský kraj77Jász-Nagykun-Szolnok 6Legnicko-Glogowski42Nitriansky kraj78Koninski 7Miasto Kraków43Sosnowiecki79Slupski 8Trnavský kraj44Ciechanowsko-plocki80Bytomski 9Stredoceský kraj45Skierniewicki81Lomzynski 10Jihomoravský kraj46Warszawski-wschodni82Nowosadecki 11Miasto Wroclaw47Leszczynski83Tolna 12Tyski48Zala84Tarnobrzeski 13Trojmiejski49Piotrkowski85Krosnienski 14Jihocecký kraj50Bialostocki86Elcki 15Plzenský kraj51Sieradzki87Baranya 16Miasto Lódz52Gorzowski88Radomski 17Katowicki53Rzeszowski89Chelmsko-zamojski 18Pardubický kraj54Czestochowski90Bialski 19Zlínský kraj55Zielonogórski91Przemyski 20Královéhradecký kraj56Lódzki92Somogy 22Komárom-Esztergom57Wroclawski93Nyski 22Gyor-Moson-Sopron58Veszprém94Békés 23Vysocina59Olsztynski95Heves 24Miasto Szczecin60Csongrád96Grudziadzki 25Warszawski-zachodni61Ostrolecko-siedlecki97Jeleniogórski 26Moravskoslezský kraj62Oswiecimski98Wloclawski 27Poznanski63Lubelski99Pulawski 28Trenciansky kraj64Szczecinski100Walbrzyski 29Liberecký kraj65Sandomiersko-jedrzejowski101Koszalinski 30Olomoucký kraj66Kaliski102Presovský kraj 31Ústecký kraj67Pilski103Stargardzki 32Bydgosko-Torunski68Starogardzki104Kosický kraj 33Bielski69Kielecki105Nógrád 34Pest70Elblaski106Borsod-Abaúj-Zemplén 35Gliwicki71Krakowski107Szabolcs-Szatmár-Bereg 36Fejér72Tarnowski108Banskobystrický kraj

10 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből

11 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) Annak vizsgálatára, hogy a Visegrádi Országok NUTS3 szerinti rangsorban való elhelyezkedése között van-e szignifikáns különbség Kruskal-Wallis tesztet alkalmazhatunk Az SPSS 18.0 szoftverben ennek mélyebb vizsgálatára is lehetőségünk van, az összehasonlítás szám alapján korrekcióval ellátott Post Hoc teszt alapján. A rangsorban a magyar megyék átlagos rangszáma 66., míg a cseh területeké 20,4, a lengyel területeké 58,3, a szlovák területeké pedig 54. Ezek az eltérések csak a cseh-magyar és a cseh-lengyel viszonyításban szignifikánsak, azaz megállapíthatjuk, hogy a cseh NUTS3 területek szignifikánsan jobb helyet foglalnak el a rangsorban, mint a magyar és a lengyel NUTS3 területek A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből Az elhelyezkedések szignifikáns különbözősége

12 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) Terület Helyezés az egyes dimenziókban Együttesen Munkanélküliségi ráta alapján Egy főre jutó GDP alapján Egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték alapján Foglalko ztatási ráta alapján Budapest415,5444 Komárom-Esztergom21,52726,5727 Győr-Moson-Sopron21,5818,52237 Pest Fejér3631,538,54544 Vas4031, Zala4848,547,57432 Veszprém5853, Csongrád Hajdú-Bihar7583, Bács-Kiskun Jász-Nagykun-Szolnok7776,586,59349 Tolna Baranya Somogy929591,58665 Békés9493,594,59174 Heves959774,56579 Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén106 86,56891 Szabolcs-Szatmár-Bereg N=107

13 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) Változó Korrelációs együttható értéke SzignifikanciaszintN Népességnövekedés az előző évhez képest, %, 2008,077, Migráció változása az előző évhez képest, %, 2008,494, Születéskor várható élettartam, év, 2008,526, Mezőgazdaság, halászat részesedése a terület bruttó hozzáadott értékéből, %, ,591, Ipar (építőipar nélkül) részesedése a terület bruttó hozzáadott értékéből, %, 2008,259, Építőipar részesedése a terület bruttó hozzáadott értékéből, %, ,061, Szolgáltatások részesedése a terület bruttó hozzáadott értékéből, %, ,141, Nagy- és kiskereskedelem, szállodák és éttermek, közlekedés részesedése a terület bruttó hozzáadott értékéből, %, 2008,086, Pénzügyi közvetítés, ingatlan szolgáltatások részesedése a terület bruttó hozzáadott értékéből, %, 2008,069, Közigazgatás, közösségi szolgáltatás részesedése a terület bruttó hozzáadott értékéből, %, ,611, lakosra jutó vállalkozások száma,278, Aktivitási ráta, %, 2008,368, főre jutó bruttó hozzáadott érték, millió euró/fő, 2008,883, A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből A versenyképességi rangsor és a további indikátorok kapcsolata

14 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) Klaszter ORSZÁG Összesen CZHUPLSK Relatíve erős versenyképességű terület Átlagosnál erősebb versenyképességű terület Átlagosnál gyengébb versenyképességű terület Gyengébb versenyképességű terület Relatíve gyenge versenyképességű terület Összesen A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből Klaszteranalízis Kétlépcsős klaszterelzési eljárás, outlierek kiszűrésével

15 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) TerületKlaszter BudapestKiugróan jók Komárom-Esztergomrelatíve erős versenyképességű terület Győr-Moson-Sopronrelatíve erős versenyképességű terület PestÁtlagosnál erősebb versenyképességű terület FejérÁtlagosnál erősebb versenyképességű terület VasÁtlagosnál erősebb versenyképességű terület ZalaÁtlagosnál gyengébb versenyképességű terület VeszprémÁtlagosnál gyengébb versenyképességű terület CsongradÁtlagosnál gyengébb versenyképességű terület Hajdú-BiharÁtlagosnál gyengébb versenyképességű terület Bács-KiskunÁtlagosnál gyengébb versenyképességű terület Jász-Nagykun-SzolnokÁtlagosnál gyengébb versenyképességű terület TolnaGyengébb versenyképességű terület BaranyaGyengébb versenyképességű terület SomogyGyengébb versenyképességű terület BékésGyengébb versenyképességű terület HevesGyengébb versenyképességű terület NógrádRelatíve gyenge versenyképességű terület Borsod-Abaúj-ZemplénRelatíve gyenge versenyképességű terület Szabolcs-Szatmár-BeregLeszakadók A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből

16 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) azt mondhatjuk, hogy minél rosszabb versenyképességi klaszterbe tartozik valaki, a foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi ráta egyre rosszabb lesz. Az egy főre jutó GDP és az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték tekintetében hasonló képet látunk, kivéve, hogy a két leggyengébb klaszter paraméterei fordított sorrendet mutatnak A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből Alapkategóriák indikátorainak átlagos értéke a klaszterekben

17 Az előadás/konferencia rövid címe (max. 1 sor) Klaszter Munkanélküliségi ráta alapján Egy főre jutó GDP alapján Egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték alapján Foglalkoztatási ráta alapján Relatíve erős versenyképességű terület 22,815,727,722,2 Átlagosnál erősebb versenyképességű terület 40,737,336,054,2 Átlagosnál gyengébb versenyképességű terület 57,669,074,459,5 Gyengébb versenyképességű terület 84,388,780,870,8 Relatíve gyenge versenyképességű terület 103,278,652,297,8 A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből Magyar megyék és klaszterek

18 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Mobilitás és környezet Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TAMOP-4.2.1/B-09/1/KONV

19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-dunántúli régiók fejlődésére Alprojekt-záró konferencia A Visegrádi Országok megyéinek versenyképessége."

Hasonló előadás


Google Hirdetések