Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VIZEK A HÁZTARTÁSBAN TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi fejlesztésére.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VIZEK A HÁZTARTÁSBAN TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi fejlesztésére."— Előadás másolata:

1 VIZEK A HÁZTARTÁSBAN TÁMOP B-14/ „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi fejlesztésére és a fogyasztói tudatosság növelésére a teljes ellátási láncban Készítők: Juhász Csaba, Kerezsi György, Pregun Csaba, Szőllősi Nikolett

2 TARTALOM A felszíni vízkészletek kitermelése Vízfertőtlenítési és szagtalanítási technológiák: A felszín alatti vízkészletek kitermelése Vízkezelés, víztisztítás Az ívóvíz A háztartásokban használt ivóvíz-utótisztító kisberendezések Szűrőanyagok típusai Egyéb funkcionális egységek Kisberendezések csoportosítása Minősítés alapján történő csoportosítás A kisberendezések vásárlásának fő okai: A háztartási kisberendezés üzemeltetése és a karbantartása Víz az élelmiszerekben Az élelmiszerek víztartalmának változásai az egyes ételkészítési eljárások során Folyékony kommunális és mezőgazdasági hulladékok és szennyvizek természetközeli kezelése TÁMOP B-14/

3 A FELSZÍNI VÍZKÉSZLETEK KITERMELÉSE A levegővel ellentétben egy ország vízvagyona nem arányos az ország területével, sokkal korlátozottabb mennyiségben áll rendelkezésre, és a nemzetközi áthatások aránya is nagyobb. Augusztusban 85%-os tartósságú vízhozamokat figyelembe véve 1920 m 3 /s víz érkezik az országba, ennek csaknem 70 %-a, 1300m 3 /s a Dunára esik. A Tisza Szolnoknál mért mintegy 100 m 3 /s kisvízhozamát az öntöző lépcsők jelentősen csökkenthetik, így néhány m 3 /s vízfogyasztású ipartelep a Dunán és a Tiszán kívül már csak a Dráva és kisebb mértékben a Rába mellé telepíthető. TÁMOP B-14/

4 A FELSZÍNI VÍZKÉSZLETEK KITERMELÉSE A lakossági vízfogyasztás változása 2000 ig (millió m 3 /nap) A vízkészletek egyenlőtlen térbeli eloszlása miatt az igényeket a helyi készletekből már ma sem lehet mindenütt kielégíteni, a vízhiányos területekre a regionális vízellátási rendszerek pl. a borsodi, balatoni, mátrai stb. juttatnak vizet. TÁMOP B-14/ Lakossági vízfogyasztás vízkitermelése (millió m 3 /nap) ÉvNapi fogyasztásKarsztMélységiFelszíniParti szűrésű 19782,60,30,90, ,70,71,

5 A FELSZÍNI VÍZKÉSZLETEK KITERMELÉSE A felszíni vizek minőségét befolyásoló tényezők A víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak az összességét vízminőségének nevezzük. A vizek minőségét befolyásoló tényezők évszakok szerint változnak, ebből adódóan tág határok között változik a minőség. Legfontosabb természeti tényezők: a víz eredete, a vízgyűjtő terület viszonyai a víz folyási sebessége, mélysége, a vízállás, hőmérséklete hullámzás erőssége csapadékviszonyok napfény erőssége, tartóssága TÁMOP B-14/

6 A FELSZÍNI VÍZKÉSZLETEK KITERMELÉSE Az ivóvízminőség szempontjából fontos vízfizikai jellemzők Zavarosság: A víz zavarosságát a szervetlen és szerves anyagok, az oldhatatlan lebegőanyagok, kolloid részecskék okozzák. Felszíni vizekben a kovasav, vashidroxid, szerves kolloidok, mikroorganizmusok, illetve folyóknál főleg az áradási időszakban a viszonylag durvább szemcséjű anyagok az uralkodók. Hőmérséklet: A víz fizikai tulajdonságai közé sorolandó. A felszíni vizek hőmérséklete erősen ingadozó és késve követi a levegőhőmérséklet változásait. A hőmérséklet a víz viszkozitását és a mikrobiológiai lebontás sebességét jelentősen befolyásolja (a hőmérséklet emelkedésével a sebesség nő). (Öllős, 1987) Fajlagos elektromos vezetőképesség: A víz oldott sótartalmának jellemzésére szolgáló paraméter. A vezetőképesség az oldat elektromos ellenállásnak a reciprok értéke, amelyet két, egyenként 1 cm 2 felületű elektróda közti oldatra vonatkoztatnak 1 cm elektróda távolság mellett. Egysége 1 cm-re vonatkoztatott vezetőképesség. TÁMOP B-14/

7 A FELSZÍNI VIZEK KITERMELÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁI A felszíni vízkivételi művek kialakításának fontosabb szempontjai: Legyen üzembiztonságos szélsőséges vízállások esetén is Szívóvezetékek, szivattyúk védelme a durva szennyeződésektől Stabil, vagy mosott partszakaszon helyezendők el (feliszapolódás és a termelt víz lebegőanyag-tartalma kisebb) 5-6 m-nél mélyebb tározótóból több szinten legyen vízkivételi lehetőség, tó rétegzettségének megfelelően Jég és a kásajég elleni védekezést lehetővé kell tenni TÁMOP B-14/

8 A FELSZÍNI VIZEK KITERMELÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁI TÁMOP B-14/ Magyarország egyik legnagyobb felszíni víz tisztítóműjének, a Keleti-főcsatorna Felszínivíz Tisztítóműnek a példáján. A technológia fő lépései a következőek: 1. Mechanikai szűrés 2. Nyersvíz szivattyúk 3. Vegyszeres kezelés (koagulálás és flokkulálás) 4. Derítés 5. Homokszűrés 6. Csírátlanítás ózonizálással 7. Aktívszén szűrés 8. Klórozás 9. A tiszta ivóvíz tározása és továbbítása

9 A FELSZÍN ALATTI VIZEK KITERMELÉSI LEHETŐSÉGEI - A KUTAK A kút a felszín alatti vízáteresztő geológiai réteg vizét felszínre hozó műtárgy, valamint a hozzá tartozó berendezések. A kutak a fúrás mélysége szerint csoportosíthatók: sekély mélységűek az 50 m-nél kisebb mélységű kutak, kis mélységűek az m kutak; a közepes mélységű kutak m mélyek; a mély kutak az 500 m-nél mélyebbek, ezek a kárpát medencében gyakran 26°c-nál melegebb hévizeket hoznak felszínre. A kutak vízhozama: Ásott kút (0,5-5 m 3 /d) Aknakút ( m 3 /d) Csőkút ( m 3 /d) Mélyfúrású kút ( m 3 /d) Csápos kút ( m 3 /d) Galéria (kútsor, főleg folyók mentén, a parti szűrésű vízbázisokon) TÁMOP B-14/

10 VÍZKEZELÉS, VÍZTISZTÍTÁS Vízfertőtlenítési és szagtalanítási technológiák: Az ózonos vízkezelés az alábbi technológiai lépésekből áll: Oxigéntárolás: Az oxigént tartályban tároljuk és max. 3 bar nyomással, szűrőn keresztül vezetik a generátorba. Ózon előállítás: Az ózongenerátorban az arannyal bevont kettős falu kvarc elektródákban létrejött elektromos kisülések hatására gramm O 3 keletkezik egy m 3 oxigénben. Ózonadagolás: Az ózon tartalmú oxigént az ózon bekeverő medencébe vezetik. A medence első két rekeszében az ózon elnyeletése történik, a harmadik rekesz „pihentető". Az oxigént a két tartály között 2/3-1/3 arányban kell megosztani a beépített tolózárakkal és a rotaméterekkel. Az intenzív érintkeztetést a porlasztó csövek biztosítják. Felesleg ártalmatlanítása: A medencék légteréből az el nem reagált ózont kilevegőztetik, az elszívott levegőben levő ózont termikus bontással (330 ºC) semmisítik meg. Az ózon: 25 -ször hatékonyabb fertőtlenítőszer, mint a HOCl (hipoklórossav), szor hatékonyabb, mint a OCI (hipoklorit), szer hatékonyabb, mint a NH 2Cl (klóramin). Aktívszenes szűrés Klórozás TÁMOP B-14/

11 VÍZKEZELÉS, VÍZTISZTÍTÁS A víztisztítás célja, hogy a kiemelt nyersvizet a fogyasztási igényeknek megfelelő minőségűvé alakítsa. A kutakból, folyókból, tavakból kivett vizet víztisztító művekbe vezetik, ahol több lépcsőből álló szűréssel távolítják el a vízből a szennyeződéseket. A nyersvízben előforduló egészségügyi és környezeti kockázatot jelenő anyagokat a következőképpen lehet csoportosítani: Tűz- és robbanásveszélyes anyagok, elsősorban a metángáz tartozik ide Mérgező, karcinogén (rákkeltő), mutagén (ivari kromoszómakárosító), teratogén (magzati életben károsító) vegyületek (arzén, nehézfémek, peszticidek stb.), Organoleptikus, íz és szagrontó tulajdonságú anyagok. A vas és a mangán ízrontó, az ammónia és a kénhidrogén nagyobb mennyiségben mérgező hatású is lehet. Kontaminánsok: önmagukban nem mérgező anyagok, de belőlük ilyen vegyület keletkezhet az adott tisztítási eljárás során, illetve a környezet anyagaival érintkezve (olajok, zsírok, amelyek klórral reagálva klórozott szénhidrogénekként jelentenek tumor képződési kockázatot) Kiülepedő vagy kirakódásra alkalmas vegyületek, illetve ilyen vegyületek képzésére alkalmasak a vízellátó rendszerben (vízkőképződés, kalcium és magnézium karbonátjai is hidrogén-karbonátjai) Korrozív tulajdonságúak, megtámadják a vízellátó rendszer szerkezeti anyagait (agresszív széndioxid) TÁMOP B-14/

12 AZ IVÓVÍZ Magyarországon az ivóvíz minőségére vonatkozó követelmények a 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet „Paraméterek és határértékek” című, 1. számú mellékletben kerültek kidolgozásra. A csapvíz akkor minősíthető megfelelőnek, ha kórokozó szervezetektől mentes mérgező anyagoktól mentes a mikroorganizmusok szaporodását segítő, megengedett határérték feletti mennyiségű tápanyagokat nem tartalmaz, a vízelosztó rendszerbe továbbított ivóvíz biológiailag stabil, kémiai összetétele olyan, ami a vízelosztó rendszerben káros mértékű korróziót (pl.rozsdásodást), kéreg- és üledékképződést nem eredményez (vagyis a vízvezeték csövekben a lerakódásokat nem segíti elő) hőmérséklet, íz, szag, szín és zavarosság szempontjából is kielégíti az ivóvízminőségi követelményeket. TÁMOP B-14/

13 A HÁZTARTÁSOKBAN HASZNÁLT IVÓVÍZ-UTÓTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK Ennek számos oka lehet, leggyakrabban az esztétikai minőség (íz, szag, szín) javítása, esetleg valamilyen szerves vagy szervetlen szennyező anyag helyi eltávolítása. A vízellátó rendszer üzemeltetői minden háztartásban közegészségügyileg kifogástalan víz biztosítására törekednek. Ha ez központilag nem sikerül, akkor merül fel a helyi, utólagos ivóvíztisztítás igénye. A kisberendezések lehetnek : „point-of-use” (POU) típusúak és „point-of-entry”(POE) típusúak. TÁMOP B-14/

14 SZŰRŐANYAGOK TÍPUSAI Mechanikai szűrők A mechanikai szűrők tulajdonképpen kis átmérőjű szitaszűrők. A tisztítandó víz először ezeken a mechanikai szűrő egységeken folyik át, kiszűrik belőle a nagyobb, lebegő anyagokat, ezzel védve a későbbi, finomabb szűrőket, membránokat a gyors elszennyeződéstől. A mechanikai szűrők lehetnek durva (30-50 μm pórusátmérőjű), illetve finom (10 μm alatti pórusátmérőjű) szűrők. TÁMOP B-14/

15 SZŰRŐANYAGOK TÍPUSAI Aktív szén szűrők Az aktívszénnel történő víztisztítás adszorpciós folyamatokon alapul. A szűrési kapacitás függ az aktívszén típusától, mennyiségétől, a behatási időtől, valamint a szűrőegységek tervezésétől is. Az adszorbensek felületi megkötő kapacitásuk azok porozitásától függ. Az aktívszén szűrőkön kiszűrt szerves anyag jó tápanyagot biztosít a baktériumoknak, így felületén könnyen elszaporodva biohártyát képeznek. Az aktívszén szűrők készülhetnek kőszénből, fából, tőzegből, csontból, fűrészporból, kokszból, kókuszdióhéjből, de más csonthéjas növény héját szintén lehet alapanyagul alkalmazni. A homokszűrő és a granulált aktívszénnel kombinált homokszűrőket is használnak. Viszont az aktív szénen idővel mindig kialakul a baktérium biofilm, melyet regenerálni szükséges. Az aktív szenek mezőgazdasági melléktermékekből is készülhetnek, így felhasználásuk környezetbarát TÁMOP B-14/

16 SZŰRŐANYAGOK TÍPUSAI Ioncserélő gyanták Az ioncserélő gyantákban műanyag alapú vázra épülnek az ioncserét végző, disszo- ciációra képes aktív csoportok. Az ioncserélő gyanták alkalmazásának elve is az adszorpci-ón alapszik, két ion eltérő affinitással kötődik egy adszorpciós felületre. Az ioncserélő gyan-ták a vízben lévő ionokat azonos töltésűre cserélik, az ionok töltése alapján anioncserélő (például az arzén kiszűrésére), illetve kationcserélő (például lágyítás) gyantákat különbözte-tünk meg. Ezen kívül kutatási eredmények azt mutatják, hogy a különböző ioncserélő gyan-ták a szerves anyagok és fémek kiszűrésére is felhasználhatóak lehetnek. TÁMOP B-14/

17 SZŰRŐANYAGOK TÍPUSAI Membránok A membrán egy olyan válaszfal, amelynek szelektív az áteresztőképessége (szemipermeábilis) a különböző molekulákra nézve, az anyagok szétválasztása azok kémiai átalakulás nélkül megy végbe. A membránon keresztüli transzport mozgatóereje a kémiai potenciálkülönbség. A membrán típusa, valamint a domináns kémiai potenciálkülönbséget létrehozó effektus alapján több eljárásról is beszélhetünk, ezek közül a vízkezelés kapcsán szóba jöhető eljárások a mikroszűrés (MF), ultraszűrés (UF), nanoszűrés (NF), fordított vagy reverz ozmózis (RO), dialízis, elektrodialízis. A háztartási víztisztító kisberendezések esetén a mikro-, nano- és ultraszűrésről, valamint a reverz ozmózisról érdemes részleteseb-ben szót ejteni. Egyes UF, valamint az RO membránok egy nagyon vékony (0,1-0,2 μm) szelektív polimer rétegből állnak egy vastag, porózus hordozófelületen. TÁMOP B-14/

18 SZŰRŐANYAGOK TÍPUSAI Egyéb szűrőanyagok A zeolitok Na-,Ca-aluminium szilikátok. A zeolit ásványok porózus (rácshézagos) kőzetek, melyek nagy mennyiségű vizet tar-talmaznak, ami viszont hőkezeléssel könnyen eltávolítható. A zeolit víztisztító képessége az aktívszénéhez hasonlóan adszorpciós folyamatokon alapszik. Egyéb funkcionális egységek Tartály Általában a háztartási kisberendezések lassan állítják elő a tisztított vizet, a megfele-lő használhatóság érdekében iktatják be ezt az egységet. Így a készülék folyamatosan tud működni, a tisztított víz a tartályba gyűlik, és innen engedhetjük ki, ha szükség van rá. A tartályok anyaga általában valamilyen műanyag, ezen kívül leggyakrabban a szűrőházak és a különböző összekötő csövek is műanyagból készülnek. TÁMOP B-14/

19 BAKTERIOLÓGIAI VÉDELMET BIZTOSÍTÓ EGYSÉG A kezelt víz és a kisberendezés mikrobiális elszennyeződése érdekében gyakran ezüstözött aktívszenet, UV-lámpát, illetve KDF-szűrőt építenek be a kisberendezésekbe. Az ezüst-ionok alkalmasak lehetnek baktériumok számának csökkentésére, még az olyan nehezen eltávolítható baktériumok esetén is, mint a Pseudomonas aeruginosa, Stenotrophomonas maltophilia, Acinetobacter baumannii, Legionella pneumophila. Az ezüstözött aktívszén alkalmazása esetén figyelni kell arra, hogy a beoldódó ezüst az emberi egészséget ne veszélyeztesse. Az UV-lámpa alkalmazása fizikai fertőtlenítő eljárás, a baktériumok DNS-ét inaktiválja, így azok szaporodásképtelenek lesznek. Leghatékonyabb 205 és 315 nm között, de leginkább 265 nm hullámhosszon. TÁMOP B-14/

20 AZ IVÓVÍZ UTÓTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSE, SZAKVÉLEMÉNYEZÉSE A háztartási berendezések alkalmazása esetén fontos szem előtt tartani, hogy a kis-berendezés használatával ne a különbféle kockázatokat növeljék, hanem a kiküszöbelendő problémát szüntessék meg. Ezért a forgalomba hozatal, ill. a felhasználás előtt az erre illetékes hatóságok ezeket a kisberendezéseket egészségügyi szempontból megvizsgálják és minősítik. Hazánkban a 201/2001 (X.25) Kormányrendelet [25] 8.§. és 5. sz. melléklete alapján a vízzel érintkező szerkezeti anyagok, vízkezelésben használt vegyszerek, technológiák, valamint ezekkel összefüggően a háztartásokban használatos ivóvíz utótisztító kisberendezések egészségügyi alkalmazási engedélyét, az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakvéleménye alapján, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal állítja ki. TÁMOP B-14/

21 Az ivóvíz utótisztító kisberendezések engedélyezése, szakvéleményezése A háztartási ívóvíztisztítók egyik legjellemzőbb csoportosítási módszere a kisberen-dezés fő funkcionális egysége alapján történik, de szintén csoportba sorolhatók a minősítés, az alkalmazás feltételei, az esetleges korlátozások alapján is. Fő funkcionális egység, felépítés alapján: 1)Mechanikai szűrős kisberendezések: a vízkezelés kizárólag egy 5 és / vagy 1 μm-es mechanikai szűrővel történik. 2)RO membránt tartalmazó kisberendezések: általában több szűrőfokozati sorral rendelkeznek. Rendszerint tartalmaznak mechanikai szűrőket (5 és 1 μm-es), aktívszén előszűrőt, RO- membránt, aktívszén utószűrőt, bakteriális védelmet biztosító egységet (UV-lámpa, ezüstözött aktívszén utószűrőként), tartályt. A minimális keménység biztosítása miatt, valamilyen módszerrel pótolni kell a kezelt víz visszasózását, amelyre több lehetséges módszer van: a)visszasózó patron vagy patronok: a megfelelő mértékű ásványi anyag biztosítá-sához megfelelő behatási idő szükséges b)by-pass üzemmód: az ideális sótartalmat úgy érik el, hogy az RO membránnal tisztított vizet megfelelő arányban keverik a membrán előtti vízzel c)egyéb: pl. a kezelt vízhez ivás előtt megfelelő keménységet biztosító pezsgőtab-lettát adnak 3)Ultra- vagy nanoszűrős kisberendezések: ezek szintén membrán egységet tartalmazó berendezések, de a membrán nem RO, hanem nagyobb pórusátmérőjű nano- vagy ultra-szűrő. A keménységet okozó kalcium- és magnézium-ionok eltávolítása nem olyan jó hatásfokú, mint az RO membrán esetén, ezért a mennyiségük nem csökken le a megadott határérték alá, ivóvízként korlátlanul felhasználható. 4)Aktívszén szűrőanyagot tartalmazó kisberendezések: ezek a kisberendezések általában egyszerű felépítésűek, klór és klórszármazékok megkötésére alkalmasak. A bakteriális védelmet leggyakrabban ezüstözött aktívszén alkalmazásával oldják meg. 5)Ioncserélő gyantát tartalmazó kisberendezések: általában vízlágyítók, amelyek a keménységet okozó kalcium- és magnézium-ionokat nátrium-ionra cserélik. A minimális keménység biztosítása ezeknél a berendezéseknél is probléma. 6)Kancsós kisberendezések: szűrőanyagként aktívszén és esetenként ioncserélő gyanta kombinációját tartalmazó kisberendezések. 7)Speciális berendezések: a felsoroltakon kívül egyéb szűrőanyagot (pl. zeolitot) tartalmazó kisberendezések, vagy speciális, pl. arzénmentesítő vagy lúgosító berendezések. TÁMOP B-14/

22 KISBERENDEZÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA Minősítés alapján történő csoportosítás A. Minősítés alapján 1)Ivásra és egyéb háztartási céllal korlátozás nélkül alkalmazható kisberendezések: a kezelt víz minden paraméter tekintetében (a keménységet is beleértve) megfelel a hazai előírásoknak, így ivóvízként, illetve egyéb háztartási céllal korlátlanul felhasználható. 2)Ivóvíz céllal korlátozottan, egyéb háztartási célra korlát nélkül alkalmazható kisberendezések: a kezelt víz keménysége nem éri el az ivóvízre vonatkozó határértékeket, ezért ivóvízként való alkalmazása csak korlátozottan használható, kizárólagos folyadékforrásként az általa biztosított víz nem alkalmas. 3)Ivásra nem, egyéb háztartási célra alkalmazható kisberendezések: a kezelt víz keménysége nem éri el az előírt határértéket, emiatt a tisztított vizet nem javasolt ivóvízként fogyasztani, de egyéb háztartási célokra megfelel (főzés, tea és kávé készítése stb.). 4)Korlátozásokkal alkalmazható kisberendezés: a kezelt víz valamely paraméter, például a magas ezüst tartalom miatt csecsemőknek vagy kisgyermekeknek szánt élelmiszer készítésére nem alkalmas. 5) Gyakori fertőtlenítést és karbantartást igénylő kisberendezések: mindegyik típusú kis-berendezés igényel rendszeres karbantartást és fertőtlenítést, de egyes esetekben a laboratóriumi mérések alapján a kezelt víz baktériumtartalma a tesztvízhez képes megnövekedett, de nem utal patogén baktériumoknak kedvező biofilm kialakulására, így rendszeres, általában negyedévenkénti fertőtlenítés mellett alkalmazhatók. 6) Hőközlő berendezések előtt alkalmazható kisberendezések: a kezelt víz baktériumtartalma magas, amely patogén baktériumoknak kedvező biofilm kialakulására is utal, így ivóvízként vagy háztartási célra nem alkalmazható, de hőközlő egységek (pl. mosógép) tápvizének kezelésére igen. TÁMOP B-14/

23 VÍZ AZ ÉLELMISZEREKBEN A víz az élelmi anyagban szabad és kötött formában is jelen van. A kémiailag kötött víz jelentős erőkel kapcsolódik az élelmi anyag szerves vagy szervetlen alkotóihoz. A fizikailag-kémiailag kötött víz két módon kötődhet az anyaghoz, mint adszorpciós víz és mint ozmózisos vízmegkötés. Mechanikailag kötött víz található az élelmi anyag felszínén (nedvesítés adhézióval) és kapillárisaiban, továbbá az anyagot alkotó sejtek magasabb szintű szerkezeti egységei között is jelen van ilyen formában kötött víz (szerkezeti víz). TÁMOP B-14/

24 Az élelmiszerek víztartalmának változásai az egyes ételkészítési eljárások során A víz mivel élelmiszer, elvárt, hogy az ivóvíz patogén mikroorganizmusoktól, toxikus anyagoktól, idegen szagtól, színtől, zavarosságtól és íztől mentes legyen. A víz forrásban természetesen előforduló baktériumok jelen lehetnek pl. a technológiai folyamatok által létrejött szennyeződések során (szivattyúzásra vagy szállításra használt berendezések, palackozó berendezések, palackok, kupakok, baktériumok kolonizációja a berendezéseken (Pseudomonas aeruginosa), illetve levegővel érintkezés valamint érintkezés emberrel-állattal (pl. a palackozásnál) során. Az elsődleges (belső/autochton) mikrobióta függ: a víz típusától, forrástól, elhelyezkedésétől; a környező kőzettől és talajtól, oxigén és ásványi anyag tartalomtól és vízhozamtól. Alacsony nitrogénforrás-igényüknek köszönhetően a szaporodáshoz kevés szerves anyagot igényelnek, de lehetnek aerob és pszichrotróf mikroorganizusok is. TÁMOP B-14/

25 Folyékony kommunális és mezőgazdasági hulladékok és szennyvizek természetközeli kezelése A keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos igények és az EU települési szennyvízkezelésről szóló irányelvének határidőre való teljesítéséhez rendelkezésre áll a Települési Szennyvizek Ártalommentes Elhelyezése Nemzeti Programját alkotó két, kormányrendelettel elfogadott program: - a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program (továbbiakban: „A” program), valamint - a 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti, a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja (továbbiakban: „B” program). Az „A” és a „B” program együttesen alapozza meg az ország összes települési szennyvizére vonatkozóan a szakszerű kezelés és az ártalommentes elhelyezés ütemezett megvalósítását. A napjainkban megszokott „közcsatorna + ún. mesterséges (nagyüzemi) szennyvíztisztító telep” rendszer környezetbarát alternatíváinak számítanak a következők: A közcsatornával ellátott területek természetközeli szennyvíztisztítási módszerei, A nem csatornázott területek korszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményekkel történő szennyvíz ártalmatlanítási módszerei. TÁMOP B-14/

26 AZ EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS DEFINÍCIÓJA: Egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek megfelelő szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Típusaik: 1. Szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények Olyan létesítmények (építmények), amelyek a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgálnak, a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosítanak. Az egyedi szennyvíz- elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energia-bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: Az oldómedence, A kavics, illetve homokszűrő(k), TÁMOP B-14/

27 Folyékony kommunális és mezőgazdasági hulladékok és szennyvizek természetközeli kezelése TÁMOP B-14/ Az egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmények lehetséges elemei Előkezelő kisműtárgyak: Oldómedence (családi házak esetében) Olajfogó aknák (éttermek, mosodák, szerviz állomások stb. esetében) Imhoff (kétszintes) akna Közbenső szennyvíztisztító egységek, ha szükséges: Közbenső homokszűrő Recirkulációs durvahomokágyas szűrő Szakaszos üzemű finomhomok szűrő Szivattyús adagolású sekély árkos homoktöltető elhelyező mező Utótisztító és elhelyező egységek: Elhelyező mező Elhelyező ágy (elhelyező akna) 1. változat: egyszerű oldómedence és hagyományos (szikkasztásra alkalmas helyi talajban kialakított) dréncsövezett szikkasztó rendszer 2. változat: Egyszerű oldómedence és hagyományos (szikkasztásra alkalmas helyi talajban kialakított) dréncsövezett szikkasztó rendszer, adagoló szivattyúval Utótisztító egység

28 Folyékony kommunális és mezőgazdasági hulladékok és szennyvizek természetközeli kezelése 2. Közbenső homokszűrő Feladata: - a létesítmény tisztítási teljesítményének (hatásfokának) fokozása (fizikai szűrés, adszorpció, mikrobiológiai bontás); - az elhelyező mező védelme; - A nitrogén eltávolítás javítása (anoxikus folyamatok, dentrifikáció). Közbenső homokszűrők fajtái ábra: - szakaszos üzemű finom homok töltetű szűrő; - recirkulációs, durva homok töltetű szűrő. TÁMOP B-14/

29 FORRÁSOK Juhász, E. Magyarország víziközmű ellátása. Vízügyi közlemények LXXXV. évfolyam füzet 191 p. Orbán, V., Szilágyi, F. (2007) Alkalmazott hidrobiológia. Magyar Viziközmű Szövetség 27-63; p Öllős, G. (1987.) Vízellátás. Budapest 32-59; 672 old. 12.Öllős, G. (1973) Vízellátás és csatornázás kémiája és biológiája. Tankönyvkiadó, Budapest 5-58 p Kovács Zs., Kárpáti Á. (2013) Ivóvíztisztás és víztisztaságvédelem. Pannon Egyetem – Környezetmérnöki Intézet, TÁMOP A/1-11/ , Veszprém. ISBN: felkeresés dátuma http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A KOR -Ivóvíz kiskát- Lakossági tájékoztató GYIK -felkeresés dátuma Némedi, L.(2006)A mikrobiológiai kockázat jellemzése a vízi környezet és a vízi közművek területein. Magyar Víziközmű Szövetség.75.old https://www.antsz.hu/data/cms40591/szax_anita_2012.pdf?query=kisberendez%C3%A9sek%20felhaszn%C3%A1l%C3%A1si%20felt%C3%A9tel ei https://www.antsz.hu/data/cms40591/szax_anita_2012.pdf?query=kisberendez%C3%A9sek%20felhaszn%C3%A1l%C3%A1si%20felt%C3%A9tel ei Deák, T.(2006)Élelmiszer-mikrobiológia.Mezőgazda Kiadó ,285.old. Csapó, J.,Csapóné, K.Zs.(2003) Élelmiszer-kémia. Mezőgazda Kiadó,Budapest old. -felkeresés dátuma felkeresés dátuma évi CLXXXV. Törvény a hulladékról* Peley Á. Organica-FBR szennyvíztisztító telepek üzemeltetési tapasztalatai. Organica Környezettechnológiák Zrt. TÁMOP B-14/

30 ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK KÉRDÉSEK A DIGITÁLIS TESZTEKHEZ (20 DB) 1,Felszíni vizeinek hány százaléka ered Magyarországon? 2,Mennyi mg/l vas mennyiség teszi zavarossá az ivóvizeket? 3,Melyek az ózonos vízkezelés technológiai lépései? 4, Mit nem szabad az ásott kút közelében csinálni? 5, A vízben kellemetlen mellékízt és szagot okozó anyagok eltávolítására milyen technikát alkalmaznak? 6, Miért szükséges az oldott szerves anyagok eltávolítása az ivóvízből? 7, Mely kormányrendeletben határozták meg az ivóvíz paramétereket és határértékeket? 8,Melyek az ivóvízminőség íz és szag problémáinak okai? 9,Hány μg/l az Arzén megengedett vízminőségi határértéke? 10,Az aktív szén szűrők milyen anyagból készülhetnek? TÁMOP B-14/

31 ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK KÉRDÉSEK A DIGITÁLIS TESZTEKHEZ (20 DB) 11, Jellemezze az ivóvízszűrő membránok fajtáit! 12, Mik a klórozás előnyei? 13, Melyik igaz az ózonos kezelésre? 14, Csoportosítsd a nyersvízben előforduló egészségügyi és környezeti kockázatot jelentő anyagokat ? 15, Melyek az egyedi zárt szennyvíztárolók ismérvei? 16, Melyik jelölés jelenti az összes szerves széntartalmat? 17, Milyen típusú kútnak a legnagyobb a vízhozama? 18,Melyek a háztartási ivóvíztisztító berendezések hátrányai? 19, Az élelmiszerek hány százalékos nedvességtartalmát nevezzük légszáraz állapotnak? 20, A víz forrásban természetesen előforduló baktériumok mely technológiai folyamatok során van jelen? TÁMOP B-14/

32 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "VIZEK A HÁZTARTÁSBAN TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi fejlesztésére."

Hasonló előadás


Google Hirdetések