Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Rehabilitációs Foglalkoztatás - Akkreditáció. Foglalkozási rehabilitáció Átfogó jogi szabályozás A 2005. szeptember 2. napján kihirdetett, a rehabilitációs.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Rehabilitációs Foglalkoztatás - Akkreditáció. Foglalkozási rehabilitáció Átfogó jogi szabályozás A 2005. szeptember 2. napján kihirdetett, a rehabilitációs."— Előadás másolata:

1 Rehabilitációs Foglalkoztatás - Akkreditáció

2 Foglalkozási rehabilitáció Átfogó jogi szabályozás A szeptember 2. napján kihirdetett, a rehabilitációs akkreditációról szóló jogszabályok a munkáltatóval munkaviszonyban álló megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának szabályait, valamint a munkáltatók foglalkozási rehabilitációhoz kapcsolódó feladatait határozzák meg. Alapvetően kettő kormányrendelet határozza meg a megváltozott munkaképességüek foglalkoztattási támogatási keretét a jövőben:  a Kormány 176 /2005. (IX. 2.) Korm. Rendelete a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól, valamint, a Kormány 177 /2005. (IX. 2.) Korm. Rendelete a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról

3 A foglalkoztatási rehabilitáció főbb fogalmi elemei A foglalkozási rehabilitáció alanyai  egészségkárosodott személyek  fogyatékos személyek  rokkant személyek

4 A foglalkoztatási rehabilitáció főbb fogalmi elemei egészségkárosodás Az egészségkárosodás a biológiai működés zavara, amely időszakos vagy állandó élettani vagy anatómiai veszteségként, rendellenességként jelenik meg (magas vérnyomás, törött testrész stb.). fogyatékosság A fogyatékosság az emberi funkciók (szenzoros, motoros, mentális funkciók, mint a járás, látás, beszéd, kommunikáció stb.) részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges zavara. Fogyatékos személy tehát az, aki érzékszervi, mozgásszervi vagy értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg akinek a kommunikációja számottevően korlátozott. rokkantság A rokkantság az embernek, mint társadalmi lénynek a társadalmi funkciói betöltésében bekövetkező zavara, vagyis az egyén tartós akadályozottságát jelenti valamely olyan tevékenység ellátásában (önellátás, tanulás, keresőképesség stb.), amely szerepkör, illetőleg feladat ellátása egyébként az egyén neme, kora és társadalmi szerepe alapján elvárható.

5 A megváltozott munkaképességű munkavállaló A megváltozott munkaképességű személyek fogalom a munka világához kapcsolódik, mivel azt a vizsgálati szempontot takarja, hogyan befolyásolja az egészségkárosodás (betegség), fogyatékosság vagy rokkantság az egyén munkavállalását, munkahelyének megtartását; vagyis az egyént a foglalkoztathatóság szempontrendszerén keresztül minősíti.

6 A foglalkozási rehabilitáció tárgya rehabilitáció A rehabilitáció olyan komplex tevékenység, illetőleg folyamat, amelynek célja a meglévő képességek fejlesztése vagy szinten tartása a társadalmi életben való részvétel, az önálló életvitel elősegítése érdekében. Területei: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, foglalkoztatási és szociális rehabilitációs rendszerek. foglalkozási rehabilitáció A foglalkozási rehabilitáció a megváltozott munkaképességűek képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás biztosítására irányul.

7 A foglalkoztatási akkreditáció általános szabályai akkreditációegy eljárás Az akkreditáció valójában egy eljárást jelent, amelynek lefolytatását a megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkáltató kérheti annak érdekében, hogy foglalkozási rehabilitációs tevékenységét az állam elismerje, és számára a foglalkoztatáshoz támogatást nyújtson. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának célja annak tanúsítása, hogy – az akkreditációs tanúsítványban meghatározott székhelyen, telephelyen, illetőleg fióktelepen – a munkáltató rendelkezik azokkal, az akkreditációs követelményrendszerben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják az egészségkárosodással élő és fogyatékos személyek egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben megvalósuló foglalkoztatást, és tevékenységével elősegíti a munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósítását.

8 Az akkreditált munkáltató Az akkreditációs eljárás alanya az a foglalkoztató lehet, aki munkáltatóként megváltozott munkaképességű munkavállalót munkaviszony keretében foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván.  a magánszemély,  a jogi személy, továbbá  a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

9 Az akkreditált munkáltató k különösen: Magánszemély munkáltatók különösen: az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő Természetes személyA „magánmunkáltató” leggyakoribb formája, amikor a természetes személy, mint magánember, és nem mint valamilyen vállalkozási tevékenységet végző jogalany kíván foglalkoztatni munkavállalót a személyes szükségleteinek a kielégítése érdekében, pl. a háztartási, kerti teendők ellátására. Természetes személy A „magánmunkáltató” leggyakoribb formája, amikor a természetes személy, mint magánember, és nem mint valamilyen vállalkozási tevékenységet végző jogalany kíván foglalkoztatni munkavállalót a személyes szükségleteinek a kielégítése érdekében, pl. a háztartási, kerti teendők ellátására. Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában – különleges elbírálás alá eső termékek kivételével – növénytermesztési, kertészeti és állati termékek előállítására, erdei, mezei termékek és melléktermékek gyűjtésére irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.

10 Az akkreditált munkáltató Jogi személy munkáltató lehet különösen: a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság (a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, és a részvénytársaság), az egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai gazdasági egyesülés a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, a közhasznú társaság, a vízitársulat, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, mint munkáltatók: a betéti társaság, a közkereseti társaság.

11 Az akkreditált munkáltató Kivételek Nem lehetnek az akkreditációs eljárás alanyai a következő foglalkoztatók: a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervek, a Kjt. hatálya alá tartozó állami és önkormányzati szervek.

12 Az akkreditáció szintjei és a tanúsítvány Az egyes munkáltatók eltérő foglalkoztatási gyakorlatának, a megváltozott munkaképességű munkavállalók számának és arányának alapján különböző szintű elvárások fogalmazhatók meg. Az akkreditációs szintek bevezetésével lehetővé válik, hogy  a rehabilitációs foglalkoztatást tervező, illetőleg abba éppen bekapcsolódó,  a megváltozott munkaképességű munkavállalókat jelentős számban foglalkoztató, valamint  az egészségkárosodással élő és fogyatékos személyek munkavégzését magas szinten szervező

13 Az akkreditáció szintjei és a tanúsítvány A munkáltatók egyaránt minősíttethetik saját foglalkozási rehabilitációs tevékenységüket. Ennek alapján az elérhető minősítési szintek:  akkreditált foglalkoztató,  rehabilitációs foglalkoztató,  védett foglalkoztató.

14 Rehabilitációs célú munkavégzés Fogalmi elemek Az akkreditációs eljárás egyik kulcskérdése azoknak a körülményeknek a minősítése, amelyek a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását jellemzik. A szabályozás arra kívánja ösztönözni a munkáltatókat, hogy a munkavállalókat valós termelő és szolgáltató tevékenységük folytatása érdekében foglalkoztassák. Az állami támogatás folyósításának nem célja a jövőben a munkáltató – a piac által el nem ismert tevékenységéből eredő – veszteségeinek kompenzálása, valamint az sem, hogy vállalkozások alakuljanak kizárólagosan azzal a céllal, hogy színlelt, illetőleg rehabilitációs célú munkavégzésnek nem tekinthető foglalkoztatással hozzájussanak az állami támogatáshoz.

15 Rehabilitációs célú munkavégzés A jogszabály a rehabilitációs célú munkavégzés fogalmi elemei segítségével  meghatározza a munkavégzés jellegét, és  körbehatárolja a célcsoporthoz tartozó személyek foglalkoztatása esetén követendő, illetőleg tilalmazott munkáltatói magatartásokat.

16 Rehabilitációs célú munkavégzés ”Munkára kész” állapot Közösségi munkavégzés Közösségi munkavégzés Rehabilitációs célú munkavégzés Rehabilitációs célú munkavégzés

17 A munkaszerződésben meghatározottól eltérő munkakörben, illetve munkahelyen végzett tevékenység fogalmai Az akkreditációra, valamint a támogatásokra vonatkozó jogszabályok – főszabály szerint – korlátozzák, illetőleg tilalmazzák a megváltozott munkaképességű munkavállalók más munkakörben vagy más munkahelyen történő foglalkoztatását.

18 A munkaszerződésben meghatározottól eltérő munkakörben, illetve munkahelyen végzett tevékenység fogalmai A Munka Törvénykönyve a munkavállaló más munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatásának több esetét szabályozza: változó munkahely, átirányítás, kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés

19 A munkaszerződésben meghatározottól eltérő munkakörben, illetve munkahelyen végzett tevékenység fogalmai Tilalmazott akkreditációs szempontból az átengedés, a kirendelés és a munkaerő-kölcsönzés. A kiküldetés és a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység korlátozottan, meghatározott feltételek mellett folytatható. A jogszabály helyes alkalmazását elősegítheti, ha az egyes eseteket megkíséreljük elhatárolni egymástól.

20 Akkreditált Vállalkozások Létrehozása és Működtetése Magyarországon

21 Alap akkreditációs tanúsítvánnyal működő vállalkozás feltételrendszere A kisvállalkozások számára alapvetően ez a forma felel meg a legjobban. Az alap akkreditációs tanúsítvány, mint a nevében is jelzett csak az alapvető munkaügyi feltételeknek kell hogy megfeleljen döntően.

22 Az alapvető akkreditációs követelmények A tanúsítvány kiadását megalapozó körülmények Akkreditációs tanúsítvány annak a munkáltatónak adható, amely teljesíti az alapvető akkreditációs követelményeket, vagyis a foglalkoztatást a munkajogi és munkavédelmi szabályok megtartása mellett, a munkavállaló meglévő képességeinek megfelelő, rehabilitációs célú munkavégzés keretében, saját maga, székhelyén, telephelyén, fióktelepén biztosítja.

23 Az alapvető akkreditációs követelmények Az alapvető akkreditációs követelmények tulajdonképpen a jogszerűen működő munkáltató foglalkozási rehabilitációs feladatait, valamint a munkavégzés körülményeit határozzák meg. A feladatokat a munkáltató, mint a munkaviszony alanya köteles teljesíteni, a munkavégzés pedig konkrét, az akkreditációs eljárás során vizsgálandó helyszínhez, a foglalkoztatás helyéhez (a munkáltató székhelyéhez, telephelyéhez, fióktelepéhez) kötődik.

24 Az alapvető akkreditációs követelmények Az akkreditációs követelmények ezért kettős tagoltságot mutatnak, amikor  felsorolják azokat az elvárásokat, amelyeknek a munkáltató, mint a munkaviszony alanya köteles megfelelni, és  megjelölik a munkavégzéshez kapcsolódó követelményeket, amelyeknek a foglalkoztatás helyszínein kell teljesülniük.

25 Rehabilitációs foglalkoztatóvá nyilvánítás feltételei Rehabilitációs foglalkoztatónak nyilvánítható a munkáltató, ha  az alapvető akkreditációs feltételeknek megfelel,  a megváltozott munkaképességű munkavállalók több mint fele rehabilitációs célú foglalkoztatásnak megfelelő tevékenységet végez;  az Mt. 70/A. §-ában szabályozott esélyegyenlőségi tervvel rendelkezik,

26 Rehabilitációs foglalkoztatónak nyilvánítható a munkáltató, ha  külön jogszabályban meghatározott segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítja,  az OOSZI személyre szóló rehabilitációs javaslata alapján személyes rehabilitációs tervet készít,  foglalkozási rehabilitációs szakmai programmal rendelkezik,  rehabilitációs megbízottat alkalmaz, illetőleg rehabilitációs munkatársat foglalkoztat, és  székhelyén, illetőleg telephelyén az alapvető akkreditációs követelményrendszerben meghatározott feltételek fennállnak, és a foglalkoztatás rehabilitációs célú munkavégzésnek minősül,

27 A kiemelt, védett foglalkoztató A kiemelt tanúsítvány a munkáltatót, illetőleg székhelyét, telephelyét, fióktelepét védett foglalkoztatóvá minősíti, ha a) a munkáltató  az alapvető akkreditációs feltételeknek megfelel,  az Mt. 70/A. §-ában szabályozott esélyegyenlőségi tervvel rendelkezik,  külön jogszabályban meghatározott segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítja, az OOSZI személyre szóló rehabilitációs javaslata alapján személyes rehabilitációs tervet készít, foglalkozási rehabilitációs szakmai programmal rendelkezik,  rehabilitációs megbízottat alkalmaz, illetőleg rehabilitációs munkatársat foglalkoztat, és

28 Akkreditált Vállalkozások Létrehozása és Működtetése Magyarországon (II.) Akkreditált vállalkozások költségvetési támogatása Jogi szabályzás - A Kormány 177 /2005. (IX. 2.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról

29 A foglalkoztatáshoz nyújtható támogatás célja A támogatás célja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése, képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása, a nyílt munkaerő-piacra való visszavezetésük érdekében adaptációs készségük fejlesztése, valamint az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése. Nem nyújtható támogatás a közigazgatási szervek, illetőleg az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek által alkalmazott megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához. A támogatást a megváltozott munkaképességű munkavállalók alacsonyabb teljesítményének kompenzálására, és a foglalkoztatás elismert és igazolt többletköltségeinek fedezésére kell fordítani.

30

31  A támogatások formái  A támogatások formái rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatások költségkompenzációs támogatás rehabilitációs költségtámogatás

32 Bértámogatások  a munkába helyezéshez, a munkahely megtartáshoz nyújtható bértámogatás, illetőleg  a foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás, továbbá  a külön jogszabályban megjelölt munkahelyi segítő személy foglalkoztatásának költségtérítése

33 A foglalkoztatási rehabilitációt elősegítő bértámogatások általános szabályai A vissza nem térítendő támogatás mértéke a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkabére és járulékainak százalékáig terjedhet.

34 A bértámogatások részletes szabályai A bértámogatások megállapításánál munkabérként  az alapbér, illetőleg törzsbér,  a bérpótlékok,  a kiegészítő fizetés,vehető figyelembe A munkabér járulékaiként  az egészségbiztosítási járulék,  a nyugdíjbiztosítási járulék,  a munkáltatói járulék, valamint  a tételes egészségügyi hozzájárulás vehető figyelembe.

35 A munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott támogatás Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása vagy fogyatékossága miatt a munkavégzéshez segítő személy közreműködése szükséges, a munkáltató részére megtéríthető a csoportos, illetőleg egyéni segítésre fordított időre jutó munkabér és járulékainak együttes összege.

36 Köszönöm a figyelmet! Huszár Tibor


Letölteni ppt "Rehabilitációs Foglalkoztatás - Akkreditáció. Foglalkozási rehabilitáció Átfogó jogi szabályozás A 2005. szeptember 2. napján kihirdetett, a rehabilitációs."

Hasonló előadás


Google Hirdetések