Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

JOGI ALAPTAN ÁLLAMTANI ISMERETEK. Az ÁLLAM paradigmája Az állammal foglalkozó tudományok Az állammal foglalkozó tudományok 1. Filozófia – politikai filozófia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "JOGI ALAPTAN ÁLLAMTANI ISMERETEK. Az ÁLLAM paradigmája Az állammal foglalkozó tudományok Az állammal foglalkozó tudományok 1. Filozófia – politikai filozófia."— Előadás másolata:

1 JOGI ALAPTAN ÁLLAMTANI ISMERETEK

2 Az ÁLLAM paradigmája Az állammal foglalkozó tudományok Az állammal foglalkozó tudományok 1. Filozófia – politikai filozófia Klasszikus örökség (görög-keresztény) Klasszikus örökség (görög-keresztény) Modern politikafilozófiai gondolkodás (felvilágosodás) Modern politikafilozófiai gondolkodás (felvilágosodás) 2. Államtudomány – általános államtudomány – (Jellinek) 3. Politológia – szociológia (német –francia- olasz) nemzetközi politika elmélete (angolszász)

3 Az állammal kapcsolatos fő kérdések 1. állam keletkezésének magyarázata 2. államok rendszerezése (tipológia – meghatározott szempontok szerint) – Aquinói Szent Tamás: előbbi és az utóbbi összekapcsolása – mindig relatív 3. állam „jövője” – államfejlődési utak tendenciái

4 Klasszikus örökség (I.) Antikvitás – görög racionális filozófia eredményei Antikvitás – görög racionális filozófia eredményei 1. autarkhia 2. eudaimonia 3. uralomgyakorlás alanyainak száma szerinti kezdetleges tipológia (egy-kevés-sok) 4. Értékesség – mint mérce 5. Törvényekhez való kötöttség (phüszisz-nomosz különbsége 6. Összehasonlítás módszere – Arisztotelész 7. Igazságosság etikai erényének az államhoz kötése (természetjogi tanok, mint nézőpont: Cicero)

5 Klasszikus örökség II. Kereszténység Kereszténység 1. Antikvitás eredményeinek átültetése 2. Kereszténység kp-i problémája: eredendő bűn és az állam viszonya (Szent Ágoston) 3. Keresztény monarchia: állam-és egyház 4. Vegyes államforma tana

6 Modern politikai filozófia Konszenzus-elméletek Konszenzus-elméletek 1. Társadalmi szerződés elmélete alapján uralkodói szuverenitás (Hobbes) uralkodói szuverenitás (Hobbes) parlamenti szuverenitás (Locke) parlamenti szuverenitás (Locke) népszuverenitás (Rousseau) népszuverenitás (Rousseau) 2. Kant: emberek törvények alapján történő egyesülése Max. egyéni szabadság Max. egyéni szabadság Törvények kikényszerítésére alkalmas ellenállhatatlan hatalmat Törvények kikényszerítésére alkalmas ellenállhatatlan hatalmat Konfliktuselméletek Konfliktuselméletek 1. Marxizmus (többlettermék feletti rendelkezés konfliktusai) Alapja: materialista társadalomfilozófia Alapja: materialista társadalomfilozófia Államtípus kategórája Államtípus kategórája 1. Szociáldarwinizmus (törzsek közötti, hódításokkal előálló konfliktus)

7 Államtudományi megközelítés „Allgemeine Staatslehre” „Allgemeine Staatslehre” 1. Gerber-Laband: állam mint jogi valóság: jogi konstrukció = állami szervek összessége,amelyben az állami akaratnyilvánítás végbemegy 2. Jellinek: állam kettős arculatú társadalmi és jogi jelenség Állam társadalomtana Állam társadalomtana Államjogtan – alkotmány Államjogtan – alkotmány ki gyakorolja az állami főhatalmat a főhatalomgyakorlás szervei, ill. azok egymáshoz való viszonya a főhatalomgyakorlás szervei, ill. azok egymáshoz való viszonya állampolgár és az állam viszonya Pozitivista jogtudomány: Kelsen – jog az állam konstitutív eleme Pozitivista jogtudomány: Kelsen – jog az állam konstitutív eleme

8 Államtipológia (Egy lehetséges változat) Államhatalom jogi szervezeti felépítése Államhatalom jogi szervezeti felépítése Államhatalom beavatkozásának mértéke a társadalom egyes szféráiba Államhatalom beavatkozásának mértéke a társadalom egyes szféráiba Állam társadalmi tagozódása – mely társadalmi rétegek tekintik legitimnek az államhatalmat Állam társadalmi tagozódása – mely társadalmi rétegek tekintik legitimnek az államhatalmat Állam területi tagozódása Állam területi tagozódása

9 Államhatalom jogi szervezeti felépítése Államforma-kormányforma monarchiaköztársaság abszolút alkotmányos parlamentáris rendi prezidenciális parlamentáris Demokrácia (közvetlen, képviseleti)

10 Államhatalom társadalmi alapjai Mi az, ami legitimál? (Max Weber tipológiája) Mi az, ami legitimál? (Max Weber tipológiája) kaszt-papi-katonai állam kaszt-papi-katonai állam „osztályállam” „osztályállam” plurális állam: plurális állam: Alapja: modern polgári társadalom 1.sokoldalú réteg-és érdektagoltság 2.differenciált munkamegosztás (Durkheim) 3. politikai tagoltság: párt- szakszervezet,civilszervezet-és érdekképviseleti szervek

11 Államhatalom beavatkozása Két végpont: 1. totális állam—2. liberális állam: maximum-minimum viszonya Két végpont: 1. totális állam—2. liberális állam: maximum-minimum viszonya Köztes államok: Köztes államok: 1. autoriter- tekintélyelvű 2. államszocializmus (?) Államigazgatásos szocializmus Államigazgatásos szocializmus Önigazgatásos modell Önigazgatásos modell technokratikus –kibernetikus vállfaja technokratikus –kibernetikus vállfaja 1. Szociális jogállam – welfare state

12 Államhatalom területi tagozódása westfáliai paradigma: terület- államhatalom-nép (állampolgár) westfáliai paradigma: terület- államhatalom-nép (állampolgár) 1. unitárius 2. föderatív – szövetségi állam 3. Konföderatív - államszövetség

13 Politikatudományi álláspontok az államról Bordieau: két állam „teória” Bordieau: két állam „teória” Costantino Mortati: formális és materiális alkotmány különbsége mögött meghúzódó államfogalom Costantino Mortati: formális és materiális alkotmány különbsége mögött meghúzódó államfogalom rendszerelméletek (Easton) rendszerelméletek (Easton) Fromm: pszichopatológikus elméletek Fromm: pszichopatológikus elméletek

14 Az állam jövője Elméleti irányok Elméleti irányok 1. Állam elhalása - világtársadalom (World Society Burton-modell - neoidealizmus 2. Világállam – egyetlen állam a politikai közösségben 3. hegemónia elmélet – 1 hegemón hatalom – Fukuyama a történelem végéről 4. Az állam fennmaradása de a jóléti állam válság miatt: dezetatizáció-és dezetatizáció-és fejlesztő állam paradigmája fejlesztő állam paradigmája

15 Államfejlődési utak Eredeti – klasszikus (antik Athén, frank feudális, újkori Anglia) Eredeti – klasszikus (antik Athén, frank feudális, újkori Anglia) Másodlagos fejlődési út (az új formáció már egy kialakult gazdasági-társadalmi formára épült: ókori Róma, USA) Másodlagos fejlődési út (az új formáció már egy kialakult gazdasági-társadalmi formára épült: ókori Róma, USA) Mintakövető út – modernizáció külső minta adoptálásával (közép –európai rendi monarchiák) Mintakövető út – modernizáció külső minta adoptálásával (közép –európai rendi monarchiák) Korai vagy eltorzult fejlődési út (Bizánc, szovjet út) Korai vagy eltorzult fejlődési út (Bizánc, szovjet út)

16 Az állam társadalmi rendeltetése és funkciói TR: irányítási és hatalmi eszközeivel fenntartsa az adott társadalmi közösséget (össztársadalmiság újratermelése) TR: irányítási és hatalmi eszközeivel fenntartsa az adott társadalmi közösséget (össztársadalmiság újratermelése) Célok-feladatok (állami szervek célmegvalósító tevékenysége) Célok-feladatok (állami szervek célmegvalósító tevékenysége) Funkció: állam tényleges társadalmi hatásának megnyilvánulása Funkció: állam tényleges társadalmi hatásának megnyilvánulása 1. társadalmi és természeti 2. gazdasági 3. Politikai 4. Ideológiai-kulturális 5. Nemzetközi együttműködési (igazgatási és szervező funkció)

17 JOGI ALAPTAN Jogelméleti irányzatok jogi norma jogalkotás

18 Jogpozitivizmus: 1. normák és tételes jogi szabályok összessége 2. jogalkotás és jogalkalmazás 3. „totalitas homogenea” Jogpozitivizmus: 1. normák és tételes jogi szabályok összessége 2. jogalkotás és jogalkalmazás 3. „totalitas homogenea” Természetjog: tételes jog feletti végső értékek: erkölcsi, vallási, vagy az ész posztulátumai, alapelvek – igazolás eszközei: jogon kívüli szférából Természetjog: tételes jog feletti végső értékek: erkölcsi, vallási, vagy az ész posztulátumai, alapelvek – igazolás eszközei: jogon kívüli szférából Történeti jogi iskola: jog történetisége- adott társadalmi viszonyok és szokások visszatükröződése Történeti jogi iskola: jog történetisége- adott társadalmi viszonyok és szokások visszatükröződése Szociológiai megközelítés: társadalmi realitás világa Szociológiai megközelítés: társadalmi realitás világa FORMALIZMUS –REALIZMUS Szintetikus jogfelfogás: jog komplex ismerettárgy Mi a jog?

19 Nyelvi, vallási-kulturális és társadalmi forma meghatározottság szerint Nyelvi, vallási-kulturális és társadalmi forma meghatározottság szerint 1. római-germán, kontinentális 2. Common law 3. Szocialista 4. Vallási 5. tradicionális Jogcsaládok tipológiája

20 jog a társadalomban: egység, egész jog a társadalomban: egység, egész a meghatározott tárgyiasság egyik formája (pl. nyelv, vallás, művészet,tudomány) a meghatározott tárgyiasság egyik formája (pl. nyelv, vallás, művészet,tudomány) társadalom rendszerében, mint külső környezetben jön létre – autopetikus, zárt mivoltának problémája? társadalom rendszerében, mint külső környezetben jön létre – autopetikus, zárt mivoltának problémája? Emberi értelem + társadalmi tapasztalatok felhalmozódása révén Emberi értelem + társadalmi tapasztalatok felhalmozódása révén Elsődleges objektivációs forma: munka Elsődleges objektivációs forma: munka Másodlagos objektivációs forma: pl. jog Másodlagos objektivációs forma: pl. jog 1. normatív oldala: társadalmi normák összefüggésében 2. struktúrája: 3. funkciói: Jogi objektiváció

21 Emberi magatartások szabályozottsága iránti igény, - együttműködési rend érdekében Emberi magatartások szabályozottsága iránti igény, - együttműködési rend érdekében Eszmei képződmények Eszmei képződmények Reális elvárásokat tartalmaznak amelyet: Reális elvárásokat tartalmaznak amelyet: 1. Kölcsönösen éreztetnek egymással 2. Meghatározott szituációkban 3. Normától való eltérés vagy megsértés következményekkel jár Cél: közösség stabilitása Cél: közösség stabilitása Funkciója: regulatív, integráló, stabilizáló, konliktusfeloldó Funkciója: regulatív, integráló, stabilizáló, konliktusfeloldó TÁRSADALMI NORMÁK

22 Heterogenitás magas foka Heterogenitás magas foka Differenciálódás Differenciálódás Mennyiségi gyarapodás Mennyiségi gyarapodás Dinamizmus: a magatartások egy részének norma jellege megszűnik, vagy éppen normává válik Dinamizmus: a magatartások egy részének norma jellege megszűnik, vagy éppen normává válik Típusai: erkölcsi, vallási, szokás, politikai, illemszabályok, szakmai-technikai Típusai: erkölcsi, vallási, szokás, politikai, illemszabályok, szakmai-technikai A társadalmi normák differenciálódása

23 Érvényesség: „Sollen”: kötelezően előírt: norma betartása ill. betartatása Érvényesség: „Sollen”: kötelezően előírt: norma betartása ill. betartatása Általánosság: általános előírások a közösség tagjai számára: jogalany és magatartás szempontjából is. Általánosság: általános előírások a közösség tagjai számára: jogalany és magatartás szempontjából is. Ismételtség – normativitás: a jogi norma címzettje minden ismétlődő esetben ugyanúgy járjon el – nem egyedi parancs Ismételtség – normativitás: a jogi norma címzettje minden ismétlődő esetben ugyanúgy járjon el – nem egyedi parancs Szankcionáltság Szankcionáltság Hipotetikus szerkezet: ha….akkor –jövőbeni magatartás szabályozási igénye Hipotetikus szerkezet: ha….akkor –jövőbeni magatartás szabályozási igénye Reciprocitás – kölcsönösség: jogosultságok és kötelezettségek együttesese – e két pozíció elismerése Reciprocitás – kölcsönösség: jogosultságok és kötelezettségek együttesese – e két pozíció elismerése JOGI NORMA

24 A jogi norma két oldala Tárgyi jog /írott jog, tételes jog, pozitív jog/ Tárgyi jog /írott jog, tételes jog, pozitív jog/ Meghatározott formában jelenik meg Meghatározott formában jelenik meg Jogi szabály konkrétsága Jogi szabály konkrétsága Jogszabályok összessége Jogszabályok összessége Formai értelemben: mit ír elő a jog Formai értelemben: mit ír elő a jog Pl. választójogi törvény Pl. választójogi törvény Alanyi jog /jogosultság/ Alanyi jog /jogosultság/ Érvényesítése a jogalany szándékától függ – szubj. mozzanat) Érvényesítése a jogalany szándékától függ – szubj. mozzanat) Magatartások körének pontos meghatározása?? Magatartások körének pontos meghatározása?? per útján is érvényesíthető per útján is érvényesíthető természetjogias megalapozás lehetősége természetjogias megalapozás lehetősége Pl. választói jogosultság a választójog alapján Pl. választói jogosultság a választójog alapján

25 Tárgyi jog elsőbbsége a kontinentális jog alapján Tárgyi jog elsőbbsége a kontinentális jog alapján Alanyi jog lehetséges jogelméleti megnevezése: „szabadság”, „hatalom” „képesség” Alanyi jog lehetséges jogelméleti megnevezése: „szabadság”, „hatalom” „képesség” Visszaélés problémája: oka: tárgyi jog általános megfogalmazása azaz a jogalkotó felől nézve: Visszaélés problémája: oka: tárgyi jog általános megfogalmazása azaz a jogalkotó felől nézve: 1. Norma alkalmazási köre kiterjed olyan magatartásokra, amelyekre nem terjedhetne ki. 2. Norma alkalmazási köre nem terjed ki olyan magatartásokra, amelyre kiterjedhet. Értékelés kritériumai: jogon kívül, pl. erkölcsi értékek, vagy a jog részeként megfogalmazott elvek pl. jóhiszeműség, Értékelés kritériumai: jogon kívül, pl. erkölcsi értékek, vagy a jog részeként megfogalmazott elvek pl. jóhiszeműség, Alanyi és tárgyi jog kapcsolata Túl a jogi normán

26 Jogalkotó: előre meghatározottan, jövő-centrikus, jogi normát alkot. –a priori jelleg Jogalkotó: előre meghatározottan, jövő-centrikus, jogi normát alkot. –a priori jelleg Jogalkalmazó: a jogi norma konkrét jogesetre való alkalmazása - a posteriori és axiológiai jelleg Jogalkalmazó: a jogi norma konkrét jogesetre való alkalmazása - a posteriori és axiológiai jelleg 1. eset- norma konfliktusának megállapítása 2. kizárás – azon elemek, amelyek a visszaéléshez vezetnek 3. generálklauzulát hív fel segítségül Jog korrekciójának elméleti sémái

27 Társadalmi Társadalmi csoport keletkezteti Társadalmi csoport keletkezteti Többféle tartalmú Többféle tartalmú Párhuzamosa létezhetnek egymás mellett Párhuzamosa létezhetnek egymás mellett ÉRVÉNYESÜLÉSÜKET a közösség maga kényszeríti ki ÉRVÉNYESÜLÉSÜKET a közösség maga kényszeríti ki Jogi normák Állami szervekhez kötődik Állami szervekhez kötődik Pontosan megfogalmazott magatartási szabályok, rögzített, írott (szokásjogi ) Pontosan megfogalmazott magatartási szabályok, rögzített, írott (szokásjogi ) Egy jogrendszer létezik egy adott területen Egy jogrendszer létezik egy adott területen Állam közhatalmi erőszakkal kényszeríti ki Állam közhatalmi erőszakkal kényszeríti ki Normák összehasonlítása

28 DINAMIZMUS DINAMIZMUS Norma: jogi norma: forrása a társadalmi viszonyokban rejlik Norma: jogi norma: forrása a társadalmi viszonyokban rejlik Döntés: egyedi- alapja: jogszabály, norma, jogelv Döntés: egyedi- alapja: jogszabály, norma, jogelv Jogviszonyok: jogilag értékelt társadalmi viszonyok / jogalkalmazói döntések joghatásokat váltanak ki: konstitutív vagy deklaratív jelleg megjelenése Jogviszonyok: jogilag értékelt társadalmi viszonyok / jogalkalmazói döntések joghatásokat váltanak ki: konstitutív vagy deklaratív jelleg megjelenése Szervezeti elem: jogalkotó és jogalkalmazó szervek – állami pozíció Szervezeti elem: jogalkotó és jogalkalmazó szervek – állami pozíció A jog belső szerkezete

29 Normál eset: tömeges és tipikus esetekben a döntés levezethető az adott jogi normából Normál eset: tömeges és tipikus esetekben a döntés levezethető az adott jogi normából Atipikus eset:minősítés problémája- egymással konkuráló vagy hiányos szerkezetű normák Atipikus eset:minősítés problémája- egymással konkuráló vagy hiányos szerkezetű normák 1. Alanyi joggal való visszaélés, 2. törvény kijátszása, 3. közhatalom nem megfelelő célra való felhasználása (Atienza Manero) Joghézag: döntés nem vezethető le a norma alapján – jogrendszer zártságának a problémája Joghézag: döntés nem vezethető le a norma alapján – jogrendszer zártságának a problémája Norma és döntés viszonya

30 regulatív regulatív konfliktusfeloldó konfliktusfeloldó nevelő-szocializációs – /ideológiai/ nevelő-szocializációs – /ideológiai/ társadalomirányító társadalomirányító Integratív Integratív Szabályozás problémái: túlszabályozás-optimális szabályozás- alulszabályozás – pragmatista iskola Szabályozás problémái: túlszabályozás-optimális szabályozás- alulszabályozás – pragmatista iskola A jog funkciói

31 DEFINÍCIÓ 1. az arra feljogosított állami szervek 1. az arra feljogosított állami szervek 2. tudatos tevékenysége 2. tudatos tevékenysége 3. célja: jövőre vonatkozó jogi normák 3. célja: jövőre vonatkozó jogi normák 4. írott formában való megjelenítése (jogszabály) 4. írott formában való megjelenítése (jogszabály) IRÁNY Eddig nem szabályozott társadalmi viszony jogi formába öntése Eddig nem szabályozott társadalmi viszony jogi formába öntése Jog erejével új társadalmi viszony létrehozása Jog erejével új társadalmi viszony létrehozása Már meglévő jogi szabályozás megváltoztatása Már meglévő jogi szabályozás megváltoztatása Jogi szabályozás megszüntetése (hatályon kívül helyezés) - dereguláció Jogi szabályozás megszüntetése (hatályon kívül helyezés) - dereguláció JOGALKOTÁS

32 JOGALKOTÁS FAJTÁI Törvényalkotás Törvényalkotás Legfelsőbb állam hatalmi- képviseleti szerv Legfelsőbb állam hatalmi- képviseleti szerv Össztársadalmi folyamatok Össztársadalmi folyamatok Ami közvetlenül érinti az állampolgárok jogait és kötelezettségeit Ami közvetlenül érinti az állampolgárok jogait és kötelezettségeit Alapviszony átfogó szabályozás Alapviszony átfogó szabályozás Politikai törekvések markáns megjelenítése Politikai törekvések markáns megjelenítése Jogilag részletesen szabályozott Jogilag részletesen szabályozott Nyilvánosság Nyilvánosság Tartósság igénye Tartósság igénye Garanciális elemek sokasága (l. Fuller a jog erkölcsi minimuma ) Garanciális elemek sokasága (l. Fuller a jog erkölcsi minimuma ) Rendeletalkotás Rendeletalkotás Kormányzati-közigazgatási szervek, önkormányzatok Kormányzati-közigazgatási szervek, önkormányzatok Szűkebb társadalmi viszonyok Szűkebb társadalmi viszonyok Törvény felhatalmazása alapján, vagy jogalkotói Törvény felhatalmazása alapján, vagy jogalkotói Politikai törekvések kevésbé markánsak Politikai törekvések kevésbé markánsak Rendeletalkotás folyamata egyszerűbben szabályozott Rendeletalkotás folyamata egyszerűbben szabályozott Nyilvánosság irrelevanciája Nyilvánosság irrelevanciája Rugalmasság, kisebb tartósság Rugalmasság, kisebb tartósság Érdekeltek egy meghatározott köre Érdekeltek egy meghatározott köre

33 Jogszabály kibocsátás kezdeményezése – szabályozási szükséglet fel-és elismerése Jogszabály kibocsátás kezdeményezése – szabályozási szükséglet fel-és elismerése Jogszabálytervezet elkészítése, döntéshozó szerv elé terjesztése (szabályozási elvek és koncepciók megjelenítése, forma és részletes szövegezés) Jogszabálytervezet elkészítése, döntéshozó szerv elé terjesztése (szabályozási elvek és koncepciók megjelenítése, forma és részletes szövegezés) Jogszabályjavaslat megvitatása Jogszabályjavaslat megvitatása Javaslat elfogadása Javaslat elfogadása Jogszabály kihirdetése- azonosíthatóvá válik, illeszkedik a jogforrási hierarchiába, megismerhető és megállapítható a hiteles szövege Jogszabály kihirdetése- azonosíthatóvá válik, illeszkedik a jogforrási hierarchiába, megismerhető és megállapítható a hiteles szövege A jogalkotás folyamata

34 Törvények és jogszabályok alkotmányossága: kontrollintézmény szükségessége Törvények és jogszabályok alkotmányossága: kontrollintézmény szükségessége Címzett jogalanyok és jogalkalmazók számára követhető legyen és követni készséget kiváltó Címzett jogalanyok és jogalkalmazók számára követhető legyen és követni készséget kiváltó 1. szabályozási szükséglet helyes felismerése, szabályozás társadalmi hatása, jogalkotási általánosítás megfelelő szintje Tartósság és stabilitás „kullogizmus” Tartósság és stabilitás „kullogizmus” Tartalmi és formai koherencia Tartalmi és formai koherencia A): ugyanazon magatartás ugyanazon jogrendszerben nem lehet egyszerre jogos és jogtalan B) jogrendszer egészébe való illeszkedés C) Szabatosság és közérthetőség D) Jogforrási hierarchia betartása A jogalkotás elé támasztott követelmények

35 Normakontinuum elmélet Normakontinuum elmélet Jogképződés Szokás, konvenció, tételezett jog

36 Jogalkalmazói jog (angolszász jogcsalád) Jogalkalmazói jog (angolszász jogcsalád) 1. Megtörtént eset alapján, visszamenőleg 2. Egyedi esetből levont szabály, ésszerűség indukcióval eléri az általánosítás egy meghatározott szintjét 3. Jogászrend gondolkodásmódja testesül meg benne 4. Nem lehet formális jogszabály Jogképződés

37 Tartalmi értelemben: (filozófiai aspektus) –minden társadalmi erő Tartalmi értelemben: (filozófiai aspektus) –minden társadalmi erő Állam mint külső jogforrás (államakarat) Állam mint külső jogforrás (államakarat) Formai értelemben: (ismeretelméleti aspektus Formai értelemben: (ismeretelméleti aspektus A) jogalkotó szervhez és B) a jogi normához kötődik – jogszabály belső jogforrás belső jogforrás JOGFORRÁS

38 Lex superior deroget legi inferiori Lex superior deroget legi inferiori Lex specialis derogat legi generali Lex specialis derogat legi generali Lex posterior derogat legi priori Lex posterior derogat legi priori Területi és terjedelmi szempontból: hatásköri és illetékességi viszonyok Területi és terjedelmi szempontból: hatásköri és illetékességi viszonyok Jogforrás szempontjából releváns elvek

39 Kodifikáció: törvénybe foglalás Kodifikáció: törvénybe foglalás Egységes szerkezetbe foglalás: különböző szintű, de azonos életviszonyokra vonatkozó jogszabályok szisztematikus rendezése, egymás mellé és alá szerkesztése Egységes szerkezetbe foglalás: különböző szintű, de azonos életviszonyokra vonatkozó jogszabályok szisztematikus rendezése, egymás mellé és alá szerkesztése Kompiláció: hatályos joganyag hivatalos megállapítása és közzététele Kompiláció: hatályos joganyag hivatalos megállapítása és közzététele Inkorporálás: belefoglalás (pl. módosító és kiegészítő részek) Inkorporálás: belefoglalás (pl. módosító és kiegészítő részek) Revízió (ellenőrzés és felülvizsgálat) Revízió (ellenőrzés és felülvizsgálat) Joganyag rendezésének módjai

40 JOGI ALAPTAN JOGI NORMATAN JOGÉRVÉNYESÜLÉSJOGRENDSZER

41 JOGALKOTÓI TUDAT JOGÉRVÉNYESÜLÉ S 1.Önkéntes jogkövetés 2.jogalkalmazás C2 Hozzárendelt Emberi magatartás C1 CÉLKITŰZÉS

42 JOGI NORMA - JOGALKOTÁS Célkitűzés a jogalkotói tudatban az időfolyam átugrásával: kívánatos joghatás előidézése Célkitűzés a jogalkotói tudatban az időfolyam átugrásával: kívánatos joghatás előidézése Eszközök: emberi magatartások kiválasztása a céllal szoros korrelációban Eszközök: emberi magatartások kiválasztása a céllal szoros korrelációban Realizáció- jogalany a kívánatos emberi magatartást teljesíti vagy az állami szervezetrendszer jogalkalmazó tevékenysége valósítja meg Realizáció- jogalany a kívánatos emberi magatartást teljesíti vagy az állami szervezetrendszer jogalkalmazó tevékenysége valósítja meg

43 Weber: érték-és célracionális cselekvéstípusának megkülönböztetése Weber: érték-és célracionális cselekvéstípusának megkülönböztetése Érték-racionális: értékek abszolút voltának a foka alapján különböztethető meg: természetjog, jog erkölcsi minimuma stb. Érték-racionális: értékek abszolút voltának a foka alapján különböztethető meg: természetjog, jog erkölcsi minimuma stb. célracionális - finális determináció: következmények felől mérlegelt, a jog pozitivitásának előtérbe állítása célracionális - finális determináció: következmények felől mérlegelt, a jog pozitivitásának előtérbe állítása Értékek: jogágakhoz kötötten vagy a jogrendszer egészére vonatkoztatva különböztethetőek meg CÉL-ÉRTÉK VISZONY

44 STATIKUS FELFOGÁS STATIKUS FELFOGÁS A)Jogi norma B)DöntésC)Jogviszony D)Impériummal rendelkező szervezet DINAMIKUS FELFOGÁS DINAMIKUS FELFOGÁS A) Jogalkotás B) Jogalkalmazás C) Igazgató állam????? Mikro-szociális dinamizmus: felek akaratán alapuló, mellérendeltségi viszonyokból keletkező, autonóm módon megvalósuló jogügyletek Mikro-szociális dinamizmus: felek akaratán alapuló, mellérendeltségi viszonyokból keletkező, autonóm módon megvalósuló jogügyletek A JOG SZERKEZETE

45 JOGI NORMA A jog legkisebb tartalmi és logikai még önmagában értelmes egysége, amely egy teljes, értelmezhető, követhető, alkalmazandó magatartási szabályt alkot. A jog legkisebb tartalmi és logikai még önmagában értelmes egysége, amely egy teljes, értelmezhető, követhető, alkalmazandó magatartási szabályt alkot. Alkalmas arra, hogy jogviszonyokat hozzon létre, szüntessen meg és módosítson Alkalmas arra, hogy jogviszonyokat hozzon létre, szüntessen meg és módosítson Jogalkotás eredménye Jogalkotás eredménye Társadalmi norma egyik típusa Társadalmi norma egyik típusa Jogszabály tartalmi eleme Jogszabály tartalmi eleme Kettős hipotetikus szerkezettel: „ha…akkor…..” Kettős hipotetikus szerkezettel: „ha…akkor…..”

46 Jogi norma LOGIKAI RÉSZEI 1. jogilag releváns tényeket rögzít, meghatározza azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén bizonyos magatartást kell tanúsítani - tevés, nem tevés, tartózkodás - HIPOTÉZIS 1. jogilag releváns tényeket rögzít, meghatározza azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén bizonyos magatartást kell tanúsítani - tevés, nem tevés, tartózkodás - HIPOTÉZIS Magatartás jogi minősítése: követendő magatartás meghatározása – DISZPOZÍCIÓ Magatartás jogi minősítése: követendő magatartás meghatározása – DISZPOZÍCIÓ - megengedés, tiltás, kötelezés - megengedés, tiltás, kötelezés Jogkövetkezmények meghatározása - SZANKCIÓ Jogkövetkezmények meghatározása - SZANKCIÓ

47 JOGTétel, JOGSZABÁLY JOGTÉTELJOGSZABÁLY jogi mondat: gondolati és nyelvi egység, de nem feltétlenül tartalmi jogi mondat: gondolati és nyelvi egység, de nem feltétlenül tartalmi forma - Amellyel a jogalkotó a normát vagy a nem normatartalmú (pl. jogelvek, deklarációk) rendelkezéseket kifejezhet forma - Amellyel a jogalkotó a normát vagy a nem normatartalmú (pl. jogelvek, deklarációk) rendelkezéseket kifejezhet Jogi norma = jogtétel pl. BTK 247§ Jogi norma = jogtétel pl. BTK 247§ Formailag: jogtételek összessége Formailag: jogtételek összessége Meghatározott formájú jogalkotói aktus eredménye Meghatározott formájú jogalkotói aktus eredménye

48 JOGI NORMA SZERKEZETÉNEK FUNKCIÓI Hipotézis: magatartás tipikus körülményeinek megragadása = jogalkotó megjelöli a védett társadalmi értéket Hipotézis: magatartás tipikus körülményeinek megragadása = jogalkotó megjelöli a védett társadalmi értéket Diszpozíció: a hipotézisben meghatározott feltételek teljesülése esetén a jogi norma címzettjétől MILYEN magatartást vár el. =jogszerű magatartás Diszpozíció: a hipotézisben meghatározott feltételek teljesülése esetén a jogi norma címzettjétől MILYEN magatartást vár el. =jogszerű magatartás Jogkövetkezmény: az elvárt magatartás kikényszeríthetősége, a norma érvényesülését segíti elő, Jogkövetkezmény: az elvárt magatartás kikényszeríthetősége, a norma érvényesülését segíti elő,

49 JOGI NORMÁK FAJTÁI Szabályozott életviszony Szabályozás módjaJogi norma-jogtétel kapcsolata 1.Anyagi: jogok és kötelességek megállapítása 2.Alaki: anyagi jogi normák érvényre jutását segítő 3.Szervezeti: állami szervek létrehozása és működése 1.regulatív: címzettek magatartását KÖZVETLENÜL 2.feladatkijelölő normák: állami szerv létrehozása, szervezeti magatartások 1.Normatartalmat kifejező jogtételek 2.Jogrendszer egységességét kifejező jogtételek 3.Jogi célokat, jogi alapelveket kifejező 4.Politikai célkitűzéseket kifejező 5.Deklaratív

50 REGULATÍV NORMÁK ALFAJAI HIPOTÉZIS- DISZPOZÍCIÓ (az első: ha akkor szerk) DISZPOZÍCIÓ- JOGKÖVETKEZMÉ NY (második: ha akkor szerk) NORMA KÖTELEZŐ EREJE 1.Meghatározott tartalmú 2.Határozatlan (incerta) Keretszabály Utaló norma Tiltó Parancsoló megengedő Kógens: feltétlenül alkalmazandó, kötelező Diszpozitív (eltérést megengedő) Ajánló normák

51 SZANKCIÓK OSZTÁLYOZÁSA HÁTRÁNY JELLEGECÉLJA SZERINTJOGÁGAK Személy ellen irányuló: (börtönbüntetés) Anyagi jellegű (pénzbírság) Represszív: büntető megtorló jellegű Reparatív jellegű: eredeti állapot helyreállítása Érvénytelenségi szankció: jogsérelem megszüntetése Büntető Polgári Közigazgatási Munkajogi stb.

52 FELADATKIJELÖLŐ NORMÁK Feladat-meghatározás Feladat-meghatározás Feladat ellátására hivatott szervezet megjelölése, létrehozása az állami szervek hierarchiájában Feladat ellátására hivatott szervezet megjelölése, létrehozása az állami szervek hierarchiájában Hatáskörökkel való felruházása Hatáskörökkel való felruházása Eljárásának szabályozása Eljárásának szabályozása Jogkövetkezmények Jogkövetkezmények 1. Munkajogi és államjogi felelősség szabályai az adott szerv és alkalmazottai irányában 2. Érintett személyeket kötelező magatartás jogkövetkezményei az állami szervvel szemben

53 JOGTÉTELEK TÍPUSAI 1. Norma egyes szerkezeti elemeihez tartoznak 2. Jogrendszer egységességét fejezik ki: nincs közvetlen normatartalma, más normákra vonatkozó előírásokat tartalmaznak: pl. hatálybalépés 3. Jogi célok alapelvek pl. preambulumok 4. Politikai célkitűzések: nincs normatartalom, politikai eszközök alkalmazása. Alk. 6§/2 5. Deklaratív: történelmi események és személyek jelentőségének törvénybe iktatása

54 JOGSZABÁLYOK SZERKEZETE ÉS FAJTÁI SzerkezeteFajtái Jogszabály megjelölése és címe Jogszabály megjelölése és címe Preambulum Preambulum Általános rendelkezések (általános rész) Általános rendelkezések (általános rész) Részletszabályok (különös rész) Részletszabályok (különös rész) Záró rendelkezések Záró rendelkezések Jogi normákat tartalmazó Jogi normákat tartalmazó Jogi normák érvényességét érintő jogszabályok Jogi normák érvényességét érintő jogszabályok Egyedi intézkedéseket tartalmazó jogszabályok (pl. kinevezés) Egyedi intézkedéseket tartalmazó jogszabályok (pl. kinevezés) Politikai célkitűzést tartalmazó jogszabályok Politikai célkitűzést tartalmazó jogszabályok Deklaratív jogszabály Deklaratív jogszabály Eredeti vagy módosító Eredeti vagy módosító Alapjogszabály vagy végrehajtási Alapjogszabály vagy végrehajtási

55 JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA ÉrvényességHatály Kötelező ereje Kötelező ereje Jogszerű és jogos alkalmazhatósága Jogszerű és jogos alkalmazhatósága Megfelel a jogszabállyal kapcsolatban előírt feltételeknek Megfelel a jogszabállyal kapcsolatban előírt feltételeknek Feltételei (4db) Feltételei (4db) 1. Arra feljogosított szerv hozta 2. Konkrét eljárás szabályok betartása 3. Jogforrási hierarchiába illeszkedik 4. kihirdetése Hatály: mettől-meddig, milyen földrajzi területen kikre nézve alkalmazható ill. alkalmazandó. Hatály: mettől-meddig, milyen földrajzi területen kikre nézve alkalmazható ill. alkalmazandó. 1. Időbeli (ex tunc hatály kérdése) 2. Személyi 3. Területi

56 Jogszabályok KÖZZÉTÉTELR Hivatalos lapban: Magyar Közlöny Hivatalos lapban: Magyar Közlöny Egyéb alkotmányjogban megjelöltek: Egyéb alkotmányjogban megjelöltek: Kommunikációs eszközök – általános tájékoztatás ezért csak másodlagos jellegűek Kommunikációs eszközök – általános tájékoztatás ezért csak másodlagos jellegűek

57 JOGI NORMA Érvényesség – Sollen -jelleg Érvényesség – Sollen -jelleg Általánosság- általános előírásokat tartalmaz Általánosság- általános előírásokat tartalmaz a követendő magatartásra és a kötelezettre vonatkozóan Ismételtség (normativitás) – minden ismétlődő esetben ugyanúgy járjon el, ahogy a norma előírja Ismételtség (normativitás) – minden ismétlődő esetben ugyanúgy járjon el, ahogy a norma előírja Szankcionáltság – hátrányos jogkövetkezmény Szankcionáltság – hátrányos jogkövetkezmény Hipotetikus szerkezet – kettős ha….akkor… Hipotetikus szerkezet – kettős ha….akkor… Reciprocitás – jogosultságok és kötelezettséges együttese Reciprocitás – jogosultságok és kötelezettséges együttese

58 JOGRENDSZER Formális értelemben: egy adott államban egy adott időpontban hatályban lévő jogszabályok összessége Formális értelemben: egy adott államban egy adott időpontban hatályban lévő jogszabályok összessége Materiális értelemben: jogtételek, jogi normák, jogszabályok és jogágak egymással funkcionális kapcsolatban lévő összessége, mely jogágak meghatározott elvek és jogdogmatikai megoldások szerint tagozódnak és ahol az anyagi jogi igények (kötelezettségek) érvényesítése és a jogok védelme kapcsolódik az igazságszolgáltatás szervezeti rendjéhez és jogi infrastruktúrához. Materiális értelemben: jogtételek, jogi normák, jogszabályok és jogágak egymással funkcionális kapcsolatban lévő összessége, mely jogágak meghatározott elvek és jogdogmatikai megoldások szerint tagozódnak és ahol az anyagi jogi igények (kötelezettségek) érvényesítése és a jogok védelme kapcsolódik az igazságszolgáltatás szervezeti rendjéhez és jogi infrastruktúrához.

59 Jogrend Jogi normáknak a jogforrási hierarchiában elfoglalt helye alapján szabályozott rendje: KELSEN Jogi normáknak a jogforrási hierarchiában elfoglalt helye alapján szabályozott rendje: KELSEN Optimális szabályozás autoritatív útmutatókkal- Roscoe POUND Optimális szabályozás autoritatív útmutatókkal- Roscoe POUND 1. Jogszabály 2. Egyedi jogi döntések: bírósági ítéletek és hatósági határozatok 3. jogászi érvelések és jogelvek

60 JOGRENDSZER JOGÁGI TAGOZÓDÁSA ALKOTMÁNYJOG ALKOTMÁNYJOG KÖZIGAZGATÁSI JOG KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. Államigazgatási 2. Önkormányzati alrendszer Büntetőjog Büntetőjog Pénzügyi jog Pénzügyi jog Polgári jog Polgári jog Családi jog Családi jog Munkajog Munkajog BE+ PE BE+ PE

61 A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE Fakticitás és a hatékonyság problémája Fakticitás és a hatékonyság problémája Két végpontja van: „papírjog- élő jog” Két végpontja van: „papírjog- élő jog” Vizsgálata: jogszociológia területe is egyben Vizsgálata: jogszociológia területe is egyben Melyek a hatékonyság feltételei? Melyek a hatékonyság feltételei? 1. Összhang a társadalmi viszonyokkal- diszfunkcionalitás veszélye 2. Összhang az állampolgár „akaratával” – akarni követés motívuma 3. Politikai rendszer legitimitása

62 A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK MÓDJAI jogalkalmazás jogalkalmazás ÖNKÉNTES JOGKÖVET ÉS Állami szerv beavatkozása nélkül Állami szerv segítségével Jogvita jogsértés jogérvényesítés Jogalkalmazás a felhatalmazott állami szerv eljárásában

63 jogkövetés Ha az emberi magatartás megfelel a jogi normák előírásainak és nem sért egyetlen normát sem Ha az emberi magatartás megfelel a jogi normák előírásainak és nem sért egyetlen normát sem 1. jogtudat-jogérzék Jogtudat: értékelő-szelektív viszony a tényleges emberi magatartás és jogi elvárások között Jogtudat: értékelő-szelektív viszony a tényleges emberi magatartás és jogi elvárások között Jogérzék: jogos és jogtalan megkülönböztetése, a tudatosság kisebb fokán Jogérzék: jogos és jogtalan megkülönböztetése, a tudatosság kisebb fokán Automatizmus Automatizmus Viszonylagos konfliktusmentesség Viszonylagos konfliktusmentesség Jogkövetkezmény szubjektív oldala Jogkövetkezmény szubjektív oldala Egyéb nem jogi tényezők megjelenése Egyéb nem jogi tényezők megjelenése 1. Jogi szocializáció mechanizmusai

64 JOGKÖVETŐ MAGATARTÁSOK TÍPUSA Tudatos azonosulás: címzett érdekei is megjelennek a normában Tudatos azonosulás: címzett érdekei is megjelennek a normában Címzett részben objektív érdekei ellenére követő a jogot. Pl. jog iránti tisztelet Címzett részben objektív érdekei ellenére követő a jogot. Pl. jog iránti tisztelet Kényszer hatására történő jogkövetés Kényszer hatására történő jogkövetés Automatikusság Automatikusság

65 JOGSÉRTÉS Minden olyan magatartás, amely legalább egy normával ellentétes Minden olyan magatartás, amely legalább egy normával ellentétes 1. társadalomra veszélyesség foka szerinti különbségtétel 1. társadalomra veszélyesség foka szerinti különbségtétel Okai. Okai. 1. Makro-társadalmi okok: jog és társadalom valóság ellentmond, jogalkalmazási hibák, 2. Mikro-társadalmi okok: szűkebb környezet hatása 3. Egyéni okok - személyi tulajdonságok - egyéb külső befolyásoltság

66 JOGALKALMAZÁS 6 tényező együttes jelenléte: 6 tényező együttes jelenléte: 1. Jogalkalmazásra feljogosított állami szervek 2. monopolizált és formalizált tevékenysége 3. amely során az általánosan megfogalmazott magatartási szabályt 4. konkrét egyedi esetre alkalmazzák 5. amely tevékenységükkel jogviszonyokat hoznak létre, szüntetnek meg vagy módosítanak 6. Az állam jogszolgáltató tevékenységét érvényesítik és döntéseik kikényszeríthetőek.

67 JOGalkalmazás Állami monopólium /állami szerv közreműködése szükséges (egyházi bíráskodás, választott- bíráskodás) Állami monopólium /állami szerv közreműködése szükséges (egyházi bíráskodás, választott- bíráskodás) állami közreműködés: feltételen (bünt.ügyek) feltételes (polgári ügyek) állami közreműködés: feltételen (bünt.ügyek) feltételes (polgári ügyek) állami döntés: állami döntés: 1. Konstitutív: jogviszonyt keletkeztet, ill. szüntet meg 2. Deklaratív: jogviszony keletkezését, ill. megszünését állapítja meg 3. Állami döntés nem teljesítése kényszerintézkedést von maga után

68 Jogalkalmazás fajtái bíróiközigazgatási Igazságszolgáltatás Igazságszolgáltatás típusai: típusai: 1. Polgári 2. Büntető írott jog alapján írott jog alapján kontradiktórius eljárás kontradiktórius eljárás 3. Közigazgatási A szerven belüli jogorvoslati lehetőségek kimerítése után bírói út Közig szervek kifelé irányuló jogalkalmazói tevékenysége Közig szervek kifelé irányuló jogalkalmazói tevékenysége 1. Hatósági 2. Formalizált: hatóság az ügyfél kérelmére vagy hivatalból jár el 3. diszkrecionalitás jog vagy kötelezettség megállapítása jog vagy kötelezettség megállapítása nyilvántartás vezetése nyilvántartás vezetése hatósági ellenőrzés hatósági ellenőrzés

69 Jogalkalmazás fázisai Jogilag szabályozott rendje alapján Logikai szakaszok Alapeljárás Alapeljárás Jogorvoslati eljárás Jogorvoslati eljárás Végrehajtási eljárás Végrehajtási eljárás Jogalkalmazandó jogszabály kiválasztása Jogalkalmazandó jogszabály kiválasztása Történeti tényállás megállapítása Történeti tényállás megállapítása Jogszabály (jogi norma) értelmezése Jogszabály (jogi norma) értelmezése döntés döntés

70 1/ jogszabály kiválasztása Érvényes és hatályos joganyag megállapítása Érvényes és hatályos joganyag megállapítása (hiánya döntés hatályon kívül helyezése a jogorvoslati eljárásban törvénysértés címén) (hiánya döntés hatályon kívül helyezése a jogorvoslati eljárásban törvénysértés címén) Cél: tényállás behatárolása Cél: tényállás behatárolása Előzetes információk szerep az adott ügyről Előzetes információk szerep az adott ügyről Lehetséges magatartások: Lehetséges magatartások: 1. Jelezni a jogalkotó felé 2. AB 3. Tartózkodni a jogalkalmazástól

71 2/történeti tényállás megállapítása Jogilag releváns tények figyelembe vétele Jogilag releváns tények figyelembe vétele OBJEKTÍV IGAZSÁG??? ? Teljes bizonyo s-ság valósz ínűsé g

72 3/jogszabály értelmezése Kik értelmezik? Kik értelmezik? 1. Jogalkotói –legális 2. Jogalkalmazói – eltérőség problémája 3. Jogirodalmi - tudományos Milyen eszközökkel? Milyen eszközökkel? = Nyelvtani, logikai, történeti, rendszertani = Nyelvtani, logikai, történeti, rendszertani Mi az eredménye? Mi az eredménye? = Megállapító, megszorító, kiterjesztő Mi történik, ha nincs megfelelő jogszabály? Mi történik, ha nincs megfelelő jogszabály? = joghézag


Letölteni ppt "JOGI ALAPTAN ÁLLAMTANI ISMERETEK. Az ÁLLAM paradigmája Az állammal foglalkozó tudományok Az állammal foglalkozó tudományok 1. Filozófia – politikai filozófia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések