HÁLÓZATOK Készítette: Kós Réka.

Az előadások a következő témára: "HÁLÓZATOK Készítette: Kós Réka."— Előadás másolata:

1 HÁLÓZATOK Készítette: Kós Réka

2 Miért érdemes hálózatot kialakítani?
Mert így hardvereszközöket (pl. nyomtató, merevlemez tartalma) és szoftvereket tudunk megosztani. (Egy példányt többen használhatnak.) Ezáltal költséget takaríthatunk meg Felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között, új kommunikációs formákra ( , chat…) lesz lehetőség. Olyan adatbázisokat használhatunk, melynek információtartalma napról napra bővül, változik, így gyorsan lesznek elérhetők. (pl. repülőjegy rendelés)

3 Hálózatok hardverelemei
Olyan fizikai eszközök, amik a hálózatok kialakításánál szükségesek. Ezek biztosítják hogy az adat el tudjon jutni fizikailag az egyik helyről a másikra: Modem DSL(ISDN,ADSL) Kábel (rézdrót, koax, optikai) Rádió, műholdas adók Router Switch Hub Repeater

4 Modem Digitális információk analóg közegeken (pl. telefonos vagy kábelhálózat) keresztüli továbbítását vivőjelek modulálásával lehetővé tevő hardvereszköz. A modem nevét két alapvető részegysége, a modulátor és a demodulátor kezdőbetűinek összevonásából kapta. A hagyományos, analóg telefonos hálózaton történő átvitelre használt modemek legnagyobb sebessége 56 Kbps, míg a kábelhálózaton üzemelő kábelmodemek által biztosított sávszélesség akár a Mbps-es tartományt is elérheti.

5 Router, switch Router: Intelligens hálózati eszköz, amelynek feladata a beérkező adatcsomagok továbbítása a célállomás felé a lehető legoptimálisabb úton. Az útválasztók ennek a feladatnak az ellátásához útválasztási táblázatot vezetnek, amely alapján képesek annak eldöntésére, hogy melyik általuk közvetlenül elérhető csomópontnak kell továbbítaniuk az éppen feldolgozás alatt álló csomagot ahhoz, hogy az a legrövidebb úton a célállomásra juthasson. Az Interneten minden közbenső állomás útválasztási funkciókat is ellát. Switch: Intelligens hálózati eszköz, amely különböző hálózati szegmensek között biztosítja a csomagolt adatok továbbítását. Szegmens: olyan vezetékszakaszok ahol az adat továbbításon kívül más nem történik.

6 Modell C LAN A LAN B LAN ? Router

7 HUB Hálózati eszközök közös kapcsolódási pontja. A hubokat tipikusan helyi hálózatokban (LAN) használják számítógépek és más eszközök összekötésére. Az egyszerűbb passzív hubok működésük során a bemeneti kapura érkező csomagokat értelmezés és válogatás nélkül minden más kapura kimenetként másolják, így azt minden az adott hubba csatlakozó hálózati eszköz megkapja. Ezzel szemben az aktív v. intelligens hubok a fogadott csomagokat értelmezik, és csak arra a kapura továbbítják, amelyiken a csomag célállomása található. Ehhez összetettebb eszközre van szükség, amely viszont jóval nagyobb sávszélességet biztosít, hiszen a párhuzamos forgalmazást is lehetővé teszi az eltérő csomópontok között.

8 Repeater (ismétlő) A nagy távolságra történő adatátvitel során fellépő zavarok kiküszöbölésére használt aktív hálózati eszköz. A jelismétlő a fogadott analóg jeleket digitális adatsorrá alakítja vissza, majd az ez alapján újból előállított analóg adatsort küldi tovább a célállomás felé. Az átvitel során fellépő zavarokat újból és újból kiszűrve a jelismétlők sorozatai nagy távolságok között is biztonságosan teszik lehetővé a digitális kommunikációt.

9 Hálózatok szoftverelemei
A fizikai eszközök között teremt kapcsolatot. Protokollok, Interfészek DSL (ISDN,ADSL)

10 Protokollok, Interfészek
Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni. Ezeket a szabálygyűjteményeket nevezzük protokolloknak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Az interneten történő adatátvitelhez a TCP/IP protokoll, a levelezéshez pl. IMAP vagy POP3, weboldalakhoz a HTTP-t alkalmazzák. Hardvereszközök és szoftverek egymás közti kommunikációjának kereteit rögzítő szabályrendszer, amely pontosan meghatározza, hogy a felek milyen kér(d)éseket intézhetnek egymáshoz és azokra milyen válaszok adandók. (Hf: a fenti kifejezéseknek utánanézni az itt látható internetcímen)

11 DSL Digital Subscriber Line, Digital Subscriber Loop (Digitális Előfizetői Vonal, Digitális Előfizetői Kör) Hagyományos rézdrótokon keresztüli nagysebességű adatátvitelre képes technológiák gyűjtőfogalma. A DSL technológiák a hagyományos vonalkapcsolt telefonos megoldásokkal szemben, amelyek a hívó és a tárcsázott végpont között alakítanak ki egy áramkört, kizárólag a végállomás és a telefonközpont között építenek fel kapcsolatot, amely jóval zajmentesebb és így nagyobb sebességű kommunikációt tesz lehetővé. Ezen kívül a DSL kapcsolatokon az ISDN-hez hasonlóan már eleve digitális kommunikáció zajlik a telefonközpont és a végkészülék között, így külön modemre nincs szükség a számítógép csatlakoztatásához. A különböző DSL technológiák a legelterjedtebb szélessávú hozzáférési módok közé tartoznak a fejlett országokban. Sávszélesség: egy adott analóg jel maximális és minimális frekvenciájának különbsége. Digitális jeleknél az időegység alatt átvitt bitek számát értjük sávszélesség alatt.

12 ISDN, ADSL ISDN (Integrated Service Digital Network) A hangot és adatot is digitális módon továbbítja. Nem kell a digitális számítógép jeleket analóggá alakítani, ezért nagyobb adatátvitelt tesz leehetővé. ADSL (Asymmetric Digital Subscribe Line) : A kommunikáció két irányába eltérő lesz a sebesség. A letöltési sebesség kb 4-6 szoros a feltöltési sebességgel szemben. Ugyanakkor az adatátvitelhez használt frekvencia nem zavarja a hagyományos telefonálást, így a számítógépünk kommunikálhat más gépekkel a telefonvonalon keresztül, miközben mi zavartalanul telefonálunk. Mivel rézalapú hálózatokra fejlesztették ki, szükséges az elektromos jelátvitel. Ahol optikai kábel van ott nem lehet alkalmazni ezt a technológiát.

13 Hálózatok csoportosítása
Kiterjedés szerint (LAN, MAN, WAN, Internet) Működési elv szerint (Hálózati topológiák, fizikai megvalósítás) Használat alapján (nyitott és zárt)

14 Hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint
LAN (Helyi hálózat, Local Area Network) : kis kiterjedésű (1 géptetem, 1-2 épület, pár száz méter) nagy átviteli sebességű. Általában zárt egy cég, egy intézmény számára. MAN (nagyvárosi hálózat, Metropolitan Area NEtwork): hasonló a LAN-hoz de nagy kiterjedése miatt más fizikai megvalósítást használnak. WAN (nagy kiterjedésű hálózat, Wide Area Network): a kiterjedés nagysága meghatározza az átviteli közeget. Általában nagy sebességű, szélessávú átvitelt alkalmaznak, gyakran műholdas átvitelt is. Internet: az egész földet behálózza. WAN-ok közé tartozik, átviteli közege és sebessége változó. Intranet zárt egy vállalat részére, míg az extranet korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.

15 Az internet története 1960-as években a hidegháború miatt az USA olyan hálózat kialakításába kezdett, ami túlélhet egy atomtámadást. A hálózat védelmét két dologban látták: A hálózatnak ne legyen központja, minden csomópont legalább másik két csomóponthoz kapcsolódjon. Az üzenetek csomagokra bontva, egymástól függetlenül haladjanak, akár más-más útvonalon. 1969-re 4 egyetem közös hálózata lett az ARPANET majd 1970-es évek közepére kifejlesztették a TCP/IP protokolt. 1980-as évektől az ARPANET átadta helyét az Internetnek. 1992-re fejlesztették ki a világhálót (WWW = World Wide WEB) ami grafikus felületet biztosít az internetezni vágyók számára.

16 Hálózatok topológiája
Topológia: Az a mód ahogy a számítógépeket egymással összekötjük. Kötési módok: Sín (busz) Gyűrű Csillag Fa Teljes hálózat Celluláris hálózat Vegyes topológia

17 Sín topológia: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze
Sín topológia: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze. Ehhez kapcsolódnak az egyes gépek. Ha egy kapcsolat sérül akkor 2 részre szakad a hálózat. Gyűrű topológia: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja össze van kötve. Min. 2 sérülés kell történjen ahhoz, hogy a gépek essenek ki a hálózatból Csillag topológia: A gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez. Ha bármelyik kapcsolat megsérül, akkor csak egy gép esik ki a kommunikációból.

18 Fa topológia: több csomópontból álló ágakat tartalmazhat
Fa topológia: több csomópontból álló ágakat tartalmazhat. Ha egy kapcsolat megsérül akkor az adott ágon levő összes gép leszakad a hálózatból. Teljes hálózat: Akkor van, ha minden gép minden géphez kapcsolódik. Ez a legbiztonságosabb elrendezés. Nagy kiterjedésben azonban lehetetlen megvalósítani. Celluláris hálózat: vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat. Vegyes topológia: A fenti topológiák keveredésével kialakított hálózat. Napjaink hálózatai leginkább ilyenek.

19 Fizikai megvalósítás A hálózat tulajdonképpen az a csatorna amin az adatátvitel történik. A hálózatok egyik fontos tulajdonsága, hogy min keresztül áramlik az információ a hálózatba kötött gépek között. (A fizikai eszközök a hardver részét képezik míg azok a szabályok amiknek meg kell feleljenek hardverek működése protokolloknak nevezzük. Ezek az OSI modell fentebbi szintjeit alkotják.) A fizikai réteg lehet vezetékes vagy vezeték nélküli. Vezetékes: A vezeték fizikai felépítése erőteljesen befolyásolja az alkalmazhatóságot. Legelterjedtebbek a koaxiális és a sodort érpárú kábelek. Nagyobb átviteli sebesség érhető el optikai kábeleken, de ezek kiépítése költségesebb. Vezeték nélküli kábelek a mobilitás növekedését szolgálják. Ilyen kiépítések a rádiófrekvenciás, mikrohullámú és infravörös átvitel. (pl. mobiltelefon)

20 Információ továbbítás
Az információ továbbítás az adatkapcsolat szintjén jelentősen megszabja a hálózat milyenségét. Két alapvető technológiát különböztetünk meg: Csomagalapú hálózat: Az információ (egységes méretű) csomagokban kerül továbbításra, az egyes csomagok egymástól független utakon is mehetnek. A végcélban összeáll újra az eredeti információ. Ehhez feltétlenül szükséges egy cím, hogy tudjuk hova kell a csomagot postázni. (Ilyen módszer a levél-posta, számítógépek kommunikációja) Összeköttetés alapú hálózat. Mindig először fel kell építeni a kapcsolatot, ezen eljuttatni a (tetszőleges nagy) üzenetet, majd le kell bontani a kapcsolatot. Ilyen módszert használ a telefon.

21 A hálózat logikai felépítése
A második lépés a logikai felépítés. Két lehetséges modell: Szerver-kliens modell: van egy kitüntetett számítógép (szerver) amin keresztül megy minden kérés. Ez a gép szolgálja ki az összes többi gépet (klienseket). A szerver gép külön ilyen célra kialakított operációsrendszert használ (pl. Linux, Win NT, Novell Netware), a kliens gépeken bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy működtetéséhez rendszergazdára (hálózati op.rdsz.-hez értő szakemberre) van szükség. A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigénye sokkal nagyobb mint a klienseké.

22 Egyenrangú hálózatok. Nincs kitűntetett szerepű számítógép, minden gépen beállítható, hogy milyen erőforrásokat oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős, nem kell rendszergazda. Hátránya hogy a hálózatban levő gépek száma korlátozott (nem túl nagy – kb. tanteremnyi)

23 hoszt=kommunikáló számítógép
OSI hálózati modell 7. Alkalmazási kapcsolat 6. Megjelenítési kapcsolat 5. Együttműködési kapcsolat 4. Szállítási kapcsolat 3. Hálózati kapcsolat 2. Adatkapcsolat Fizikai kapcsolat 7. Alkalmazási kapcsolat 6. Megjelenítési kapcsolat 5. Együttműködési kapcsolat 4. Szállítási kapcsolat 3. Hálózati kapcsolat 2. Adatkapcsolat Fizikai kapcsolat 1. hoszt 2.hoszt hoszt=kommunikáló számítógép

24 OSI rétegek Fizikai réteg: bitkapcsolatokat visz át
Adatkapcsolati réteg: a csomagok hibamentes továbbításáért felel Hálózati réteg: kapcsolat felépítse, csomagok átvitele, kapcsolat bontása a feladata Szállítási réteg: hoszt-hoszt kapcsolat megvalósítás a feladata Együttműködési réteg: bejelentkezés és szinkronizálást végez. Megjelenítési réteg: adatok ábrázolását, tömörítését, tikosítását végzi Alakalmazási réteg: virtuális állománykezelés, levelezés szintje

25 Az egyes rétegek úgy viselkednek, hogy nem vesznek tudomást arról, hogy alacsonyabb szinten hogyan zajlik a kommunikáció. Csak a közvetlenül alattuk (felettük) levő rétegekkel tartanak kapcsolatot, és a másik hoszt azonos szintű rétegével kommunikálnak. A főnököt nem érdekli hogy milyen módon jut el az általa megírt levél a másik igazgatóhoz, csak azt látja hogy a másik ugyanazokat a betűket olvasta el amit ő leírt és odaadott a titkárnőnek. Az hogy a titkárnő azt begépelte a számítógépbe és elküldte en vagy inkább a faxot választotta, esetleg elszalasztotta vele a futárt. Számára teljesen mindegy. A másik igazgatót ugyanígy csak az üzenet érdekli s nem az, hogy hogy jutott hozzá a titkárnője.

26 Hálózatok alkalmazási területei
Belső (zárt) hálózatok: A hálózathoz való kapcsolódást a rendszergazda engedélyezi, vagy szakítja meg. Programok segítségével tartja nyílván, hogy kinek milyen jogai vannak. (pl. céges belső hálózat mely által nyújtott lehetőségek általában: nyomtatóhasználat, fájlszerver, belső levelezés - biztosítja hogy kívülre ne jusson titkos céges információ). Nyitott hálózatok: ( közúthálózat, telefonhálózat, Internet..) Az ilyen hálózathoz bárki kapcsolódhat ha bizonyos hardver feltételeknek eleget tud tenni és a szerződésben leírtakat vállalja.

27 Belső hálózatok A belső hálózatok általában LAN hálózatok, legfeljebb 1-2 épületre, egy cég, intézmény irodáira terjed ki. Üzemeltetésük rendszergazdai feladat. Logikai felépítésük szerint lehetnek egyenrangú vagy szerver-kliens alapú hálózatok. Topológiájukat tekintve lehetnek sorosa, gyűrűsek, csillag, fa, teljes vagy vegyes struktúrájúak. A rendszergazda feladata fizikai karbantartásuk, a szerver és kliens gépek konfigurációinak beállítása, a protokollok alkalmazása.

28 A belső hálózat célja általában valamilyen szerverszolgáltatás (fájlszerver, mailszerver, nyomtatómegosztás, közös erőforrás megosztás pl. Internet elrése csak tűzfalon keresztül) Ennek megfelelően rendszergazdai feladatok: Szerverüzemeltetés: biztonsági másolatok készítése nyomtatókezelés Felhasználók menedzselése (felhasználói jogok kiosztása a fájlszervereken) Quota kezelés (kinek mennyi tárhely van engedélyezve és milyen céllal)

29 Hozzáférési jogok A rendszergazda feladata ezek kiosztása:
Ki, mikor mennyit nyomtathat (pl. kifizetett mennyiségig) Fájlmegosztás: melyik fájlt ki láthatja, ki olvashatja, ki módosíthatja, ki törölheti. Figyelni kell arra, hogy ne tudhasson meg senki olyant ami nem rá tartozik. Megvalósítása úgy történik hogy a felhasználókat csoportokba rendezzük a csoportokhoz szerepeket rendelhetünk (csoportok csoportjai) s a szerepekhez rendelünk adott jogosultságokat. Ezt a rendszergazda a szervergép operációs rendszerének beépített programjai segítségével tudja megtenni.

30 Felhasználók, felhasználói csoportok kezelése
jogosultság csoport Szerep (általában csoportok csoportja)

31 Nyílt (nyilvános) hálózatok
Olyan hálózat amire bárki felcsatlakozhat ha adott hardverfeltételeknek eleget tesz és vállalja a szerződésben leírtakat. Legjellemzőbb ilyen hálózat az Internet, mely világméretű, több millió-milliárd számítógép csatlakozhat rá, ennek megfelelően vegyes topológiát használ, logikáját tekintve pedig szerver-kliens alapú.

32 Internet szolgáltatások
Olyan szolgáltatásokat tesz az internet lehetővé, amik kommunikációra, információ átadásra, számítógépek távoli elérésére szolgálnak. WWW: lehetőséget biztosít információ közlésre, szórakoztatásra, üzleti tevékenységre multimédiás megvalósításban. elektronikus levelezés. Szövegek küldése egy vagy több címre, érkezett levélre válaszlehetőség, levélhet állományok csatolhatók, a leveleket csoportosíthatjuk, eltárolhatjuk az elektronikus címeket.

33 Hírcsoportok (news, fórum): Azonos érdeklődésű emberek oszthatják meg egymással a véleményüket írásos formában. Mindenki mindenkinek látja a hozzászólását, helytől függetlenül. Távoli bejelentkezés (telnet, ssh, tsc): fizikailag távol levő (de hálózatba kapcsolt) számítógépre tudunk bejelentkezni, utána olyan mintha az előtt a gép előtt ülnénk, tudunk dolgozni rajta, menteni rá… Állományok mozgatása, másolása (ftp, scp): távoli gépeken tárolt állományok másolása mozgatása e két protokoll segítségével érhető el.

34 FTP (File Transfer Protocol)
Az Internet klasszikus fájlátviteli protokollja, amely adatállományok két gép közötti kétirányú átvitelét teszi lehetővé. Az FTP a klasszikus szerver-kliens modell alapján működik, bár a fájlok átvitelét mindkét irányban (a kapcsolatot kezdeményező kliensről a szerverre, illetve visszafelé, a szerverről a kliens irányába) is lehetővé teszi. Az FTP az átvitelre két külön csatornát alkalmaz. Ezek közül az első a parancs-csatorna, amelyet mindig a kliens épít fel a szerver felé az FTP-menet megkezdésekor, és amelyen keresztül a kéréseit annak elküldi, illetve az azokra adott állapotkódot és hibaüzeneteket visszakapja. Ezen kívül a fájlok átvitele során a szerver a kliens kérésére annak irányába egy másik ún. adat-csatornát is felépít, amelyen keresztül a fájl tartalmát küldi el részére. A szerver minden egyes fájl átviteléhez külön adat-csatornát nyit, amelyet annak befejeztével mindig le is zár. Az FTP használatára az URL -ekben az 'ftp://' protokoll-azonosító utal. Ftp parancsok: dir, cd, get, put, asc/bin

35 Karakteres FTP kliens Parancssorból (Dos) inditható el és a használata arra emlékeztet. Kapcsolat létesítése: ftp ftp.szerver.nev paranccsal tehető meg. Ezt követően meg kell adni a felhasználónevet, majd a jelszót. Létezik egy különleges felhasználó az anonymous vagy ftp (gépe válogatja) aminek jelszava az címed, de csak formai ellenőrzést végez az címről. Ha nem sikerült a bejelentkezés akkor az user paranccsal adhatjuk meg újra a felhasználónevet. (user anonymous) A felhasználó nevet és jelszót megadva már be is jelentkeztünk a távoli számítógépre.

36 Minta bejelentkezés, ftp parancsok

37 FTP parancsok Az FTP parancsok egyik csoportja a szerveren való eligazodást szolgálja. Ilyen pl. a cd, dir, mkdir, rmdir, mdir, rename, ls. Ezen parancsok segítségével beléphetünk abba a könyvtárba, ahol az előzőleg ftp kereső porgrammal megtaláltuk a kívánt fájlunkat. Állomány mozgató parancsok: asc/bin; get/put; passive. Egyéb parancsok: a parancsok listáját a help parancs beírásával kapjuk meg. Fontos parancs a bye (vagy quit) amivel kiléphetünk az ftp-ből.

38 Asc-szöveg átviteléhez, bin -bináris fájl (pl kép) átviteléhez szükséges. Ez azért kell, mert a különböző gépeken más lehet karakterek tárolási módja (ASCII, Unicode..). Ha azt szeretnénk hogy olvasható maradjon a szövegünk akkor asc módban kell fe/le ltölteni a fáljainkat. Az asc parancs vált ascii módba, a bin parancs bináris módba. Passive: az ftp működési elvéből kifolyólag tűzfalakon nehezen mozog, ezt segíti a passive mód. (Ugyanazt a felületet fogja letöltéshez is használni mint bejelentkezéshez)

39 Get, put Get parancs a fájlok letöltéséhez, put parancs a fájlok feltöltéséhez szükséges. A parancsot a fel/le töltendő fájl neve kell kövesse egy szóközzel elválasztva.

40 GUI FTP-FTP Commander Az FTP-nek is van (lehet) grafikus felülete. Pl. FTP Commander. Elindítva a programot új ftp szervetrt a New server menüpontra kettintva vehetünk fel. Egy párbeszédablak megkérdi tőlünk a kívánt ftp szerver nevét (server name), portját (általában az FTP szervetrek portjai 21-esek, web szervereké 80.) Felhasználónevünket (User ID) (pl anonymous) és jelszavunkat (pl. címunk ha anonymous-al léptünk be), valamint azt a nevet (name) amivel ő jeleníti meg nekünk.)

41 Ha már a listánkban szerepel a kívánt ftp szerver neve akkor elég a listából kiválasztani és a connect gombra kattintani, ezzel létrehozzuk a kapcsolatot. Keressük meg a bal (helyi gép) vagy jobb (ftp szervergép) ablakban levő könyvtárstuktúrában a feltölteni/letölteni kívánt állományt és a megfelelő irányú nyílra kattintva (honnan hova tölt) a le/fel töltést elindíthatjuk. (a másolást megállíthatjuk a stop transfer gomra kattintva) Ha a tranzakcióval készen vagyunk ne felejtsünk el disconnektálni (szétkapcsolni, kilépni) (ha nem csinálunk semmit egy idő után magától is szétkapcsol) NE felejtsünk kilépni a programból az ablak bezárása előtt!

42 Internet felépítése A hálózatban rengeteg számítógép van. Fizikai felépítése szempontjából vegyes topológiájú, logikai felépítését a TCP/IP protokollcsalád szabályozza. Ez gondoskodik arról, hogy az üzeneteink csomagokra bontva jussanak el a forrástól a célig. A célnál a csomagokból újra üzenet lesz függetlenül attól, hogy milyen úton jutott el melyik csomag a célhoz. A TCP (Transmission Control Protocol) összeköttetés alapú kapcsolat protokolja, felépíti a kapcsolatot, gondoskodik a csomagok célba juttatásáról, majd bontja a kapcsolatot. Hogy a csomagok a célba eljussanak meg kell határozni a célt. A cél meghatározása az IP (Internet Protocol) címmel történik.

43 UDP Az UDP (User Datagram Protocol) csomag alapú átvitelt biztosít, véges hosszú üzenetet juttat A-ból B-be. A TCP-vel szemben nem ellenőrzi az adatok sértetlen átvitelét, ezért nem képes az elveszett vagy sérült csomagok pótlására. Ezen kívül a fogadás sorrendjét sem garantálja a vételi oldalon. Ezen jellemzői miatt az UDP-t kizárólag olyan esetekben alkalmazzák, ahol a küldött adatok viszonylag kis részének elvesztése nem okoz működési problémát, sőt, esetleg kívánatos is (pl. torlódás esetén), pl. valós idejű átvitel (mint pl. a műsorszórás, telefon) vagy ahol ezen hibák korrigálásáról egy magasabb szintű protokoll gondoskodik.

44 IP cím Mivel a TCP/IP protokollból az IP protokoll felelős a címzésért ezért az internetes címeket IP címeknek nevezik. Az IP címek úgy épülnek fel, hogy azok egy része megmutatja, melyik hálózatba tartozik az eszköz, a másik része pedig a hálózaton belüli gépet címzi. Egy cím 4x8 bit-ből (4 oktett) egységből áll, amlyeket pont választja el egymástól. Pl.: mely a tízes számrendszerben olvasva címet jelenti. Ezzel a módszerrel 4 milliárd eszköz kapcsolható össze, ami kevésnek bizonyul, ezért az IP cím kiterjesztését szükségesnek látják. (az 6 oktetten ábrázolja majd a címet.)

45 DNS DNS (= Domain Name System) egy szolgáltatás, ami az IP címeket „olvashatóvá” teszi oly módon, hogy tárolja az IP cím domainnév párokat és megmondja az egyik alapján a másikat. A domainnevek felépítése hierarchikus. Utolsó tagja vagy országot ( pl. hu, hr, de, uk) vagy szervezeti formát (net, com, edu, gov, org, mil) jelöl. Előtte a szervezet elnevezése van, ami előtt a szervezet részegységének elnevezése áll. Legelső tag a konkrét szerver azonosítója. A domain nevek csak az angol ábc betűit és számait használják. (command com-ba írjuk be az nslookup parancsot, megtudjuk saját kiszolgálónk IP címét és DNS nevét. Tetszőleges IP címet beírva megtudhatjuk a hozzá tartozó domainnevet és fordítva.)

46 URL Universal Resource Locator: (egységes erőforrás-meghatározó.) Internetezés közben a rengeteg oldalt egyértelműen igen nehéz azonosítani. Az URL arra szolgál, hogy segítsen a pontos oldalt vagy szolgáltatást (fájl másolás, levélküldés…) elérni. Az URL cím 3 részből áll. Balról jobbra haladva előbb a protokoll neve (http; ftp;…) majd a gép domain neve végül az állomány neve (a szerveren belüli elérési útvonallal) áll. Ezeket egymástól írásjelek választják el. Pl:

47 mailto: csincsilla@allatkert.hu - levél küldését teszi lehetővé
Ahol http: jelöli hogy weblapot szeretnénk megnézni. // a sz.g. neve, /hírek/kozelet/ mutatja azt hogy az adott gép melyik könyvtárában van a fájl, index.html a letöltendő fájl neve. mailto: - levél küldését teszi lehetővé ftp://ftpszervernev.tartomany.elsotartomany - adatletöltést tesz lehetővé telnet://szervernev.tartomany.elsotartomany - távoli bejelentkezést oldja meg.

48 https://szervernev. tartomany
- a http utáni „s” betű arra utal, hogy a webkiszolgálón az SSL protokoll fut, vagyis a weboldal biztonságos, titkosított csatornán keresztül nézhető meg. Gopher – hierarchikusan felépített információban kereső protokoll www - egy széles körben elterjedt szervernév. Ezért van az, hogy léteznek olyan címek amikbe nem kell www. (hanem w3 vagy egyéb) A ~ (tilde) jel az URL címekben a szerveren belül egy adott felhasználó könyvtárát jelenti. html és htm végződés: A htm azért terjedt el, mert az MS DOS nem támogatta a 4 karakteres kiterjesztéseket. Ma mindkettő használatban van. (lásd html)

49 HTTP HyperText Transfer Protocol (hiperszöveg átviteli protokoll): két feladata van. A mi kérésünket eljuttatja a web-kiszolgálóhoz, és a kiszolgáló válaszát elküldi a böngészőnknek ami azt megjeleníti. Weboldalak (honlapok, ottlapok) olyan többnyire szöveges dokumentumok, amik a web-en keresztül érhetőek el. Szövegen kívül tartalmazhatnak kép, hang, mozgókép elemeket is (hipermédiás oldalak), melyek megjelenítéséhez gyakran szükség van külső megjelenítőre, vagy a böngészőbe beépülő (plug in) modulokra. Ha a weboldal mutatót (hiperlink) tartalmaz más oldalra akkor az ilyen oldalakat hipertext-eknek nevezzük. Weblapok készítésére HTML nyelvet használunk.

50 Netikett Az internet mindenki számára széles lehetőséget biztosít, ezért szükség van egyféle viselkedési norma kialakítására. Ezt szolgálja a Netikett. A Netikett betartása nem kötelező de ajánlott. A szolgáltató vétség esetén kitilthat a hálózatból. Mit tartalmaz a Netikett? Ne írj olyant az be amit levélben nem küldenél el. Ne küldj tovább lánclevelet Ha valaki levelét továbbküldöd annak az engedélyével tedd. Csupa nagybetű ordíbálást jelent Mindig töltsük ki a tárgy (subject) mezőt. Csatolt állományokat csak akkor nyissunk meg ha van a levélben utalás a csatolásra és biztonságosnak érezzük (nehogy vírust kapjunk)

51 Weboldalaknál sosem lehetünk biztosak az információ pontosságában vagy aktualitásában.
Weboldal létrehozásánál törekedjünk a biztonságra és tartsuk be a szerzői jogokat. A közösségi oldalak (chat, levelezőlisták, irc..) saját szabályzattal rendelkeznek, amit ha nem tartunk be kitiltanak róla.

52 Köszönöm a figyelmet!