Munkaerő-kiáramlás a közszférából (előzetes eredmények)

Az előadások a következő témára: "Munkaerő-kiáramlás a közszférából (előzetes eredmények)"— Előadás másolata:

1 Munkaerő-kiáramlás a közszférából (előzetes eredmények)
Elek Péter – Szabó Péter András „Foglalkoztatás és bérek a közszférában: mikroökonometriai elemzések” című OTKA-pályázat

2 Motiváció Közszféra jelentős foglalkoztató:
foglalkoztatottak 20%-a, alkalmazottak 30%-a Aktualitás: jövő évi költségvetésben a közig fővel csökken, de kommunikációban több is szerepel. EMELLETT kiemelt cél a foglalkoztatottság növelése Közszféra létszámcsökkentésének nettó hatása fontos!

3 A közszféra létszáma a foglalkoztatottak között
Forrás: OECD (2011): Government at a Glance

4 A közszféra hazai munkagazdasági irodalma
Kilencvenes évek: létszám és bér Kézdi (1998 és 2000): lecsökkent relatív bérek befolyásolhatták az összetételt Kertesi és Köllő (2006): „elöregedő” diplomás foglalkozások (tanárok, orvosok) relatív bére nem változott, a „fiatalodóké” nőtt -> közszféra öregedett 2000-es évek: főként bér Telegdy (2006): köz- és versenyszféra bérkülönbsége a es emelés után Varga (2006 és 2007): közoktatás kereseti viszonyai, összetétele, negatív szelekciós mechanizmusok

5 I. Adatok és az átmenetek vizsgálata

6 I.1 Adatok: MEF 1998-2008. panel Több mint 70 ezer fő / negyedév
Előny: munka megszüntetésének oka -> önkéntes ill. kényszerű váltás elválasztható részletesebb egyéni információk Hátrány: csak 6 negyedéves panel, nincs megbízható béradat

7 I.1 Ki a közszférabeli? (MEF)
Gazdasági ág (L, M, N) ÉS a munkáltató nem tisztán magántulajdonú Kihagyjuk a közhasznú, közcélú és közmunkát végzőket „Részesült-e az alábbi ellátások valamelyikében?” kérdésre „egyikben sem részesül, de közhasznú, közcélú vagy közmunkát végez” választ adta, VAGY a „Miért dolgozik határozott időben?” kérdésre a közmunkát jelölte meg okként.

8 I.2 Adatok: ONYF panel ONYF adminisztratív adataiból 200 ezer fős anonim panel-adatbázis Tartalmazza: Biztosítási jogviszony (munkaviszony, közszolgálati jogviszony stb.) Jogviszonyok kezdete, vége, az alapul szolgáló jövedelem Járulékfizetés szüneteltetésének ideje és oka (táppénz, gyerektámogatás) Nyugdíj Feor-kódok Kor, nem, irányítószám Előny: nagy minta, hosszú panel, pontos béradatok Hátrány: kevés egyéni jellemző, nem tudjuk a váltás okát végzettséget csak közelíteni tudjuk a MEF-ben az adott feorhoz tartozó végzettségek mediánjával Még nem a TÁMOP-KTI ONYF adatbázis!

9 I.2. Ki a közszférabeli? (ONYF)
Akinek jogviszonya közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, igazságügyi alkalmazotti, fegyveres erős vagy prémium évek jogviszony VAGY feor-kódja alapján nyilvánvalóan közszférabeli Így a munkaszerződéses tanárokat stb. beleértjük, cserébe a magánkórházak és - iskolák dolgozói is ide tartoznak Közszférán belül a gazdasági ágak szétválasztása: jogviszony és feor alapján

10 I.3 A közszféra létszáma és a becsült be- és kilépések
Belépés és kilépés: négy negyedéves mozgóátlag a volatilitás miatt Kilépés: változékonyabb -> jobban magyarázza a szint változását

11 I.4 Kilépési valószínűségek a közszférából különböző státuszokba
Kiszervezettek: nem közszférabeliek, de a közszféra elhagyása után egy negyedévvel azt állították, hogy már egy évnél hosszabb ideje dolgoztak ugyanazon a munkahelyen, ráadásul ugyanabban a munkakörben

12 I.5 A közszféra és versenyszféra átmenet-valószínűségeinek összehasonlítása I.
Inaktivitásba kilépés hasonló, és vizsgálták (Cseres-Gergely 2007; Scharle 2008)

13 I.5 A közszféra és versenyszféra átmenet-valószínűségeinek összehasonlítása II.
Munkanélküliségbe és más munkába kilépés: alacsonyabb -> EZT vizsgáljuk Más munka: más ágazat és más munkakör Boeri és Flinn (1997): állami szektor kevésbé mobil 13

14 II. Újraelhelyezkedési esélyek

15 II.1 Munkanélküliségbe áramlás
Nyers valószínűség (%) általános iskola 0,86 szakiskola 0,60 érettségi 0,25 felsőfokú 0,14 Vszf-hoz képesti esélyhányados Nyers Szűrt általános iskola 0,746 0,957 szakiskola 0,803 0,932 érettségi 0,471 0,487 felsőfokú 0,529 0,538

16 II.2 Munkanélküliek újra-elhelyezkedési esélyének vizsgálata
Diszkrét idejű arányos hazárdmodell Munkanélküliség hosszának hazárdja: λ(t)= λ0(t) * exp(X) de ezt csak diszkrét időben figyeljük meg: Pr(n-1<T<n) = S(n-1)*h(n), ahol S(n) a túlélésfüggvény (kiszámolható) h(n) a diszkrét idejű hazárdfüggvény (kiszámolható) λ0(t) parametrikusan (pl. Weibull) vagy nemparaméteresen becsülhető

17 II.3 Vizsgálat a MEF alapján
Minta: éves nem közmunkás Specifikációk részmintái: A: Emp -> Not Emp. -> Emp. azokra, akik „állás elvesztése” miatt lettek nem fogl. B: Emp. -> Unemp. -> Emp. C: Emp. -> Not Emp. -> Emp.

18 II.3 Közszférabeliek újra-elhelyezkedési intenzitása versenyszférához képest (MEF)
Állásveszt Mnélk. Nem fogl. Nyers relatív intenzitás (kszf vs. vszf) 0,870* 0,833** 0,651*** Modell eredmények Közszféra dummy 0,908 0,820** 0,765*** Időtartam 1. negyedév 0,263* 0,152*** 0,117*** 2. negyedév 0,214** 0,129*** 0,093*** 3. negyedév 0,196*** 0,107*** 0,077*** 4. negyedév 0,151*** 0,072*** 0,056*** Egyéb kontrollváltozók: ld. következő slide-on Mintaelemszám 7553 7096 18854 A paraméterek a relatív esélyeket (exp(β)) tartalmazzák, tehát 1 esetén nincs hatás.

19 II.3 Egyéb kontrollváltozók
Állásveszt Mnélk. Nem fogl. Végzettség (interakciók nem voltak szignif.) Szakiskola 1,065 1,013 1,051 Érettségi 0,928 0,957 1,017 Felsőfokú 1,505** 1,326*** 1,255*** Egyéb Előző munkahelyen eltöltött idő ≥ 2év 0,734*** 0,751*** 0,735*** Gyerektámogatás 0,383*** 0,542* 0,234*** Nyugdíj 0,456*** 0,720* 0,391*** Inaktív de szeretne dolgozni 0,873*** Inaktív és nem szeretne dolgozni 0,586*** Állásvesztő 0,758*** További kontrollok: nem, kor, kor2 Mintaelemszám 7553 7096 18854 A paraméterek a relatív esélyeket (exp(β)) tartalmazzák, tehát 1 esetén nincs hatás.

20 II.4 Vizsgálat az ONYF alapján: nyers visszatérési intenzitások

21 II.4 Vizsgálat az ONYF alapján
Minta: évesek Paraméteres (Weibull) alaphazárd, korrekció 12 hónapnál dummyval Specifikációk: A: Emp. -> Not Emp. -> Emp., cenzorálás 12 hónapnál B: Emp. -> Not Emp. -> Emp., cenzorálás 24 hónapnál C: Emp. -> Not Emp. -> Emp., akik min. 1 hónapig kaptak mnélküli segélyt

22 II.4 Közszférabeliek újra-elhelyezkedési intenzitása a versenyszférához képest (ONYF)
Cenzorálás, részminta 12 hó 24 hó Mnélküli segély Nyers relatív esély* 0,923*** 0,948*** 0,866*** Modelleredmény Közszféra dummy 0,906*** 0,914*** 0,931** Eltelt idő logaritmusa 0,696*** 0,763*** 0,927*** 12. Hónap 1,883*** 1,601*** 0,897** Végzettség Szakiskola 1,004 0,999 0,911 Érettségi 0,974 0,963* 0,821 Felsőfokú 1,204*** 1,180*** 0,933*** Mintaelemszám 403246 295785 165944 Egyéb kontrollok: nő, kor, kor2, mnélk segély, gyerektám., nyugdíj A paraméterek a relatív esélyeket (exp(β)) tartalmazzák, tehát 1 esetén nincs hatás.

23 II.4 Kiterjesztett modellek eredményei
Cenzorálás. részminta 24 hó 12 hó Mnélk segély Végzettség és közszféra interakciója Közszféra 0,813*** 0,841*** 0,741*** Közszféra × Szakiskola 0,817*** 0,820** 1,107 Közszféra × Érettségi 1,154** 1,129* 1,387*** Közszféra × Felsőfokú 1,302*** 1,270*** 1,590*** Közszféra ágai külön Oktatás 1,173*** 0,929 0,835 Egészségügy, szociális ellátás 1,067 0,664*** 0,669*** Közigazgatás, védelem 0,761*** 0,709*** 0,678*** Egyéb közszféra 0,800*** 0,871*** A paraméterek a relatív esélyeket (exp(β)) tartalmazzák, tehát 1 esetén nincs hatás.

24 III. Versenyszférába kerülők

25 III. Versenyszférába kerülés
Vszf-ba váltás alacsonyabb: 0,3-0,4% körül – kik ők? Kik azok a dolgozók, akik váltanak? Milyen munkahelyre váltanak? (Milyen bérre váltanak?) Felhasznált adatbázis: MEF ( közti negyedévek) Közmunkásokat továbbra is kiszűrtük Átmenetek kis valószínűsége -> alacsony elemszám 25

26 III.1 Váltás: egyéni jellemzők
Nyers esélyhányados Végzettség kiszűrve Végzettség, kor, nem kiszűrve Egészségügy 0,497** 0,460** 0,608** Oktatás 0,493** 0,553** 0,801* 0,764** 0,785** 0,81** Szakiskola 1,195 0,849 Középiskola 0,659** 0,570** Főiskola, egyetem 0,486** 0,394** Pszeudó R2 0,010 0,018 0,035 Elemszám 188423 inkább a munkaerőpiaci szempontból nehezebb helyzetben levőket (alacsony képzettségűek, falvakban lakók) érintette. 26

27 III.1 Váltás: közszférabeli munkahely
27

28 III.2 Váltás: új munkahely alapján
melyek azok a foglalkozáscsoportok és ágazatok, ahol a közszférából érkezők az átlagosnál nagyobb valószínűséggel helyezkednek el. Tesztelés: binomiális próba Két vszf-beli kontrollcsoport Fogl.csoportot váltók Fogl.csoportot ÉS ágazatot váltók 28

29 III.2 Váltás: cél-foglalkozáscsoportok
Viszonyítási alap: munkakörváltás Összes Felsőf. Érettségi Szakisk. Ált. isk. Gazdasági szervezet vezetői 2,06 Műszaki és természettudományi foglalkozások (felsőfok) 1,59 5,81 Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások (felsőfok) 5,08 Gazdasági, pénzintézeti ügyintézők 1,27 2,93 1,54 Irodai jellegű foglalkozások 1,70 3,51 Ügyviteli foglalkozások 3,35 Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások 1,68 Mezőgazdasági foglalkozások 1,67 Könnyűipari foglalkozások 2,12 Vas- és fémipari foglalkozások 1,53 Építőipari foglalkozások 2,30 Feldolgozóipari gépkezelők 1,29 1,79 2,73 Mobil gépek kezelői 2,11 Takarítók és hasonló jellegű foglalkozások 2,49 Jellemző munkakörök végzettségtől függően 29

30 III.2 Váltás: cél- (rokon-) ágazatok
Versenyszférabeli gazdasági ág Teljes közszféra Közig. Oktatás Eg.ügy Összes megfigyelés Biztosítás, nyugdíjalap 1,44 Egyéb gazdasági szolgáltatás (pl. jogi, számviteli tevékenység) 2,01 Kultúra, sport 2,27 4,16 Középfokú vagy felsőfokú végzettségűek 1,78 1,82 3,15 Legfeljebb általános iskolai vagy szakiskolai végzettségűek Gumi-, műanyag termék gyártása 1,34 30

31 III. 3 Váltás: felülképzettség az új munkahelyen
Minden 4-jegyű feor-kódhoz hozzárendeljük a medián végzettséget (A közszférában a legalább érettségizettek körében lényegesen kisebb a felülképzettség) Munkakör medián végzettségi szintje Végz. Közszféra Versenyszféra Ált. isk. Szakisk. Éretts. Felsőf. Össz. 61,8 26,7 10,9 0,6 100,0 40,2 51,9 7,6 0,3 Szakisk 24,2 51,7 22,7 1,4 11,5 78,3 9,9 0,4 3,4 13,3 74,5 8,8 4,3 38,8 52,2 4,8 0,1 0,8 12,0 87,0 0,9 5,8 39,0 54,3 12,6 15,7 33,7 38,0 12,3 50,7 27,6 9,3 31

32 III. 3 Váltás: felülképzettség az új munkahelyen
a versenyszférában munkakört és ágazatot váltókhoz képest végzettségüknél rosszabb foglalkozási csoportba kerülnek-e? Esélyhányados St. hiba p-érték Nyers esélyhányados* 1,415 0,110 0,000 Kontrollokat tartalmazó modell Közszféra 1,182 0,105 0,060 Végzettség** Érettségi 4,747 0,307 Felsőfokú 9,086 0,917 Kontroll: nem, kor, kor négyzet, Előző munkahelyen eltöltött idő >= 2év 0,630 0,039 Mintaelemszám 5798 -3422,24 950,59 0,1219 Log likelihood LR Prob > chi2 Pseudo R2 Interakciós modellek eredményei (kontrollok mint fent) 1,499 0,207 0,003 Közszféra × Érettségi 0,690 0,133 0,054 Közszféra × Felsőfokú 0,596 0,142 0,030 32

33 III. 4 Váltás: új bérek Adatbázis: ONYF (2000-2004)
Kérdés: tudnak-e bérnyereséget realizálni a váltók? Pl. mi történik, ha jobb medián végzettségű munkakörből egy rosszabba került a munkavállaló? mérési hiba csökkentése közszférából a következő hónapban a versenyszférába ment, és a távozás előtt legalább egy évet, majd a távozás után szintén legalább egy évet folyamatosan egy helyen dolgozott 33

34 III.4 Váltás: új bérek kis bérelőny a váltás után közvetlenül, de eltűnik Kis elemszámok, nem szignifikáns hatások: nagy minta? 34

35 Összefoglalás Állami szektor munkanélküliség szempontjából biztosabb, de munkahely-váltásban kevésbé mobil Munkanélküliségből ill. nem foglalkoztatotti státuszból az alacsonyabb végzettségűek rosszabb eséllyel helyezkednek el újra, mint versenyszférabeli társaik (ONYF ill. MEF is) A versenyszférába váltás inkább a rosszabb munkaerőpiaci státuszúakat érintette, jellemzően rokon-ágazatokba történt, de szignifikánsan nem kerülnek (végzettség szerint) rosszabb munkakörbe 35

36 Köszönjük a figyelmet!