Egyetemes barokk művészet I.

Az előadások a következő témára: "Egyetemes barokk művészet I."— Előadás másolata:

1 Egyetemes barokk művészet I.
Róma, a barokk fővárosa

2 Bramante: a Belvedere teraszos elrendezésű, kétkaros lépcsősor- elrendezésű udvarának átnézeti vázlata korabeli metszeten

3 Donato Bramante: A római Belvedere összekötő udvarának (cortile) kiépítése, 1510 k. A vatikáni palotaegyüttes része. A pápai palotát köti össze a Belvedere- villával.

4 Bramante alaprajzi elképzelése a Szent Péter szkh
Bramante alaprajzi elképzelése a Szent Péter szkh.- ról, mely végül nem valósult meg. Görög kereszt alaprajz, kilencosztatú középtér Utána ezen elgondolás alapján Raffaello is készít egy tervet.

5 A rekonstrukciós metszeten a mai Szent- Péter dóm elődje, a még ókeresztény építési elvek szerint emelt I. székesegyház látszik. Bazilikális elrendezés, narthex (előcsarnok), campanile (különálló harangtorony)

6 Az I. székesegyház alaprajza
Az I. székesegyház alaprajza. (fekete vastag körvonal) Az alatta látható babapiskóta- forma vékony fekete vonal Caligula cirkuszának alaprajza, ahol Péter apostol mártírhalált halt. Nagy Konstantin császár dönti el, ezen helyszín fölé bazilikát emeltet.

7 Az első Szent Péter szkh
Az első Szent Péter szkh. gyűrűskriptája, a keleti oldalon, a főszentély alatt, mely az apostol sírját rejti. Az új szkh- ba beépítésre kerül, napjainkig pápai temetkezési helyszín.

8 Michelangelo átnézeti tervjavaslata a Szent Péter székesegyházhoz (itt az oldalsó, É- i homlokzat) 1501 k.

9 Michelangelo elképzelése az alaprajzról. Itt még görög kereszt! A középrész, a kupola és a tambur végül kis módosítással, M. tervei alapján épül ki. Kilencosztatú térelrendezés 

10 Giuliano da Sangallo tervezete a San Pietro főhomlokzatáról
Giuliano da Sangallo tervezete a San Pietro főhomlokzatáról. Ő monumentális nyugati toronypárral számol k.

11

12 Michelangelo es halála után (az alapkőletétel ban volt) követője, Giacomo della Porta viszi tovább az építkezést. Ő a kupolát magasabbra emeli, és latin kereszt alaprajzúra bővíti ki a hosszházat. Az ötös portikuszt már Carlo Maderno tervezi, mint ahogy a térre néző nyugati főhomlokzatot is. A jobb szélső kapu: Porta Santa, ‘Szent Kapu’ , csak a szent években és zsinatok alkalmával használják. A bal szélső kapu: a Halál Kapuja, a meghalt pápákat itt viszik ki az épületből a XVIII. szd óta.

13 A régi Szent Péter székesegyház bronzkapuja
A Porta Centrale (Középső Kapu) a legrégebbi, ben fejezte be, Antonio Averlino FILARETE munkája, a hat dombormű- mezőben Krisztust és Máriát, Szent Pétert és Pált, illetve az utóbbi kettő mártíromságát ábrázolta. IV. Jenő pápától kapta a megbízást.

14 Róma, Szent Péter székesegyház: a hármas kapuzatból a középső kapu, a Porta Centrale. Fölül Kr. és Mária, alul b.o. Szent Pál a karddal, j.o. Szt. Péter az Írással és a kulccsal, melyet Róma soron következő püspökének (a Pápának) átnyújt. Filarete munkája, 1450 k.

15 A kupolát ben fejezi be Domenico Fontana, a kor legtehetségesebb mérnöke, 22 hónap alatt 1600 munkás bevonásával. A főhomlokzat Carlo Maderno tervei alapján készült től

16

17 A főhomlokzat szobortriásza: Keresztelő Szent János, Krisztus, Szent András

18 A belső tér architektonikus díszítésével Gian Lorenzo Bernini- t bízza meg VII. Sándor pápa

19 A pápai főoltár fölötti baldachin,
Bernini alkotása

20 A szentély fölötti oculus- ablak kialakítása és Longinus szobra a kupolatér egyik pillérének szoborfülkéjében. Mindkettő: Bernini, 1629

21 A Scala Regia

22 A Scala Regia, vagy Királyi Lépcső, a székesegyház belső terét a pápai palotával összekötő díszlépcsőház. Bernini, 1663 Illuzionisztikus architektúra!

23 Bernini: Dávid; Apolló és Daphné 
Mindkettő 1623

24 Bernini dísz- szökőkútjai a Piazza Navonán:
„Fontana dei Quattro Fiumi”, A négy folyam kútja, 1650

25

26 Gian Lorenzo Bernini: az Angyalhíd szobordísze. 1671.

27 Az Angyalvár Hadrianus síremlékének készült 135 és 139 között
Az Angyalvár Hadrianus síremlékének készült 135 és 139 között. Az avignoni fogság után a pápaság ideiglenesen itt rendezkedik be ban IX. Bonifác átépíti.

28 Bernini: Sant’ Andrea al Quirinale 1658- ‘70

29 Sant’ Andrea al Quirinale belső tér és a kupolaboltozat nézete

30 Francesco BORROMINI: San Carlo alle Quattro Fontane 1665- ‘67

31 Borromini: San Carlo alle Quattro Fontane Főhomlokzat és a belső tér alaprajzának szerkesztési diagramjai

32 Borromini: San Carlo alle Q. F.
A boltozat tartórendszere és a kupola alulnézete

33 Carlo Maderno, Gian Lorenzo Bernini és Francesco Borromini:
A Palazzo Barberini kiépítése

34 Palazzo Barberini