Vallásszabadság a gyakorlatban Pálffy Miklós jogász

Az előadások a következő témára: "Vallásszabadság a gyakorlatban Pálffy Miklós jogász"— Előadás másolata:

1 Vallásszabadság a gyakorlatban Pálffy Miklós jogász grandorange@gmail.com

2 És a hírnök hangosan kiálta: Meghagyatik néktek, oh népek, nemzetek és nyelvek! Mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát: boruljatok le, és imádjátok az arany állóképet, a melyet Nabukodonozor király állíttatott. Akárki pedig, a ki nem borul le és nem imádja, tüstént bevettetik az égő, tüzes kemenczébe. Azért mihelyt hallák mind a népek a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak és mindenféle hangszernek szavát: leborulának, mind a népek, nemzetségek és nyelvek, és imádák az arany állóképet, a melyet Nabukodonozor király állíttatott. Dániel 3, 4-7

3 Történelmi áttekintés „Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse […], de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől […], mert a hit Istennek ajándéka…” 1568, Tordai országggyűlés

4 Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. Alaptörvény, VII. cikk

5 Alkotmány Törvény Rendelet

6 Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; (…) A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek. Az emberi jogok európai egyezménye, 1950. november 4. Róma

7 Európa Tanács

8 A Kongresszus nem alkot törvényt vallás alapítása vagy a vallás szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában; nem csorbítja a szólás- vagy sajtószabadságot; nem csorbítja a népnek a békés gyülekezéshez való jogát, valamint azt, hogy a kormányhoz forduljon panaszok orvoslása céljából. Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya, I. alkotmánykiegészítés

9 A [z alábbiakban] foglaltak kivételével kormány senkinek nem terhelheti lényegesen a szabad vallásgyakorláshoz való jogát, még akkor sem, ha ez a teher általánosan [mindenkire] érvényes szabályokból ered. Kivétel: A kormány lényegesen terhelheti bárkinek a szabad vallásgyakorláshoz fűződő jogát, ha ez a teher: a)Lényeges kormányzati érdek előremozdítása miatt szükséges, és b)A lényeges kormányzati érdek előremozdításának ez a legkevésbé terhelő módja /Religious Freedom Restoration Act – saját fordítás/

10 Sylvia Burwell, Secretary of Health and Human Services, et al., Petitioners v. Hobby Lobby Stores, Inc., Mardel, Inc., David Green, Barbara Green, Steve Green, Mart Green, and Darsee Lett;

11 Bob Jones University v. United States

12 Kérdések

13 Köszönöm a figyelmet grandorange@gmail.com