Veszélyes vegyi anyagok csoportosítása, osztályozása, jelölése

Az előadások a következő témára: "Veszélyes vegyi anyagok csoportosítása, osztályozása, jelölése"— Előadás másolata:

1 Veszélyes vegyi anyagok csoportosítása, osztályozása, jelölése
Dr. Major Jenő OKK - Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság ELTE, TTK, 2015

2 Az ember, a környezet és a kémiai expozíció kapcsolata
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság Az ember, a környezet és a kémiai expozíció kapcsolata Légkör Kibocsátás (gázok, por) Lerakódás a vízbe Lerakódás a talajba és növényekbe Belégzés Felszívódás a bőrben Felszíni környezet Mesterséges környezet Lenyelés (lakókörnyezet, ipar, Növényzet közlekedés, Növényevők stb.) Vizi környezet Öntözés Ivóvíz, Hal és egyéb Szennyvíz vízi táplálék

3 A mérgező hatások fő típusai
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A mérgező hatások fő típusai Akut és szub-akut toxikus hatások Késői toxikus hatások Rövid távú hatások Középtávú hatások Hosszú távú hatások Krónikus, nem-fertőző betegségek kialakulásának kockázata !

4 ÁLTALÁNOS KÜSZÖBÉRTÉKEK
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság ÁLTALÁNOS KÜSZÖBÉRTÉKEK

5 A környezeti arzén-expozíció egészségkárosító hatásai
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A környezeti arzén-expozíció egészségkárosító hatásai Daganatkeltő hatás Géntoxicitás (oxidatív stressz) Repair gátlás (ligáz gátlás) Epigenetikus hatás (metiláció) Hormon diszruptor hatás Glukokortikoid receptor gátlás Ösztrogén receptor gátlás Citotoxikus hatás (immuntoxicitás?) Teratogén; neurotoxikus; egyéb hatás „Arzénmérgezés” Növekvő dózis

6 Mérgezési esetek a 2012-2014. években
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság Mérgezési esetek a években (OKBI saját adatok) Összes bejelentett eset: (100%) (100%) Gyógyszermérgezés: (61,9%) (55,9%) Egyéb (pl. alkohol): (22,6%) (28.2%) Háztartási, ipari anyag: (9,2%) (8,7%) Kábítószer: (5,4%) (6,4%) Kimenetel: Halálos: (0,57%) (0,41%) Nemek: Nők: (51.2%) (49,9%) Férfiak: (48,8%) (50,1%) Korcsoport: Gyermekek (0-14 év): (9,7%) (10,0%) Serdülők (15-20 év): (11,3%) (10,9%) Szándék: Szuicid: (42,2%) (36,5%) Abúzus: (26,9%) (39,7%) 2014 (100%) (42,3%) 8 415 (34,9%) 1 747 (7,2%) 3 637 (15,1%) 81 (0,34%) (42,8%) (57,2%) 2 178 (9,0%) 3 333 (13,8%) 6 787 (28,1%) (46,9%) !

7 Rosszindulatú daganatos halálozás Magyarországon a XX. században
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság Rosszindulatú daganatos halálozás Magyarországon a XX. században Év Halálozások lakosra A halálozási gyakoriság A halálozások száma jutó halálozás évi átlagos változása %-os aránya az %-ban összhalálozásban : 2, ,1 : nem ért ,3 : 2, ,5 : -1, ,6 ,7 2003-ban a halálozások száma , a standardizált halálozási arány 1047,9 százezrelék volt Forrás: Józan P.: Magyar Tudomány, 2005/8. pp.931.

8 A kemizáció következményei
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A kemizáció következményei Előnyök Alapja: Modern jóléti társadalom Fenntartható fejlődés Megnövekedett élettartam Foglalkoztatottság Globalizáció (legális) Hátrányok Oka: Egészségkárosodás Környezet károsodás Korai halálozás Kisvállalkozások teherbírása Globalizáció (illegális) Kémiai biztonsági stratégiák kidolgozásának szükségszerűsége

9 Veszélyes (vegyi) anyag fogalma
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság Veszélyes (vegyi) anyag fogalma Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása lévén veszélyforrást képviselhet. A kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény (Kbtv.) 3. §-a alapján veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék (készítmény), amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:

10 A veszélyesség meghatározása
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A veszélyesség meghatározása Kbtv. 3. § E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható: a) az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint: aa) robbanó anyagok és készítmények ab) oxidáló anyagok és készítmények ac) fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények ad) tűzveszélyes anyagok és készítmények ae) kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények; b) az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: ba) nagyon mérgezőek bb) mérgezőek bc) ártalmasak bd) maró (korrozív) anyagok és készítmények be) irritáló vagy izgató anyagok és készítmények bf) túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények bg) karcinogén anyagok és készítmények bh) mutagén anyagok és készítmények bi) reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények c) az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint: ca) környezetre veszélyes anyagok és készítmények

11 Kiemelt veszélykategóriák
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság Kiemelt veszélykategóriák Mutagén (géntoxikus): a sejtben a genetikai állomány mennyiségének, vagy szerkezetének maradandó megváltozását okozza Daganatkeltő: a kísérleti állatokban, ill. az emberben daganatot okoz, vagy szignifikánsan emeli az adott populációban létrejövő daganatok gyakoriságát Reprodukciót károsító: a szexuális működést, a termékenységet vagy az utódokat károsítja Perzisztens, Bioakkumulatív, Toxikus (PBT, vPvB): a környezetben (szervezetben) tartósan fennmarad, felhalmozódik, mérgez Vízi környezetet károsító: a vízben élő szervezeteket károsítja Nagy mennyiségben termelt (HPV): 1000 t/év vagy felette

12 OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság
Daganatkeltő hatások

13 A daganatok kialakulásának folyamata
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A daganatok kialakulásának folyamata KIINDULÁS (INICIÁCIÓ) ELŐREHALADÁS (PROMÓCIÓ) ELHATALMASODÁS (PROGRESSZIÓ) 2.  + JAVÍTÁS SEJTHALÁL SEJTHALÁL 1.  - DNS-károsodás OSZTÓDÁS OSZTÓDÁS EGÉSZSÉGES INICIÁLT DAGANAT SEJTEK RÁK SEJT SEJT kémiai támadás: a DNS károsodása kémiai támadás: a jelátviteli utak károsodása Sztochasztikus / determinisztikus hatás (kis dózisok!)

14 A betegségek elsődleges megelőzése (primer prevenció)
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A betegségek elsődleges megelőzése (primer prevenció) dr. Semmelweis Ignác ( ) dr. Fodor József ( ) A kóroki tényező eliminálása Jog az egészséghez

15 A kockázat háromszög Mérgező vegyi anyag Sebezhető egyed
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A kockázat háromszög Jelenléte a környezetben Toxicitás (akut, szubakut, krónikus, késői, ill. fejletlen szervezetre ható) Összetétel-függő potencia Bio-elérhetőség (normális, ill. előrelátható helytelen használat) Mérgező vegyi anyag Sebezhető egyed Jellemző expozíció Nem Életkor Genetikai háttér Enzim izotípusok DNS repair Metabolizmus Receptorok stb. Expozíciós utak Orális Inhalációs Dermális/nyálkahártyán át történő Az expozíció időtartama Az expozíció dózisa (keverékek, kummulatív expozíció, többféle forrás)

16 Különösen veszélyeztetett populációk
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság Különösen veszélyeztetett populációk Biológiai tényezők: Magzatok, csecsemők, gyermekek Gravidák Időskorúak Szociális tényezők: Alacsony iskolázottságúak Munkanélküliek Hajléktalanok Kábítószeresek Környezeti tényezők: Foglalkozások, munkahelyek

17 A kémiai biztonság a primer prevenció része!
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A veszélyes vegyi anyagok által okozott mérgezések a megelőzés szempontjából Akut és szubakut mérgezések véletlenek, szándékosak, foglalkozási eredetűek, víz, talaj, levegő által közvetítettek Késői toxikus hatások mutagén, daganatkeltő, reprodukcióra toxikus, neurotoxikus MEGELŐZENDŐK (Preventálás) KIKÜSZÖBÖLENDŐK (Eliminálás) A kémiai biztonság a primer prevenció része!

18 A KÉMIAI BIZTONSÁG FOGALMA
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A KÉMIAI BIZTONSÁG FOGALMA „A kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését – csökkentését, vagy elkerülhetővé tételét – célul tűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét.” A kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény, 1. §, a) pont

19 A kémiai biztonság alapvető elemei
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A kémiai biztonság alapvető elemei Veszély azonosítás Dózis – hatás összefüggések Expozíció becslés Kockázat jellemzés Kockázat kezelés Kockázat kommunikáció

20 A kémiai biztonság érvényességi köre
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A kémiai biztonság érvényességi köre Nemzeti szabályozások Törvények, rendeletek Intézmények Nemzetközi szabályozások ENSZ OECD EU IFCS Toxikológia ECHA SAICM Módszertan REACH GHS

21 A vegyi anyagok „életciklusa”
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A vegyi anyagok „életciklusa” Behozatal Termelés Raktározás Kivitel Szállítás Terjesztés, árusítás Újrahasznosítás Hulladék Felhasználás

22 A szabályozás általános alapelvei
Országos Kémiai Biztonsági Intézet OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A szabályozás általános alapelvei A lehető legalacsonyabb szinten (ALARA elv) Szubszidiaritás alapján (szabályozás azon a szinten, ahol az a leghatékonyabban tud működni) Teljes körűen („Szántóföldtől az asztalig” - farm to fork)

23 A kémiai biztonság alapelvei az EU-ban (REACH)
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A kémiai biztonság alapelvei az EU-ban (REACH) − a biztonságért az ipar a felelős; − a felelősség kiterjed a gyártási lánc mentén; − a végrehajtás az expozíció jelentősége szerint több lépésben történik; − regisztráció mennyiség és veszélyesség szerint; − a leginkább aggodalomra okot adó anyagokat (pl. CMR, PBT, vPvB,SVHC) csak engedélyezést követően lehet felhasználni; − a veszélyes anyagokat nem veszélyesekkel kell helyettesíteni. 1907/2006/EK rendelet (REACH)

24 OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság
Daganatkeltő anyagok besorolása az ENSZ Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) szerint IARC 1: emberben epidemiológiai adatokkal is bizonyítottan daganatkeltő anyagok IARC 2A: Emberben valószínűleg daganatkeltő anyagok (állatkísérletekben bizonyított hatás, de a humán epidemiológiai adatok még nem elegendőek, vagy nem konkluzívak) IARC 2B: Emberben feltehetően daganatkeltő anyagok (állatkísérletekben valószínű daganatkeltő hatás, humán epidemiológiai adatok hiányoznak, vagy elégtelenek) IARC 3.: Emberben daganatkeltés szempontjából nem besorolható anyag IARC 4.: nem rákkeltő

25 OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság
Daganatkeltő anyagok besorolása az Európai Közösség új rendszere (CLP) szerint 1. kategória: Ismert, vagy vélelmezett rákkeltő anyagok 1.A. kategória: Emberre ismert rákkeltő hatású, főként emberre vonatkozó információk alapján 1.B. kategória: Emberben vélelmezett rákkeltő hatású, főként állatokra vonatkozó információk alapján 2. kategória: Feltehetően humán rákkeltő anyagok 1272/2008/EK (CLP) rendelet, I. melléklet, táblázat

26 Kémiai biztonsági mennyiségi korlátok az EU-ban (REACH)
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság Kémiai biztonsági mennyiségi korlátok az EU-ban (REACH) Mennyiség Regisztráció Előregisztráció 1000t/év felett (HPV) (és CMR, PBT, vPvB, vízi környezetkárosító) t/év 100-1 t/év 1 t/év alatt ? 1907/2006/EK rendelet (REACH)

27 Korlátozások a REACH alatt (XVII. melléklet)
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság Korlátozások a REACH alatt (XVII. melléklet) Poliklórozott terfenilek (PTC) Klóretilén ( ) Egyes veszélyes folyadékok Trisz-(2,3-dibróm-propil)-foszfát ( ) Benzol ( ) Azbesztszálak (krocidolit, amozit, antofillit, aktinolit, tremolit, krizotil) Trisz-(azirnidil)-foszfinoxid ( ) Polibrómozott bifenilek ( ) Egyes növényekből készített porok Benzidin ( ) o-nitrobenzaldehid ( ) Gyökér és fa porok (kemény és puhafa) Ammónium-szulfid ( ) Ammónium-hidrogén-szulfid ( ) Ammónium-poliszulfid ( ) Brómecetsav illékony észterei (metil → butil ~) 2-naftilamin ( ) 4-nitro-bifenil ( ); és 4-amino-bifenil-xenilamin ( ) Ólomkarbonátok Ólomszulfát Higanyvegyületek Arzénvegyületek Szerves ónvegyületek Dibutil-ón-hidrogénborát (DBB) ( ) Pentaklór-fenol ( ) Kadmium ( ) Monometil-tetraklór-difenilmetán ( ) Monometil-diklór-difenilmetán Klórozott difenil-metán származékok Nikkel ( ) Az 1272/2008/EK (CLP) VI. Mellékletében megjelenő 1A- 1B mutagén, 1A-1B daganatkeltő, és 1A-1B reprodukcióra toxikus vegyi anyagok Kőszénkátrány desztillátumok és maradványok Kloroform ( ) 1,1,2-triklór-etán ( ); 1,1,2,2-tetraklóretán ( ); 1,1,1,2-tetraklóretán ( ); Pentaklóretán ( ); 1,1-diklóretán ( ); és Hexaklór-etán ( ) A 67/548/EK rendelet szerinti tűzveszélyes anyagok Rövidláncú klórozott parafinok (SCCP) ( ) Azo festékek és színezékek Brómozott difeniléter származékok Nonil-fenol és etoxilátjai ( Króm VI vegyületek Toluol ( ) Triklór-benzol ( ) Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) (BaP, BeP, BaA, CHR, BbFA, BjFA, BkFA, DBAhA) Ftalátok: Bisz-(2-etilhexil)-~, dibutil-~, benzil-butil-~, di-izonil-~, di-izodecil-~, di-n-oktil ~, Perfluoro-oktán-szulfonátok (PFOS) 2-(2-metoxi-etoxi)-etanol (DEGME) ( ) és 2-(2-butoxi-etoxi)-etanol (DEGBE) ( ) Metilén-difenil-diizo-cianát (MDI) ( ) Ciklohexán ( ) Ammónium-nitrát ( )

28 Különös aggodalomra okot adó (SVHC) anyagok
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság Különös aggodalomra okot adó (SVHC) anyagok Trietil-arzenát ( ) Antracén ( ) Diamino-defenil-metán (MDA) ( ) Dibutil-ftalát (DBP) ( ) Kobalt-diklorid ( ) Diarzén-pentaoxid ( ) Diarzén-trioxid ( ) Nátrium-dikromát ( ) Tercbutil-trinitro-xilol (musk xylene) ( ) Bisz-(etilhexil)-ftalát (DEHP) ( ) Hexabromo-ciklo-dodekán (HBCDD) ( ) Rövidláncú (C10-13) klórozott paraffinok ( ) Bisz-(tributil)-cinkoxid ( ) Ólom-hidrogén-arzenát ( ) Benzil-butil-ftalát (BBP) ( )

29 Osztályozás és jelölés (CLP)
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság Osztályozás és jelölés (CLP) GHS-CLP (Globálisan Harmonizált Rendszer - Osztályozás és jelölés) A Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere ENSZ – EU Veszélyességi kategóriák szerint (Maró, tűzveszélyes, robbanásveszélyes, egészségre káros, stb.) Mérgező tulajdonságok szerint (Mutagén, daganatkeltő, szaporodást károsító, stb.) Piktogramok 2015. június 1-től teljes körben (anyag és keverék) alkalmazandó! 1272/2008/EK rendelet (CLP)

30 Osztályozás és jelölés (CLP Piktogramok)
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság Osztályozás és jelölés (CLP Piktogramok) 1272/2008/EK rendelet (CLP)

31 Biztonsági jelölések Korábbi: GHS-CLP (2010-2015-től):
Országos Kémiai Biztonsági Intézet Biztonsági jelölések Korábbi: Veszély jelzése (példa): T (mérgező) R mondat és R szám (Kockázat): a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma Karc.Kat.1;R45 T;R23 R „Rákot okozhat. Belélegezve mérgező is” S mondat és S szám (Biztonság): a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma S53-36/37/ Kerülni kell az expozíciót, használatához külön utasítás szükséges. Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem/arcvédőt kell viselni. GHS-CLP ( től): Veszély jelzése (példa): Piktogram + „Veszély” ill. „Figyelem” H mondat és H szám (Figyelmeztetés): a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek felhasználásának kockázatára utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma Karc.Kat.1A;H350 Veszély;H331 H „Rákot okozhat. Belélegezve mérgező” P mondat és P szám (Óvintézkedés): a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma Megelőzés: P Ismerje meg az anyagra vonatkozó külön utasításokat használat előtt. Elhárító intézkedés: P Expozíció gyanúja esetén orvosi intézkedést kell kérni 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet /2008/EK rendelet Mellékletei

32 Munkahelyi levegő és biológiai határértékek
OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság Munkahelyi levegő és biológiai határértékek 4. § (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) Azon veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, ezek biológiai expozíciós mutatóit és a biológiai expozíciós mutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a 2. számú melléklet tartalmazza. ÁK (Megengedett átlagos koncentráció): a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást. CK (Megengedett csúcskoncentráció): (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség); a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük). MK (Maximális koncentráció): a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) 10 mikrorizikó/év. 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

33 Magyarázat: OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- és CK-, illetőleg eltűrhető MK értékei 25/2000 (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet, I. melléklete)

34 OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság
Biztonsági adatlap Kbtv. 22. § (1) A munkahelyi egészség és biztonság, illetőleg a környezetvédelem érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó vagy az importáló által elkészített biztonsági adatlappal hozható forgalomba. Az adatlap tartalmazza az egészség és a környezet védelméhez szükséges információkat. (2) A tevékenységet végzőt a forgalmazó legkésőbb a termék első alkalommal történő kiszolgálásakor látja el a biztonsági adatlappal. A termék ismételt kiszolgálásakor a forgalmazónak a tevékenységet végzőt annak külön kérésére kell csak a biztonsági adatlappal ismételten ellátnia. ! 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól