Világgazdaság az ezredfordulón

Az előadások a következő témára: "Világgazdaság az ezredfordulón"— Előadás másolata:

1 Világgazdaság az ezredfordulón

2 Mi a világgazdaság? a nemzetállamok közötti gazdasági kapcsolatok összes- sége kialakulása: a nemzetállamok közötti kereskedelem meg- indulásával egyidőben (Nyugat-Európa: XV-XVI. század)‏ a fogalom földrajzi és tartalmi értelemben is folyamato- san változik, gazdagodik:

3 Mi a világgazdaság? - földrajzi → új nemzetállamok bekapcsolódása a nk-i munkamegosztásba - tartalmi → a nemzetközi munkamegosztás új formái jelennek meg világméretű áru-, szolgáltatás-, tőke- és munkaerőpiac liberalizáltsága, integráltsága földrajzilag eltérő, de egyre erősödik

4 A világgazdasági fejlődés politikai keretfeltételei
a világgazdaság fejlődésére politikai illetve nem gazdasá- gi tényezők is hatnak: - kockázatok - bizonytalanságok - előre nem látható események (pl.: term-i katasztrófák) hatásuk az esetek többségében rövid távú és a pénz- és tőkepiacokon érvényesül

5 A világgazdaság fejlődési irányai
A világtermelés volumene vásárlóerő-paritáson 70,2 ezer milliárd USD (2009)‏ A világgazdasági növekedés üteme az utóbbi 20 évben gyorsult: : 3,4% : 4,2% de: az utóbbi években a növekedés üteme lassul 2007: 3,9% 2008: 1,9% 2009: -2,2% (becslés), 2010: 2,4 (előrejelzés)

6

7

8 A világgazdaság fejlődési irányai
földrajzi bázisa kiszélesedett - hordozói: - az ázsiai gyorsan iparosodó vagy felzárkózó országok - az OPEC-országok illetve a nem OPEC-tag kőolajter- melők de: világgazdasági növekedés ütemét és jellegét első- sorban az Egyesült Államok alakítja

9 A világgazdaság fejlődési irányai
Világgazdasági blokkok USA, EU, Japán (részesedésük a világtermelésben ben 20,6%, 20,2%, illetve 5,8%) de: Kína, India, Oroszország, Brazília gyors gazdasági növekedése árnyalja ezt a megközelítést Világkereskedelem a gazdasági növekedés fontos tényezője a külkereskede- lem kétszer olyan gyorsan bővült, mint a világtermelés: : 7% : 6,6%, 2009-ben még 12%-os visszaesés hoz képest, de a II. negyedévtől lassú növekedés

10

11 A világgazdaság fejlődési irányai
Műszaki fejlesztési hajtóerők a K+F kiadásoknak szerepe van a gazdasági növekedés- ben (USA-ban a GDP 3%-a, EU-ban 2%-a)‏ az információs-kommunikációs technológiák terjedése → USA: egyes szektorok termelékenysége jelentősen nő → fejlődő országok: egyes feltételek hiányoznak, ezért a termelékenységi előnyök lassabban jelentkeznek A fejlett és fejlődő országok közötti termelékenységi különb- ség növekedhet.

12 A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások (2007, a GDP %-ában)

13 A világgazdaság fejlődési irányai
Főbb termékpiacok Kőolaj kizárólag a kereslet és a kínálat trendjeiből nem lehet le- vezetni az áralakulást (pszichológiai, politikai, katonai té- nyezők) Egyéb nyersanyagok (fémek, kohászati és mgazd-i termékek) : 0,6%-os, : 11%-os áremelkedés az áremelkedés hajtóereje - a növekvő kínai kereslet - a dollár főbb devizákkal szembeni gyengülése (2002-)‏ - az alacsony kamatlábak

14 A világgazdaság fejlődési irányai
: még intenzívebb növekedés A válság hatására összeomlanak a nyersanyagárak: márciusában kezdtek újra emelkedni

15

16 A világgazdaság fejlődési irányai
Fogyasztási cikkek túlkínálat → árcsökkenés a vállalatok kitelepülése a fejlett országokból (Kína, India)‏ Nemzetközi pénz- és tőkepiacok jelentőségük növekszik az amerikai dollár kulcsszerepe (de: az euró részesedé- se növekszik a nk-i devizatartalékokban és az állampa- pír-piacon)‏

17

18 A világgazdaság fejlődési irányai
Külföldi működőtőke-forgalom a külkereskedelem mellett a világgazdasági növekedés leglényegesebb motorja: - a határokon átnyúló fúziók a fejlett országokban - a gyorsan iparosodó távol-keleti országokba irányuló tő- kebeáramlás erős a külföldi működőtőke-beruházásokért folyó verseny (növeli a GDP-t és a termelékenység növekedési ütemét)

19

20

21

22

23 Globalizáció, kölcsönös függőségek a világgazdaságban

24 A gazdasági globalizáció értelmezése
a világgazdaság egyre több országra kiterjedő szerves rendszerré formálódásának folyamata - a gazdasági kapcsolatok és gazdasági folyamatok egy- re sokfélébbek és egyre több országra kiterjednek - az egyes országok, világgazdasági szereplők közötti kölcsönös, aszimmetrikus interdependenciák intenzitá- sa fokozódik ok: gazdasági folyamatok és gazdasági viszonyok transz- nacionális jellegűvé válása

25 A gazdasági globalizáció értelmezése
Transznacionálissá váló gazdasági folyamatok termelési folyamat a termelési tényezők újratermelődése a fogyasztás információáramlás pénzügyi folyamatok

26 A gazdasági globalizáció értelmezése
Transznacionálissá váló gazdasági viszonyok nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás viszonyai nemzetközi tulajdonviszonyok a globális jövedelemelosztás viszonyai → a szoros értelemben vett gazdasági függetlenség illetve szuverenitás nem létezik → egyes országok domináns pozícióba kerülnek, mások tartósan alárendelt, sebezhető pozícióba jutnak

27 A globalizáció fő mozgatóerői
a kommunikációs és információs technológia fejlődése → „a távolság halála” a transznacionális társaságok (multik) tevékenysége: glo- bális üzletpolitikát folytatnak a korábban elszigetelt országok világgazdasági nyitása a liberális gazdaságpolitika nemzetközi terjedése (keres- kedelem, tőkeforgalom) a nemzetközi pénzpiacok fokozódó összefonódása

28 A globalizációs folyamat hatásai
sokrétűek (pozitívak, negatívak egyaránt)‏ növekszik a nemzetközi tényezők befolyása a gazdaság- ra → a kormányzati politika hatásköre csökken új lehetőségek egyes országok fejlődése számára az általános emberi jogok globalizálódása a globális folyamatokból való kimaradás nem jelent reális alternatívát → a változó világgazdasági körülményekhez igazodni kell

29 A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai
1. a nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája - a működőtőke-áramlások nyomán → függőség a tőkét exportáló és a tőkét befogadó ország között 2. aszimmetriák a nemzetközi kereskedelem, a szol- gáltatások nemzetközi forgalma és a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban - a relációs szerkezet aszimmetriája → keresk-i kapcso- latok szélesítése - áruszerkezeti aszimmetria → exportdiverzifikáció

30 A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai
3. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriái finanszírozási függőség nemzetközi monetáris viszonyok aszimmetriái 4. A technológiai interdependenciák aszimmetriái - a technológiát fejlesztő és adaptáló országok között - leküzdése: hosszú és nehéz folyamat (oktatás fejlesztése)

31 A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai
5. A munkaerő-áramlás aszimmetrikus nk-i szerkezete - a munkaerőt kibocsátó ill. azt felvevő fogadó országok között 6. Aszimmetrikus nk-i információáramlás

32 Néhány ajánlott weboldal
World EconomicOutlook - IMF pdf Global Economic Prospects - Világbank es/10363_WebPDF-w47.pdf World Economic Situation and Prospects – ENSZ 010pr.pdf