Bulgária az EU csatlakozás küszöbén Készítette: Miklovicz Katalin.

Az előadások a következő témára: "Bulgária az EU csatlakozás küszöbén Készítette: Miklovicz Katalin."— Előadás másolata:

1 Bulgária az EU csatlakozás küszöbén Készítette: Miklovicz Katalin

2 Földrajzi probléma Bulgária felzárkózása az Európai Unióhoz

3 Vázlat Bevezetés (dátumok) Gazdasági áttekintés Demográfiai, társadalmi áttekintés A bővítés hatásai A csatlakozás utáni kihívások Konklúzió Bibliográfia

4 Bevezetés 1995. dec.: csatlakozási kérelem benyújtása 2000. febr. 15.: megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások 2005. ápr. 25.: tagság feltételeit rögzítő szerződés aláírása 2006. szept. 26.: az Európai Bizottság elfogadja Bulgária Eu-csatlakozási felkészültségéről szóló jelentést 2007. jan. 1.: Bulgária teljes jogú tagállamként csatlakozik az Európai Unióhoz

5 Gazdasági áttekintés A kilencvenes évek elején gazdasági visszaesés, majd rövid növekedési periódus után újabb recesszió az évtized második felében Az ezredforuló óta folyamatos és dinamikus bővülés: –Bruttó hazai termék volumene (évente átlag 4,9 %-os emelkedés)

6 A GDP volumene (2000=100%) Forrás: Európai Tükör, 2007/3

7 Gazdasági áttekintés A gazdasági fejlettség az 1 főre jutó GDP alapján az Unión belül a legalacsonyabb 2000-től nő a bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházások) → felgyorsul a gazdaság szerkezet-átalakítási folyamata DE a mezőgazdaság súlya még az Unió átlagának ötszöröse A gazdaság látványos bővülése növekvő fizetésimérleg-hiány mellett valósult meg (2005-ben 11,8 %)

8 Demográfiai, társadalmi áttekintés Területe, népessége alapján a közepes méretű országok közé tartozik Népsűrűségét tekintve (7,7 millió fő) az Unióban 16. a sorban A 90-es évek elején: –csökken a házasságkötések száma –csökken az élveszületések száma –a halandóság emelkedik –visszaesik a foglalkoztatottság (2006: 8,9%-os munkanélküliség) term. fogyás

9 A bővítés hatásai Befejeződik egy világpolitikai átrendeződési folyamat: az egykori Szovjetúnió 1944-1989 között volt kelet-európai befolyási övezetének teljes átkerülése az euro-atlanti érdekszférába Megkezdődik egy új geopolitikai rendszer kiépítése Bulgária nem Moszkva érdekszférájának a része → „kitolja” Oroszországot a délkelet- európai nagyhatalmi tényezők sorából

10 A csatlakozás utáni kihívások Jogrendszer hiányosságainak megszüntetése Korrupció és a szervezett bűnözés vissza- szorítása A csatlakozás időpontjától felhsználható forrásokhoz kapcsolódó intézményrendszer megerősítése Infláció

11 Konklúzió A csatlakozást a korábbi tagállamok kevésbé, az újak többsége támogatta Kihívás az EU számára Az elmúlt 10 évben felmutatott stabil, átlagosan 4,5 %-os gazdasági növeledés ellenére a GDP-t tekintve csupán az egyharmadát éri el az EU 25 átlagának Küzd a fizetési mérleg tetemes hiányával, a feketegazdaság, a korrupció és az infláció problémájával

12 Konklúzió Mindezek ellenére a bolgár gazdaság középtávú kilátásai biztatóak: –a beruházások bővülése –a munkahelyek számának növekedése –a külföldi tőkebefektetések felfutása az ország fenntartható konvergencia- folyamatát ígérik

13 Bibliográfia Füzes Oszkár (2006): Kemény Könnyítések, Bulgária az EU-csatlakozás pillanatában In: Európai Tükör, 11.évf., 12.sz., pp. 35-39. Freid Mónika (2007): Bulgária és Románia az Európai Unióban In: Európai Tükör, 12.évf., 3.sz., pp. 148-155. Túry Gábor (2007): Bulgária – Gyors uniós tagság, lassú felzárkózás In: Európa peremén: Új tagok és szomszédok, 1.sz, pp. 7-20.