A cukoripar legfontosabb központjai hazánkban

Az előadások a következő témára: "A cukoripar legfontosabb központjai hazánkban"— Előadás másolata:

1 A cukoripar legfontosabb központjai hazánkban
A cukorrépa termelésének alakulása, területi jellemzői Magyarországon A cukoripar legfontosabb központjai hazánkban

2 A cukoripar múltja Cukorrépatermelés és cukoripar szervesen összefügg
1790. Tessedik Sámuel – répamag 1808. Ercsi – répacukorgyártás 1830. nagyüzemi szintű cukorgyártás cukorfőzde 1848 előtt cukortermelés nagybirtokokon, feldolgozás decentralizált (tőkehiány → osztrák tőke) 1867-ig sok cukorfőzde bezárása, gyáripari fejl.

3 1848-1967 nagyobb kapacitású, koncentrált cukorgyárak, cukorrépa termőterület közelében
II. vh. után cukorgyárak államosítása 1971. cukorgyárak önálló vállalatok, tröszti irányítással 1980. megszűnik a Cukoripari Tröszt 1960-tól fejlesztések (pl. gyártási folyamatok automatizálása) Rsz.változás: európai élmezőnytől elmaradva, hatékonysági és területi gondokkal küszködve

4 Vetésterület Forrás: KSH

5 Termesztett cukorrépa mennyisége
Forrás: KSH

6 A cukorrépa-termesztés területi rendszere
Termesztés T-i eloszlását befolyásoló tényezők (talajadottságok, mezőgazdasági üzemek anyagi-technikai helyzete, jövedelmezőségi viszonyok) Telepítőtényező: nyersa. ellátás+E+víz

7 Ercsi: [1911-97] kedvező természeti adottságok
Petőháza: [ ] Remek termőföld Kis gyári körzet, koncentrált, hatékony répaterm. Ács: [ ] < Petőháza 2 összefüggő répatermő T: Kisalf.+Győr-Tatai teraszvidék meszes-vályogos talaj Mezőföld: Enying – csernozjom Sárvár: [ ] Kevés jó talaj, legjobb Rába mentén Társgyáraktól időről-időre alapa. vásárlás Kaposvár: [1894] Közepes termésmenny Ercsi: [ ] kedvező természeti adottságok Mezőf.+Duna jobb parti termékeny T Alacsony termesztési koncentráltság

8 Mátravidéki: Hajdúság: [1979-2006] Szolnok: [1910-2008]
gyári körzet legnagyobb, legelőnytelenebb Szerencs: [ ]: gyenge min. talajok → Alf.-ről Selyp [ ] Hatvan [ ] Hajdúság: [ ] Kaba (’70-es évek eleje: Dtúl kapacitástöbblet+Alf. gyárhiány → szállítás → Kaba ’79-től termel → megszűnik szállítás) Szolnok: [ ] vegyes talaj; aszályveszély Sarkad: [ ] Körös-vidék: rossz; Tiszántúli löszhát; távolabbi T-eken jelentős termelés Mezőhegyes: [ ] D-Tiszántúli löszhát – csernozjom

9 A cukoripar nyersanyagellátási területei 1972.

10 A cukorrépa termelés időbeni változása megyék szerint

11 A cukorrépa %-os részesedése a szántóföldi vetésszerkezetből kistérségi bontásban, 2000.

12 Összegzés Cukorgy. sz. rsz.változás utáni priv. során csökk. – cukori. versenyképessége visszaesik, cukor fogyasztása mérséklődik, exp. veszteségessé válik ’90-es évek vége: teljes cukoripari vertikum külföldi irányítás alatt Cukorgyárak bezárása => cukorrépa termesztésre negatívan hat Legkedvezőtlenebb helyzet: D-Alf. Legjobb helyzet: (kabai, szolnoki), kaposvári – szállítás egyre nagyobb ktg.-tényező Termésátlagok + répa cukortartalmának növelésére van szükség Termelők – feldolgozók közti kapcs.: termelő nem érdekelt magasabb cukortartalmú, minőségi répatermesztésben

13 Köszönöm a figyelmet! Kolár Anna Földrajz BSc. III. évf.

14 Felhasznált irodalom:
Gurzó Imre A magyar cukorgazdaság területi rendszerei; Békéscsaba, 164 p. Gurzó Imre A magyar cukorgazdaság földrajzi szempontú vizsgálata; Pécs MTA RKK, 122 p. Komarek Levente Gondolatok a hazai cukorvertikum változásának alakulásáról – In: Földrajzi Értesítő pp Molnár Ferenc Cukoriparunk helyzete és néhány területi vonatkozása – In: Földrajzi Értesítő. 18/2. pp ; 7 ábra; 6 tábl. Diagram adatainak forrása: KSH – Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv KSH – Történeti Statisztikai Kötetek – Növénytermelés Ábrák forrása: Képek forrása: