A negyedidőszak-kutatás története speciális kollégium

Az előadások a következő témára: "A negyedidőszak-kutatás története speciális kollégium"— Előadás másolata:

1 A negyedidőszak-kutatás története speciális kollégium
2. előadás Vándorkövek „világa” Az eljegesedés elméletének születése, „a kifejezések a gyakorlatban… Bradák Balázs, ELTE TTK, Természetföldrajzi Tanszék 2007

2 [Leonardo da Vinci jegyzetfüzete (1505), 1888 fordítás alapján]
I. A stabil felszín A felszín stabil, változás csak különleges hatásra történhet: vulkánkitörés, földrengés, stb. „ A hegyek ormán, messze a vizektől, miért találunk olyan halcsontvázakat, osztrigahéjakat, korallokat, kagylókat és csigaházakat, melyeket leginkább a tengerek mélyén lelhetünk fel?” [Leonardo da Vinci jegyzetfüzete (1505), 1888 fordítás alapján] II. Változások felismerése Celsius (1743) bizonyítja Skandinávia parti szinlőinek emelkedését

3 III. Katasztrófa-elméletek
Georg Louis Lecrec Buffon (1752), Cuvier (1796)

4 Neptunisták (A. Werner)
Plutonisták (J. Hutton) A kőzetcsoportok werneri tagolása (lásd 1. ea) 1. Primitív, primer sorozatok 2. Átmeneti sorozatok 3. Másodlagos (szekunder), vagy rétegzett sorozatok – olyan kőzetek csoportja, melyek az óceánok mélyéről kiemelkedő hegységek képződésének és formálódásának (erózió) nyomát őrzik. 4. Alluviális, vagy tercier sorozatok 5. Vulkáni sorozatok

5 Vándorkő (Rollstein, erratic block, devil’s stone, bárányszikla):
IIIa. Vándorkövek kérdése és a katasztrófa elméletek Vándorkő (Rollstein, erratic block, devil’s stone, bárányszikla): „…Az Alpok lábainál, és a Jura-hegység hasonló magasságaiban, pontosan a legjelentősebb folyókat rejtő völgyek szájával szemben szokatlan terjedelemben fellelhető kőzetblokkok…” (C. Lyell, 1830); „…A vándorkő egyike azon nagy kőtömegeknek, melyeket Németország lapályán olykor találni minden összefüggés nélkül nélkül az alapjával, mi rendesen tengeri homok…” (Szabó J.,1893)

6 Özönvíz - Mitológia, vallás és tudomány

7 Az özönvíz. Deucalion és Pyrrha (Kru. 8-9)
Ovidius - Átváltozások (Metamorphoses) Az özönvíz. Deucalion és Pyrrha (Kru. 8-9) „…Ekkor az istennő meghatva "Eredjetek," így szólt, "födve legyen fejetek, s a ruhátokat öv ne szorítsa, s hátrahajítsátok csontját a hatalmas anyának."    Ámulnak hosszan, majd csöndjük megtöri Pyrrha, és mit az istennő kívánt, végezni vonakszik, kérleli félve, bocsásson meg: fél széthajigálni csontjait anyjának, megsérteni ezzel az árnyát. Ismétlik közben rejtett értelmü beszédét annak a jóslatnak, s tanakodnak is egyre felőle. S most a Prometheus-sarj Epimetheus lány-ivadékát nyugtatva beszél, s "Vagy", eképp szól, "megcsal az elmém, vagy kegyes és nem akar vétekre vezetni a végzés. Mert nagy anyánk: ez a föld; s a kövek testében a mondott csontok: hát ezeket kell nekünk hátradobálnunk." Bárha a Titan-lány szivesen hallgatta e jósszót, kétes volt a remény: kétkedtek erősen az égnek intelmében még. De ugyan mit is árthat a próba? Indulnak, befödik fejüket, s övüket kibogozzák, s hátrafelé, mint szólt a parancs, köveket hajigálnak…” P. Picasso (1930/31) Deucalion és Pyrrha

8 Vízözön és földtudomány
Da Agostino Scilla (1670): először kapcsolja össze a bibliai vízözönt és földtani jelenségeket. La vana speculazione disingannata dal senso című műve

9 1. „Rollstein”, vagy iszapár-elmélet (1815)
Leopold von Buch ( ): Diluviális-kavics és „ágyúgolyó-elmélet” (1815!) Egyik elképzelése szerint, az „Alpok vulkáni tevékenysége” során, az ágyúgolyókhoz hasonlóan kerültek (némely esetben ház nagyságú) kőzettömbök a 100 km távolságban fekvő Jura-hegységbe. Nils Gabriel Sefström ( ) Alexander von Humboldt

10 özönvízhez (diluvium) kapcsolt magyarázat,
2. Diluvium (özönvíz)-elmélet Silberschlag, J.J. berlini királyi építészeti főtanácsos a Geogenia vagy a mózesi föld teremtés magyarázata című művében (1780) a vándorkövek: vulkáni eredetű, szórt anyagok; az északkelet-németországi területeken húzódó tórendszer tavai vízzel borított kitörési centrumok, „kráternyílások”. Leopold von Buch özönvízhez (diluvium) kapcsolt magyarázat, diluviális-kavics, melyet északról teregetett szét az Özönvíz William Buckland (1823) Reliquiae Diluvianae című műve

11 IV. Aktualizmus és uniformitarianizmus elvei
C. Lyell ( ) Henry de la Beche (anri dö lá bes) (1830) Profeszor Ichthyosaurus – Lyell karikatúra A természet változásait a jelenleg is ható erőkkel és folyamatokkal magyarázza (aktualizmus), melyek a földtörténet különböző időszakaiban mindig megvoltak és meg is lesznek (uniformitarianizmus)

12 Principles of Geology című munkája Serapis temploma (Nápoly)
James Dunlop ( ) C. Lyell (1830): Principles of Geology című munkája Serapis temploma (Nápoly) Charles Babbage [1828 (1847)] Az épületek süllyedése… C. Lyell (1830) –földtani elvek

13 3. „Iceberg”- vagy „Drift”-elmélet
A katasztrófa-elmélet és az uniformitarianiznus által támogatott jégkorszak-elmélet térhódítása közti átmeneti időszak tudományos elképzelése; Az elképzelés alapján a vándorkövek a „jégkorban uszó jéghegyekkel szakadtak el eredeti helyükről” (Szabó J. 1893). K. F. Wrede (1804): Geognostical researches relative to the countries on the South of the Baltic című műve Hermann von Holmholtz (1833)

14 C. Lyell (1830-1833): Principles of Geology (részlet)
(3. rész, XI. fejezet) (1. rész, VII. fejezet) Charles Darwin, C. Lyell és Joseph. D. Hooker levelezései (1858): Darwin levele Lyell-nek (részlet), 1858 április 26. „…Ragyogó a vándorkövek jelenléte. Ékes bizonyítéka az úszó jéghegyeknek a gleccserekkel szemben… „ Darwin levele Hookernek (részlet), április 26. „…azoknak a jéghegyeknek itt kellett megfenekleniük; és valószínűnek tartom, hogy vándorkövek ágyazódtak be a felboltozódott lávakőzetek közé…”

15 4. „Die Eiszeit” – A „gleccser-elmélet” születése
Bernard Kuhn (1787): svájci miniszter, a Jura-hegységben elvégzett vizsgálatai alapján a vándorkövek felhalmozódását a gleccserek visszahúzódásához kapcsolta. James Hutton (1788): Theory of the Earth című művében megfogalmazza, hogy a jég segítségével szállítódhattak gránit tömböket az Alpok, a Jura-hegység magasabb régióiból. John Playfair (1802): a csiszolt felszíneket, osztályozatlan üledéket az eljegesedés bizonyítékaként említi. (Ebben az időben ezeket a jelenségeket is az özönvízzel magyarázták).

16 Jean-Pierre Perraudin (pöroden) (1815): karcolt felszínű köveket figyel meg, mely szerinte erős, véső hatására alakulhat ki (gleccser). Ignace Venetz (Perraudin ihletésére…): Egy svájci természettudományos találkozón kifejti gondolatait, miszerint számos, a tájban megfigyelhető morfológiai forma vezethető vissza a jég munkájára (1821), Egy XIV. sz.-i tájképen, hosszan lenyúló gleccser, mint bizonyíték…; Egy előadásán meggyőzi az eddig a kérdésben meglehetősen szkeptikus de Charpentiert (1829)…; [Théophile Steinle (1818)]

17 Jens Esmark (1824): Bizonyítja, hogy Norvégia gleccserei valamikor jóval hosszabban előrenyúltak és feltehetőleg Norvégia jelentős részét borították; A vándorkövek és a morénák gleccserek által szállítását és a jég jelentős eróziós tevékenységét hangoztatja. Reinhard Bernhardi (1832):felveti, hogy a sarki jégsapka valamikor egészen Közép-Németországig nyúlhatott dél felé. Jean de Charpentier (sárpönytyié) ( , 1834) Morénák, vándorkövek vizsgálata Venetz előadásának hatására. Essai sur les glaciers et sur le terrain erratique du Bassin du Rhone (1841).

18 „Drift or glacial” Jean Louis Rodolphe Agassiz (1837):
„A jégkorszak atyja”; Előadás a Helvét Természettudományi Társaság elött, Neuchatel-ben; A hallgatóságot sokkoló radikális szemlélet - Jégborítás az északi sarktól a mediterraneumig…; …(ezzel ügyesen egyesítette a fajok állandóságával kapcsolatos „fixist” szemléletét és a jégkorszakról alkotott elképzelését: az egyes fajoknak nem kellett adaptálódnia az új körülményekhez, kihaltak, majd mások „születtek” helyettük…). Étude sur les glaciers (1840). „Drift or glacial” Outlines of Comparative Physiology című munkájának címlapja (részlet) 1867

19 A Viescher gleccser (1840) vázlat
…2004 A Viescher gleccser (1840) litográfia

20

21 …Ezek a geomorfológiai formák [karcolt felszínek, morénahalmok] lettek az első bizonyítékai a glaciális-, vagy „gletser”-elméletnek, mely szerint a geológiai harmadkor és az alluviális képződmények korszaka közé az „ú. n. jég-korszak illeszkedett be, melyben a föld nagy részén, a kevéssel azelőtt még szubtrópusi klimát, a mindent megdermesztő jég uralma váltott föl”. (Sajóhelyi F. 1904)

22