A hazai kohászat területi kapcsolatai, múltja, jelene

Az előadások a következő témára: "A hazai kohászat területi kapcsolatai, múltja, jelene"— Előadás másolata:

1 A hazai kohászat területi kapcsolatai, múltja, jelene
Készítette: Szabó Gábor Földrajz BSc III. évf.

2 A kohászat Nem egy homogén, könnyen áttekinthető ágazat!
Szerteágazó kapcsolatok a nemzetgazdaság többi ágával! Ágazati szinten kell vizsgálni! VASkohászat ALUMÍNIUMkohászat SZÍNESFÉMkohászat

3

4 VASKOHÁSZAT Eltérő fejlődés, létrejött a II. világháború után!
Ózd és Észak-Magyarország háború utáni újjáépítésekben jelentős szerep! Hidak, vasúti pálya, műtárgyak Területi munkamegosztás: Diósgyőr, Ózd, Dunaújváros Miskolcon és Salgótarjánban tovább-feldolgozás De! Erőteljes mennyiségi növekedés  minőségi lemaradás! Szovjetunióból olcsó alapanyagok ’70-es évektől megkésett korszerűsítések (Ny-Eu)

5 A VÁLSÁG TOVAGYŰRŰZŐ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSAI !!!
A válság összetevői: Többrétűség! KGST összeomlása Olcsóbb kelet-európai termékek beáramlása Megkésett védelmi intézkedések A tovább-földolgozott termékek részaránya alacsony (35-40%) Jugoszlávia  NATO  Dunai vízi szállítás… Korszerűtlen, rossz fekvésű borsodi üzemek ( Dunaújváros) A VÁLSÁG TOVAGYŰRŰZŐ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSAI !!!

6

7

8 Az egyes vaskohászati térségek átalakulása
Észak-Magyaro.: Több, mint 200 éves múlt 1990-es évek problematikája Fokozatos fennakadások DIÓSGYŐR Lenin Kohászati Üzemek Működésképtelenség  állandó új tulajdonosok 1996: megszűnik a nyersvas-és az acélgyártás > mint 1000 munkahely szűnt meg. Szétdaraboltság 2004. év végén újraindul a termelés (?)

9 ÓZD (OKÜ) Fénykor: 1980-as évek eleje: Város belvárosában  problémák:
13-14 ezer munkás, évi több mint 1 mió tonna nyersvas Város belvárosában  problémák: ’80-as évek közepétől problémák Privatizáció  társaságokra bomlott 1991: nyersvas-és acélgyártás megszűntetése DE! Miniacélmű 2000-ben  újraindulás Adósságválság, kelet-európai import  Időszakos leállások Kapcsolódó üzemek  „dominó-elv”

10

11 DUNAÚJVÁROS – a kivétel!
1950. építés kezdete (Sztálin, majd Dunai Vasmű) 1992. Rt Jelenleg (2003-) ukrán-svájci Donbass-Duferco konzorcium Kedvezőbb termékszerkezet, modernebb technológia, kedvező szállítási feltételek  NEM került válságba! Fejlesztések Radiátorgyár, meleghengermű-korszerűsítés Tűzihorganyozás bevezetése Gazdasági válság… (?)

12 Dunaújváros

13 Az alumíniumipar Igen sokrétű, nem könnyű az áttekintése a sok ipari tevékenység miatt. Eu-i vszonylatban is jelentős bauxitkészletek! a ’80-as években a világ 8. bauxittermelője „a magyar ezüst” 1926 – GÁNT Csak a ’60-as évektől jelentős nemzet-gazdasági ágazat

14 AJKA

15 Bauxitbányászat Timföldgyártás: 1987: 3 mió tonnás csúcs
2000: ~1 mió tonna 2005: 0,5 mió tonna Halimba, Bakonyoszlop, Bakonyszentlászló Timföldgyártás: 0,3 mió tonna Ajka

16 Alumíniumkohászat 1992: ajkai és tatabányai gyár bezárása
2005. vége – eleje: Hazánk utolsó alumíniumkohója, az INOTAI is MEGSZŰNIK! környezetvédelem, modernizálás túl magas költésű lett volna hulladékból, „maradékok”

17 Színesfémkohászat Csepeli Fémmű Metallokémia Felszámolás alatt
Fémpénz (nikkel) Metallokémia 1997-ig (szennyezés, M6-os autópálya)

18 Összegzés maga a vaskohászat nem egy válságágazat!
Egyre növekvő acél-felhasználás Terület-földrajzi következmények miatt az egyes üzemek válsága a jelentős 1990-es évek Észak-Mo. válság Nincs stabilizálódás Depresszió (11-20%-os munkanélküliségű területek!) Dunaferr: növekvő termelés, fejlesztések Szoros társadalmi-gazdasági kapcsolatok! A versenyképesség megtartása fejlesztéseket, új beruházásokat igényel!

19 Bibliográfia: Perczel Gy. (szerk.) (2003) Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó. KUKELY Gy. (2004): A vaskohászat átalakulása, és ennek következményei. - In: Farkas Gy. – Zábrádi Zs.: Geográfus Doktoranduszok VII. Országos Konferenciájának emlékkötete. ELTE TTK, Budapest – 9 oldal Vidéki Imre (szerk.) (2008) Fejezetek ipar-és közlekedésföldrajzból. ELTE Eötvös Kiadó pp Barta Endre (2005) Iparvasút Ózdon. – In: Indóház I. évf. 1. szám pp