SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS

Az előadások a következő témára: "SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS"— Előadás másolata:

1 SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS
A gazdasági állatfajok közül a szarvasmarha-tenyésztés (Bos taurus) hazánkban és világviszonylatban is igen nagy jelentőségű. Napjainkra mintegy 400 szarvasmarhafajtát tenyésztettek ki. A hasznosítás iránya szerint megkülönböztetünk tejtermelő (például holstein-fríz, jersey stb.), hústermelő (például hereford, charolais stb.) és vegyes hasznosítású (például magyartarka, brown swiss stb.) fajtákat. Napjainkban is jelentős őshonos fajtánk a magyar szürkemarha. Egyik legfontosabb nemzetgazdasági feladata a lakosság tejjel és tejtermékekkel való ellátása. Magyarországon az egy főre jutó tejfogyasztás 163,5 kg/év (KSH, 2007). A szarvasmarha-tenyésztés második legfontosabb haszna a hústermelés, amely hazánkban főleg az exportlehetőségek kihasználása miatt nagy jelentőségű. Az egy főre jutó hazai marhahús-fogyasztás 3,3 kg/év (KSH, 2007).

2 Az állattenyésztés bruttó termelési értékének 24%-át adja.
Az ágazatot nagy értékű erőforrás lekötés és gazdasági rugalmatlanság jellemzi. A lakosság fehérjeszükségletének fedezésében döntő szerepe van, de ipari nyersanyagokat is ad. A legelő, tömegtakarmányok és melléktermékek fontos hasznosítója. Szarvasmarha-tenyésztés helyzete ellentmondásos, a visszaeső tejfogyasztás csökkenő létszámot és stagnáló hozamot eredményez. Hasznosítási irányok: tejtermelő: friss árutej hústermelő: hízóalapanyag, előhizlalt borjú, növendék, hízóállat

3 Fontosabb Magyarországon tartott fajták
Magyar fajták: Magyartarka szarvasmarha Magyar szürkemarha Tejhasznú fajták: Holstein-fríz Jersey Ayrshire Húsfajták: Limousine Charolais Aberdeen angus Hereford Blonde d'Aquitaine Fehér-kék belga Kettős hasznosításúak: Szimentáli Pinzgaui Lapály marhák

4 Magyar tarka

5 Magyar szürke marha

6 Holstein fríz

7 Limusin Lincoln red Hereford Charolais

8 Aberdeen angus Blonde d'Aquitaine Fehér-kék belga

9 Ayshire Jersey Brown Swiss

10 Szimentáli

11 Elnevezés kor és hasznosítás szerint
Szopós borjú: a tejtáplálás ideje alatt az elválasztásig. Választott borjú: Elválasztás után ½ éves korig, Növendék: 7-12 hónapos koráig. Üsző: nőivarú szarvasmarha Bika: hímivarú szarvasmarha Tinó: ivartalanított hímivarú növendékmarha Ökör: 4 éves tinó Vemhes üsző vagy előhasi üsző: először vemhes nőivarú szarvasmarha Elsőborjas tehén: 1. ellés után a nőivarú szarvasmarha Tehén: 2. ellés utántól a nőivarú sz.m. Anyatehén: nem fejt tehén, fő terméke a borjú

12 Hazánkban a holstein-fríz fajta használata az utóbbi 30 évben meghatározóvá vált.
A tenyésztési stratégia a tejelő szarvasmarha tenyésztésben a tejtermelés gyors növekedésére irányult. Az utóbbi időszakban elsősorban a termelési tulajdonságokra irányult a szelekció, ezért az élettartam jelentősen csökkent. Az intenzív tejtermelésre történő folyamatos szelekció mellett az állomány genetikai képességeinek olyan további fejlesztése is szerepel a jelenlegi tenyésztéspolitikában, mint például a hasznos élettartam növelésének tenyésztési lehetőségei.

13 A tejtermelő és húshasznú tehenészet technológiája

14 Tejtermelő tehenészet
Tejtermelő tehenészetben a tehéntartás fő terméke a tej, ikerterméke a született borjú, mellékterméke az istállótrágya. Laktációs időszak: A tejtermelés időszaka. A fejőstehén az elléstől a következő ellés előtti 6-8 hétig fejhető. Szárazra állítás: az ellés előtt 6-8 héttel abbahagyják a fejést és részlegesen megvonják az abrakot. Involúciós időszak: az ellés utáni regenerálódási időszak. Kritikus tejhozamszint: költségfedezeti pont. Az a hozamszint, ami az adott gazdadaság viszonyai között 0 jövedelmet ad. Laktációs termelés: a 2 ellés közti tejtermelés. Nagy állomány esetén havi próbafejéssel állapítják meg.

15 Tejtermelő képesség komponensei
1. Tejmennyiség Napi tejtermelés: 5-30 kg Maximális termelés időpontja az ellés után: 6 hét Laktációs tejtermelés: kg Laktáció időtartama: nap 2. Perzisztencia A tejtermelés kiegyenlítettsége a laktáció alatt

16 Tejmennyiség kifejezésmódjai
fejési átlag, istálló átlag, a laktációs hozam (elléstől az elapasztásig termelt tej), az éves termelés (egy naptári év termelése), az életteljesítmény (a kérdéses egyed élete során termelt tej összes mennyisége), csonkalaktációs termelés (a 240 napnál kevesebb tejelő napra elszámolt termelési eredmény), egy takarmányozási napra jutó tejtermelés, egy életnapra jutó termelés.

17 A tejtermelő tehenészet technológiája
A korszerű tehenészeti telep jellemzői: Termelés alapján db-os csoportokba helyezik az állatokat Azonos napi takarmányadagok Egyszerre terelik a várakozóba fejés előtt (megfigyelhető a viselkedés, esetleges ivarzó egyedek kiválasztása) Fejés stabil fejőberendezéssel, legalább napi 2x A tej vezetéken megy a tejhűtőbe (4-5 C) A tej csíraszám szerinti minősítése Ma a kötetlen tartásmód a jellemző. A nyitott kötetlen tartásrendszer jó lehetőséget ad a telepi munkák gépesítésére (fejés, takarmányozás, kitrágyázás). Pótabrak etetés: azonosítójel a tehén nyakán, takarmánykiosztón jelfogó Trágyázás: mélyalmos tartás a nyitott istállókban Ivóvízellátás: önitatókkal.

18 Nyitott rendszerű kötetlen tehéntartás
Kötött tartás Nyitott rendszerű kötetlen tehéntartás Zárt rendszerű kötetlen tartás

19

20 Milking taxi

21 A gépi fejés műveletei Tőgy előkészítése:
1. Tőgymosás (35-40 Co-os vízzel) 2. Tőgytörlés és masszálás 3. Első tejsugarak kifejése Gépi fejés 4. Fejőkelyhek felhelyezése 5. Fejőkelyhek előre, lefelé történő meghúzása és a tejfolyás ellenőrzése 6. Gépi utófejés 7. Fejőkelyhek levétele A fejés utóművelete 8. kézi utócsepegtetés (a tőgy megfelelő kifejésének ellenőrzése) 9. a tejcseppek letörlése és a tőgybimbók fertőtlenítése.

22 Takarmányozás A tejelő szarvasmarhák takarmányozása és szaporodásbiológiája közötti összefüggés bonyolult, sokat vizsgált és vitatott terület. Vitathatatlan azonban, hogy a megfelelő tápanyagellátás a korszerű szarvasmarha tartástechnológia elválaszthatatlan részét képezi. A tejtermelés növekedése világszerte együtt jár a szaporodási mutatók szinte megállíthatatlannak tetsző, folyamatos romlásával. A szarvasmarhák takarmány-összetétele többkomponensű, a szaporodásra ható tényezők három fő csoportba sorolhatók: energia, fehérje és ásványi anyagok.

23 A tejelő szarvasmarhák takarmányozását tömegtakarmányokra kell alapozni, azonban a jelenlegi magas termelési szint mellett nélkülözhetetlen a jó minőségű abraktakarmányok etetése is. Mivel a laktációs szakaszok, illetve a szárazonállás során a tejtermelő tehenek termelése, takarmányfelvétele, élősúlya, energia- és fehérjemérlege, energia- és fehérjeszükséglete szintén változik, a napi takarmányadagot úgy kell összeállítani, hogy az állatok táplálóanyag szükséglete a laktációs fázis és a termelés volumene figyelembevételével a legmegfelelőbben legyen kielégítve.

24 Fejős tehén takarmányozása
A tehén napi tejtermelése a fajta termőképessége és az ellés óta eltelt idő mellett alapvetően függ a takarmányozás színvonalától. A felmerülő költségek %-a. Alaptakarmány: tömegtakarmányból áll és fedezi a létfenntartó tápanyagszükségleten felül egy bizonyos napi tejtermelés (10-15 l) tápanyagszükségletét is. Pótabrak: azok a tehenek kapják, akik az alaptakarmánnyal lefedezett tejmennyiségnél többet termelnek. Különböző abrakféleségből áll. Téli takarmányozási időszak: október 1-től május 1-ig. betárolt széna- és szilázskészletre épül. Nyári takarmányozási időszak: május 1-től október 1-ig. Zöldtakarmányokra épül. A téli és nyári takarmányköltség közötti különbség megjelenik a tej felvásárlási árában is.

25 Szárazonálló tehenek takarmányozása
- Az elapasztástól az ellés előtti 2-3. hétig: A teheneknek a tejtermelésük befejeztével szükségük van szervezetük, tőgyszöveteik regenerációjára hogy felkészülhessenek a következő tejtermelő ciklusra. Kedvező, ha az apasztás az ellést megelőző 60. nap környékén történik. Amennyiben 40 napnál rövidebb ez az időszak, úgy a tehén nem tudja kellő mértékben regenerálni tőgyét és a következő laktációban kevesebb tejet fog termelni. Mivel a tőgy aktív involuciója (kb. 30 nap) és szöveteinek újraépítése (12-20 nap) átlagos körülmények között mintegy napig tart, így a szárazonállás idejének minimálisan el kell érni ezt az időtartamot. A 60 napnál hosszabb szárazonállás nem jelent előnyt az állatok számára, sőt megnőhet az elhízás veszélye.

26 A szárazonállók táplálóanyag igénye és takarmányfelvétele egyaránt alacsony.
A szárazonállás első időszakában (az ellés előtti két hétig) táplálóanyag szükségletük kisebb táplálóértékű, de jó minőségű takarmányok, mint réti széna, fűszenázs étvágy szerinti (ad libitum) etetésével kielégíthető. E takarmányokból nem szabad a takarmányfelvételt korlátozni, fontos, hogy az állatok bendője telített legyen. Takarmányfelvételük ennek ellenére nem lesz nagy, mivel e takarmányok bendőemésztéséhez hosszú időre van szükség. Abban az esetben, ha nem biztosítjuk folyamatosan az étvágy szerinti takarmányfelvételt, úgy az az  ellés után is kisebb lesz és hátrányként jelentkezik az állat számára.

27 A tehenekkel etetett takarmányok
Zöldtakarmányok: őszi takarmánykeverékek, kukorica csalamádé, pillangós fűfélék. Napi adag kg Tartósított tömegtakarmányok: szilázs kg, szenázs kg, szénák 3-5 kg Lédús takarmányok: takarmányrépa kg, tarlórépa kg, burgonya 6-10 kg. Mezőgazdasági és ipari melléktermékek: takarmányszalmák, kukoricaszár 3-6 kg, leveles répafej kg, melasz 1 kg répaszelet kg, szeszmoslék kg, sörtörköly 8-15 kg Abrak: keverőüzemekben készült tápok. 40 dkg/tejliter

28 Vízellátás Fontos! Nedves takarmányok- vegetációs víz Tiszta ivóvíz
Egy átlagos élőtömegű tehén napi vízigénye az elfogyasztott takarmány-szárazanyag x 5-6 l víz vagy az élőtömeg %-a = l víz/nap

29 A szarvasmarha felnevelése
Újszülött borjak ellátása Borjak takarmányozása: előnevelőben, kiscsoportos tartásban, utónevelőben Üszőnevelés: szakszerűsége meghatározza a tehénállomány utánpótlásának mértékét és minőségét.

30 Borjúnevelés Borjúnevelési eljárások:
Szoptatásos (természetes) borjúnevelés Itatásos (mesterséges) borjúnevelés: A borjakat kevesebb tej felhasználásával, olcsóbban lehet felnevelni. Szakaszai: 1. Föcstejes időszak: születéstől 8-10 napos korig 2. Tejitatásos időszak: napos korig 3. Utónevelés: tejtáplálás megszüntetésétől 6 hónapos korig

31 Húshasznú tehéntartás és a szarvasmarha hizlalás
A húshasznú tehéntartás célja a hízóalapanyag előállítása árutej termelése nélkül. A gyepterület jó hasznosítója. Kb. 25 e húshasznú tehenet tartanak Magyarországon. Alapvető követelmény a szapora, könnyen termékenyülő, könnyen ellő, jól legelő és az időjárás viszontagságait jól tűrő tehénállomány, pl. hereford, magyar tarka. A tehén hozama a kg-os borjú. Tartásmód: Kötetlen tartással: nyáron legelőn, stabil karámban, télen színszerű épületben

32 Húshasznú tehén állományok gyakorlati takarmányozása
A klasszikus húshasznú tehéntartás egyetlen produktuma a választott borjú. Ezért az egy tehénre jutó árbevétel alacsony, ennek következményeként a húshasznú tehéntartás csak akkor lehet gazdaságos, ha nagyon olcsó tartási és takarmányozási megoldásokat választunk. A húshasznú marhatartás másik alapvető feltétele, hogy minél jobb borjúszaporulatot érjünk el. Bár gyakorlati körülmények között nehezen megvalósítható, a cél évente egy tehéntől egy választott borjú! A tehenek és a borjak szempontjából egyaránt ideális a legelőn tartás. A húsmarhatartás alapja a gyep.

33 Szarvasmarha-hízlalás
A marhahústermelés befejező szakasza. A hízóalapanyagot a tervezett értékesítési tömegre és minőségre felhizlaljuk, feljavítjuk. Fő formái: - vágóborjú előállítás - hízott növendékbika, üsző vagy tinó előállítása - felnőtt marha feljavítása. Éves vágómarha-termelésünk cca t. 1 főre jutó marhafogyasztás: 7-8 kg/fő.

34 Növendékmarha-hizlalás:
4 hónapos korban kezdődik, hónapos korig koncentráltabb takarmánnyal rövidül a hizlalási idő Intenzív marhahizlalás: Magas abrakkeverék ár miatt Mo.-on nem terjedt el. Előfeltétele a nagyobb napi táplálóanyag-felvétel. Félintenzív hizlalás: Ez az általános Nyáron zöldtakarmány, télen tartósított takarmány + széna + abrak Extenzív hizlalás: abrakot csak a hizlalás utolsó hetében adnak. Nálunk ez sem terjedt el.

35 A marhahizlalásban általánosan elterjedt:
Nyitott, kötetlen Kiscsoportos Mélyalmos tartásmód A termelést alacsony épület- és bérköltség, jó gépesíthetőség jellemzi Az elletés szezonális = szezonális a vágóállat-kibocsátás és árbevétel.

36 A vágóértéket meghatározó tulajdonságok kívánatos szintjei hízóbikákon

37 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET