Európa határai, felosztásai

Az előadások a következő témára: "Európa határai, felosztásai"— Előadás másolata:

1 Európa határai, felosztásai

2 HATÁROK Humboldt: „Eurázsia nagy nyugati félszigete” Európa természetföldrajzi határai (kompromisszumok): tengerek, óceán (É, Ny, D) - szorosok; K-n: Urál, Kaszpi-tenger, Kaukázus

3 emberföldrajzi, kultúrtörténeti okok miatt önálló földrész;
Európa társadalomföldrajzi határai: változó Európa-fogalom, változó határok; ma: nincsenek éles határok; természetföldrajzét veszi át, de országhatárokhoz is szeretné kötni (Oroszország és Törökország: európai államok-e?, tengerentúli régiók-EU) emberföldrajzi, kultúrtörténeti okok miatt önálló földrész; Európaiság? (Jordan) vallás (keresztény), nyelv (indoeurópai), embertani jelleg (europid), egészség (csecsemőhalandóság), fejlett gazdaság (GDP/fő), képzettség (írástudatlanság), fejlett közlekedési hálózat (közút sűrűség), ipari-tercier fogl. (mg-ban dolgozók aránya), nagyfokú urbanizáció (városlakók aránya), stabil népességszám (term. szap.), parlamentáris demokrácia

4

5 FELOSZTÁS (tagolódás-tagolás) – Európa részei
Jordan: Európa egyszerre egységes és sokszínű („both one and many”) Létezik az európaiság, létezik Európa, mint egy kulturális térség, mint egy gazdasági erőtér, ugyanakkor európai civilizáció sajátos vonása a sokszínűség (Probáld F.), európai gazdasági, szociális tér erősen tagolt (Horváth Gy.) Európa felosztása - tudományágak széles körét érintő vitatéma lett, amelyben természeti, történeti, társadalmi stb. tényezők és súlypontok egyaránt szerepet játszanak Probáld F.: a régiók elkülönítése mindig valós különbségeken alapul, ám az már a diszkurzív pozíciótól függ, hogy e különbségek közül melyik milyen jelentőségre tesz szert

6 Természetföldrajzi TAGOLÁS
Hajdú-Moharos (1988) – geológiai-földtörténeti beosztás alapul véve 5 (Ős-, Ó-, Mezo-, Fiatal-Európa és Izland), valamint erre építve 13 részre osztja a kontinenst; Nemerkényi (2000) – döntően szerkezeti-morfológiai alapú beosztást választva 10 nagytájat különít el

7 Társadalomföldrajzi TAGOLÁS (hivatalos):
- Közigazgatási egységek: települések, régiók, országok vitatott területek, határok (Észak-Ciprus, Gibraltár, Transznisztria, Koszovó …)

8 Országok csoportosítása
államforma köztársaság (pl. HU), elnöki köztársaság (pl. F), parlamentális köztársaság (pl. I), szövetségi köztársaság (pl. A, D), államszövetség (pl. CH), alkotmányos monarchia (pl. E, B, GB), parlamentáris monarchia (NL) - területi közigazgatás föderalizált államok (pl. D, A, B) regionalizált államok (pl. I, E) decentralizált államok (pl. F, P) unitárius államok (pl. GR, DK, SF, NL)

9

10 - Katonai együttműködés: NATO (országok)
egykor Varsói szerződés és NATO

11 - Gazdasági együttműködések: EU, EFTA. FÁK
egykor EGK és KGST

12

13 - Nemzetközi szervezetek - ENSZ, OECD, IMF, WTO stb.
+ különböző szerveződések, hivatalos együttműködések (országok, régiók, települések) pl. Eurorégiók, Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa

14 Európa társadalom- és gazdaságföldrajzi TAGOLÓDÁSA (homályos határok, mozaikszerűség…):
Sokszínűség… Társadalmi jellemzők: népek - embertani típusok

15

16 nyelvi szempontból nemzetalkotó népek, kisebbségek, etnikumok

17 vallási szempontból

18 Gazdasági jellemzők: zónák, térségek stb. lehatárolása - mezőgazdasági övezetek (típusok) ipari térségek nagyvárosi térségek (tercier szektor)

19 Klasszikus dimenzió Város-Vidék

20 Egyszerűbb módszerek Felosztás alapulhat
közigazgatási térségek (országok, régiók) statisztikai adatain Egyszerűbb módszerek

21 Összetett módszerek

22

23 Európa térfelosztása - égtájak
leginkább vitatott Közép-Európa Probáld F.–Szabó P. (2005) Európa térszerkezetének modelljei.

24 Klasszikus felosztás - Észak-Dél (EU15, éghajlat, népesség, népességmozgás [régen és jelenleg], mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés, táplálkozás, italfogyasztás, görög-római – barbár, vallás, nyelv, turizmus, gazdasági aktivitás, EU-vita, fejlettség…) Nyugat-Kelet (csapadék, tengeri-szárazföldi, germán-szláv, nyelv, vallás, ipari Ny-mg.-i K, kap. – szoc. - sok tényezőben jelen van: demográfia, gazdaság, fejlettség … ) Centrum-Periféria (társadalmi-gazdasági fejlettség, nép-, gazdasági sűrűség, …)

25 Összegző modellek?

26 A fejlettség területi különbségei

27 Miért fontos? Európában eltérő természeti, társadalmi, gazdasági adottságú térségeket találunk – eltérő életfeltételek, jövedelmek, eltérő fejlettségű térségek DE egyazon „keretben” vagyunk = EU KÖZÖSSÉG EU-ban jelenleg egyik kiemelt feladat: a térségek közötti társadalmi-gazdasági különbségek mérséklése = KOHÉZIÓ, konvergencia (ugyanakkor cél: VERSENYKÉPESSÉG…) ennek eszköze a regionális politika, költségvetés közel 1/3-ával (kb. 350 MRD euró)

28 EZ is EURÓPA REGIONÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZA
Regionális politikához szükséges: területi beosztások (NUTS), statisztikai adatok, területi elemzések (kutatások) EZ is EURÓPA REGIONÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZA Európai Unióban jogszabály (Szerződés 159. cikke) írja elő: Bizottságnak háromévente jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a gazdasági és társadalmi kohézió állásáról (Kohéziós jelentések [utolsó: 2007], köztes évek: Progress Report-ok) Cél: a társadalom és gazdaság regionális egyenlőtlenségeinek feltárása, az egyes területi folyamatok nyomon követése Alapkutatások – Kohéziós Jelentés – Kohéziós Fórum – Bizottsági döntés regionális politikáról

29 EU-ban a fejlettség mérése: GDP/fő (PPS, Euró, EU25)=100%
Kiemelt: a fejlettség Fejlettség több dimenziós, több mutatós, hely-, idő- és társadalomfüggő jelenség Nemzetközileg használt: GDP/fő, GNP/fő (GNI/fő) Állandóan kritika tárgya, de elfogadott EU-ban a fejlettség mérése: GDP/fő (PPS, Euró, EU25)=100% Szabó P. (2008) A fejlettség és ami mögötte van. Comitatus

30 Európa gazdasági centruma (fejlett térsége(i))
- a különböző korokban máshol leljük fel Európa „magterületét”; a centrumtérség időről-időre területileg áthelyeződött a magterület szomszédságában volt a következő fejlődési fok lépcsője fordista gazdaság, posztfordista gazdaság

31

32 Országok közötti különbségek
GDP/fő (pps), 2006

33 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Súlyozott relatív szórás (%) 31,88 31,74 30,94 29,85 28,97 28,21 27,55 26,57 Az országok közötti fejlettségbeli (GDP/fő) különbségek változása

34 Regionális különbségek

35 Hoover-index GDP (PPS) és népesség - NUTS3 – stagnálás? Módszertan … NUTS 2 régiók 1995=100%

36 Országokon belüli különbségek
– összevethetők?

37 Országokon belüli különbségek – általában növekednek
(egységek száma, NUTS-2006) Súly. relatív szórás (%) 1995 2005 Differencia (százalékpont) Szlovákia (4) 41,9 52,1 10,2 Magyarország (7) 29,3 41,3 12,0 Csehország (8) 25,9 39,6 13,7 Románia (8) ***23,1 16,5 Nagy-Britannia (37)+ 30,5 38,0 7,5 Belgium (11) 36,5 36,4 -0,1 Bulgária (6) **21,4 30,0 8,6 Görögország (13) *21,9 28,5 6,6 Franciaország (26) 26,0 26,8 0,8 Lengyelország (16) 26,3 9,8 Olaszország (21) 27,1 26,1 -1,0 Portugália (7) 24,5 1,4 Németország (39) 22,6 23,0 0,4 Ausztria (9) 23,8 21,2 -2,6 Svédország (8) 14,1 20,4 6,3 Spanyolország (19) 20,9 20,0 -0,9 Szlovénia (2) 19,0 2,5 Dánia (5) - 18,8 Írország (2) 14,4 16,6 2,2 Finnország (5) 14,9 16,3 Hollandia (12) 12,3 14,3 2,0 *2000, **1996, ***1998, + két skót régió (ukm5, ukm6) nélkül A gazdasági fejlettség (GDP/fő, PPS) NUTS2 szintű regionális különbségei

38 Régiókon belüli különbségek
– összevethetők?

39 A regionális egyenlőtlenség területi képe összetett
É-D Ny-K Centrum-Perif. Város-vidék szomszédság

40 A fejlettség makroregionális egyenlőtlenségei (2002) – a bővítés hatása
Peri- Centrum féria Észak Dél Nyugat Kelet EU15=100% GDP/fő(pps) EU25=100%

41 A fejlettség makroregionális egyenlőtlenségei (EU25=100%)
- enyhülő ellentétek Peri- Centrum féria Észak Dél Nyugat Kelet 1995 GDP/fő(pps) 2002

42 A centrum változó súlya

43 Szomszédság (korrelációs együttható)
NUTS3 … (Hoover-index GDP (PPS) és népesség) Szomszédság (korrelációs együttható) 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 PPS 0,73 0,71 0,69 0,68 0,67 0,66 0,64 0,61 EURÓ 0,85 0,83 0,81 0,80 0,78 0,77 0,75 fővárosi, nagyvárosi régiók egyre inkább elszakadnak környezetüktől (negyedik kohéziós jelentés: „… a gazdasági tevékenység a korábbinál erősebben összpontosult a fővárosi régiók köré szerte az EU-ban, Berlin és Dublin kivételével. 1995–2004 között átlagosan 9%-kal növekedett a fővárosi régiók részaránya a nemzeti GDP-ből, míg lakosságuk csak 2%-kal. Ez a tendencia különösen 1995–2000 között jelentkezett markánsan, elsősorban Varsóban és Bukarestben.”

44 Összességében a fő területi folyamatok az Európai Unióban egyes elmaradott országok, régiók felzárkózása, a makroregionális különbségek mérséklődése (konvergencia), valamint a város-vidék ellentét fokozódása, egyes mikrotérségek leszakadása (divergencia). Ezek együttes hatása az Európai Unió szintjén egyelőre még a lassú kohéziót hozza ki végeredményként. Ezek közül azok a tények, hogy – az Európai Unióban az országok és régiók közötti fejlettségbeli különbségek jelenleg is nagyok, – ezek az elmúlt években csökkentek, – a csökkenés nem gyors, de biztos és biztató; lényeges érvek amellett, hogy az EU regionális politikájában továbbra is folytatni kell jelentős súllyal a kohézió célkitűzésének megvalósítását.