Szabó Gábor Dénes május 3.

Az előadások a következő témára: "Szabó Gábor Dénes május 3."— Előadás másolata:

1 Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.

2 Szabó Gábor Dénes PhD hallgató, BCE – Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tsz. Jelenthet-e kitörési pontot a bioenergetika a leszakadó térségekben? – III. MAKE Konferencia – 2015. május 12., Budapest

3 Tartalom Alapanyag választás Területi lehatárolás
Területhasználat és potenciálbecslés Szabó Gábor Dénes

4 A legfontosabb ösztönző-csoportok
Környezeti és klimatikus ösztönzők növekvő környezeti terhelés globális felmelegedés Gazdasági ösztönzők növekvő energiaigény és -függőség (növekvő energiaár) új lehetőségek: K+F, befektetés, hitelezés növekvő vidéki elszegényedés: foglalkoztatás és vidékfejlesztés támogatások (főként ESIF alapok) Irányelvek és vállalások (különösen EU-s szinten) energiahatékonyság, CO2-kibocsátás-csökk. (Europa 2020 Stratégia) beruházás- és kutatás-ösztönzési programok (Horizon 2020) KAP-zöldítés (ökológiai célterület) Szabó Gábor Dénes

5 Alapanyag választás indoklása
A magyarországi megújuló energiapolitika kulcsterületei: ellátásbiztonság; környezeti fenntarthatóság, klímavédelem; mezőgazdaság-vidékfejlesztés; zöldgazdaság-fejlesztés; közösségi célokhoz való hozzájárulás. „Mezőgazdaság-vidékfejlesztés: A hazai kedvező agroökológiai adottságokra épülő és a fenntarthatósági kritériumokat (kiemelten a biológiai sokféleség és a talajminőség védelme) figyelembevevő energetikai célú biomassza felhasználás hozzájárulhat a mezőgazdasági munkahelyek megőrzéséhez, újak létrehozásához. A mező- és erdőgazdasági melléktermékek és egyéb szilárd hulladékok (pl. szántóföldi melléktermékek, gyümölcsösökben és szőlőkben képződő nyesedékek), lokális energetikai felhasználása, végtermékké történő átalakítása pótolólagos árbevételt eredményez a gazdálkodók valamint a termelők számára, és jelentős mértékben csökkenti a közösség fosszilis energiaszükségletét.” Forrás: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (2011) Szabó Gábor Dénes

6 Biomassza alapanyagok és feldolgozási technológiák
Forrás: Dinya László (2012): Tendenciák a biomassza energetikai hasznosításában Szabó Gábor Dénes

7 A megújuló energiaforrások foglalkoztatási hatásai
Technológia Kapacitás Élettartam Alapanyag Gyártás Tervezés, létesítés Üzemeltetetés, karbantartás Összesen termeléssel mellékterméből MW év munkaév 1 MW kapacitásra, a teljes életciklusra Geotermia - közösségi 3 50 2 5 12 19 Geotermia – háztartási 0,01 23 130 154 Hőszivattyú - egyszondás 0,006 20 1 4 Biogáz üem - kis méret 0,25 125 216 24 36 79 480 Biogáz üzem - nagy méret 13 398 Vákuumcsöves kollektor 30 65 69 Sík-kollektor 25 54 67 Polikristályos napelem 22 32 66 Vékonyfilm napelem 10 43 11 Háztartási kazán 0,025 35 45 0,1 42 Közösségi kazán 15 53 8 9 71 85 109 40 6 104 Szélerőmű park Szélerőmű torony Kis szélerőgép 0,0139 Kis vízerőmű 1-5 48 132 180 Nagy vízerőmű 5-10 74 115 189 Bioetanol üzem t/év 8 523 - 1 446 9 968 Forrás: Kohlheb et al. (2010): A megújuló energiaforrások foglalkoztatási hatásának meghatározása Magyarországon Szabó Gábor Dénes

8 Nemzeti Vidékstratégia / Darányi Ignác Terv
Térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programok: Jelentős társadalmi hátrányokkal, problémákkal rendelkező vidéki térségek E szempont alapján a stratégia az észak-magyarországi Cserehát és a dél-dunántúli Ormánság térségét emeli ki, mint különösen hátrányos helyzetű térségeket. Mindkét térségben igen jelentős a munkanélküliség és a roma lakosság aránya, az eddigi fejlesztéspolitikai támogatások nem vezettek érdemi eredményhez.  Ormánság program (Sellyei kistérség/járás)  Cserehát program (Encsi, Edelényi és Szikszói kistérség/járás települései) Forrás: Darányi Ignác Terv – A Nemzeti Vidékstratégia (NVS 2012–2020) végrehajtásának keretprogramja (2012) Szabó Gábor Dénes

9 Vidékies térségek és a különösen kiemelt hátrányos helyzetű területek
Forrás: Vidékfejlesztési Program – v. 1.0, 2014 (Vidékfejlesztési Operatív Program tervezet) Szabó Gábor Dénes

10 Vidékies térségek és a különösen kiemelt hátrányos helyzetű területek
Forrás: 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról; Szabó Gábor Dénes

11 A KAP-zöldítés („zöldkomponens”)
Az SAPS (egyszerűsített területalapú támogatási rendszer) kifizetési feltételei közé bekerült az un. „zöldkomponens”: az összes adható támogatás 30%-át adja. A zöldkomponens támogatásának feltételei: a növénytermesztés diverzifikálása: >10 ha földterületen min. kétféle növénykultúra (max. 75%) >30 ha földterületen min. háromféle növénykultúra (max. 75% és kettő max. 95%) az állandó gyepterületek fenntartása (min. 5%) az ökológiai célterület fenntartása: január 1-jétől kezdődően legalább 5%-ának (inkább 7%) ökológiai jelentőségű területnek kell lennie (A zöldítés szabályai alól az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező birtokok kivételt jelentenek, mivel ezek automatikusan jogosultak a támogatásra.) Szabó Gábor Dénes

12 Ökológiai jelentőségű területek
Ökológiai jelentőségű területek lehetnek (országonként változhat): parlagon hagyott területek; teraszok; tájképi elemek; vízvédelmi sávok, vizes árkok és a hozzájuk tartozó parti sávok; agrár-erdészeti területek; erdőszélek mentén fekvő sávok; fás szárú növényzettel borított sávok; szántóterületen lévő magányosan álló fák; fasorok; fa- és bokorcsoportok; táblaszegélyek; erdősített területek; ökológiai jelentőségű másodvetések; nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek. Forrás: a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet alapján;(MK évi 32. szám) Szabó Gábor Dénes

13 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft.
Területhasználat Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft.  területhasználat Cserehát Ormánság terület (ha) arány (%) Ökológiai célterület erdő 18 394,0 34,35% 11 969,4 26,09% gyep (legelő) 8 129,9 15,18% 3 189,5 6,95% gyep (rét) 1 742,6 3,25% 582,4 1,27% gyümölcsös 1 254,2 2,34% 44,8 0,10% halastó - 0,00% 38,4 0,08% kert 114,7 0,21% 46,1 művelés alól kivett 4 826,0 9,01% 609 5 762,1 12,56% 3 326 szántó 18 694,0 34,91% 1 309 24 072,1 52,48% 1 685 szőlő 389,1 0,73% 110,6 0,24% fásított terület 1,6 nádas 55,4 0,12% ÖSSZESEN 53 546,1 100,00% 1 918 45 870,8 5 001 belterület 2 772,5 5,18% 2 071,8 4,47% külterület 49 329,0 92,12% 43 881,3 94,74% zártkert 1 444,4 2,70% 363,8 0,79% Forrás: Takarnet, saját szerkesztés Szabó Gábor Dénes

14 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft.
Területhasználat - Ormánság Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. 6.6. Gabonafélék vetésterülete területi egységek szerint, gazdálkodási formánként és a gazdálkodás típusa szerint, 2013 [hektár]  Területi egység Gabonafélék Ebből: búza kukorica árpa rozs zab triticale Baranya megye 48 841 68 330 14 776 547 909 2 767 Össz. vetéster. aránya (BAR, %) 73,8% 26,5% 37,0% 8,0% 0,3% 0,5% 1,5% Ormánság vetéster. (szántó, ha) 17 776 6 367,1 8 907,7 1 926,2 71,3 118,5 360,7 6.10. Ipari növények és takarmánynövények vetésterülete területi egységek szerint, gazdálkodási formánként és a gazdálkodás típusa szerint, 2013 [hektár] Ipari növények Ebből:  Takarmány-növények napraforgó repce dohány szója silókukorica lucerna 48 299 20 422 15 269 - 12 096 9 477 3 931 3 765 26,2% 11,1% 8,3% 6,6% 5,1% 2,1% 2,0% 6 296,4 2 662,3 1 990,5 1 576,9 1 235,5 512,5 490,8 Forrás: Takarnet, saját szerkesztés Szabó Gábor Dénes

15 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft.
Területhasználat - Cserehát Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. 6.6. Gabonafélék vetésterülete területi egységek szerint, gazdálkodási formánként és a gazdálkodás típusa szerint, 2013 [hektár] Területi egység Gabonafélék Ebből: búza kukorica árpa rozs zab triticale Borsod-Abaúj-Zemplén megye 58 735 39 847 11 696 427 2 970 2 785 Össz. vetéster. aránya (BAZ, %) 70,7% 35,3% 24,0% 7,0% 0,3% 1,8% 1,7% Cserehát vetéster. (szántó, ha) 13 225 4 673,6 3 170,7 930,7 34,0 236,3 221,6 6.10. Ipari növények és takarmánynövények vetésterülete területi egységek szerint, gazdálkodási formánként és a gazdálkodás típusa szerint, 2013 [hektár] Ipari növények Takarmány-növények napraforgó repce dohány szója silókukorica lucerna 48 626 31 220 13 104 32 2 064 23 078 5 456 9 865 29,3% 18,8% 7,9% 0,0% 1,2% 13,9% 3,3% 5,9% 5 469,4 2 484,2 1 042,7 2,5 164,2 1 836,3 434,1 785,0 Forrás: Takarnet, saját szerkesztés Szabó Gábor Dénes

16 Kivett (Műv. alól kivett-(belT+zártkert), 20%)
Potenciálbecslés – Ormánság (Sellyei kistg.) Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Ormánság Gabona szalma Kukorica Napraforgó Repce Erdő Kivett (Műv. alól kivett-(belT+zártkert), 20%) ÖSSZESEN Össz. Ter Termőterületek (ha) 8 483,1 8 907,7 2 662,3 1 990,5 11 969,4 3 326,4 37 339,5 81,4% Ökológiai Célterület (ha) 593,8 623,5 186,4 139,3 665,3 2 208,3 4,8% Hozam, száraz (t/ha) 1,26 2,1 1,1 1,3 4 20 Hasznosítható alapanyag (t/év) 10 688,7 18 706,2 2 795,4 2 675,3 47 877,7 - 44 166,8 ,1 Energiahozam (GJ/t) 17,5 13,8 15,2 17,4 Energiahozam (GJ/év) ,8 ,5 42 489,9 46 816,9 ,0 ,1 ,2 Az Ormánság várható ökológiai célterülete: ha (+ 665 ha kivett) Energetikai célú ültetvény (pl. Miscanthus / SRC) potenciális energiatermelése a kijelölt célterületeken (durva becslés): e GJ/év ( MWh) Összes felhasználható energiamennyiség: e GJ/év Forrás: Takarnet, saját szerkesztés Szabó Gábor Dénes

17 Kivett (Műv. alól kivett-(belT+zártkert), 20%)
Potenciálbecslés - Cserehát Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Cserehát Gabona szalma Kukorica Napraforgó Repce Erdő Kivett (Műv. alól kivett-(belT+zártkert), 20%) ÖSSZESEN Össz. Ter. Termőterületek (ha) 5 874,5 3 170,7 2 484,2 1 042,7 18 395,5 609,1 31 576,7 59,0% Ökológiai Célterület (ha) 411,2 221,9 173,9 73,0 121,8 1 001,9 1,9% Hozam, száraz (t/ha) 1,26 2,1 1,1 1,3 4 20 Hasznosítható alapanyag (t/év) 7 401,9 6 658,4 2 608,4 1 401,4 73 582,2 - 20 037,3 ,5 Energiahozam (GJ/t) 17,5 13,8 15,2 17,4 Energiahozam (GJ/év) ,6 91 885,5 39 647,8 24 524,2 ,9 ,6 ,4 A Cserehát várható ökológiai célterülete: ha (+ 122 ha kivett) Energetikai célú ültetvény (pl. Miscanthus / SRC) potenciális energiatermelése a kijelölt célterületeken (durva becslés): e GJ/év ( MWh) Összes felhasználható energiamennyiség: e GJ/év Forrás: Takarnet, saját szerkesztés Szabó Gábor Dénes

18 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft.
Lehetőségek! Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Biomassza helye a megújuló energiaforrások között adott  fenntartható hasznosítás mellett jelentős potenciálok (helyi!)  vidékfejlesztés része lehet KAP-zöldítés: jelentős támogatási források a biogazdaságnak (vö. bio-alapú gazdaság) Elmaradott kistérségekben új munkalehetőségeket és plusz jövedelemforrást jelenthetnek a potenciálisan megjelenő földterületek Kitörési lehetőség új termékpályák kialakításával Szabó Gábor Dénes

19 Köszönöm a figyelmet! Szabó Gábor Dénes szabogabord@gmail.com