A csecsemő és kisgyermeknevelő és az óvópedagógus képzés integrációja

Az előadások a következő témára: "A csecsemő és kisgyermeknevelő és az óvópedagógus képzés integrációja"— Előadás másolata:

1 A csecsemő és kisgyermeknevelő és az óvópedagógus képzés integrációja
„Együttműködés az észak-magyarországi pedagógusképzés minőségi megújításáért” Azonosító száma: TÁMOP B.2-13/ K/5 almodul címe: Pedagógusképzés teljes vertikumát biztosító szervezeti integrációk megvalósítása Dávid Mária A csecsemő és kisgyermeknevelő és az óvópedagógus képzés integrációja Sárospatak, június 05.

2 A koncepcionális változtatás szükségességének indoklása:
Az Európa Tanács rávilágít arra, hogy mind az egyén, mind a társadalom számára hosszú és rövid távú haszonnal bír a magas színvonalú koragyermekkori nevelés. Council conclusions on early childhood education and care: providing all our children with the best start for the world of tomorrow. 2011/C 175/03. 2002-ben Barcelonában célul tűzték ki, hogy a koragyermekkori szolgáltatásokat a 3 év alatti gyermekek 33%-a számára kell elérhetővé tenni. Ezt 2010-re mindössze 10 EU országnak sikerült elérni. (Dániában 74-%-ot) Több országban, köztük Hazánkban is 10% körüli, vagy kevesebb a 3 év alatti ellátottak aránya. European Commission/EACEA/Eurydice/Eurostat, Key Data on Early Childhood Education and Care in Europe Edition. Eurydice and Eurostat Report. Luxembourg: Publications Office of the European Union.

3 Változások hazánkban a napközbeni kisgyermekellátás területén
A közoktatási törvény módosítása értelmében 2009 őszétől a 2000 lakosnál kisebb lélekszámú településeken a 2 évesnél idősebb gyermekek óvodai csoportban történő nevelése is biztosítható, ezek az úgynevezett óvoda-bölcsődei csoportok. Az óvodában létrehozott bölcsődei csoport, az úgynevezett óvodával integráltan működő bölcsőde megjelenése sok esetben megoldást jelenthet a 3 éven aluli korosztály napközbeni ellátásának biztosítására. Ez az ellátási forma nagy segítség a korai képességfejlesztésben, és javíthatja a szülők elhelyezkedési esélyeit. Központi Statisztikai Hivatal november.

4 Az iskoláskor előtti intézményes nevelés az EU – ban és Magyarországon
Megtalálható mind az adott életszakaszt egészként kezelő koragyermekkori ellátást biztosító egységes rendszer, mind két részre tagozódó bölcsőde-óvoda típusú intézményi ellátás. Az iskoláskor előtti nevelés intézményrendszerének kialakulása két úton haladt Magyarországon is. Nagy hagyományokkal rendelkezik és jól kiépült az óvodák (3-6 éves korosztály) és a bölcsődék (0-3 éves korosztály) intézményrendszere is. A szakemberképzés tekintetében ugyancsak két külön szakmaként identifikálható az óvodapedagógus és a csecsemő és kisgyermeknevelő, 2009-től immár mindkét professziót a főiskolai, Ba. szinten képezve. Ugyanakkor sok szakmai érv szól amellett, hogy az iskoláskor előtti nevelést egységes szakaszként célszerű kezelni, és a képzési szintet magasabbra, Ma szintre indokolt emelni.

5 Új igények a kisgyermeknevelés és az óvodapedagógia területén,
Tantervfejlesztés: Az új tananyagtartalmak beépítése a tanegységlistákba. A képzés gyakorlatorientáltabbá tétele, a gyakorlóhelyek felkészítése a korszerű tananyagtartalmak átvételére A szakmai együttműködés bővítése a koragyermekkori nevelésben érintett társszakmák képviselőivel A szakmákhoz kapcsolódó pedagógus továbbképzés rendszerének kialakítása. Mentorképzés a gyakorlatvezető tanárok számára.

6 Új igények a kisgyermeknevelés és az óvodapedagógia területén,
A képzési tartalom megújítására is szükség van: A különleges bánásmódot igénylő gyermekek sajátosságaira és nevelésükre vonatkozó ismeretek beemelése a képzésekbe (sajátos nevelési igényű gyermek, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, kiemelten tehetséges gyermek). A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó ismeretek és a velük és családjaikkal való bánásmódra vonatkozó ismeretek beemelése a képzésbe. Kompetenciahatárok világos megfogalmazása, kidolgozása a képző intézmények által

7 Új igények a kisgyermeknevelés és az óvodapedagógia területén
Szükséges a szülőkkel való kapcsolattartás erősítése, a koragyermekkori neveléssel foglalkozó szakemberek tanácsadási ismereteinek bővítése Igények feltárása, kutatás arra vonatkozóan, hogy a szülők miben igényelnek támogatást. A képzők képzése a tanácsadási ismeretek átadására, mert ez a szakértelem tradicionálisan nem magától érthetődő még a képzők körében sem. Tananyagfejlesztés az egyéni és csoportos tanácsadás alkalmazására a koragyermekkori nevelés pedagógiai kompetencia szintjére.

8 Új igények a kisgyermeknevelés és az óvodapedagógia területén
A kutatási tevékenység megerősítése, a koragyermekkori fejlődés és nevelés speciális területein A képzőhelyeken kutatócsoportok alakulása a koragyermekkori nevelés speciális területeinek vizsgálatára. Módszerek kifejlesztése a korai fejlődési jelenségek vizsgálatára A hallgatók bevonása a kutatási tevékenységekbe, a TDK munkák szélesebb körű facilitálása, A kutatási eredmények publikálása. Tananyagírás az új képzési tartalmakhoz. A neveléstudományi doktori iskolákban témák megjelölése a koragyermekkori nevelés területéről

9 Új igények a kisgyermeknevelés és az óvodapedagógia területén
A meglévő képzés mellett az szükséges új képzési modellek kidolgozása, magasabb képzési szinten (Ma) való megjelenése a felsőoktatás szakszerkezetében. Országos igényfelmérés a képzésre vonatkozóan, a képzés szükségességének feltárása Kísérleti szinten kerüljön kifejlesztésre a „Koragyermekkori nevelés Master of Education” szak, mint osztatlan mesterképzés. Az új szak szaklétesítési és szakindítási dokumentumainak kidolgozása, Tananyagtartalmak kidolgozása

10 A létesítendő mesterképzési szak:
„Koragyermekkori nevelés Master of Education” Early childhood education A megszerezhető szakképzettség: „Okleveles koragyermekkori nevelő ” A képzési idő félévekben: 10 félév 4+1 év A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit [ A létesítendő mesterképzési szak: „Koragyermekkori nevelés Master of Education” A megszerezhető szakképzettség: „Koragyermekkori nevelő Ma” A képzési idő1 félévekben: 10 félév A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:300 kredit

11 A képzés célja Olyan szakemberek képzése, akik tudatos nevelő munkával magas szakmai színvonalon látják el a koragyermekkori nevelés intézményeiben (óvoda, bölcsőde, ésIvagy alternatív kisgyermekellátás) a 0-7 éves korú gyermekek nevelését, képesség és személyiségfejlődésük kibontakozását, és segítik a szülőket az eredményes gyermeknevelésben szülői szerepük kiteljesítésében Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

12 Kreditelosztás

13 Főbb tanegységek Társadalomismeret alapjai Filozófiatörténet
Társadalom és szociálpolitika Pszichológiai elméleti alapok Anatómiai és fiziológiai ismeretek Kórélettan A pedagógia alapjai Általános etika A gyermekkor szociológiája Bevezetés a kutatásmódszertanba A neveléstudomány értelmezései Gyógypedagógia alapismeretek Óvodapedagógia Kisgyermekkor pedagógiája Személyiség fejlődése ea Személyiség fejlődése gyak Gordon tréning Egyéni tanácsadás Csoportos tanácsadás A nevelői munka jogi keretei Alternatív gyermekellátás Pedagógiai esetmegbeszélés Mentálhigiéne Szakmai etika A neveléstudomány kutatás módszerei

14 Szakmódszertani képzési tartalmak
Anyanyelvi , irodalmi nevelés és módszertana 12 kredit Beszédművelés- nyelvi norma 2 Nyelvi kommunikáció Kommunikációs képesség fejlesztése az óvodában Anyanyelvi nevelés módszertana Népköltészet Gyermekirodalom I. Matematikai nevelés és módszertana 6 kredit Gondolkodási módszerek Matematika a gyakorlatban A matematikai nevelés módszertana Környezeti nevelés és módszertana 8 kredit Tudomány, technika, kultúra Környezetismeret és módszertana Munka jellegű tevékenységek az óvodában Környezeti nevelés és a környezet fenntarthatósága Ének-zenei nevelés és módszertana 8 kredit Ének-zenei alapozás Hangszerjáték és ének Ének-zenei nevelés módszertana Személyiségfejlesztés zenei lehetőségei

15 Gyakorlati képzés A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: Az összefüggő szakmai gyakorlatot bölcsődei és/vagy alternatív kisgyermek-ellátási terepen valamint óvodában kell eltölteni. Gyakorlati vizsgával, portfólió készítéssel és portfólióvédéssel zárul. Az összefüggő egyéni szakmai gyakorlathoz kapcsolódó feladatok együttes kreditértéke 50 kredit, a kisgyermekek napközbeni ellátásának intézményeiben megszervezett gyakorlat kreditértéke 40 kredit, az összefüggő egyéni gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke legfeljebb 8 kredit; a portfólió minimális kreditértéke 2 kredit.

16 Tantárgy -leírások Tantárgy neve: A tanácsadás kommunikációs alapjai
Kódja: NBP_SP102 K3 Kreditszáma: 3 A tanóra típusa: előadás heti 2 óra A számonkérés módja kollokvium A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): III. Előtanulmányi feltételek: NBP_CG114G2, Szakmai képességfejlesztés II. Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A tantárgy célja, hogy a hallgatók áttekintést kapjanak a tanácsadás kommunikációs alapjairól. Ismerjék az emberi kommunikáció főbb jellegzetességeit és azok szerepét a tanácsadási folyamatban Tantárgytartalom: A kommunikáció fogalma, modelljei A közvetlen emberi kommunikáció jellemzői, szabályszerűségei A kommunikáció csatornái: a verbális csatorna A kommunikáció csatornái: a nem verbális csatornák (mimika, tekintet, gesztusok, vokális csatorna, poszturális csatorna, kulturális szignálok, térközszabályozás stb.) A metakommunikáció A tanácsadás fogalma, általános elméletei kérdései. A tanácsadó és a tanácskérő kommunikációjának jellegzetességei Az egyéni tanácsadás lépései, beszélgetésvezetési fogások az egyéni tanácsadás során. A csoportos tanácsadás folyamata, a beszélgetésvezetés jellegzetességei csoportos tanácsadás esetében Kommunikációs gátak, hibák a tanácsadó munkájában Kialakítandó kompetenciák: A kommunikáció jelentőségének felismerése az emberi kapcsolatokban. Az alapvető beszélgetésvezetési fogások ismerete és felismerése a kommunikációs helyzetekben. Irodalom Kötelező és ajánlott olvasmányok: Dávid Mária: A tanácsadás és konfliktuskezelés elmélete és gyakorlata. Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója. Budapest, 2012 Béres István és Horányi Özséb (szerk.) Társadalmi kommunikáció. Osiris, Budapest, 1999. Griffin, Em. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, 2001. Pléh Csaba-Síklaki István-Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Osiris, Budapest, 1997. Tantárgy felelőse: Dr. Dávid Mária Tantárgy oktatásába bevont oktató(k):

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!