Az Alpok országai – Svájc és Ausztria.

Az előadások a következő témára: "Az Alpok országai – Svájc és Ausztria."— Előadás másolata:

1 Az Alpok országai – Svájc és Ausztria

2 Nyugati-Alpok (60%), középső és déli részen Jura (10%)
Svájc Területe: km2 Átlagos tengerszintfeletti magasság: 1300 m, 25%-a letelepedésre nem alkalmas Nyugati-Alpok (60%), középső és déli részen Jura (10%) Mittelland (30%)

3 medencék, dombvidékek (1/6)
Ausztria Területe: km2 >2/3 Alpok (Keleti) magas hegységek (50%) középhegységek (1/3) medencék, dombvidékek (1/6)

4 1848. – központi kormányzat, Szövetségi Állam
Svájc Közigazgatás 1219. – szövetség 1648. – állami különállás 1815. – semlegesség 1848. – központi kormányzat, Szövetségi Állam 20+6 kanton (erős önkormányzat, népszavazás, …)

5 I. vh. után Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, első Osztrák Közt.
Ausztria Közigazgatás I. vh. után Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, első Osztrák Közt. 1938. – Anschluss 1955. – szuverenitás visszanyerése, örök semlegesség, Osztrák Közt. 9 tartomány (erős regionális önkormányzat)

6 kelta eredetű helvétek – romanizálódás
Svájc Népesség eredete kelta eredetű helvétek – romanizálódás népvándorlás - germán alemannok (É, Kö, K) - burgundok, frankok (Ny) - itáliai törzsek (D) - rätoromán (Graubünden) 7,5 millió lakos, svájci állampolgár 5,9 millió fő

7 - állampolgárok körén belül 100 éve alig változik, de bevándorlók
Svájc Nyelvi megoszlás - állampolgárok körén belül 100 éve alig változik, de bevándorlók

8 Svájc

9 Svájc Vallási megoszlás

10 lakosság 3/4-e Mittellandon él, 1/7 Alpok
Svájc Népsűrűség 180 fő/km2 lakosság 3/4-e Mittellandon él, 1/7 Alpok

11 Svájc

12 Svájc

13 - szigorodó szabályozás
Svájc Külföldi népesség >1,5 millió külföldi, hazai keresőkhöz viszonyítva a legtöbb vendégmunkás (830 ezer) Olaszország: 20% Szerbia, Monten. 13% Portugália 10,5% Németország 9,5% Spanyolország 7% Törökország 7% - szigorodó szabályozás

14 Svájc

15 Svájc Népesség növekedése

16 korai átrétegződés, landflucht, kiegészítő jelleg
Svájc Munkaerőpiac korai átrétegződés, landflucht, kiegészítő jelleg 4% mg., 26% ipar, 70% szolg. alacsony munkanélküliség

17 >90% német nyelvű osztrák szlovének, horvátok, csehek
Ausztria Népesség >90% német nyelvű osztrák szlovének, horvátok, csehek magyarok (9/10 nem őshonos) 8,1 M lakos 800 ezer külföldi (ex-YU, Töröko., Németo.)

18 keleten a népességsúlypont, de nyugat „szívó hatása”
Ausztria Népsűrűség 97 fő/km2 keleten a népességsúlypont, de nyugat „szívó hatása”

19 Népesség növekedése lassú
Ausztria Népesség növekedése lassú

20 mg.: Burgenland, Alsó-Ausztria, Stájerország
Munkaerőpiac XX. sz eleje: 40-40% mg., ipar átrétegződés 4,5% mg., 27% ipar, 68,5% szolg. mg.: Burgenland, Alsó-Ausztria, Stájerország ipar: Felső-Ausztria, Voralberg számottevő munkanélküliség

21 68% városlakó (II. vh. utáni gyarapodás) >100 ezer – lakosság 40%-a
Svájc Településföldrajz 68% városlakó (II. vh. utáni gyarapodás) >100 ezer – lakosság 40%-a kisméretű agglomerációk (területhiány-magas telekárak) szuburbanizáció - néhol gettósodás halmazfalvak (Mittelland), weiler

22 Svájc

23 2/3 városlakó (foglalkozási átrétegződés)
Ausztria Településföldrajz 2/3 városlakó (foglalkozási átrétegződés) >100 ezer – lakosság 1/3-a nagy bécsi agglomeráció (1/5) sűrű kisvárosi hálózat zárt falvak, weiler, magányos települések

24 világ egyik leggazdagabb országa:
Svájc Gazdaság rossz adottságok (nincs tenger, nem volt gyarmat, szerény természeti erőforrások stb.) világ egyik leggazdagabb országa: korai polgárosodás eredeti tőkefelhalmozás (zsoldosok) tranzitkereskedelem semlegesség (banktitok) korai iparosodás speciális iparcikkek export-import oktatás, K+F tőkekivitel idegenforgalom előnyös szerződések az EU-val

25 Svájc

26 szakértelem-igényes ágazatok, minőségi áruk
Svájc Gazdaság szakértelem-igényes ágazatok, minőségi áruk rugalmas gazdaság (exportorientáció!) a tőke ágazati koncentrációja egyes iparágakban jelentékeny alumíniumiparban – Alusuisse erősáramú elektromos iparban – svéd–svájci ASEA-Brown-Boveri az óragyártásban – Swatch Group (Omega, Longines, Tissot, Certina, Breuget stb.), a Richemont és a Rolex gyógyszeriparban – Novartis az élelmiszer- és élvezeticikk-iparban – Nestlé, Suchard - termelés koncentrációja viszonylag alacsony (kkv-k!)

27 fejlett gazdaságú ország XIX. sz. európai fejlődés, majd lemaradás
Ausztria Gazdaság fejlett gazdaságú ország XIX. sz. európai fejlődés, majd lemaradás I. vh. után új helyzet, iparfejlődés, majd Németo. Kiszolgálója II. vh. után: gyors talpra állás biztos alapok (korábbi beruházások) Marshall-segély (alapa.) állami szektor-magánváll.k fejlődése fokozott kereslet: alapany. ipar szerk. átalakulása új üzemek telepítése

28 nagy az aránya az alapanyaggyártásnak
Ausztria Gazdaság nagy az aránya az alapanyaggyártásnak hagyományos iparágak súlya magas (kohászat, fa-papír, könnyű-, élelm.ip.), ipar: tömegtermékek csekély tőkeexport államkapitalista szektor túlsúlya, problémái magánváll.-k: kkv-k főleg

29 Svájc Szolgáltató szektor Fejlett közlekedés tranzitország

30 Svájc - alpi hágók: Nagy Szt. Bernát-hágó (2469 m), a Splügen (2113 m), a Simplon (2005 m), Szt. Gotthárd-hágó (2108 m)

31 - alagutak (Szt.-Gotthárd)
Svájc - alagutak (Szt.-Gotthárd)

32 vasút kiemelkedő szerepe kihasználtság nagy (40 ut./lakos)
Svájc vasút kiemelkedő szerepe kihasználtság nagy (40 ut./lakos)

33 NY-K völgyek, É-D csatlakozás, Duna
Ausztria Szolgáltató szektor Fejlett közlekedés tranzitország NY-K völgyek, É-D csatlakozás, Duna

34 Minőségi idegenforgalom (gyógy-, sí-, konferenciatu. stb.)
Svájc Minőségi idegenforgalom (gyógy-, sí-, konferenciatu. stb.) - 2005: 7 millió turista, 11 milliárd $ bevétel

35 Svájc

36 - 2004: 20 millió turista, 16 milliárd $ bevétel
Ausztria Jelentős idegenforgalom (Alpi turizmus, szállók-falusi turizmus, Bécs, Salzburg stb.) - 2004: 20 millió turista, 16 milliárd $ bevétel

37

38 politikai, pénzügyi stabilitás
Svájc Bankok, biztosítók politikai, pénzügyi stabilitás

39 kevés hazai nyersanyag
Svájc Energiagazdaság kevés hazai nyersanyag fa, szén, vízenergia, szénhidrogének, atomenergia áram: vízerőművek (55%), nukleáris erőművek (45%)

40 kevés hazai nyersanyag
Ausztria Energiagazdaság kevés hazai nyersanyag fa, barnakőszén (Stájero.), csekély hazai, sok import szénhidrogén, vízenergia, atomenergia nincs áram: vízerőművek (60%)

41 Hazai ásványkincsek hiánya (import), alumíniumgy. Gépgyártás
Svájc Hazai ásványkincsek hiánya (import), alumíniumgy. Gépgyártás ipari termelés 1/3-a, export 1/3-a textil, vasút, hidak, vízerőmű, szerszámggy., vegyészet, pénzügy (iroda), idegenforgalom, élelmiszeripar főleg: É-Mitelland (Zürich, Winterthur, Baden) - specializált, magas minőség, exportorientáció finommechanika (óragyártás) Vegyipar - termelés 15%-a, export 1/3-a, K+F, kis nyersanyagigény gyógyszeripar (2. exportőr) (pl. Basel) Visszaesett textilipar

42 számos hazai nyersanyag
Ausztria számos hazai nyersanyag négy iparvidék: Mura-Mürz-völgy, Bécs és környéke, Linzi-medence, Inn-völgy-Vorarlberg alapanyaggyártás jelentős súlya vaskohászat (Linz, Mura-Mürz) magnezit (tűzálló tégla) Gépgyártás – egyre sokoldalúbb, legrangosabb iparág, főként a keleti országrészben, elektrotech. (multik), közl.-i eszközök, mg.-i és szerszámgépgyártás, hajó- vagongyártás, autóipar Vegyipar (Bécs, Linz) Fa- és papíripar, bútoripar Halványuló textilipar

43 specializált, belterjes állami támogatás, csökkenő termelés
Svájc Mezőgazdaság specializált, belterjes állami támogatás, csökkenő termelés állattenyésztés (4/5), zöldmező-gazdálkodás istállózó + havasi pásztorkodás, szarvasmarha tejtermelés, tejtermékek - birtok: átlag 10 ha

44 belterjes, de elmarad EU-tól
Ausztria Mezőgazdaság belterjes, de elmarad EU-tól mellékfoglalkozás, kisméretű családi gazdaságok, hegyvidék támogatás, hegyvidéki parasztság „zálog” EU csatlakozás – hátrányos volt mg. területi elhelyezkedése – hegyvidék állatteny.>növ.term. hegyvidéki, síksági állatteny. - növ.term. is fontos