A duális képzés, mint a tudásmegosztás új platformja Prof. dr. habil Bencsik Andrea egyetemi tanár.

Az előadások a következő témára: "A duális képzés, mint a tudásmegosztás új platformja Prof. dr. habil Bencsik Andrea egyetemi tanár."— Előadás másolata:

1 A duális képzés, mint a tudásmegosztás új platformja Prof. dr. habil Bencsik Andrea egyetemi tanár

2 A tudásmegosztás gyakorlata A duális képzés beillesztése a TM folyamatba Egy lehetséges megoldás Kezdeti tapasztalatok Kihívások Súlypontok

3 A tudásmegosztás gyakorlata Generációs igények háttérbe szorulnak, hagyományos oktatás jellemző. Mire készüljünk az Y és különösen a Z generáció kapcsán? Egyszerre mozognak a globális médiatérben, a fizikai térben, a földrajzi és kulturális terek kontextusában. Jelszavak: hozzáférhetőség, felhasználhatóság Internet miatti elidegenedés kontra interperszonális kapcsolatok? Az állandó online jelenléttel egy percre sem veszítik szem elől barátaikat és folyamatos kölcsönhatásban vannak A mobil nemzedék fordulatot hoz a tudásmegosztásban. Egyedi tartalomteremtéssel létrehozta saját elnevezését a „produser-t” (producer, alkotó és a user, felhasználó szóból). Tacit tudás megszerzése, saját élményszerzés a cél! http://media20.blog.hu/2014/11/22/hogyan_hasznalja_a_mediat_a_z-generacio

4 A tudásmegosztás gyakorlata Tudásmegosztás a képző intézményben (oktatáshoz kötött): 1.Szóbeli kommunikáció 2.Írásbeli kommunikáció 3.Szerepjáték 4.Csapatmunka 5.Bemutatás Mentori támogatás Tudásmegosztás a gyakorlati helyen (valós munkához kötött): 1.Szóbeli kommunikáció 2.Írásbeli kommunikáció 3.Saját élmény, tapasztalat 4.Tandem 5.Csapatmunka Oktatói támogatás

5 A tudásmegosztás gyakorlata Tudásmegosztás a képző intézményben (oktatáshoz kötött): 1.Szóbeli kommunikáció – passzív (előadás), aktív (felelet) tanulás 2.Írásbeli kommunikáció – passzív (kapok), aktív (adok), de nem kihívást jelentő tanulás 3.Szerepjáték – aktív, de nem rögzül, nem veszik komolyan 4.Csapatmunka – aktív, de nem feltétlenül szolgál tanulást és/vagy tudásmegosztást, gyakran visszaminősül individuálissá 5.Bemutatás – passzív tanulás Tudásmegosztás a gyakorlati helyen (valós munkához kötött): 1.Szóbeli kommunikáció 2.Írásbeli kommunikáció 3.Saját élmény, tapasztalat 4.Tandem 5.Csapatmunka 6.Stb. Gyakorlati háttér Személyes jelenlét, aktivitás, most azonnal Problémák: Önállóság, döntéshozatal, előrelátás, felelősség hiány Ki tanít kit?

6 A duális képzés beillesztése a TM folyamatba

7 Egy lehetséges megoldás Egy pilot program A Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg a Pénzügy és Számvitel szakos és Gazdaságinformatikus hallgatók számára indította. Tudásmegosztás eszköze: kézikönyv (instrukciók), mentori támogatás az oktatási intézményben, írásbeli feladatok beadása Az elvégzendő feladatok két nagy csoportja (1. félévben): 1. Általános feladatok 2. Tantárgyak követelményrendszeréhez kapcsolódó feladatok A további félévekben „vállalat-specifikus” feladatok. Az alábbi vállalati tevékenység szerinti bontásban: - termelő vállalat, - bank, pénzintézet, biztosító, pénzügyi közvetítő, - pénzügyi- számviteli szolgáltató, - költségvetési szervezetek, - nonprofit szervezetek.

8 Egy lehetséges megoldás 1.Általános feladatok a Pénzügy és Számvitel szakos hallgatók számára 1.A gazdálkodó szervezet szervezeti, jogi formájának, tevékenységi körének, a termelés és/vagy szolgáltatás jellemzőinek megismerése. 2.A gazdálkodó társasági szerződésének/alapító okiratának áttekintése. 3. A vállalat, a bank, a költségvetési szerv, a nonprofit szerv (továbbiakban: gyakorlati munkahely) költségvetési kapcsolatainak feltárása. 4.A gyakorlati munkahely szervezeti és működési rendjének megismerése. 5.A vállalat működését meghatározó szabályzatok áttekintése, lényeges elemeinek feltérképezése. Explicit tudás – személyes és írásbeli kommunikáció (Írásbeli beszámoló és prezentáció)

9 Egy lehetséges megoldás 2.Tantárgyak követelményrendszeréhez kapcsolódó feladatok a Pénzügy és Számvitel szakos hallgatók számára - példa Üzleti kommunikáció 1.Mutassa be a belső kommunikációra jellemző konkrét szociokulturális elemeket, hozzon erre konkrét példákat. 2.Figyeljen meg a helyszínen konkrét példákat a non-verbális kommunikációra, és ezeket mutassa be. (gesztusok, proxemika, vizualitás, öltözet, stb.) 3.Készítsen rövid interjút a dolgozók körében és próbálja felderíteni, hogy milyen típusú konfliktushelyzetek adódnak a szervezetnél, és ezeket milyen módon kezelik, milyen eszközöket használnak. (T. Kilmann-féle konfliktuskezelési módok alapján) Explicit + tacit tudás – személyes és írásbeli kommunikáció, megfigyelés, mentori segítség

10 Egy lehetséges megoldás A tudásátadás – megosztás érvényesülése: Oktatási intézményen belül: 1.Építve a tanultakra – feladat kiadás, számonkérés 2.Célirányos felkészítés – mentori szerep Explicit tudás – személyes és írásbeli kommunikáció, mentori támogatás Cégen (intézményen belül): 1.Építve a látottakra, hallottakra, megtapasztalt dolgokra 2.Közös munka a munkatársakkal, mentorral 3.Folyamatos támogatás a mentortól Explicit + tacit tudás – személyes és írásbeli kommunikáció, megfigyelés, tapasztalat, csapat és projektmunka, mentori támogatás

11 Kezdeti tapasztalatok A hallgató részéről: vegyes tapasztalatok és élmények Mentor (a munkahelyen) részéről: bizonytalanság, kétségek Oktató/mentor (a képzőhelyen) részéről: egyensúlyoz

12 Kezdeti tapasztalatok SzereplőTapasztalatok+- Hallgató elsősorban a tanultak alkalmazása jelent élményt - új tanulási folyamat ✓ a gyakorlat révén az elmélet könnyebb megértése – hatékonyabb tanulás ✓ sokan unatkoznak, és értelmesebb elfoglaltságra vágynak – tudásátadás akadozik ✓ Oktató/mentor (a képzőhelyen) a tudásmegosztás - új feladat ?? időhiány – egyértelmű akadály ✓ tudatlanság, gyakorlatlanság, bizonytalanság - akadály ✓ Mentor (a munkahelyen) plusz energia, idő és felkészülés - akadály ✓ tudatlanság, gyakorlatlanság, bizonytalanság - akadály ✓ kialakulatlan elvárások és szabályok a jövőre - akadály ✓ szorosabb kapcsolat – bizalomépítés – tudásmegosztást támogatja ✓

13 Kihívások Új és eddig szokatlan kapcsolat az „oktatásban” (vállalati mentor, kollégák) – új tudásátadási megoldások szükségesek mindkét fél részéről Megváltozott viselkedés és elvárások az órákon – Z generáció, mozgalmasság, inger gazdag elvárások Megváltozott hallgatói kommunikáció - egymás között, oktatóval (információ, tananyag átadás) Vegyes (hallgatói összetétel) tudás és tapasztalat – tantermi elfoglaltság során nehézségek Fel kell nőni a feladathoz!

14 Köszönöm szépen a figyelmet!