A magyar mezőgazdaság szerkezete

Az előadások a következő témára: "A magyar mezőgazdaság szerkezete"— Előadás másolata:

1 A magyar mezőgazdaság szerkezete
Reiter Szilvia gazdasági elemző Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, május 14.

2 A mezőgazdaság kibocsátása 2014-ben
A nemzetgazdaság teljesítményét az ú.n. nemzeti számlarendszer méri – GDP, bruttó hozzáadott érték, jövedelmek, foglalkoztatás stb. A nemzeti számlarendszer a vállalkozások főtevékenysége szerint csoportosítja az adatokat A Mezőgazdasági Számlák Rendszere (MSZR) - adatai ezzel szemben az országban végzett összes mezőgazdasági tevékenységre vonatkoznak, beleértve a főtevékenységük alapján más nemzetgazdasági ágba tartozók mezőgazdasági tevékenységét is. Az MSZR – két előzetes – első (becslés) tárgyév decembere, második (előzetes adatok) tárgyévet követő január, és tárgyév szeptember vége a végleges adatok Forrás: AKI, KSH Mezőgazdasági Számlarendszer 2014 előzetes adat 2 2

3 A mezőgazdaság kibocsátása 2014-ben II.
2014-ben az MSZR második előzetese szerint a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron 2410 Mrd Ft volt, 2013-hoz viszonyítva +4,2% Növénytermesztés és kertészet Mrd Ft (+3,4%) Élő állatok 561 Mrd Ft (+4,0%) Állati termékek 275 Mrd Ft (+9,5%) A költségek a kibocsátásnál kisebb mértékben emelkedtek ezért: Bruttó hozzáadott érték folyó áron +12,6%, volumenben +21,3% Nettó vállalkozói jövedelem +16,9%

4 Makrogazdasági mutatók
2013 2014 I-IV. I. II. III. IV.  negyedév GDP növekedés (%) 1,5 3,8 4,1 3,3 3,4 3,6 Mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene (%) 15,1 8,3 15,7 12,8 12,1 12,6 Mezőgazdaság hozzájárulása a GDP növekedéshez (%) 0,6 0,2 0,5 0,7 0,4 Mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből folyó áron (%) 4,4 2,8 4,3 5,8 4,5

5 A mezőgazdaság kibocsátásának alakulása (milliárd Ft)
+4,2% Forrás: AKI, KSH Mezőgazdasági Számlarendszer 2014 előzetes adat

6 Agrobiznisz A mezőgazdaság jelentősége – nem leírható pusztán makrogazdasági, aggregált adatokkal agrobiznisz fogalma – napjainkra az élelmiszerlánc átfogó módon integrálódott hálózattá vált, amelybe a mezőgazdasági termelőüzem termelőtevékenységén kívül az ágazatot ellátó (imputokat biztosító) és a termékeket feldolgozók és forgalmazók is beletartoznak

7 Agrobiznisz II. Forrás: Földművelésügyi Minisztérium, szerkesztette: AKI

8 Agrobiznisz II. A szélesen értelmezett agrobizniszt három fázisra osztjuk I. ellátó iparágak, II. agrártermelés és feldolgozás, III. Felvevő iparágak Általában 5 éves időszakban vizsgálják a változásokat Számítása speciálisan kialakított módszertan szerint történik, a jelenlegi legfrissebb adatok es időszakot öleli fel Agrobiznisz kibocsátása 2012-ben: 9665,7 M Ft, között 18,0%-kal nőtt Agrobiznisz bruttó hozzáadott értéke 2009 és 2012 között: 15,2%-kal nőtt a kibocsátás alapján az agrobiznisz súlya 15,8 százalékról 16,3 százalékra, a hozzáadott érték szerint pedig 11,8 százalékról 12,5 százalékra változott

9 Agrár-külkereskedelem
Az agrár-külkereskedelem a kedvezőtlen nemzetközi környezet ellenére 2014-ben is magas szintet ért el Az orosz embargó, a világszerte bőséges gabona, és olajos növény termésmennyiség, és az olajárak esése következtében csökkentek a nemzetközi árak Ezért a kivitel euróban számított értéke bővülő volumen ellenére csökkent Nőtt a különböző élelmiszerkészítmények feldolgozott takarmányok, a húsok, a húskészítmények, a cukrászati termékek, az olajos magvak, és a friss zöldségek kivitele Mérséklődött a növényi olajok, a cukor, a gabonafélék, az élő állatok, és a friss gyümölcsök kivitele

10 A mezőgazdasági termelés szerkezete 2014-ben*
Forrás: AKI, KSH Mezőgazdasági Számlarendszer *előzetes adat

11 Agrár-külkereskedelem alakulása (millió euró)
Forrás: KSH

12 A mezőgazdasági termelés szerkezetének változása
Forrás: AKI

13 Földhasználat Mezőgazdasági terület: szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő gyep művelési ágak összesen A mezőgazdasági terület nagysága 2013-ban 5340 ezer hektár volt, 2 ezer a szántóterületek nagysága évek óta enyhén nő, míg a szőlő és a gyep 2013-ban kezdett gyarapodni. Gyümölcsös és konyhakert csökken 2009 2010 2011 2012 2013 Szántó 4 501,6 4 322,1 4 322,3 4 323,6 4 325,7 Konyhakert 96,1 81,5 81,3 80,9 Gyümölcsös 98,7 93,7 92,4 92,6 92,2 Szőlő 82,8 82,1 81,6 82,0 Gyep 1 004,2 762,6 758,9 759,1 Összes: 5 783,3 5 342,7 5 337,2 5 338,0 5 340,0

14 Gazdasági szervezetek Gazdaságra nem azonosítható terület
Földhasználat a mezőgazdasági terület közel felét, 48,7 százalékát, egyéni gazdaságok, 39,7 százalékát gazdasági szervezetek művelték, míg 11,6 százalék a gazdaságra nem azonosítható terület. Az egyéni gazdaságok részesedése az összes területből a szőlő és a gyümölcsös esetében mintegy kétharmad, de a szántóterületek közel felét is ők használják. A gazdasági szervezetek részesedése a szántó és a gyep esetében a legmagasabb Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok Gazdaságra nem azonosítható terület Mezőgazdasági terület, ebből 2 121,8 2 600,2 618,0 szántó 1 812,4 2 125,5 387,8 konyhakert 0,0 33,1 47,8 gyümölcsös 21,0 62,9 8,4 szőlő 13,9 52,7 15,5 gyep 274,6 325,9 158,5

15 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!