Sokféle neveknek sorsáról az Utónévbizottság munkájáról

Az előadások a következő témára: "Sokféle neveknek sorsáról az Utónévbizottság munkájáról"— Előadás másolata:

1 Sokféle neveknek sorsáról az Utónévbizottság munkájáról
Raátz Judit – Gerstner Károly – Sass Bálint 2015. január 29.

2 Vázlat: jogszabályi és intézeti szervezeti keretek a névkérelmek kezelése az Utónévkereső

3 Jogszabályok 1894. évi XXXIII. törvény (névtörvény): akárhány keresztnév; magyaros forma; zárójelben nemzetiségi alak is évi IV. törvény: legfeljebb két utónevet lehet bejegyezni

4 1982. évi 17. tvr. 27. § (2): A név anyakönyvezésénél a magyar helyesírás szabályai az irányadók. 30. § (4): Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékből. 30. § (5) Amennyiben a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, a Magyar Tudományos Akadémia nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetősé- géről.

5 2010. évi I. törvény 44. § (3): Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által összeállított utónévjegyzékből. Az utónévjegyzéket az MTA a honlapján teszi közzé. 44. § (4): Ha a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az MTA a központi anyakönyvi szerv megkeresésére harminc napon belül nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. Ha az MTA nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhető, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi.

6 1993. évi LXXVII. tv. (Nek) 12. § (1): utónév szabad megválasztása, az anyanyelv szabályai szerinti anyakönyveztetés joga 61. § (1): Magyarországon honos népcsoportok: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán [vö. még: Alaptörvény (2011) XXIX. cikk] külföldön született magyar gyermekre és külföldi állampolgár Magyarországon született gyermekére nem vonatkozik a kötött névhasználat

7 Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1996) Tulajdonnevek (31–34
Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1996) Tulajdonnevek (31–34. cikk) mindenkinek joga van ahhoz, hogy saját nevét és saját földrajzi neveit használja, valamint saját nevét saját nyelvének szabályai szerint írja AB-határozat (2001) szabad névválasztás, de lehetséges a szabályozás

8 Névjegyzékek Ladó János: Magyar utónévkönyv (1971)
1996-ban már több mint 500 szakértői vélemény Bíró Ágnes: Új magyar utónévkönyv (1997) 2710 bejegyezhető név (+883 név: 631 női, 252 férfi) Ladó János–Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv (1998)

9 Utónévbizottság – MTA Nyelvtudományi Intézet (2010)
Tagok: Raátz Judit, Borbély Anna, Heltainé Nagy Erzsébet, Gerstner Károly Alapelvek: Férfinevek: Női nevek: