Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Állattartó telepek és létesítmények fertőtlenítése

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Állattartó telepek és létesítmények fertőtlenítése"— Előadás másolata:

1 Állattartó telepek és létesítmények fertőtlenítése

2 Fertőtlenítés nem azonos a sterilitás fogalmával

3 A fertőtlenítés a tartási technológia szerves része
Célja: a kórokozók be/ki-hurcolásának megakadályozása, a bent lévő kórokozók megsemmisítése, a csírafeldúsulás megakadályozása.

4 KÖZVETÍTŐ, VEKTOR ÉLŐLÉNY ELPUSZTÍTÁSA
Egyes állatbetegségek kiváltásában, terjesztésében meghatározó szerep jut az egyes kórokozóknak, az ezek egy részét terjesztő kártevőknek, valamint más köztigazdának. FERTŐTLENÍTÉS ÉS A KÖZVETÍTŐ, VEKTOR ÉLŐLÉNY ELPUSZTÍTÁSA

5 Fertőtlenítő hatás: Csíraölő germicid
baktericid virucid fungicid Fertőtlenítő hatás: germicid Csíracsökkentő, szaporodást gátló bakteriosztatikus virosztatikus fungisztatikus Fertőtlenítés nélkül

6 Tenyér mikrobiológiai vizsgálata táptalajon
fertőtlenítő oldatban mosott kéz mosatlan kéz hideg vízzel mosott kéz szappannal mosott kéz

7

8 A fertőtlenítés általános szabályai
módja: egyszerű (preventív jellegű, időszakosan ismétlődő, célja a csíraszámcsökkentés) - általános - részleges szigorított (állatorvos irányítja az Állategészségügyi Szabályzatban előírtak szerint, célja egy meghatározott kórokozó elpusztítása)

9 Fertőtlenítés eredményességét befolyásoló biológiai tényezők
A fertőtlenítés eredményességét alapvetően meghatározza. fertőtlenítőszerrel szemben tanúsított rezisztencia mikroorganizmusok túlélő képessége talajban istállók belső szerkezeti elemein Salmonella spp. 1 év 100 nap Brucella spp. 120 nap Ragadós száj- és körömfájás 140 nap 360 nap Anthrax-spóra 50 év

10 Fertőtlenítés eredményességét befolyásoló technológiai tényezők:
koncentráció felületegységre jutó mennyiség hőmérséklet kémhatás külső hőmérséklet szervesanyag mennyisége kijuttatási nyomás fertőtlenítendő közeg, az anyag felületi kiképzése és állapota Élőcsíra szennyezettség %-a takarítással távolítható el.

11 Fertőtlenítés fizikai módszerei
Fizikai eljárások: (eszközöket, fémből készült berendezési tárgyakat, állati hulladékot, munkaruhát) - hőkezelés - elektromágneses sugárzás - ultrahang - nagy nyomás - elektromos dialízis - mikrohullám

12 Hőkezelés (száraz – nedves)
- baktériumok 100 °C-on másodpercek alatt, 60 °C-on 1 óra alatt pusztulnak el - Staphylococcus, Pseudomonas, Mycobaktérium 100 °C-on 20 perc - Clostridium spórák még a 3 órás főzést is kibírják - vírusok döntő többsége 60 °C-on inaktiválódik - mycotoxikózisokat okozó penészgombák 100 °C-on másfél órát is képesek kibírni

13 Fertőtlenítés elektromágneses sugarakkal
- A nagy energiájú gamma-sugarak roncsolják a mikroorganizmusok fehérje- és nukleinsavszerkezetét. - A gamma-sugarakat természetes és mesterséges radioaktív elemek sugározzák ki (60Co). - Használják: - élelmiszerek - takarmányok - gyógyszerek - műszerek és eszközök csírátlanítására. - Takarmányok, gyógyszerek, vakcinák sterilizálásához 25 kGy - Hígtrágyához 3-6 kGy

14 Fertőtlenítés ultraibolya (UV) sugárzással
Úgy találták, hogy a 254 nm-es UV-sugárzás igen hatékonyan fertőtlenít. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a DNS (dezoxiribonukleinsav) abszorpciós spektrumának maximuma ide esik. A mesterséges UV-sugárzást kisnyomású higanygőz-lámpákkal generálják. UV sugarak energiája nagyon kicsi, ezért már 1 mm-es porréteg is gátolja az áthatolást. Fejőházban használható.

15 Fertőtlenítés kémiai módszerei
A fertőtlenítőszerek hatásukat annak köszönhetik, hogy: - oxidatív alapon károsítják a sejteket - megváltoztatják a sejtmembrán permeabilitását, illetve roncsolják a sejthártyát - a sejtek fehérjekomponenseit koagulálják - inaktiválják a sejtek létfontosságú enzimjeit

16 A jó fertőtlenítő: Hatása széles, gyors, irreverzibilis
Hatása szerves anyag jelenlétében sem csökken Emberre, állatra nem mérgező Vízben jól oldódik Áthatolóképessége gyors, oldja a szennyeződést Nem okoz korróziót Gazdaságos Nem környezetszennyező

17 Fertőtlenítőszerek csoportjai
Folyékony és szilárd halmazállapotúak: - klór és vegyületei - jódtartalmúak - aldehidek - oxidálószerek - felületaktív tenzidek - savak és lúgok - alkoholok - fenol- és krezolszármazékok Gáz halmazállapotúak: - etilénoxid - béta-propiolakton - metil-bromid

18 Klór és vegyületei A klórgáz vizes közegben hipoklórossavat (HOCl) képez, amely erős roncsoló hatása révén csíraölő. Fertőtlenítő hatása pH 5-7,5 között a legnagyobb. Hatékonysága a hőmérséklet emelkedésével csökken. Erősen korrozív tulajdonságúak. - Nátrium-hipoklorit (klórlúg, H-lúg) - klórmész (kalcium-hipolkorit, Ca-Cl,CaH2O3) - Kloramin-B, ill, T (Flóraszept, Neomagnol

19 Jodoforok Az elemi jód felületaktív vegyületekkel alkotott komplexei. Az elemi jód a mikróbák funkciós csoportjait halogénezés és oxidálás következtében pusztítja el. Felületbarát fertőtlenítőszer, szerves anyagok jelenléte rontja hatásukat. Optimális pH 3-4, ezért szappanokkal és lúgokkal együtt ne használjuk, max 25 °C-on. - Incosan-W, Wescodyn, Iosan

20 Aldehidek (formalin, glutáraldehid, Lysoform)
Hatékony, széles spektrumú fertőtlenítők, tönkreteszik a mikróbák membránjait. Vizes oldatát felületi fertőtlenítésre használják. Hőmérsékleti optimuma C, pH-ja 2,4-4, %-os oldata hatékonyan elpusztítja a baktériumok vegetatív alakjait, - 6 % spórákat % mycobaktériumokat - 5 % gombákat % vírusokat.

21 Felületaktív anyagok ( tenzidek)
Vizes oldatuk csökkentik a felületi feszültséget, ezáltal elősegítik a zsíros, olajos, víztaszító tulajdonságú anyagok fellazítását, eltávolítását. Más fertőtlenítőszerek hatását meghatványozzák. Csökkentik a mikróbasejtfal és a citoplazmamembrán felületi feszültségét, ezáltal növelik a permeabilitást, amelynek eredményeképpen a mikróba káliumot és foszforionokat veszít. Így megnyílik az út a citoplazma kiáramlására és a fehérjék denaturálódására. Baktericid hatás kifejezettebb, mint a fungicid. -Sterogenol, Bradophen vírusra nem hatnak

22 Savak és lúgok Savak: Szervetlen savak erősen maró, korrodáló hatásúak. Szerves savak fertőtlenítőszer kombinációkban javítják a hatást. (tejsav, hangyasav, ecetsav) Elsősorban állati eredetű termékek( bőr, hulla) 1-2% Lúgok: oltott mész, mésztej nátrium-hidroxid, kálium hidroxid 2-4% vírus és baktérium ellen 6% spórák és gombák ellen

23 Fertőtlenítés gáz halmazállapotú vegyszerekkel
Előnye: alacsony hőmérsékleten végezhető Csomagolt anyag is csírátlanítható Szellőztetéssel a vegyi anyag eltávozik Organikus anyagok jelenlétében is hat Vegetatív és spórás mikróbát is pusztít Csekély károsító hatás Hátránya Hosszú hatás idő ( 4-6 óra) Különleges készülék kell hozzá A fertőtlenítő anyag mérgező, gyúlékony

24 Fertőtlenítés gázokkal
Formaldehid-formalin-formalingáz 20C-on rel . Páratartalom 50% alatt legyen mikrom. Csepp nagyság Etilénoxid áthatol a papíron, celofánon, műanyagon Baktericid, virucid, sporocid hatás 450mg/l 55C 30% rel. pára / 5 óra Béta-propiolakton Különösen felületekre 51C a forráspontja! 2-5 mg/l 24 C 70% pára Metil-bromid Inszekticid hatás 40g/m 15 C 300g/m 48 óra 8-30 óra szellőztetés

25 A fertőtlenítő oldat mennyisége
Fólia ,1l/m Beton 0,2l Deszka , meszelt fal 0,5l Tégla 1l Döngölt agyag 1,5l Laza homok 3l

26 Az ember és környezetének fertőtlenítése
Kutak klórmész magnolmész klórlúg Ásott kút: 30g magnolmészv. 100 cm klórlúg 24 órás várakozási idő Fúrt kút ( 30-40m mély) 100 g magnolmész v,300cm klórlúg ennél mélyebb kút fertőtlenítését a Vízügyi Igazgatóság végzi Víztároló = kétszeres „ásott kút” minden fertőtlenítőből

27 Szennyvíz és trágya fertőtlenítése
fizikai pasztőrözés(30 perc 70 C) pillanatsterilezés( perc C) szárítás( C) 3 szakaszos hőkezelés(3x20 perc C gamma v. béta sugarak


Letölteni ppt "Állattartó telepek és létesítmények fertőtlenítése"

Hasonló előadás


Google Hirdetések