Környezetvédelmi gyakorlatok 11. évfolyam

Az előadások a következő témára: "Környezetvédelmi gyakorlatok 11. évfolyam"— Előadás másolata:

1 Környezetvédelmi gyakorlatok 11. évfolyam
Környezet- és természetvédelem Fürchtné Mayer Mária Szalkay Csilla Váncsáné Debreceni Katalin 2009 TÁMOP /1-2F

2 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ALAPFOGALMAK ÉS LÉPTÉKEK

3 Alapfogalmak környezet:
a bennünket körülvevő világnak az a része, amelyben élünk és tevékenységünket kifejtjük táj: a Földfelszínének olyan területi egysége, melyben a külső és belső erők keltette anyagmozgás-folyamatok törvényszerűségei és az általuk létrehozott formák típusai térben és időben megközelítőleg azonosak tájkép: a látóhatár kiterjedéséig vizuálisan érzékelhető élő és élettelen tájalkotó elemek formákkal és színekkel jellemzett együttese

4 környezetvédelem: feladata az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, valamint a környezetet ért káros hatások megelőzése, megszűntetése, az okozott kár helyreállítása és a fenntartható fejlődés biztosítása. törvénye: évi LIII. törvény

5 természetvédelem: olyan tudatos, szervezett és intézményesített emberi tevékenység, amelynek célja a Föld természetes életközösségeinek megóvása, a természeti környezet megőrzése. törvénye: évi LIII. törvény

6 bioszféra: Föld, Gaia http://4.bp.blogspot.com
Elsie Russell

7 Tájalkotó elemek geológiai, geomorfológiai, hidrológiai,
- természeti tájalkotók: geológiai, geomorfológiai, hidrológiai, meteorológiai, talajtani, növény és állattani, természeti tényezők - emberi /antropogén/ hatások: felszín formáló hatások, vízhasználat, ipari méretű árutermelés hatása a környezetre, környezetszennyezés

8 Térképek térkép: rajta a természetes és mesterséges tereptárgyakat egyezményes jelekkel ábrázolják, a jelek mérete, alakja és színe egy meghatározott jelkulcs szerint történik. Térkép szimbólumokkal pedig a különböző tereptárgyakat jelölik

9 Nevezetes földrajzi körök:
szélességi körök: Északi-sark é. sz. 90° Északi-sarkkör é. sz. 66,5° Ráktérítő é. sz. 23,5° Egyenlítő 0° Baktérítő d. sz. 23,5° Déli-sarkkör d. sz. 66,5 Déli-sark d. sz. 90° hosszúsági körök: kezdő hosszúsági kör 0° lazarus.elte.hu/.../alapism/alap9/alap9-2.htm

10 Térképegységek: Globális = az egész bolygóra vonatkozó Regionális
= országra, tájékra vonatkozó (területi, kerületi) Lokális = helyi, helyi jellegűre vonatkozó

11 A térképek csoportosítása:
1.) Méretarányuk szerint - kis méretarányú 1: nél nagyobb pl. atlaszok - közepes méretarányú 1: : pl. turista térképek - nagy méretarányú 1: : pl. polgári topográfiai térképek

12 2.) Tartalmuk szerint - földrajzi térképek : kontinensekről, országokról, tájakról adnak tájékoztatást - szaktérképek (tematikus térképek): kiemelt tartalmi szempontok szerint készülnek pl. történelmi, meteorológiai, geológiai

13 földrajzi térkép tematikus térkép történelmi térkép

14 a földrajzi felfedezők által készítettek - jelenkori
3.) Koruk szerint: - régen készült pl. kíniaiak vagy a földrajzi felfedezők által készítettek - jelenkori

15 4.) Készítés módja szerint:
- földméréssel készülő - katonai - űrfelvétel

16 (GPS = Global Positioning System) Globális Helymeghatározó Rendszer
Kifejlesztése: Az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – műholdas helymeghatározó rendszer. Felhasználása: 3 dimenziós helyzetmeghatározást, időmérést és sebességmérést végezhetünk vele földön, vízen vagy levegőben. Pontossága jellemzően méteres nagyságrendű, de differenciális mérési módszerekkel akár mm-es pontosságot is el lehet érni.

17 A GPS műholdak Föld körüli pályán
A GPS műholdak Föld körüli pályán. Feketével vannak jelölve a földfelszín egy adott pontjáról (kék folt) elméletileg látható műholdak Helymeghatározás: 24 db műhold segítségével, Föld felszíne fölött 20 200 km-es magasságban az Egyenlítővel 55°-os szöget bezáró pályán keringenek. Egy-egy műhold nagyjából naponta kétszer kerüli meg a Földet. Az égbolton sík terepen egyszerre 7-12 műhold látható, a helymeghatározáshoz 3, a tengerszint feletti magasság meghatározásához pedig további egy hold szükséges.

18 A helymeghatározás elmélete:
Mivel ismerjük a rádióhullámok terjedési sebességét, és ismerjük a rádióhullám kibocsátásának és beérkezésének idejét, ezek alapján meghatározhatjuk a forrás távolságát. A háromdimenziós térben három ismert helyzetű ponttól mért távolság pontos ismeretében már meg tudjuk határozni a pozíciót. A további műholdakra mért távolságokkal pontosítani tudjuk ezt az értéket. A helymeghatározás elmélete:

19 A GPS-sel történő helymeghatározás előnyei :
napszaktól független földfelszín feletti magasságtól független mozgási sebességtől független (a műszerrel akár vadászgépen is mérhetünk) A GPS-szel történő helymeghatározás hátrányai vétele viszonylag hosszú időbe telik (bekapcsolás után több perc is lehet) csak nyílt, fedetlen területeken alkalmazható (pl.: alagútban nem) az épületekről visszaverődő jelek zavart okoznak a mérésben A ritkán előforduló erős napkitörések alatt használhatatlanná válnak

20 Hordozható GPS vevőkészülékek
Autó műszerfalába gyárilag telepített GPS helymeghatározó

21 űrfelvételek

22