„Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” TÁMOP 6.2.5 B 2015.04.22. TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001.

Az előadások a következő témára: "„Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” TÁMOP 6.2.5 B 2015.04.22. TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001."— Előadás másolata:

1 „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” TÁMOP B TÁMOP B-13/ Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködés kialakítása

2 Kórházi Kontrolling Módszertan, a továbblépés lehetőségei
Nikliné Gáldonyi Edina Kontrolling és finanszírozási munkacsoport vezető

3 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik
A konstrukció célja az egészségügy átalakult rendszere működési hatékonyságának javítása. A forrásallokációs rendszer folyamatosan megújulva, hatékonyan biztosítsa a szolgáltatók számára a működés finanszírozását, melyet azok transzparensen és hatékonyan használjanak fel. A finanszírozás megújítása transzparens költséggazdálkodásra épülve, a teljesítmények költségfolyamatait visszatükrözve lehet következetes

4 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik
Kórházi kontrolling módszertanok: Osztályos Esetszintű

5 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik – osztályos kontrolling célok
Az osztályos kontrolling módszertan egységes kereteinek lefektetése és fokozatos bevezetés előkészítése Átlátható és összehasonlítható gazdálkodási adatokat biztosítson, s ezzel párhuzamosan a rendszerszintű költségelemzés lehetőségét megteremtse, mind fenntartói, szakmai, mind intézményi szinten. Az ágazat finanszírozási plusz kérelmének transzparens valid adatokkal történő alátámasztása Az osztályos kontrolling információs háttér bővítése és az elemzési lehetőségek szélesítése A teljesítményorientáció erősítése, a gazdálkodási tartalékok kiaknázása

6 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik – Osztályos kontrolling
Miért kell egységes módszertan? Az intézmények 2/3-a rendelkezik kontrolling szervezettel vagy munkakörrel A válaszadók 75 %-a készített 2013-ban üzemgazdasági eredmény számítást, legalábbis intézményi szinten Viszont csak 21%-nál vannak meg a szakfeladat/szervezeti egység szintű kontrolling eredményszámítás feltételei 1/3 készít havi/negyedéves elszámolást, a 2/3 ennél ritkábban költségnem -> elemzés, összehasonlítási alap? Még a szakfeladatok sem voltak elkülönítve, sok esetben Bevételek könyvelésében is vegyes

7 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik – Osztályos kontrolling
Mi is az a kontrolling rendszer vezetési értelemben olyan irányítási rendszer, amely biztosítja a hatékonyságot és finanszírozási helyzetet javító intézkedések meghozatalát a tervezés időszakában; a vezetői megállapodások megkötését egyeztetett célkitűzések alapján; a céloktól történő eltérések korai észlelését, melynek alapján a hatáskörrel rendelkező felelősök meg kell hozzák intézkedéseiket a kitűzött cél elérése érdekében. A kontrolling rendszer ezért a módszertanok, folyamatok és információk olyan összessége, amely képes biztosítani az eredményorientált működést a közszolgálati szektor intézményei számára.

8 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik – Osztályos kontrolling
Mivel képes hozzájárulni egy gazdasági kontrolling rendszer az intézmény működéséhez – és mit ne várjunk tőle? A kontrolling rendszer … átláthatóságot teremt a célok, a költségek, a teljesítmények és az irányítási mutatók világában; javítja a cél- és eredményorientáltságot – a hatásosságot / eredményességet (a kívánt ouput elérésének képessége) és a hatékonyságot (a felhasznált erőforrások aránya az outputhoz viszonyítva); összekapcsolja a szakterületi és az erőforrásokhoz kapcsolódó felelősséget a hatáskörök delegálása, a decentralizált keretek, valamint a vezetés révén; támogatja a költségvetés-tervezést. A kontrolling rendszer nem ... az egyéni teljesítmények számon kérésének rendszere; egy új módszer az emberi erőforrások értékelésére; egy új forma a szervezet vizsgálatához, elemzéséhez; egy újabb eszköz a költségvetési megszorítások kivitelezésére; kizárólag egy költségközpontú irányítási rendszer. HANEM egy összehasonlító és elemző rendszer egy összehasonlító és elemző rendszer

9 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik – Osztályos kontrolling
A kontrolling rendszer strukturált kialakításának első lépése azoknak az alapelveknek a meghatározása, amelyek mentén az egész kontrolling rendszert fel kell építeni, illetve szükséges (tovább) fejleszteni. Mindez összefoglalóan a kontrolling filozófiájának tekinthető. A kontrolling módszertan következő eleme a kontrolling eszközök és folyamatok kialakítása, amelyek lehetővé teszik, hogy az egészségügyi szervezetek, illetve szervezeti egységei egységes struktúrában, egységes logika mentén figyeljék meg gazdálkodási tevékenységüket, azt egységes szerkezetben tervezzék meg és készítsenek róla a vezetők számára irányítást támogató beszámolókat. A kontrolling eszközrendszere akkor működtethető jól, ha az intézmények rendelkeznek megfelelően kialakított és szabályozott kontrolling folyamatokkal, valamint a kontrolling feladatokat végző munkatársak (ide értve a nem központi gazdálkodási területen dolgozó, nem dedikált kontrolleri munkakörben tevékenykedő munkatársakat is) rendelkeznek a szükséges hatáskörökkel és információval. Mindezen kritériumok teljesüléséhez szükséges lehet az intézmény kontrolling szervezetének átgondolására, az orvos-szakmai és támogató tevékenységet végző szervezeti egységek működésének a központi és vezetői elvárásokhoz történő illesztésére is. A módszertannak további fontos eleme annak áttekintése, hogy a kontrollingnak milyen informatikai támogatásra van szüksége a hatékony működéshez. Az informatikai támogatás koncepcionális szintű elemzési körébe jellemzően a gazdálkodási alaprendszerek, az orvos-szakmát támogató és a nyilvántartást is segítő alaprendszerek (többek között elsősorban a medikai rendszer, valamint a kapcsolódó gyógyszer, diagnosztikai, labor és további, a felhasználások nyomon követését támogató rendszerek), illetve az egyéb (elsősorban a kontrolling elemzések és beszámolás adatigényét kielégítő) támogató gazdálkodási és vezetői információ rendszerek tartoznak.

10 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik – Osztályos kontrolling
A kontrolling rendszer több tranzakciós adatbázisból kap (kaphat) input adatokat A gyógyító intézmények kontrolling funkciójának adatszolgáltatói szokásosan a következő szakterületekből állnak:

11 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik – Osztályos kontrolling
Logikai váz, ELEMEINEK felsorolása Az értelmezett eredmények: fedezet1 fedezet2 fedezet3 fedezet4 (osztályos amortizációval) tevékenység eredménye, pénzügyi műveletek eredménye, szokásos eredmény, rendkívüli eredmény, mérleg szerinti eredmény. fedezet 5 – amortizációval korrigált működési és rendkívüli üzemgazdasági eredmény

12 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik – Osztályos kontrolling
A kontrolling rendszer működésének egyik kiinduló alapeleme a főkönyvi könyvelés (költséggyűjtés) A KÖLTSÉGÁRAMLÁSOK rendszere, Számlatükör –opcionális lehetőségei

13 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik – Osztályos kontrolling
Mi az amiben eltér az eddigi gyakorlattól az egységes kontrolling módszertan: - Funkciók mérése - Az árképzés szempontjából két megoldás alkalmazása (annak képessége) elvárt a kontrollingtól: - tény fajlagos önköltség alkalmazása, diktált elszámolóáron történő teljesítmény-elszámolás. Időszakok meghatározása: Alap a havi elszámolás készítése De a minimum ami kötelező az negyedéves elszámolás Szakfeladat/szervezetei egység szintű eredmény számítás a minimum kötelező Egyeztető híd fogalmának bevezetése Rendszerből történő adatszolgáltatás az ÁsTar rendszer felé Tiszta, tény fajlagos önköltség alapú elszámolás készítése kötelező minden időszakban. A diktált elszámolóár alkalmazásának speciális célja lehet az intézményen belül és az intézmények közötti összehasonlításban, gazdálkodásban. Tény fajlagos önköltség esetén az „egységár” a költséghely közvetlen és közvetett (belső szolgáltatásból származó) költségeinek összege és a teljesítés összes mennyiségének hányadosaként értelmezett (alakul ki). Ez a definíció is mutatja, hogy a költséghelyi elszámolás egy iterációs eljárást feltételez, hiszen a belső szolgáltatások költségei a számítás egyes lépéseiben változnak. (Az iteráció addig tart, míg a közvetett költségek változása egy meghatározott hibahatáron belülre kerül.) A tény fajlagos költséggel történő számítás esetén az egyes költségviselők és az intézményi eredmény vonatkozásában a valós eredmények (pontosabban annak a költség oldala) jelennek meg, ezek azonban tartalmazzák a költséggyűjtés hibáit, hiányosságait, torzulásait. Az elszámoló áron történő teljesítmény-elszámolásnak, több jól értelmezhető oka lehet. Ilyen például az előzőekben (a tény fajlagos önköltség kapcsán) jelzett költséggyűjtési hiba annulálása, illetve az elszámoló árral egy preferencia, értékítélet megjelenítése (az egységárral való szabályozás, értékrend közvetítés). Más esetben az intézmények közötti benchmark kívánhatja meg az elszámolóár alkalmazását, amikor egyes funkciókat, vagy költségviselőket akarunk összehasonlítani. Ekkor jellemzően nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy a vizsgált terület milyen áron kapja a szolgáltatásokat, inkább azt szeretnénk látni, hogy azonos feltételek esetén (azonos belső árak mellett), hogyan alakul az eredményessége másokkal összehasonlítva. Az elszámoló ár alkalmazása esetén mindig értelmezhető egy költségtömeg, amellyel „torzul az eredmény”. Ez a költségtömeg a tény önköltség és az elszámolt költség különbsége, így előjele pozitív és negatív is lehet. Az elszámoló áron történő kalkuláció esetén el kell dönteni, hogy mit kezdünk ezzel az eltéréssel.

14 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik – Osztályos kontrolling
A minimális elvárás a két funkciós osztályos kontrolling modell: Közvetlen költségek Közvetett költségek Esetszintű költségek meghatározása => esetszintű módszertan Alapja Az ötfunkciósra bővített kontrolling modell: Orvosi költségek Ápolási költségek Diagnosztika költségei Műtéti költség Szakrendelések, konzíliumok költségei

15 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik – esetszintű kontrolling célok
Az esetszintű kontrolling módszertan során egy olyan modellt alakítunk ki, amely maximális kontinuitásra törekszik az „elődökkel”, de alapjaiban megújítja a HBCs beltartalmát, illetve az eredményszámítási modellt. Az esetszintű kontrolling módszertan kontinuitása abban áll, hogy épít az egységes számlatükörre; egységes osztályos kontrolling módszertanra; a korábbi HBCs ráfordításgyűjtés több elemére, különös tekintettel a műtéti súlyszámra (több eleme értelmezendő, pl. ápolás, anesztézia); esetköltség gyűjtés megvalósult gyakorlatára (pl. TIOP 224 projektben a gyógyszer és anyag tételes esetszintű gyűjtése). A kialakítandó esetszintű kontrolling módszertan során ezen hazai módszertanok előnyeit próbáljuk meg ötvözni, illetve felhasználjuk a nemzetközi gyakorlatok bizonyos elemeit.

16 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik – esetszintű kontrolling
Cél, egy olyan egységes módszertan megalkotása, amely révén lehetővé válik a teljesítményfinanszírozás felülvizsgálata, 50 elemű mátrix tartalmi megújítása egy olyan továbbfejlesztett kontrolling eszköz létrehozása mely hozzájárul az intézményi gazdálkodás javításához. egységes esetszintű költséggyűjtés és számítás a kontrolling információs háttér bővítése és az elemzési lehetőségek szélesítése

17 A módszertan során kidolgozásra kerül:
Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik – esetszintű kontrolling módszertan A módszertan során kidolgozásra kerül: Orvos modell Ápolási modell Műtéti modell Anesthesia modellje Sürgősségi ellátás Speciális terápiás tevékenységek Mit kell az esethez tételesen gyűjteni, amit nem azt milyen költséghelyeken (kontrolling vagy technikai) keresztül kell az esethez rendelni. A költségfelosztáshoz mit kell mérni.

18 Kontrolling módszertani fejlesztések és megvalósításaik – esetszintű kontrolling módszertan
További modellek: Belső szolgáltatás elszámolás (esetre, költséghelyre) Általános költségek elszámolása (osztályos?, intézményi) Esetszintű kontrolling osztályos kontrollinggal való számszaki egyeztetésének módja („zárás”, az eltérések okai) Eset szintű fedezet- és eredményszámítási modell=> 50 elemű Progresszivitási szintek kezelése (modellezés, számítások) Kapacitáskihasználtság kezelésének módja (HBCS indokolt, tolerált költségszintje) Adatrögzítés, adatgyűjtés módszere Informatikai kapcsolódások (adatátadások)

19 A továbblépés lehetőségei
Intézményi szinten: Öt funkciós modell osztályos szinten - > esetszintű kontrolling rutin szerű alkalmazása információs háttér bővítése és az elemzési lehetőségek szélesítése erőforrások felhasználásának elemzése, ráfordítás protokollok készítésének támogatása, stb.). Eset önköltség információk szolgáltatása (betegnek, finanszírozásnak). a jövedelmezőségi, gazdálkodási szempontok erősítése a tervezésben, számonkérésben, motivációban, a gazdasági jellegű alapinformációk megjelenítése középvezetői szinten, a gazdasági fogalmak, törvényszerűségek terjesztése, oktatása középvezetői szinten, tervezési, beszámolási funkciók megjelentetése klinikai területen. Intézményi szinten a bővítendő elemzési lehetőségek: pl. erőforrások felhasználásának elemzése, ráfordítás protokollok készítésének támogatása, stb.). Eset önköltség információk szolgáltatása (betegnek, finanszírozásnak). OEP tételes elszámolások támogatása. Fenntartói adatszolgáltatási igény kielégítése. a jövedelmezőségi, gazdálkodási szempontok erősítése a tervezésben, számonkérésben, motivációban, a gazdasági jellegű alapinformációk megjelenítése középvezetői szinten, a gazdasági fogalmak, törvényszerűségek terjesztése, oktatása középvezetői szinten, tervezési, beszámolási funkciók megjelentetése klinikai területen.

20 A továbblépés lehetőségei
Intézményi szinten Intézményi szinten a bővítendő elemzési lehetőségek: pl. erőforrások felhasználásának elemzése, ráfordítás protokollok készítésének támogatása, stb.). Eset önköltség információk szolgáltatása (betegnek, finanszírozásnak). OEP tételes elszámolások támogatása. Fenntartói adatszolgáltatási igény kielégítése. a jövedelmezőségi, gazdálkodási szempontok erősítése a tervezésben, számonkérésben, motivációban, a gazdasági jellegű alapinformációk megjelenítése középvezetői szinten, a gazdasági fogalmak, törvényszerűségek terjesztése, oktatása középvezetői szinten, tervezési, beszámolási funkciók megjelentetése klinikai területen.

21 A továbblépés lehetőségei
Fenntartói szinten: Teljeskörű bevezetés az intézmények között Beszámoló rendszer bővítése, elemzések szélesítése Ágazati szinten: a módszertan kiterjesztése a teljes ágazatra -> transzparens, valid, összehasonlításra alkalmas gazdálkodási adatok, beszámoló rendszer bővítése, elemzések szélesítése Ágazati szinten fejlesztésre javasolt további területek a következők: Országosan egységes cikktörzsek kialakítása (egyes, pl. szakmai anyagok esetén). Beteg állapot mérésére, minősítésére alkalmas rendszer fejlesztése az ápolásban, Az anaestesia, a DSA, a sürgősségi ellátás beavatkozásainak és pontszámainak felülvizsgálata, OENO-WHO beavatkozás pont rendszerének általános felülvizsgálata, HBCS súlyszámok felülvizsgálata Technológia értékelés és elemzés: Költség-haszon elemzés Teljesítmény elemzés: Intézményi hatékonyság elemzése: Nemzetközi elemzések és információcserék kezdeményezése: nemzetközi szinten is alkalmas lehet a hazai adatok összevetése más országok hasonló tartalmú A hazai finanszírozási díjtételek módosításának szimulációja: A hazai intézmények gazdálkodásának értékelése

22 A továbblépés lehetőségei
Ágazati szinten: A módszertan által javasolt területek fejlesztése: Egységes cikktörzs kialakítása (egyes, pl. szakmai anyagok esetén). Beteg állapot mérésére, minősítésére alkalmas rendszer fejlesztése az ápolásban, Az anaestesia, a DSA, a sürgősségi ellátás beavatkozásainak és pontszámainak felülvizsgálata, OENO-WHO beavatkozás pont rendszerének általános felülvizsgálata, HBCS súlyszámok felülvizsgálata Technológia értékelés és elemzés: Költség-haszon elemzés Teljesítmény elemzés Intézményi hatékonyság elemzése Nemzetközi elemzések és információcserék kezdeményezése: nemzetközi szinten is alkalmas lehet a hazai adatok összevetése más országok hasonló tartalmú A hazai finanszírozási díjtételek módosításának szimulációja A hazai intézmények gazdálkodásának értékelése Ágazati szinten fejlesztésre javasolt további területek a következők: Országosan egységes cikktörzsek kialakítása (egyes, pl. szakmai anyagok esetén). Beteg állapot mérésére, minősítésére alkalmas rendszer fejlesztése az ápolásban, Az anaestesia, a DSA, a sürgősségi ellátás beavatkozásainak és pontszámainak felülvizsgálata, OENO-WHO beavatkozás pont rendszerének általános felülvizsgálata, HBCS súlyszámok felülvizsgálata Technológia értékelés és elemzés: Költség-haszon elemzés Teljesítmény elemzés: Intézményi hatékonyság elemzése: Nemzetközi elemzések és információcserék kezdeményezése: nemzetközi szinten is alkalmas lehet a hazai adatok összevetése más országok hasonló tartalmú A hazai finanszírozási díjtételek módosításának szimulációja: A hazai intézmények gazdálkodásának értékelése