Anyagismeret tantárgy

Az előadások a következő témára: "Anyagismeret tantárgy"— Előadás másolata:

1 Anyagismeret tantárgy
Természetes szálasanyag A P A M U T Készítette: Bertalanné Fellegi Zsuzsanna

2 A tananyag vázlata: A PAMUT A GYAPOT Textilipari besorolása
A termesztésének története A gyapot növény A gyapot szedése A gyapot elsődleges megmunkálása

3 Természetes szálasanyag
A PAMUT 1. RÉSZ Textilipari besorolása: Természetes szálasanyag Szerves Növényi eredetű Magszálak Háncsrostok Szerkezeti rostok Gyümölcsrost pamut len maniliakender kókusz kapok kender szizálkender rami új-zélandi len juta ananász

4 A PAMUT A termesztésének története:
Először Indiában dolgozzák fel közel 5000 évvel ezelőtt „ A gyapjú a fákon nő.” Indiából kiindulva terjed el Kínába, Japánba, Dél-Európába A XII. században Európában német és svájci takácsok dolgozzák fel Angliában csak a XVI. században kezdték el a feldolgozást.

5 A PAMUT Termesztésében és feldolgozásában az alábbi események hoztak jelentős változást: Amerika felfedezése, az őslakosok már több ezeréves gyapotkultúrával rendelkeztek 1767 az első fonógép feltalálása 1793 a magtalanitógép feltalálása 1815 a mechanikus szövőgép feltalálása A XIX: században az Észak-Amerikai textilipar fejlődése Észak-déli polgárháború Amerikában, következménye: Anglia elveszti a gyapottermelő területeinek félét Amerika déli államaiban ma is a legfőbb ipari növény a gyapot

6 A PAMUT A pamut feldolgozása a XVII. században

7 A PAMUT A világ gyapottermelése:
A legnagyobb termelők: USA Kína India Pakisztán Üzbegisztán Brazília Törökország Ausztrália Türkmenisztán Egyiptom

8 A PAMUT 3. A gyapot növény:
Botanikai besorolása: mályvafélék családjába tartozik, egynyári növény, toktermése van ami rekeszre osztódok, mindegyikben 4-8 mag található, a gyapotszálak a magból nőnek ki. Fajtái: a növény nemesített változata lehet bokor vagy cserje, de megtalálható a több méter magas fa is. Alapfajtái: Ujvilági gyapotfajták: közepes magasságú bokorszerű növény, a magszálak fehér színűek, ebből termelik a legtöbbet a világon. A hosszúszálú gyapotfajta jellegzetesen krémszínű. Óvilági gyapotfajták: rövid és durva szálú, alacsony értékű gyapot, 2-5 m magas fa és évelő, ipari jelentősége csekély.

9 A PAMUT Virágzó gyapot Toktermés Felpattant toktermés
A gyapottermés fejlődése: A gyapotnak nagy a napfény és csapadékszükséglete. Jelentős termőhelyek: az egyenlítő környékén, folyók és tavak árterületein. trópusi illetve szubtrópusi égövben.

10 A PAMUT A gyapot fejlődési ciklusa:
Vetés Virágzás Aratás 0 nap nap nap Növekedés ideje Magok fejlődésének ideje

11 A PAMUT A beérett gyapotnövény

12 A PAMUT 4. A gyapot szedése: Kézi szedés:
A gyapot szedése történhet: kézzel és géppel Kézi szedés: lassúbb, de alig tartalmaz szennyeződést, szedés közben osztályozni lehet, mert csak az érett szálnyalábokat gyűjtik össze, minőségileg előnyösebb. A kézi szedést többször meg kell ismételni.

13 A PAMUT Gépi szedés: A munka gyorsabb és könnyebb.
A szedőgépek működhetnek: légszívással: beszívja a szálakat mint a porszívó forgó orsóval: nagy fordulatszámú orsók végzik a szedést. Nincs lehetőség válogatásra, belekeverednek a holtszálak, száraz levelek, toktermés-darabok, és a még éretlen toktermések. Utóérlelés: a leszedett gyapotot meleg levegővel szárítják.

14 A PAMUT A gyapot elsődleges megmunkálása:
Elsődleges megmunkálás: a természetben található textilipari nyersanyagokat közvetlenül nem lehet felhasználni, ezeken különféle előkészítő műveleteket kell végezni. A megmunkálás műveletei: Tisztítás Egrenálás (magvazás) Bálákba csomagolás

15 A PAMUT A magvas gyapot tisztítása:
Légáramlattal működő berendezés: a nehezebb szennyeződéseket távolítja el. Pl.: kavics, homok, ág és levéldarabok stb. Szöges és fűrészes verőhengerek és rostélyok végzik a további tisztítást, eltávolítják a levél, és szárdarabokat, tokmaradványokat, magokat. Az előtisztítás egyidejűleg bontja, fellazítja a gyapotot.

16 A PAMUT Egrenálás: (magvazás)
Az elemi szálak leválasztását jelent a magról. A leválasztott elemi szálakat már pamutnak nevezzük. A műveletet úgy kell elvégezni, hogy a szálak lehetőleg tőben szakadjanak le a magról. Az egrenáló gépnek két típusa van: 1. Hengeres egrenáló gép: hosszúszálú gyapotnál alkalmazzák, kíméletesebb, a kések a szálakat levágják a magról. 2. Fűrészfogas egrenáló gép: közepes és rövid szálú gyapotnál alkalmazzák, a fűrészlapos gép tépéssel választja el a szálakat a magról, termelékenyebb, de szálrövidülés csökkenti a pamut minőségét.

17 Fűrészfogas egrenálógép
A PAMUT Hengeres egrenálógép Fűrészfogas egrenálógép

18 Mag linterek nélkül (jobb)
A PAMUT Egrenálás után a magokon maradt 1-5 mm hosszúságú szálakat is eltávolítják, az így nyert termék neve linter, ami a cellulózgyártás alapanyaga. Mag linterek nélkül (jobb) Mag linterekkel (bal) Mag a szálakkal

19 A PAMUT A pamut minősítés szerinti csoportosítása:
Finom és hosszúszálú fajták: szálhossz 38-60mm, finomak, lágyak, erősen csavarodottak, jól fonhatók. 2. Középszálú fajták: szálhossz mm, kevésbé vékonyak, de hajlékonyak 3. Rövid szálú fajták: szálhossz mm, durvák, vastagak, merevek

20 A PAMUT c. Bálázás: A pamuthalmaz igen laza, szállítás előtt tömörítik, majd préselik. A bálák tömege kg. Célja a gazdaságos térkihasználás. A bálákat juta vagy pamutszövetbe csomagolják, acélszalagokkal átkötik. Így a pamut nem szennyeződik és kevésbé tűzveszélyes. A szállítás tengeri hajókon történik.

21 A PAMUT A tananyag vázlata ÁLTALÁNOS JELLMZŐK
A szálasanyag általános jellemzői A pamut fizikai tulajdonságai A pamut kémiai tulajdonságai A pamut szövet használati tulajdonságai A pamut felhasználása

22 A PAMUT 6. Szálasanyagok általános jellemzői: 2. RÉSZ
A szálasanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai Fizikai tulajdonságok: megismertet a szálasanyag viselése és feldolgozása során jelentkező tulajdonságokkal. Kémiai tulajdonság: megismertet a szálasanyagok vegyszerekkel szemben fellépő hatásával. A belőlük készült termékek minőségének tervezhetősége céljából van szükség. A szálasanyagok fizikai és kémiai tulajdonságait a szálak belső szerkezete (molekulaszerkezet) határozza meg.

23 A PAMUT 7. A pamut fizikai tulajdonságai: 7.1.Mikroszkópi képe:
Hosszanti képe: összelapult cső alakú, szabálytalanul csavarodott egyetlen sejt, vastagsága a hossza mentén közel azonos. Felülete matt és érdes, ezért jól fonható.

24 Keresztmetszet az érettség
A PAMUT Keresztmetszeti képe: Bab vagy vese alakú Keresztmetszet az érettség függvényében: a. Éretlen b. Érett c. Túlérett d. Holt

25 A PAMUT A pamutszál szerkezete:
a. Viaszréteg: védi a szál belső szerkezetét a külső hatásoktól b. Primer fal: a szál növekedéséért felelős, a hosszirányú növekedés után a sejtfal vastagodni kezd. c. Szekunderfal: a sejtnedvekből kristályosodó cellulózból alakul ki, és rétegesen helyezkedik el. Fejlettsége határozza meg a szakítószilárdságot d. Belső fal: a szekunder falat zárja le e. Bélüreg: a sejt üreges része.

26 A PAMUT 7.2. A pamutszál hosszúsága:
Fajtától és az éghajlattól függően 10-60mm között váltakozik, melynek a feldolgozás szempontjából van jelentősége. Minél hosszabb a szál annál nagyobb a szilárdsága. Minél kevesebb a rövid szál, annál jobb a minősítése. 7.3. Szilárdsága és kopásállósága: Függ a gyapot érettségétől és finomságától, ezzel arányosan nő. Szakítóereje nedvesség hatására sem csökken. Szakítószilárdsága: közepes, mert a molekulaláncok alakja és elrendezése egyenes. Kopásállósága: jó az érdes felület és a kristályos molekulaszerkezet miatt.

27 A PAMUT 7.4. Nyúlás, rugalmasság:
Az egyenes molekulaláncok miatt kicsi, fajtától függően 4-10 %. Nyúlása és rugalmassága a szálak finomságával arányosan nő. A pamutszálak rugalmassága kicsi, ezért a pamutszövetek erősen gyűrődnek. 7.5. Nedvszívó képesség: A nyers pamut lassan veszi fel a nedvességet, mert a szál felülete növényi viaszréteget tartalmaz. A feldolgozás során ezt lúgos főzéssel eltávolítják, ezáltal kiváló nedvszívó lesz. Nedves állapotban a szakítóereje növekszik. Szabványos nedvességtartalma 8,5%.

28 A PAMUT 7.6. Hőszigetelő képessége:
A pamutszál lyukacsos, porózus anyag. A feldolgozás és a kikészítés során alkalmazott eljárások befolyásolják a hőszigetelő képességét. Így készíthető sima felületű kevés légzárványt tartalmazó textília, vagy felületi bolyhozással kialakított jobb hőszigetelő textília. 7.7. Elektromos tulajdonsága: A pamut elektromos vezetőképessége rossz, tehát jó szigetelő. Mivel állandó nedvességet tartalmaz, amely levezeti a töltést, elektrosztatikusan alig töltődik fel.

29 A PAMUT 8. A pamut kémiai tulajdonságai: 8.1. Vegyi összetétele:
88-96% cellulóz, 12-4% a növényi sejteket felépítő egyéb anyagok. (fehérje, pektin, viasz, hamu stb.) Vegyszerekkel szembeni viselkedését az összetétele határozza meg. 8.2 Oldószere: Réz-oxid-ammóniák, amely először megduzzasztja a cellulózt, majd teljesen feloldja.

30 A PAMUT 8.3. Savak hatása: Az ásványi savak már híg állapotban, is erősen roncsolja. Oka: a cellulóz a savakra érzékeny. A szerves savak kevésbé károsítják, híg hangya vagy ecetsavas kezelés hatása ropogós fogást biztosít. 8.4. Lúgok hatása: A pamutszál nem károsodik. Ebből következik előnyös tulajdonsága: jól mosható, főzhető. Tömény lúgok a pamutot duzzasztják. Az eljárást mercerezésnek nevezzük. Nátronlúggal kezelik, hatására a szálak alakja hengeres lesz, eltűnnek a csavarulatok, megnő a szakítóereje és fényes lesz, de csökken a nyúlása.

31 A PAMUT 8.5. A pamut színezése:
A pamutból készült áru könnyen színezhető, festhető. A színezékfajták közül bármelyik a megfelelő eljárással felvihető a szálra. 8.6. A pamut fehérítése: A pamutot fonal vagy nyers szövet formájában fehérítik. A leggyakrabban használható oxidálószerek: - nátrium-hipoklorit - hidrogén-peroxid - nátrium-klorid.

32 A PAMUT 8.7. Fény hatása a pamutszálakra:
Erős fény hatására a szálak roncsolódnak. Több órás napsütés esetén oxidáció játszódik le, a szálak szakítószilárdságának 50 %-át elveszti. 8.8 Hő hatása a pamutszálakra: A pamut jól bírja a hőt, 120 0C felett sárgul, 140 0C-on barnul, 240 0C-on elveszti szilárdságát, ez a lobbanási határa. A pamut gyúlékony textilanyag.

33 A PAMUT 8.9. A pamut égése: Égése: nagy, élénksárga lánggal gyorsan ég, tovább izzik Szaga: égés közben égett papírszagú Égésterméke: világosszürke szétporladó hamu 8.10. Kártevők hatása: Mikroorganizmusok, penészgombák és baktériumok megtámadják. Nedves sötét helyen az elszaporodó kártevők hatására a pamut elszíneződik, szilárdsága csökken, szétmállik. Egyéb kártevője nincs.

34 A PAMUT 9. A pamut szövet használati tulajdonságai:
A pamut nemzetközi jelölései: A nemzetközileg védett jel a tiszta pamutból készült textíliák jelölésére szolgál, és a jó minőséget garantál. Jelölése: CO Angolul: Cotton Franciául: Coton Németül: Baumwolle

35 A PAMUT Jó nedvszívó, ezért egészséges viselet
Elektrosztatikus feltöltődése csekély Kellemes lágy fogású, szellős a testtel közvetlen érintkező ruhadarab is készíthető belőle A szükségletnek megfelelően jó légáteresztő vagy jó hőszigetelő Szakítószilárdsága közepes Kopásállósága nagy Nem rugalmas, ezért vasalást igényel

36 A PAMUT Jól mosható, főzhető , fertőtleníthető, de lassan szárad
Magas hőmérsékleten jól vasalható Kellemes viselési tulajdonságai miatt egyértelműen bőrbarát, tartós ruhadarab készíthető belőle.

37 A PAMUT 10. A pamut felhasználása:
Széleskörű felhasználását jó tulajdonságai mellett olcsó ára is indokolja. Ruházati textíliák: ingek, blúzok, fehérnemű, vízhatlan esőkabátok, nadrágok, szabadidő és munkaruhák Lakástextíliák: ágynemű, asztalnemű, konyharuha, bútorhuzatok, törülközők, fürdőlepedők, dekorációs anyagok Kiegészítők, kellékek: zsebkendő, csipke, öv, cérna, szegélydíszek Műszaki textíliák: munka és védőruházat, kocsiponyva Gyakran használják szintetikus szálakkal keverve.