A perifériák helyzete a világgazdaság történetében

Az előadások a következő témára: "A perifériák helyzete a világgazdaság történetében"— Előadás másolata:

1 A perifériák helyzete a világgazdaság történetében
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 Világgazdaság fejlődéstörténete
Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása, szakaszai 1450–1640: „hosszú XVI. század” 1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora 1780–1880: Az ipari kapitalizmus kora 1880–1945: A monopolkapitalizmus kora 1945-től: multipoláris (tripoláris) világgazdaság 1945–1990: politikailag bipoláris világrend, kéttípusú világgazdaság 1990-től: egytípusú világgazdaság 2

3 I. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása
Világkereskedelem „nagy háromszöge” Keleti (Ázsiai) kapcsolatok megmaradtak, de selyemút helyett tengeren Eu.: ázsiai kereskedelmi deficit  ezt Amerikából elrabolt nemesfémekkel finanszírozta Világkereskedelem „kis háromszöge” Trópusi Afrika bekapcsolódása Ázsia helyett Afrika  Újvilág: rabszolgák Újvilág  Európa: arany-, ezüst- és gyarmatáruk Európa  Afrika: iparcikket rabszolgáért 3

4 Perifériák a merkantilizmus idején
Európai terjeszkedés eltérő hatása az egyes perifériákra, ok: két tényező Periféria: természeti adottságok, társadalmak fejlettsége, szervezettsége Centrum: hatalmak érdeke, céljai Eltérő periféria-típusok a merkantilizmus idején Dél-Ázsia (jobb helyzet): főleg mint kereskedelmi partner, de egyenlőtlen csere  külső erőforrás az európai fejlődés számára Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet): kereskedelembe való bekapcsolódás: rabszolga-kereskedelem Közös hasonlóságok: Nincs magántulajdon  nincs tőkés fejlődés  külvilágtól elzártak Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása 4

5 II. Ipari kapitalizmus: ipari tőke dominanciája
Rabszolga-kereskedelem betiltása (1807) Összetört a világkereskedelem „kis háromszöge”, helyette: 2 irányú nemzetközi tőkeáramlás (centrum–perif. viszonyban) Jellemző irány Szállított termék Következmények a perifériára Centrum  periféria Gyáripari termékek Szoros függés az európai iparcikkektől Meglévő kézműipar, manufaktúrák tönkretétele Ipar kialakulása akadályozott Periféria  centrum Ellentételezésül primer szektor termékei (olcsó munkaerővel nyersanyag, élelmiszer) Primer szektor centrum országoknak megfelelően átalakul (élelmezési válság) 5 5

6 Perifériák az ipari kapitalizmus idején
Perifériák paradoxonja Miközben maga erőforráshiánnyal küszködött, mégis külső erőforrásként táplálta a centrum tőkefelhalmozását Ez a munkamegosztás a centrum erőfölényét biztosította Trópusi-Afrika Rabszolga-kereskedelem betiltása +: (igaz korábban ez volt az egyetlen bevételi forrás volt Ny-Afr part menti térségében) Gyarmatosítók: angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr) Merkantil világkeresk. időszakában kialakult c–p viszony erősödik Dél-Ázsia Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása Földadó, angol gyáripar termékei  itt volt virágzó kézműipar, manufaktúrák (főleg textilágazat) tönkretétele 6 6

7 III. A monopolkapitalizmus kora
XIX. sz. vége, iparilag fejlett országok: tőkekoncentráció, centralizáció  kapitalizmus új szakasza: monopolkapitalizmus Működőtőke-kivitel monopoltőkés formája került előtérbe Centrum = gyarmatosító hatalmak Gyarmatbir: hatalmas társ-gazd tér biztosítása a monopoltőke számára Gyarmatbir klasszikus belső viszonyai átalakulnak  imperialista gyarmatbir 7 7

8 Gyarmatok és gyarmattartók 1914-ben
NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap, Kína, OMM, Dánia, Norv, USA, Olo NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km2, 450 mió fő)  de „elkényelmesedik” 8 8

9 XX. század eleje: perifériák viszonylag jobb helyzete a világválság idején
1929–1933: világgazdasági válság 1929–1937: világkeresk 55%-kal visszaesik Túltermelési válság  a legnagyobb túltermelőket jobban érintette a válság (USA, No.) Országonként eltérő válaszok a válságra Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (–2,2%) Közepes helyzet: Eu – alig csökkent a súlya (–0,9%) Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia – nőtt a súlya (+0,4–2,1%) 9 9

10 IV. Gyarmati rendszer vége a klasszikus hidegháború időszakában
Gyarmatok: politikai függetlenség  gyarmati rsz. összeomlása 1947: India és Pakisztán (1960-as években fejeződött be) Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok multilaterizálódtak: birodalmi belső kapcsolatok – nemzetköziesedése, globalizálódása Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági függőség dominanciája Nemzetközi szervezetek a Periférián is 10 10 10

11 Mélyülő fejlettségi szakadék az 1970-es évektől
1970-es évek: 2 olajárrobbanás  strukturális válság (nem konjunkturális) Fejletlen országok (3. világ), „Szegény Dél” leszakadása (kiv. kőolajexportáló országok) Periféria: súlyos eladósodás Világgazd erősen polarizálódott a gazdasági fejlettség szempontjából, térszerkezet törésvonalai É–D: csak gazdasági Ny–K: gazdasági és politikai (Periféria megosztott: kapitalista vagy szocialista, később el nem kötelezettek mozgalma is) Az összes bruttó külföldi adósság a GDP %-ában Adatforrás: Világbank 11 11 11

12 A perifériák gazdasági elmaradottságának általános érvényű okai
Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és technikai függőség Fejlett országok javára elszenvedett rendszeres jövedelemveszteségek, állandó forráskivonás Kétarcú gazdaság és társadalom Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg nem integrált gazdaság Duális jellegű, heterogén társadalom 12 12 12

13 XX. század: modern és tradicionális szektor együttléte a Periférián
Periféria fejlődése földrajzilag és ágazatilag koncentrált jellegű Fejlettebb városok (többnyire kikötővárosok, kapuvárosok (gateway city), elsődleges városok (primate city): gyarmati időket őrzi Modern szektor: korszerű technika Centrumhoz kötődik: korszerű technológia onnan szerezhető be + előállított termékek ott adhatók el Társ–gazd rsz formálódik (kapitalizálódás)  megbontja a társadalom hagyományos talapzatát Jelentős gazd-i változások: infrastruktúra, tőkés termelőegységek, közig, eü, okt fejlesztése Hátország Tradícionális szektor: nem tudja felvenni a modern szektor termékeit Modern szektor nem tudja a helyi piacokat nemzetgazdasággá integrálni (enklávé jellegű marad)  duális szerkezet Elmaradott struktúra  függő-típusú nközi munkamegosztás, nincs autonóm fejlődés, aszimmetrikus kapcsolatok elfogadása Világtól való elzárkózás (delinking) nem alternatíva 13 13

14 W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete
Minden ország azonos történelmi pályájú: tradicionális társ  átmenet  nekilendülés (take-off)  érettség  modern fogyasztói társ De: térben (nyugati kultúra) és időben (ipari forradalom) mások a feltételek Modernizmus kedvelte, ma már sokan vitatják 14 14 14

15 I. Wallerstein: centrum– periféria
Centrum fejlettségi szintjétől elmarad Nem szerves, nem autonóm pályán mozognak Fejlődésük más viszonyok között kialakult (fejlettebb) rendszer átvételén alapul  mintakövetés Kérdés: az átvett minták képesek-e szervesülni, egész rendszert dinamizálni? 15

16 Szegénység ördögi köre
G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság leküzdését gátló visszacsatolási mechanizmusok: Szegénység  nem jut a beruházásokra  nincs növekedés  szegénység Szegénység  iskolázatlanság  demográfiai robbanás  nyílt és lappangó munkanélküliség  szegénység Szegénység  külföldi tőke + kölcsönök  forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás  szegénység Szegénység  nyersanyagexport  romló cserearányok  szegénység 16 16 16

17 Perifériák egyéb földrajzi elnevezései
Egyéb elnevezések „Dél, Szegény Dél”: délen van Ausztrália is, északon pedig Kazahsztán vagy É-Korea „Elmaradott”, „gyengén fejlett” – pejoratív Fejlődő (Rostow-i koncepció) – de átlagosan lassabb növekedés mint a fejletteké 3. világ – hidegháború 17 17 17