A településfejlődés hatótényezői

Az előadások a következő témára: "A településfejlődés hatótényezői"— Előadás másolata:

1 A településfejlődés hatótényezői
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 Településfejlesztési alapismeretek
E , hétfő 11.40–15.10 Összesen 13 alkalom 1 óra elmarad: április 6. (húsvét hétfő) Számonkérés: szóbeli vizsga Szóbeli felelet az órák anyagából (70%) Szemináriumi dolgozat a megadott témákból: (30%) – (ábrákkal, de mellékletek nélkül): min. 10 oldal A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. 2013: Városföldrajz – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajz tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajzi és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 39–70. – 2

3 A települések fejlődésének hatótényezői
Települések kialakulása, fejlődésére különféle tényezők hatnak Összetevődnek Történelem során átértékelődnek Nem pontszerű hatások  nem csak egyes településekre, nagyobb térségekre is hatnak 3

4 Települések gazdasági fejlődésére ható tényezők
4

5 Természeti tényezők Kezdetben: inkább természeti (környezeti) tényezők
Alacsonyabb technikai szint Mezőgazdasági és védelmi funkciók fontosak, ezek függnek a természettől Legkevésbé változó tényezők Technikai fejlődéssel mégis alárendeltebbé váltak (földrengésbiztos épületek, gátak, utak, közművek) De: település ma is szoros kapcsolatban áll a tájjal, természeti környezettel Közlekedési hálózat Gazdaságtelepítő tényező: ipar, idegenforgalom 5

6 Természeti tényezők hatása a településekre
Településhálózat sűrűsége Mérsékelt égöv sűrű, trópus (esőerdő, sivatag), hideg égöv ritka Tengerpartok, alföldek sűrű (kiv. Magyar Alföld történelmi okok miatt), magas hegységek ritka Települése méret, fontosság Terület: alföldön könnyen szétterjednek, hegységekben nehezen Népesség: területből is következik + föld népességeltartó ereje Szerepkörök/funkciók: népességből is következik + ásványkincsek Legnagyobbak mind kedvező fekvésűek: Budapest, Bécs, Milánó, Párizs, London, Buenos Aires, Rio de Janeiro, Peking Települések belső szerkezete: pl. Velence 6

7 Természeti tényezők két csoportja
Természeti tényezőket „energiáknak” is nevezik Energia elnevezés: Cholnoky Jenő, geográfus Foglalkozott vele: Teleki Pál, Fodor Ferenc, Mendöl Tibor is Helyzeti energiák Földrajzi fekvésből adódó előnyök Inkább a városoknál Abszolút helyzet, relatív fekvés Helyi energiák Csak „helyben” rendelkezésre álló, települések fejlődését lokálisan serkentő adottságok Inkább a falvaknál 7

8 Helyzeti energiák 8

9 Helyzeti energiák: abszolút helyzet
Település elhelyezkedését megadó konkrét számadatok Földrajzi szélesség (leginkább meghatározó)  Egyenlítőhöz viszonyított helyzet: klimatikus viszonyok  közvetve befolyásolja a gazdálkodás mikéntjét Földrajzi hosszúság (legkevésbé meghatározó) Tengerszint feletti magasság Nem árulja el a település jellegét, funkcionális szerepkörét 9

10 Helyzeti energiák: relatív fekvés
Fontosabb a településfejlődés szempontjából Környező településekhez képest kedvezőbb helyzetű-e Időben változó: Középkor: stratégiai, védelmi szempont (völgykijáratok, magaslatok) Ipari forradalom után: nyersanyaglelőhelyek távolsága Ma: földrajzi megközelíthetőség Kedvező fekvés: gyorsabb fejlődés, központi funkciók, nagyobb népesség Jellegük szerint tipizálhatók Eltérő jellegű tájak érintkezése Homogén jellegű tájak központja Kedvező forgalmi helyzet Tiszta típusok  kisebb városok Több helyzeti energia  nagyvárosok 10

11 1. Eltérő jellegű tájak érintkezése
Tájak: gazdálkodási feltételek, termékek Tájhatárok: eltérő termékek cseréje  vásárvonalak Hegyvidék-alföld találkozása Fa és bányakincsek vs. mg-i termékek (pl. gabona) Vásárvárosok: legkedvezőbb forgalmi helyzetű pontokon (pl. árkok, völgyszorosok, hágók, egyéb átkelőhelyek) Sátoraljaújhely, Tokaj, Miskolc, Eger, Gyöngyös, Vác  középkori vásárvárosvonalak a Kárpát-medencében Síkságon belül talajtípusok határa Eltérő gazdálkodási jelleg Debrecen (Hajdúság: lösz, Nyírség: homok) Sivatagok pereme (vízforrás, karavánutak metszéspontja) Timbuktu, Kartúm, Jarkend Tengerpart (tengeri javak értékesítése) 11 11

12 2. Homogén jellegű tájak központja
Nagytáj középpontjából könnyen elérhető, ellenőrizhető a táj minden pontja Medencék Budapest, München, Párizs, London Balassagyarmat, Tapolca, Klagenfurt Ármentes térszínek Debrecen (Tisza, Hortobágy, Berettyó, Ér, Kraszna árterei között) Tengeri szigetek Tengerparti: Kérkira (Korfu), Visby (Gotland) Sziget belsejében: Nicosia (Ciprus), Antananarivo (Madagaszkár) 12 12

13 3. Kedvező forgalmi helyzet
Ipari forradalom: felértékelődött a szerepe: Modern közlekedési technikák Nagytömegű áruszállítás Különösen a tengerhajózás és a vasút elterjedése óta Jó elérhetőség Térbeli összeköttetés 13 13

14 3. Kedvező forgalmi helyzet
Folyami átkelőhelyek Eleinte gázlók: Oxford, majd hídi városok: Komárom, Baja, Szolnok, Csongrád) Szárazföldi folyótorkolatok Lyon (Rhone–Saone), Győr, Tokaj, Szeged Tengeri folyótorkolatok (főleg tölcsér) Bréma, Hamburg, Rotterdam Kikötésre alkalmas tengeröblök Dalmát tengerpart Tengerszorosok Stratégiai, közlekedési Dover, Gibraltár, Isztambul, Aden, Szingapúr Földszorosok (kisebb jelentőségű) Szárazföldi közlekedési, kiegészülhet csatornával Szuezi-, Panama-, Korinthoszi-csatorna 14 14

15 3. Kedvező forgalmi helyzet
Árkok Tata, Mór, Pilisvörösvár Völgyek kijáratai Eger, Miskolc, Vác Hágókapuvárosok Innsbruck és Bolzano (Brenner-hágó), Martigny és Aosta (Szt. Bernát-hágó), München és Milánó (Alpok), Kolozsvár (Királyhágó), Munkács (Vereckei-hágó), Brassó (Tömösi-hágó), Nagyszeben (Vöröstorony-szoros) Vasúti csomópontok (Mo-i hálózat kiépülése: XIX. sz.) természeti (domborzat, vízrajz), katonai-stratégiai, gazdasági (nyersanyaglelőhelyek), külgazdasági (Nagyvárad–Fiume) szempontok, földbirtokviszonyok Szolnok, Nyíregyháza, Békéscsaba, Budapest (világváros) Határátkelőhelyek Záhony, Röszke, Hegyeshalom 15 15

16 Helyi energiák 16

17 Helyi energiák Természeti tényezők A tér csak bizonyos pontjain
Település létrejöttéhez Plusz fejlesztő előny, ha már odatelepült a város Széles körűek Domborzat Víz Ásványkincs előfordulások Ökológiai tényezők (környezeti állapot) Biztonság (nincs földrengés-, árvíz-, belvízveszély: költséges előkészítő védelmi munkák kellenének) 17 17

18 Domborzat Folyóteraszok, homok- és löszhátak (síkságokon)
Árvízmentes Főleg Alföldön, Buda Morénasáncok (egykor eljegesedett területeken) Magasabb és termékenyebb Finnország, Svédország egyes területei Kárfülkék (hegyvidékeken) Szélvédett alsó részei Törmelékkúpok (hegyvidékeken) Réteglépcsők lábai Szőlőtermelés, intenzív kertgazdálkodás 18 18

19 Domborzat Hatóterületek: Domborzat településfejlesztési nehézségei
Közlekedéshálózat Települések építészeti jellege (Pécs, Esztergom, Veszprém) Domborzat településfejlesztési nehézségei Síkságok: települések szétterülése, területpazarlás – elnyúló műszaki infrastruktúra – magasabb költségek (alföldi városaink) Dombságok: bonyolultabb, drágább közlekedési vonalak (Prága, Kijev, Besztercebánya, Zalaegerszeg) Hegységek: még bonyolultabb, víz-, energiaellátás, szennyvíz, felszíni víz elvezetése, tereprendezés 19 19

20 Víz Kezdetben létszükséglet: ivóvíz Energiaforrás
Különösen száraz sivatagi-félsivatagi éghajlaton: sivatagi kutak, oázisok Karsztvidékek (mélyen van a talajvíz): karsztforrások Mennyiség és minőség Energiaforrás Malmok, vízerőmű Nyersanyagforrás (gazdaságserkentő tényező) Alumíniumipar, élelmiszeripar XX. sz.: turizmus (gyógyturizmus, termálvíz) Pl. Cserkeszőlő, Zalakaros, Hévíz, Harkány, Bük 20 20

21 Nyersanyagok Korábban: fa (középkori német falvak nevei: Buche, Tanne, Linde, Wald) Só (Parajd) Érclelőhelyek: középkori bányavárosok Építőanyagok Energia-lelőhelyek XIX. sz: szénmedencék XX. sz. közepétől: szénhidrogénmezők 21 21

22 Modern helyi energiák: ökológiai és image tényezők
Domborzat, víz, nyersanyagok: klasszikus helyi energiák XX. sz. közepétől: modern helyi energiák Ökológiai tényezők (környezeti állapot) Táj szépsége (pl. vízesések): turizmussal összeköthető Történelmi események helyszíne (csaták): Mohács, Waterloo, Kápolna Vallási jelenségek helyszíne (búcsújáróhelyek) 22 22

23 A helyi és helyzeti energiák együttes hatása
Természeti tényezők szerepe összetetten érvényesül Nagyobb települések (London, Párizs): helyi, helyzeti energiák összeadódnak Budapest Medenceközponti fekvés Alföld és Budai-hegység találkozása (vásárvonal, vásárváros) Pilisvörösvári-árok elvégződési pontja (Bécs, Ny-Európa felé útvonal) Magaslat: Budai Vár (IV. Béla), teraszok Erdők (fa, vad), folyó (ivóvíz, hal), hegység (építőanyag) Folyami átkelőhely (Duna): első állandó kőhíd Közúti és vasúti csomópont Víz megléte (ivóvíz, ipari víz) Gyógyturizmus Táj szépsége (világörökség része) 23 23

24 A helyi és helyzeti energiák együttes hatása
24 24

25 Nem természeti tényezők: gazdasági, társadalmi, politikai, műszaki tényezők
25

26 Gazdasági tényezők A települések fejlődését meghatározza a gazdasági szerkezetük Ipari forradalomtól kezdve erősödik meg a gazdasági tényező szerepe Fő foglalkoztató gazdasági tevékenység Ókor, középkor: faluban és városban is a mezőgazdaság, de városban egyéb tevékenységek is (pl. kereskedelem, kézműipar) Ipari forradalom után: faluban a mezőgazdaság, városban az ipar (ipar jövedelmezőbb  iparvidékek fejlett települései) XX. század második felétől (főleg a fejlett világban): faluban és városban is a szolgáltató ágazatok Kedvezőbb gazdasági tényező Nem mindegy mi a fő gazdasági tevékenység Egy lábon állás (ágazati specializáció) vagy diverzifikált szerkezet 26 26

27 Társadalmi tényezők Utóbbi néhány évtizedben nőtt meg a szerepe
Számít a helyi társadalom összetétele Munkanélküliség: szorosan összefügg a gazdasági tényezőkkel Jó korszerkezet ambivalens megítélése Gazdasági szempontból a legkedvezőbb az aktív korosztályok magas aránya (kevesebb az eltartott) Elöregedő falusi térségek, válságtérségek: fiatalok, képzettek kivándorlása miatt a fiatalos korösszetétel pozitív Demográfiai robbanással küzdő perifériák: idősebb korösszetétel pozitív (összefügghet a közegészségügyi állapot fejlettségével, születéskor várható élettartam) Magasabb átlagos iskolai végzettség: általában pozitív, de a legjobb, ha a munkaerőpiaci igényekhez igazodik Nemzetiségi és vallási összetétel Összefügghet a munkamorállal, vállalkozó kedvvel, iskolázottsággal Cigányfalvak vs. sváb falvak Homogén: nemzeti konfliktusok hiánya Heterogén: Dinamikusan fejlődő régiók: munkaerőhiány – vendégmunkások – multikulturalizmus 27 27

28 Politikai tényezők Korábban: uralkodói székhelyek, stratégiai-védelmi központok, de XX. sz: felerősödik Újvárosok Szocialista iparvárosok: politikai (ideológiai, területfejlesztési) és gazdasági szempontok (nyersanyaglelőhelyek feltárása) Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Leninváros (=Tiszaújváros) meglévőt fejlesztették: Ózd, Tatabánya Esztergom, Balassagyarmat: nem támogatják Angol újvárosok Európai metropoliszok körül kialakított bolygóvárosok Fejlesztési dokumentumok 1971: Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció Területfejlesztési politika (állami vagy EU) Pusztán politikai megfontolások Izrael által megszállt arab területeken zsidó települések Erdély (1980-as évek): falurombolási terv Mo. (1950-es évek): tanyafelszámolási mozgalom Önkormányzati irányítás feltételei (Mo.: 1990) 28 28

29 Műszaki tényezők Vitatott, hogy külön tényezőcsoport-e
Közműellátottság Római Birodalom (pl. Savaria – Szombathely): víz-, szennyvízvezetékek, padlófűtés Ma közműolló Közlekedés Településközi és településen belüli Úthálózat és tömegközlekedés Építési technika Lakótelepek: nagyobb népesség Megváltozott a városszerkezet (pl. Szolnok: hidak) 29 29