Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaIstván Vass Megváltozta több, mint 9 éve
1
Problémák és megoldási lehetőségek a magyar egészségügy reformjában Dr. Gaál Péter Hitek és tévhitek az egészségbiztosítási biztosítói modellekről Népszabadság konferencia, Budapest 2007. február 28.
2
A kérdés jelentősége Hitek és tévhitek Amennyire lehet próbáljuk meg hiedelmek helyett tudományos bizonyítékokra építeni az egészségügy reformját Az értelmes egészségpolitikai diskurzus alapvető feltétele az értelmes kérdésfeltevés A hiedelmek, tévhitek eloszlatása Hitek és tévhitek 1
3
Egy vagy több biztosítóra van-e szükség Magyarországon? Hitek és tévhitek 2
4
Ez a kérdésfeltevés több szempontból is téves (félrevezető) Mihez képest? Mi az a probléma, amit orvosolni szeretnénk? Mit jelent a több biztosító? Milyen ellátási körre terjed ki: csak kiegészítő v. alapcsomag is Van-e verseny a biztosítók között? Milyen működési mód: profitorientált v. nem Valóban csak a jelenlegi helyzet és az alapcsomag területén versengő biztosítók közül választhatunk? Hitek és tévhitek 3
5
Az eszközszintű vita értelmezhetetlen a megoldandó probléma pontos ismerete nélkül Az egészségügy reformja sok tekintetben hasonló a betegellátás folyamatához: A diagnózis meg kell, hogy előzze a terápiát A diagnózis a betegség okának meghatározását jelenti a panaszok, tünetek, illetve vizsgálatok alapján A betegség oka meghatározza, hogy milyen ellátásra van szükség A megfelelő ellátás a betegség (probléma) kiváltó okát igyekszik megszüntetni A kezelés sikerét a probléma megszűnése mutatja Célok és problémák 1
6
Lényeges különbség a beteg ember és a rossz rendszer gyógyítása között: nem egyértelmű, hogy mi a jó rendszer (illetve mi a rendellenes működés – „betegség”) attól függően, hogy milyen célokat tartunk fontosnak különböző rendszerek lehetnek jók egyes célok kizárják egymást egyes célok elérése csak úgy növelhető, ha más célok elérése csökken Van-e egyetértés abban, hogy milyen egészségügyi rendszert szeretnénk? Célok és problémák 2
7
Ki férjen hozzá és milyen ellátáshoz (igazságosság)? Az, aki meg tudja fizetni? („ÖNGONDOSKODÁS”) Az, akinek szüksége van rá? Szükséglet alapú rendszer: definíció szerint közfinanszírozott a gazdagoktól el kell venni, hogy a szegények hozzá tudjanak férni az ellátáshoz (szolidaritás) a rendelkezésre álló források az adó/járulék begyűjtéstől függnek Egyetértés van abban, hogy a rendszer dominánsan a szolidaritási elvre épüljön, még akkor is, ha ennek megvalósíthatósági korlátai vannak: abszolút korlát – GDP (fizetési képesség), pl. 2004. USA 6100 PPP USD, Mo. 1300 (forrás: OECD) relatív korlát – adó/járulékelkerülés (fizetési hajlandóság) az egészségügy speciális jellege hatékonysági problémákat vet fel – nem zárható ki, hogy amit költünk annak egy része pazarlás Célok és problémák 3
8
Pazarlás az egészségügyben (hatékonysági problémák): káros, hatástalan, vagy éppen dominált technológiák alkalmazása felesleges ellátások nyújtása jövedelemnövelési ösztönzők (szolgáltató által indukálta kereslet) szervezetlenség, párhuzamos ellátások Szükségtelenül magas szinten nyújtott ellátás Egyetértés van abban, hogy a rendszer hatékonyságát javítani kell Célok és problémák 4
9
Eltérések a császármetszések gyakoriságában a megyei kórházakban (1999-2002) Foorás: Belicza, 2004
10
Eltérések a diabetes gyógyszeres kezelésében Forrás: Belicza, 2004
11
Eltérések az antibiotikum alkalmazásában Forrás: Belicza, 2004
12
Nem igaz, hogy eddig nem történt semmi lényeges az állam-szocialista rendszer lebontásában: EA, OEP: vásárló-szolgáltató elkülönítés, szerződéses kapcsolat Önkormányzati tulajdonú szolgáltatók funkcionális privatizáció az alapellátásban finanszírozási technikák megváltoztatása HBCs, Német pont, fejkvóta, stb. Ezek a reformok igenis előrelépést jelentettek a hatékonyság céljának elérésében: pl. HBCs rendszer bevezetése Elégségesek az eddigi reformok?
13
A HBCs rendszer értékelése Termelési hatékonyság az ellátás szinten belül: 1
14
A HBCs rendszer értékelése 2 Minőség indikátorok az akut kórházi ellátásban
15
Következtetések: Egy HBCs pont (ellátási eset) kevesebbe került 2002-ben, mint 1994 Anélkül, hogy az ellátás klinikai minősége jelentősen romlott volna Tehát a hatékonyság feltehetően nőtt (A köztulajdonban lévő szolgáltatók is reagálnak a finanszírozási ösztönzőkre) De ez nem jelenti azt, hogy minden beteget a lehető legalacsonyabb szinten láttak el 1990 és 2003 között: 160%-kal nőtt a 100 lakosra eső nem diagnosztikus célú beutalások száma 80%-kal nőtt a 100 lakosra eső kórházi beutalások száma Elégségesek az eddigi reformok? NEM Hiányzik az ellátási szintek közötti koordináció A HBCs rendszer értékelése 3
16
Csak a versengő magánbiztosítók képesek a hatékonysági tartalékok feltárására? Nem Kik lehetnek potenciálisan még ellátásszervezők? OEP Szolgáltatók: Kórház, járóbeteg-ellátó, háziorvosok csoportja (IBR) A kettő között: pl. regionális decentralizáció Versengő magánbiztosítók?
17
A fontosabb célok és az ebből következő problémák tekintetében lényegében egyetértés van NEM igaz, hogy eddig semmi érdemleges nem történt a magyar egészségügy reformjában (1. tévhit) NEM igaz, hogy a köztulajdonban lévő szolgáltatók nem reagálnak a finanszírozási ösztönzőkre (2. tévhit) A fennmaradt hatékonysági veszteség egyik legfontosabb forrása az ellátásszervezői funkció hiánya Az alapcsomagok szintjén is versengő biztosítók NEM az egyetlen lehetséges megoldás a felmerült hatékonysági problémák leküzdésére (NEM igaz pl, hogy bebizonyosodott, hogy az OEP nem lehet jó szolgáltatásvásárló) (3. tévhit) Összefoglalás
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.