A mondatrészek 1.: Alany és állítmány.

Az előadások a következő témára: "A mondatrészek 1.: Alany és állítmány."— Előadás másolata:

1 A mondatrészek 1.: Alany és állítmány.
Mondattan 7.

2 Az állítmány Az állítmány a tagolt mondat központi szerepű főmondatrésze.   Szófaja igei természetű Igésült névszó (segédigével /szám, személy, mód, idő ategóriáját hordozza/). Fajtái Igei Állítmány: Igével kifejezett állítmány. Szerkezete szerint Egyszerű: [pl.: Kati olvas.] Összetett igealakkal kifejezett (analitikus): Szóalakteremtő segédige + ige [pl.: El fogunk menni.; Szerettem volna elmenni.] Névszói állítmány és névszói-igei állítmány

3 Az állítmány Igei Névszói Névszói-igei E/1 olvasok - mérges vagyok E/2
Igei Névszói Névszói-igei E/1 olvasok - mérges vagyok E/2 olvasol mérges vagy E/3 olvas mérges T/1 olvasunk mérgesek vagyunk T/2 olvastok mérgesek vagytok T/3 olvasnak mérgesek

4 Az állítmány mondatrészteremtő segédigék (kopulák):
a van ragozott, jelezett alakjai a marad és ragozott, jelezett alakjai a múlik és ragozott, jelezett alakjai (életkor kifejezésekben, az éves mellett

5 Az állítmány van, vannak, nincs, nincsenek önmagukban töltik be az állítmány szerepét. kell, lehet, illik, van, nincs, (szabad) állítmány mellett a főnévi igenév mindig az alany szerepét tölti be

6 Az állítmány Egyszerű Összetett (a névszói-igei állítmány): Peti katona volt. Halmozott: egymással mellérendelő viszonyban lévő állítmány [pl.: reng és üvölt a tenger]. Kettős állítmány: Kell, lehet, szabad, illik + felszólító módban álló igealak [pl.: El kell menjek pihenni. (≠ El kell mennem pihenni. !)].

7 Az állytmány azonosítás és minősítés
A minősítés: az állítmány fogalomköre tágabb, mint az alanyé [pl. Az ember élőlény., A rózsa virág., Édesapám tanár]. Az azonosításnál: az alany és az állítmány fogalomköre fedi egymást azonosító predikatív viszony: mind az alany, mind az állítmány szerepét főnév vagy főnévi névmás tölti be. Az elemzést bizonyos grammatikai szempontok könnyítik: Alanynak elemezzük a névmással kifejezett vagy névmással helyettesíthető elemet, és mivel az egyeztetést az alany irányítja, az igei rész személyragja kijelöli az alanyt [pl. Én vagyok én., Ő a barátom, Édesapám a tanár]

8 Az alany Logikai szempontból
mindig az a mondatrész, amelyre az állítás, az ítélet vonatkozik (az állítmánnyal az alanyról állítunk valamit). megnevező szerepe van. az alany a minősített vagy az azonosított. Formai szempontból: az a mondatrész az alany, amelyik alanyesetben áll ( esetragos). nem minden esetben esik egybe a grammatikai alany a logikai alannyal Nekünk tanulnunk kell. A logikai alany grammatikailag részeshatározó lesz, mert a szófajisága megakadályozza, hogy grammatikai alany legyen.

9 Az alany Szófaja mindig főnév, főnévi értékben lévő más szófaj, bármely fajtája, főnévi névmások (kivéve a kölcsönös névmás és a visszaható névmás is csak személyes névmási értelemben). Főnévi igenév: kell, lehet, szabad, illik, van, nincs igei állítmányok mellett [pl.: van mit enni]. [pl.: Tanulni kell. (általános alany), Tanulnom kell. (E/1 sz. cselekvéshordozóra utal)]. Bizonyos névszói állítmányok mellett (tilos, hasznos, jó, fölösleges), illetve a muszáj és szabad lexémák mellett,

10 Az alany Bármely más szófaj betöltheti az alany szerepét, ha szófajt váltott és aktuálisan főnévi értékben szerepel [pl.: „Anyám szájából jó volt az étel, / Apám szájából szép volt az igaz.”] Untat ez az állandó jaj-ne-már. Alakja Alanyesetben áll, mindig (!) zéró esetragos (ha valamely szóalakon esetrag van, nem lehet alany). De jelek lehetnek rajta: k - többes szám jel [pl.: A fiúk jöttek el.] é – birtokjel [pl.: A fiúké piros.] birtokos személyrag/jel

11 Az alany Egyszerű alany:
Összetett alany: Egy zéró esetragos névszóból + lenni/múlni/maradni segédigenévből áll (u.a. mint az összetett tárgy, de tárgyatlan igei alaptag mellett). Ugyanazok mellett az állítmányok mellett fordul elő, mint a főnévi igenévi alany [pl.: Nem szeretne tízéves maradni.] Halmozott alany: Mellérendelő szintagma alkotja az alanyt [pl.: Kati és Jóska volt ott.] Szerkezetes alany: Az alanyos szószerkezettel egyenlő [pl.: Ady írta vers.]

12 Az alany *Kettős alany: Csak a hagyományos nyelvtanokban (MMNy, MMNyR) található meg ez a kategória, a MGr nem veszi fel!!! Bizonyos igei állítmányok (tetszik, látszik, érződik, kezdődik, megszűnik) mellett egy névszói és egy főnévi igenévi alany [pl.: Állni látszik az idő.; Vigadni látszott a világ.]. Ez a mondat átalakítható alárendelő összetett mondattá. Ebben az átalakított mondatban a 2 alanyból cselekvés és cselekvéshordozó viszonya lesz [pl.: Az látszott, hogy az idő áll.; Az látszott, hogy a világ vigad.]. A MGr nem fogadja el a kettős alany meglétét. A névszói alanyt tekinti alanynak, az igenévi részt pedig állapothatározónak

13 Az alany Fajtái Határozott alany: minden alany, ami nem határozatlan vagy általános, az határozott, meg tudom nevezni az alanyt, és nem vagyok tekintettel annak determináltságára vagy determinálatlanságára. E koncepció értelmében az alany határozottsága vagy határozatlansága mást jelent, mint a tárgyé [pl.: Könyv van az asztalon., Egy könyv van az asztalon., A könyv az asztalon van. – mind határozott alany]. Határozatlan alany: A határozatlan alany mindig harmadik személyű (ez összefügg a harmadik személy heterogenitásával). Nem tudom, vagy nem akarom megnevezni az alanyt. Kifejezőeszközei: Határozatlan névmás [pl.: Valaki van ott.] T/3 személyű igei személyrag utalhat határozatlan alanyra, ha a szövegelőzményben sincs megnevezve az alany [pl.: „Megint jönnek, kopogtatnak.”, Göndör hajam le akarják vágni.]

14 Az alany Általános alany:
Nem tudom, vagy nem akarom megnevezni az alanyt, de mindenkire vonatkozik az állítás (egy nagyobb vagy kisebb közösség minden tagjára). Kifejezőeszközei: Általános névmás minden fajtája [pl.: Mindenki ott van.; Senki nincs ott.] Az ember, világ általános főnevek, amikor általános értelemben használjuk őket [pl.: Azt gondolná az ember…] Igei személyragok [pl.: E/2 közmondásokban: Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!; T/3 hivatalos levelekben: Értesítjük…; T/2 szépirodalmi szövegekben: „Nem hallottátok Dózsa György hírét?”; T/3 köznyelvben: Azt mondják…]. A személyrag nélküli főnévi igenévi alany is általános érvényű cselekvéshordozóra utal [pl.: Tanulni kell.]

15 Az alany Lappangó alany, tapadásos alany
A MGr nem tesz különbséget a kettő közt. A tapadásos alanynál a nyelvközösség számára egyértelmű (ugyanaz a lexéma tapad az állítmányhoz). Általában nem is tesszük ki, de emiatt nem lesz hiányos a mondat, mert az alany egyértelmű [pl.: Tálalva van. (az étel); Ágyazva van. (az ágy)]. A lappangó alany szintén egyértelmű. Több, valamely azonos fogalomkörbe tartozó lexéma töltheti be a szerepét [pl.: Többre [pénz] nem telik. (anyagi javak); Majd lesz neked! (büntetés, nemulass); Nekünk is kijutott. (baj, nehézség)].

16 Az alany Mikor maradhat el az alany?
1. és 2. személyű alany elmaradhat, a mondat nem is lesz hiányos (pragmatikailag reprezentált – az első személy a beszélő, a második a hallgató). Pl. Futok. Futsz. 3. személyű alany is elmaradhat, a mondat viszont hiányos lesz így (a 3. személy grammatikailag reprezentált – bárki lehet az 1. és 2. személyen kívül). Pl: Fut. Nem lesz hiányos a határozatlan vagy általános alanyú mondat (mert nincs, ami hiányozzon). Nem lesz hiányos a tapadásos és lappangó alanyú mondat sem, mert a nyelvközösség számára egyértelmű az alany. Nem lesz hiányos az alanytalan mondat sem (időjárási kifejezések). Az alany-állítmány szinte oszthatatlanul van jelen [pl.: alkonyodik, villámlik]. Metaforikusan használva viszont, ha nincs alany, hiányos a mondat [pl.: Mit csinált az ágyú? – Dörgött.; Milyen a szeme? – Villámlik.]

17 Az alany és az állítmány viszonya
Laczkó Krisztina Alany és az állítmány viszonya: hozzárendelés vagy alárendelés? Nyr. 125: 407–418.

18 Az alany és az állítmány viszonya
5 nézet: 1. paralellizmusfelfogás Logikai gyökerű: a mondat = ítélet a mondat alapvetően alanyi és állítmányi részből áll az állítmányi rész tartalmazza az állítást, mely az alanyi részre vonatkoztatható predikatív viszony, nem szintagmatikus nem egymástól függenek, hanem a mondat jelentésétől. minden tagolt mondat: egy alanyi és egy állítmányi rész, de a konkrét elemzésnél már csak ún. puszta alany és állítmány Az egyeztetés „célzott egyformaságnak”, nem grammatikai ismérv

19 Az alany és az állítmány viszonya
2. A hozzárendelés-felfogás a magyar szakirodalmi hagyománybanm az iskolai oktatásban a legelterjedtebb volt szintén logikai megalapozottságú, az alany és az állítmány szintagmatikus kapcsolatnak a két tag kölcsönösen meghatározottság, amit az egyeztetés jelez a mondat nyelvtani, szemantikai, logikai magját alkotják a mondat predikatív jelentését hordozzák

20 Az alany és az állítmány viszonya
3. Az alany primátusa tudománytörténeti érdekesség Majtyinszkaja 1955 Erős orosz (nyelvészeti) iskola hatás az alany az állítmány fölérendeltje grammatikai bizonyíték: az alany irányítja az egyezetést nembeli egyeztetés A magyarban az egyeztetés épp azaz az állítmány fölérendeltségét bizonyítja.

21 Az alany és az állítmány viszonya
4. az állítmány primátusa szerves összefüggésben áll az igeközpontú szemlélettel, Tesniére valenciaelméletével nemcsak az igei állítmányra, hanem az állítmányra általánosságban kiterjed Deme László ehhez nem a valenciaelméletből kiindulva jutott el, hanem a mondategységen belüli viszonyokat vizsgálva az állítmány a mondat központi magja, ennek alárendeltje az alany, ami ugyanúgy ún. mondatszintű bővítmény, mint a tárgy és a határozó.

22 Az alany és az állítmány viszonya
Érvek: a mondategységnek a szórendi elrendeződés szempontjából az állítmány a szuverén magva; az állítmány segítségével kérdezünk az alanyra éppen úgy, ahogy a tárgyra és a határozóra is; az alany irányítja a szám- és személybeli egyeztetést, amit mindig a bővítmény irányít (vö. én könyvem) a kérdő, határozatlan vagy általános névmással kifejezett alany az ugyanezekkel a névmásokkal kifejezett tárggyal vagy határozóval mellérendelő kapcsolatot képes létesíteni, például: Ki, mikor és hol találkozott vele? → mellérendelő viszonyba csak a mondat azonos szerkezeti szintjén lévő mondatrészek kerülhetnek egymással

23 Az alany és az állítmány viszonya
De: az állítmány primátusát vallók is elismerik az alany és az állítmány hozzárendelő jellegét, de azt logikai viszonynak tartják (l. MGr). Probléma: egymástól igen eltérő módon viselkedő állítmányfajták, az igei és az összetett állítmány (ez utóbbiba beleértve az ún. névszóit is) közös vonását kellene megfogalmazni. A fő nehézséget az alany vonzat voltának megítélése jelenti.

24 Az alany és az állítmány viszonya
Érvek az alany vonzat voltára (= az ige jelentéstartalmához általában eleve hozzátartozik az alannyal való kiegészülés): az alany struktúramegkülönböztető jegy (az ún. alanytalan igék oppozícióban állnak az alannyal kiegészülő igékkel) képes tárggyal (mely mindig vonzat) és határozói vonzattal váltakozni bizonyos szerkezetekben (pl. aktív-passzív), tehát maga is vonzat

25 Az alany és az állítmány viszonya
A hozzárendelésnél az alany vonzatossága okoz gondot (valencia). Az állítmány primátusa esetében a kétféle állítmány. Az alany mint vonzat nem tartozik hozzá a főnév szótári tételéhez, s kérdéses a melléknév szótári tételéhez való tartozása is Rácz Endre a melléknév vonzataként tartja számon az alanyt, azzal indokolva, hogy állítmányi funkcióban a melléknév mindig köthető alanyhoz, ami összefügg a jelzős szerkezet és az állítmányi szerkezet transzformálhatóságával De: az állítmányi pozíció megköveteli az igei jelleget, mind a főnév, mind a melléknév csak a kopula segítségével képes az állítmányra jellemző grammatikai kategóriák (mód-, idő- és személyszámjelentés) kifejezésére vagyis az összetett állítmány alanya a névszóhoz mint ún. grammatikai igéhez kapcsolódik

26 Az alany és az állítmány viszonya
a kopula a névszót nem képes teljes mértékben igei jelleggel felruházni: az állítmányi szerepű főnév és melléknév is megőrzi saját szófajára jellemző bővítményeit, pl. a főnév jelzőjének megmaradása: Máté jó kisfiú volt ma. Kérdés tehát, hogy mennyiben tekinthető egy igei jellegű főnév vagy melléknév vonzatának az alany? MGr: az alanyt a grammatikai ige strukturális bővítményének értelmezi. Ez azonban ellentétben áll a vonzat-, illetve régensmeghatározásával: „A vonzat olyan bővítmény, amely szervesen hozzátartozik az alaptag jelentésszerkezetéhez […] A vonzatok alaptagját régensnek nevezzük. Régensek mindazok a szótári tételek, amelyek meghatározott számú nyelvi egység jelenlétét követelik meg az őket befogadó mondatokban” (Keszler 2000: 355, kiemelés tőlem L. K.). → a kétféle állítmány melletti alanyi viszony nem azonos.

27 Az alany és az állítmány viszonya
Deme így kezeli az ellentmondást: „maga a jelző hiába az állítmány jelzője, nem a mondat szintjén áll itt sem, hanem eggyel lejjebb; azaz itt sem mondatrész, hanem szerkezettag: mondatrész magánügye, ha mindjárt az állítmányé is” (Deme 1971: 51). → de akkor a melléknévi állítmány határozója is szerkezetszintű, az is a mondatrész „belügye”, hiába áll látszólag a mondat szintjén: A fiú ma nagyon ügyes volt az edzésen

28 Az alany és az állítmány viszonya
Elekfi László (Elekfi 1950, 1953, 1957, 1966): erősen megkülönbözteti a kétféle álítmányt Az összetett állítmány és az alany viszonya a grammatikai ismérvek alapján

29 Az alany és az állítmány viszonya
Bizonyíték az Á kzp-i szerepére: a névmási Á bővíthetősége Jövőre már tietek lesz itt a föld – az idő- és helyhatározó az állítmányi szerepből, az igeiségből adódik, nem a névmáshoz tartoznak lexikálisan. Deme: szórendi elrendeződés szempontjából az állítmány a mondategység szuverén magva generatív elemzés: az összetett és igei állítmányú mondatok a magyarban egységes szórendi és hangsúlyozási rendszert alkotnak: az igekötős ige szórendi viselkedése egyezik a kopulás névszóéval, ilyen értelemben tehát nem lehet a kétféle alany-állítmányi viszony között különbséget tenni. a strukturális nyelvtan az összetett állítmány névszói részét igemódosítónak vagy inkorporált összetevőnek nevezi (vö. É. Kiss 1992: 129–30; 1998: 34, 38)

30 Az alany és az állítmány viszonya
Laczkó nem ért egyet Keszlerrel: Ki és hol találkozott Péterrel? Senki és soha nem tudta megoldani ezt a feladatot két egyszerű mellérendelő mondat, ahol az egyik tagmondat teljesen redukálódott: Ki találkozott Péterrel? és Hol találkozott Péterrel?, valamint Senki nem tudta megoldani ezt a feladatot és Soha nem tudta megoldani ezt a feladatot. Ezek viszontkérdések A határozatlan és általános névmások logikai operátorok a nyelvben, s akkor vonhatók össze a fenti módon, ha mindkettő fókuszpozícióban van a többi mondatrész tekintetében egyébként azonos két mondatban.

31 Az alany és az állítmány viszonya
Az egyeztetés: Fn, mn szófaji jellegéből adódóan nem képesek teljes mértékben egyezni az alannyal, csupán számban, a kötelező szám- és személybeli egyeztetés éppen ezért a kopulán valósul meg. sajátos egyeztetésforma: pusztán számbeli Az mindig velejárója egy másik egyeztetéstípusnak, nevezetesen a személybelinek és az esetbelinek. az összetett állítmány esetében a névszó megőrzi saját szófaji értékét is a -ként ragos essivusi állapothatározó is egyezhet pusztán számban az alannyal vagy azzal a mondatrésszel, amelyre vonatkozik. Például: A fiúk a hadsereg katonáiként/katonákként vettek részt a gyakorlaton. Itt a számbeli egyeztetés két egymással szintaktikailag kapcsolatban nem lévő tag között valósul meg. Oka: hogy a két mondatrész predikatív logikai viszonyban van egymással

32 Az alany és az állítmány viszonya
2. A kérdezhetőség. az állítmány segítségével kérdezünk a többi mondatrészre. De: a kérdezhetőség a szintagmatípusok elkülönítésében is szempont Rácz Endre: a hozzárendelő szerkezetre az jellemző, hogy kérdezhetünk egyik tagról a másikra és viszont, az alárendelés esetében azonban csak az alaptagról kérdezhetünk a bővítményre. Az alany és igei állítmány alárendelő voltát alátámasztja az a tény is, hogy csak az állítmányról lehet az alanyra kérdezni, az igei állítmánynak önálló kérdőszava nincs. Az összetett állítmány és az alany viszonyában oda-vissza kérdezhetőség működik – főnévi állítmány: Péter katona volt – a) Ki volt katona?, b) Mi volt Péter?, melléknévi állítmány: Péter fantasztikus volt – Ki volt fantasztikus?, Milyen volt Péter?

33 Az alany és az állítmány viszonya
3. A transzformálhatóság. minősítő szemantikai viszonyt tartalmazó mondat: azt mutatja, hogy az alany eredethatározóval, az állítmány pedig eredményhatározóval váltakoztatható (vö. legutóbb Lengyel 2000a: 398). Péter tanár lesz. Péterből tanár lesz Péter tanárrá lesz. A tett halála az okoskodás alanya az okoskodás, állítmánya a halála A tett halálává az okoskodás lesz A tett halála lesz az okoskodásból ha az alany és az állítmány névszói része is átalakítható, akkor közöttük nem tisztán alárendelő jellegű viszony van.

34 Az alany és az állítmány viszonya
4. A mellékmondattal való kifejezhetőség. Hozzárendelés: mind az alany, mind az állítmány kifejezhető mellékmondat formájában hierarchikus viszony esetében csak az alárendelt tag alakítható át mellékmondattá. De a mellékmondattal való kifejezési lehetőség mutatja a legtisztábban, hogy az igei állítmány alanya alárendelő jellegű: igei állítmányi mellékmondat nem létezik az összetett állítmány alanya azonban nem lehet tisztán hierarchikus viszonyban az állítmánnyal, hiszen az állítmány névszói része kifejezhető mellékmondat formájában, például: Péter volt az, akit tegnap baleset ért, Akkora a hó, hogy alig lehet járni, Szerelmünk még mindig olyan, amilyen a kezdetekben volt.

35 Az alany és az állítmány viszonya
Konklúzió: az alany és az állítmány viszonya a magyarban nem egyféle Igei állítmány esetében hierarchia valósul meg: az alany az igei állítmány alárendeltje (állítmány primátusa). az összetett állítmány és az alany logikailag és grammatikailag is hozzárendelő? Nem! az alany és az összetett állítmány főnévi vagy melléknévi része között áll fenn a hozzárendelő viszony De: a kopula igésítő szerepe folytán a szerkezet az alárendeléshez közelít.

36 Az alany és az állítmány viszonya
Ok: az igei állítmány viszonya teljes mértékben grammatikalizálódott: az ige és alanya grammatikai viszonyt alkotnak, tehát egymással mondatrészi függésben vannak az összetett állítmány esetében ez csak részlegesen igaz: az alany és az összetett állítmány főnévi vagy melléknévi része logikai hozzárendelő (predikatív) viszonyt mutat, a névszói rész és a kopula között morfológiai típusú grammatikai kapcsolat van, ezek tehát morfológiai jellegű szószerkezetet alkotnak, s a morfológiai jellegű grammatikai szerkezet, valamint az alany vonatkozásában realizálódik a szintaktikai alárendelő kapcsolat. Azaz tulajdonképpen kétféle grammatikai és egy logikai viszony kombinálódik.

37 Az alany és az állítmány viszonya
Bonyolít: a kopula speciális jellege az igék osztályában. Bizonyos tulajdonságai segédige jellegűek, lexikálisan tartalmatlan, s az ige grammatikai jelentéseit hordozza, Lengyel Klára mondatrészteremtő segédigének nevezi (2000b: 252–3), Igei természetű is: az összetett és az igei állítmányú mondatok a magyarban egységes szórendi és hangsúlyozási rendszert alkotnak, és az igekötős ige szórendi viselkedése egyezik a kopulás névszókéval vagyis átmenetinek nevezhető nyelvi jelenség. Ha létigével és a tartalmas igékkel rokonítjuk, ez az összetett állítmány megszüntetéséhez vezet (strukturális nyelvtan, Elekfi László ). állítmányi pozícióba kizárólag az ige kerülhetne: a Péter tanár lesz mondat esetében tehát a lesz kopula, s ennek az állítmánynak két alárendeltje a Péter alany és a strukturalisták által igemódosítónak, Elekfi László által tulajdonítmánynak, régebbi nyelvtanokban állítmánykiegészítőnek nevezett tanár főnév. Ez az ún. hatodik mondatrész, ami predikatív viszonyban az alannyal