Készítette: Oláh Péter meteorológus

Az előadások a következő témára: "Készítette: Oláh Péter meteorológus"— Előadás másolata:

1 Készítette: Oláh Péter meteorológus
Bükk és Bükkalja Készítette: Oláh Péter meteorológus

2 Helyzete és határai: Északi-középhegység legterjedelmesebb és legnagyobb átlagmagasságú tagja Istállós-kő (959 m), Bálvány (956 m), Tar-kő (950 m) nyugatról a Tarna, keletről a Sajó völgye határolja Északról a Heves-Borsodi-dg., ill. Upponyi-hg.

3 Tájai: Központi Bükk Bükk-fennsík Északi-Bükk Déli-Bükk Bükkalja
Tárkányi-medence egri Bükkalja miskolci Bükkalja Bükkhát Tardonai-dombság Upponyi-hegység

4

5 Földtörténet: paleozoikum végén, a karbon és a perm folyamán tengeri üledékes kőzetek (mészkő, agyagpala, homokkő) a mezozoikumban szintén sekélytengeri, illetve nyílttengeri üledékek triászban 3500 m összvastagságú karbonátos összlet keletkezett (rokonság a Dinaridák és a Dél Alpok kőzeteivel ) jura során mélyre süllyedt (kisgyőri aleuritpala) vulkánosság a triász és a jura folyamán (porfiroid kőzetek, szarvaskői ultrabázitok )

6 agyagpala répáshutai mészkő aleuritpala szarvaskői bazalt

7 Földtörténet II.: Krétában tovább süllyedt  alacsony fokú átalakulás
a kőzetanyag meggyűrődött Kréta végén kiemelkedett Eocénban tönkfelszínné alakult a harmad-, negyedidőszak során a Bükk-hegység többlépcsős kiemelkedésen/süllyedésen ment keresztül (kisgyőri-eocén mészkő) miocénben agyagos kőzetek valamint riolittufa képződött végleges magasságát a pleisztocénben érte el

8 Bükk felszínformái: lapos tetejű bércek rombarlangok töbrök zsombolyok
víznyelők kilátókövek szurdokvölgyek sziklaormok

9

10 Barlangok: kb barlang fosszilis forrásbarlangok (Szeleta-, Balla-, Istállóskői-barlang) aktív forrásbarlangok (Szent István-barlang, Anna-barlang, Miskolc-tapolcai-tavasbarlang) fosszilis víznyelőbarlangok (Bodzás-oldali-zsomboly, Ördög-kút) aktív víznyelőbarlangok (Répáshuta melletti Pénz-pataki-víznyelő, Szepesi-Láner-barlangrendszer, István-lápai-barlang)

11

12 Bükkalja: jellegzetes, aszimmetrikus dombtetők
miocénban heves vulkáni tevékenység riolitos, dácitos kőzetek, tufák, ignimbrit (tűzfelhőközet) a riolittufa néhol cementálódott a vulkáni utóműködés hatására jégkorszak (kavics, homok, iszap) termőföld lerakódás  mezőgazdaság riolittufa felszínre bukkanása kaptárkövek jelenleg 73 kaptárkövet ismerünk 471 fülkével

13

14

15 Vízrajz: talajvízforrások, rétegforrások, legjelentősebbek a karsztforrások (pl. miskolc-tapolcai hidegforrások átlagos hozama: l/perc) a bogácsi strand vize éves a Bükk hegységben eredő vagy a Bükkön átfolyó patakok a Tisza vízgyűjtőjének részét képezik vízfolyások: Eger-patak, Hór-patak, Bán-patak, Garadna-patak, Szinva-patak mésztufa képződmények tavak: Hámori-tó, Arlói-víztározó, Gyári-tó

16

17 Éghajlat: az évi középhőmérséklet 7-8 °C, a Bükk-fennsík legmagasabb részein csupán 6 °C januári középhőmérséklet °C júliusi középhőmérséklet 15 – 21 °C éves csapadék 550 – 850 mm között napfénytartam 1850 h és 1950 h között

18

19 Felhasznált irodalom: