Árutojás termelés.

Az előadások a következő témára: "Árutojás termelés."— Előadás másolata:

1 Árutojás termelés

2 A fajta, hibrid megválasztása
Az árutermelésben a fajtatiszta állományok visszaszorultak, szinte kizárólag a hibridekkel állítunk elő árutojást. A hibridek tartása a kistermelőknél is egyre nagyobb arányú, mert termelésük gazdaságosabb a fajtatiszta állományokénál. A tojóhibridek egyoldalú tojástermelés céljára tenyésztett állatok. A tojóhibrideket 2 csoportra oszthatjuk: könnyű testű vagy leghorn típusú középnehéz testű vagy barna tojást termelő Az árutojástermelésnél a lehetőségeket, az istálló technikai színvonalát kell összehasonlítani a tartandó fajta, hibrid igényével, illetve választani kell, milyen tojástermelési technológiával akarunk dolgozni. Az árutojástermelésnél két jól elkülöníthető részből áll: tojóállomány felnevelése tojástermelés szakasza

3 A tojóhibridek felnevelése
A tojóhibrideket általában kétfázisos rendszerben tartják. Ez azt jelenti, hogy naposkortól hetes korig nevelőházakban tartják, majd tojóházba telepítik az állományt. A nevelésnek két változata terjedt el: mélyalmos csibenevelés ketreces csibenevelés A nevelési rendszert a tojóház típusa szerint kell megválasztani. Az istálló előkészítése, a naposállatok fogadása

4 Telepítési sűrűség A telepítési sűrűséget meghatározza az istálló kialakítása, a technológiai színvonala, de döntően a tartásmód a meghatározó. A ketreces tartásnál a telepítési sűrűséget meghatározza az állat testtömege, de a minimális etetőtér- és itatótér-szükséglet is meghatározó. Ha nem biztosítunk elegendő etetőteret, akkor az állomány szórt lesz és nem éri el az életkornak megfelelő testtömeget.   

5 Környezetszabályozás
Hőmérséklet: Az istállóban a kívánt hőmérsékletet biztosíthatjuk teremfűtéssel, gáz vagy elektromos műanyával, illetve a kettő kombinációjával. A naposcsibéknek az első 3-4 napban ̊C hőmérséklet szükséges a kezdeti gyors fejlődés megindulásához. Ahogy a csibék növekednek úgy csökkentjük fokozatosan az istálló hőmérsékletét. Szellőztetés: A szellőztetéssel törekedjünk arra, hogy huzatmentesen, egyenletesen, optimális hőmérsékletet tartsunk fenn az istállóban. Világítás: Az ivarérés idejét részben genetikai, részben környezeti tényezők határozzák meg. A környezeti tényezők közül a legfontosabb a takarmányozás és a világítás. A könnyű és a középnehéz testű hibridek világítási programja részben eltér egymástól. A középnehéz testű jércék nagyobb ütemű testtömeggyarapodását rövidebb megvilágítással igyekszünk mérsékelni. A világítási program alapvető szabályai: - a nevelés idején a megvilágított órák száma sohase növekedjen - az előnevelés időszakában csökken, majd a nevelés időszakában állandó a megvilágítás időtartama és intenzitása - az ivarérés serkentését a megvilágítás időtartamának növelésével a 18. héten kezdjük Alapvetően a mélyalmos és a ketreces nevelés világítási programja nem tér el egymástól.

6 Takarmányozás technológiája
A takarmányozás módja a hibrid típusa szerint változik. A könnyű testű tojóhibridet nevelés során ad libitum takarmányozzuk. A középnehéz testű, barna héjú tojást termelő tojóhibrid ad libitum takarmányozás mellett hajlamos arra, hogy testtömege a kívántnál nagyobb legyen a luxus takarmányfogyasztás miatt, ezért nevelésüknél a korlátozott adagú takarmányozás javasolt. A naposcsibék érkezésekor ajánlott 2-3 óráig először csak vizet biztosítani, majd utána a takarmányt. A nevelés első 4 hetében az a cél, hogy jó minőségű indítótáppal a gyors növekedést megindítsuk. A 4. héttől végezzünk testtömegmérést, ami meghatározza a kiadagolható takarmány mennyiségét.

7 Az állatok ápolása, gondozása
Csőrkurtítás: A takarmánypazarlást, az állatok egymást csipkedését megelőzhetjük a csűrkurtítással. A csőrkurtítást 5-8 napos korban ajánlott elvégezni. Az ilyenkor végzett csőrkurtítást könnyebb elvégezni, kisebb a stressz. A csibék csőrét az orrnyílástól 2-2,5 mm-re egyetlen vágással metsszük le. Ügyelni kell arra, hogy a vágás síkja a csőr hossztengelyére merőleges legyen. A csőrkurtító berendezés piros izzású kése legalább 2 másodpercig érje a metszési felületet, így megelőzhető a vérzés és a fertőzés. Selejtezés: A nevelés során folyamatosan selejtezzük a nem megfelelő, továbbtartásra alkalmatlan egyedeket. Ilyen egyedek az átlagtól jelentősen eltérő, csökött, beteg állatok.

8 A tojóhibridek tojóházi tartása
A tojóház típusa lehet: mélyalmos kombinált, trágyaaknával ellátott mélyalom, rácspadlós ketreces tojóház Áttelepítés a tojótelepre A jércéket legkésőbb hetes korban ajánlott áttelepíteni a tojótelepre. Az áttelepítéskor javasolt: az áttelepítési munkát egybekötni a vakcinázással áttelepítéskor 2-3 napig ne változtassuk a takarmányt és a világítási időt az áttelepítést kíméletesen végezzük, nyáron ajánlott az éjszakai, kora reggeli áttelepítés az áttelepítés után javasolt stressz-takarmány adagolása az áttelepítés után gyakrabban ellenőrizzük az állományt

9 Környezetszabályozás technológiája
Hőmérséklet, szellőztetés: A tojástermelés a °C-os hőmérsékletű tojóházban a legkedvezőbb. Az ettől eltérő hőmérsékletű istállóban csökken a tojástermelés, romlik a takarmányhasznosulás. Világítás: A világítás időtartama a tojóidőszakban folyamatosan nő a 16 órás világításig. A 18 hetes korban növekedő tendenciájú megvilágítási időt érzékeli az állat neurohormonális rendszere és az ivarérés hormonális serkentése megindul. A élethéten megindul a tojástermelés, amikor már a 12-12,5 órás megvilágítási idő javasolt. A könnyű testű hibrideknél heti 30 perc emelkedéssel 16 óráig növeljük a megvilágítás időtartamát, majd a 32. héttől a tojástermelés végéig 16 órás világítást alkalmazzuk. A középnehéz testű hibrideknél a 26. héttől 14 órás világítási időtartamot tartunk az 50. élethétig, majd 30 perces növeléssel 16 órás világítási időtartam javasolt a tojástermelés befejezéséig.

10 Takarmányozás programja
A tojótyúkok termelési színvonalához igazodó beltartalmi értékű tojótápetetési technológiát fázisos takarmányozásnak nevezzük. A takarmányfelvételt a tojástermelés mellett a testtömeg, a hőmérséklet, az egészségi állapot, a takarmány minősége és az állat életkora határozza meg. Alapvetően 3 fő szempontot ajánlott betartani: biztosítsuk az energiaszükségletet biztosítsuk a fehérjeszükségletet biztosítsuk a tojástermelés előrehaladtával növekvő mennyiségű Ca kiegészítését

11 A 18. élethéten fokozatosan át kell térni a tojóelőkészítő táp etetésére majd a tojótáp etetésére.
A könnyű testű tojóhibridek napi g, míg a középnehéz testű hibridek napi g takarmányt fogyasszanak ad libitum takarmányozásnál. Ez a mennyiség elegendő energiát és fehérjét biztosít a csúcstermeléshez. A takarmányozás mellett nagyon fontos az ivóvíz-ellátás. Az ivóvíz fogyasztás jelzi az állatok egészségi állapotát, ezért a vízfogyasztás mértékét rendszeresen ellenőrizni kell. A vízellátás zavarai a tojástermelés visszaesését okozhatják. A tojótyúkok napi vízfogyasztása a testtömegtől, a hőmérséklettől, a tojástermelés intenzitásától és az egészségi állapotától függ.

12 Tojásgyűjtés és tárolás
Árutojástermelésnél a legnagyobb napi munkát a tojások gyűjtése jelenti. E munka jelentősen nehezebb mélyalmos rendszerben termelő állománynál, mint a ketreces rendszernél. Ez utóbbit könnyebb gépesíteni, ami megkönnyíti a fizikai munkát. A tojásgyűjtés után a tojásokat válogatni kell, majd csomagolni. Az értékesítésig a tojástároló terem hőmérséklete ̊C hőmérsékletű, % relatív páratartalmú legyen.