Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
7. NÉMET EXPRESSZIONIZMUS
Jegyzet Összeállította: Nikli Károly 2013
2
Expresszionizmus Exprimere = kifejezni (latin). Az expresszionizmus az 1900-as évek képzőművészetében, majd a tízes évek irodalmában jelent meg. Az expresszionista művész erős érzelmi azonosulásra készteti közönségét, s ennek eszköze a merész formabontás.
3
Expresszionizmus Az expresszionista alkotásokban közös a formák maximális kifejezőképességének megteremtésére tett kísérlet, a végletesen intenzív, látomásos erejű fogalmazás, amely gyakran közvetít egzaltált tartalmakat és indulatokat. A művészi üzenet nyers, tolmácsolása brutálisan direkt. Jellemző a harsányság, gyakran a forradalmi hevület, a plakát- és kiáltványszerűség, a túlzás és a torzítás
4
Expresszionizmus A festészeti expresszionizmus alkotásaiban - Kirchner, Otto Dix, Schiele, Kokoschka vásznain - mintha elszabadulna a szín és a forma. Az irodalmi expresszionizmust eksztatikus stílus és mondatfűzés, az igék és metaforák halmozása jellemzi (Trakl, Bertold Brecht). A színházi expresszionizmusból (Brecht, Piscator, Max Reinhard rendezései) eredeztetik a filmi expresszionizmus hatáselemeit - a naturális helyett szimbolikus színpadképpel, különleges megvilágítással és fényhatásokkal, stilizált mozgással dolgozik.
5
Filmi expresszionizmus
A filmi expresszionizmus a háborúból vesztesként kikerülő Németországban születik az első világháború után. Sok német mentalitása csak keservesen heveri ki azt sokkot, hogy romba dőltek imperialista álmaik, valamint a nyomor, a bizonytalan holnaptól való folytonos aggódás is rányomta bélyegét a művészet minden területére.
6
Filmi expresszionizmus
A szorongó lelkiállapotot az expresszionista film a díszlet, az erős árnyék-hatások, a különös, döntött, aszimmetrikus képkivágatokkal fogalmazza meg. Az előtérbe állított komplexusokat optikai jelenségekkel kapcsolja össze, vissza tudja adni egy tárgy belső életét, lelkének kifejeződését. Az expresszionista filmben a kamera még nem mozdul meg, a jelenetek fix beállításokból állnak.
7
Filmi expresszionizmus
Ám Fritz Lang Metropolis c. filmjében például csak a kamera statikus. Minden egyéb - a vonal, a fény, a színész és a cselekmény - zaklatott, mozgékony és dinamikus. Az expresszionista film jellegzetes egzaltáltságát jórészt a formaelemeknek ez a végletes kiegyenlítetlensége okozza: a mozdulatlan kamera előtt viharzó (néma) színészek és a mozgó fényhatások a statikus képkivágaton.
8
Filmi expresszionizmus
A képrögzítés technikai lehetőségei mindig erősen hatottak a stílusra. Amíg a felvevőgép mozdulatlan, a látvány óhatatlanul színpadias. Fritz Lang őrült iramban kergeti színészeit Metropolis bonyolult tereiben, mert a felvevőgép követni még nem tudja őket. Lépcsőkkel kényszeríti a szereplőket a függőleges mozgásra, hogy mozgalmasabb legyen a kép. A kamera gyakran a tér egészét láttatja, hiszen az atmoszférateremtés elsősorban a dekorációra hárul, az erő és a dinamizmus a tömegjelenetekből árad. A rendezés erős drámai hatást ér el mozgó fénycsóvákkal pl. a barlangbeli üldözés jelenetében. Az expresszionizmus olyan műfajokban él tovább, mint a sci-fi, a horror vagy a rémfilm.
9
Filmi expresszionizmus jelentős alkotásai
Robert Wiene: Dr. Caligari (1919) Paul Wegener: Gólem (1920) Friedrich Murnau: Nosferatu (1922) Fritz Lang: Metropolis (1927)
10
Fritz Lang: Metropolis (1927)
02:33:00
11
vége
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.