1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült.

Az előadások a következő témára: "1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült."— Előadás másolata:

1 1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 5 téma: Magyarország periferikus régiói és határmenti együttműködési programjai

2 2 A határmenti régiók fejlődése a rendszerváltás előtt és az átmenet időszakában Magyarország térbeli elhelyezkedése Európában: Kárpát-medence középpontjában hét országgal határos (3 EU- beli, 2 EU-beli lesz..). 1137 km az EU belső határa Európai Unió „kapuországa” Dél- és Kelet-Európa felé a szomszédos határok mentén 3,6 millió magyar nemzetiség 365 km 679 km 102 km 137 km 453 km 355 164 A határmenti együttműködési projektek fontossága határmenti térségekben élő nemzetiségek helyzetének javítása ellenségesen viszonyuló politikai és állami szervezetek szorosabb kapcsolatai, stabilizálódás Hazánk határtérségeinek együttműködése kettős jellegű: Az európai integrációt erősíti, az EU-n kívüli és EU-beli térségek közt Erősíti a közép-európai együttműködési formákat alakít

3 3 A határrégiók, perifériák Magyarország 7 országgal határos, 19 megyéjéből csak 5 nem határmenti Határrégió: statisztikai kistérségek (NUTS4 !) az országhatárral érintkeznek állandó vagy időszakosan működő (illetve korábban működött) határátkelő

4 4 A határmenti területek jellemzői periferikus jelleg: határokon megszakadó közlekedési útvonalak, a központtól való viszonylag nagy távolság, és az átmenő forgalom hiánya, kereskedelmi kapcsolatok beszűkülése –zsáktelepülések, a fejlesztések elmaradása, a kedvezőtlen munkalehetőségek és kereseti viszonyok, elvándorlás, elnéptelenedés. Kivétel: ahol élénk a határmenti forgalom, tranzitútvonal Az államszocializmus időszakában inkább a perifériás jelleg nyugati országhatár: vasfüggöny központosított irányítás: szocialista országokkal sincs spontán kapcsolat A kapcsolatok fenntartása a két szomszédos ország állami szintű kapcsolataitól függött Akadály: határmenti magyarlakta térségei, nemzetiségi kérdés Létező kapcsolatok: kulturális, testvérvárosi (piaci, üzleti nem !)

5 5 Határszakaszok a rendszerváltás előtt Magyar-osztrák határszakasz: 1960-as évekig: holthatár 1970-es évek: turizmus, bevásárló turizmus, intézményközi együttműködések 1980-as évek: élénk együttműködés, termelési kooperációk, lakossági kapcsolatok, illegális munkaerőáramlás 1989-től a vasfüggöny lebontása, világútlevél, új szakasz Periférikusból fejlettebb régiókhoz történő felzárkózás Magyar-szlovák (csehszlovák) határszakasz: leghosszabb államhatára, II. világháború óta többször kiigazították. kitelepítések a Felvidékről magyar nemzetiség állampolg. jogai korlátozása, kapcsolatépítés akadálya hatvanas évektől lassú javulás a nyugati (dunai) határszakasz: –potenciális közlekedési és ipari zóna kialakulása, fejlődése – munkaerőáramlás (pl. betakarítások) –bevásárló turizmus a határ menti városokban, –általános turistaforgalom (Balaton, Magas-Tátra felé) –Gabcsikovó-Nagymaros vízierőmű- konfliktus kelet-szlovák határszakasz: periférikus agrárkarakterű, nehézipar (kohászat, gépgyártás), kooperáció, bevásárló turizmus

6 6 Határszakaszok a rendszerváltás előtt/2 Magyar – ukrán (szovjet) határ: A rendszerváltás előtt gyakorlatilag zárt határ Kárpátalja kiemelt stratégiai, hadászati terület a határ túloldalán magyar kisebbség felé magyar agitációtól való félelem egyetlen határátkelő volt, Záhony, ami közúti és vasúti átkelő, széles - keskeny nyomtávú átrakó centrum Magyar –román határ: folyamatos ellenségeskedés, a kisebbségi jogok permanens megsértése nincs határmenti együttműködés A magyar nyelvterület: kooperáció alapja helyett akadálya Román állam adminisztratív úton akadályozta a civil kapcsolatokat is. Magyar – szerb, horvát, szlovén (jugoszláv) határ: holthatár a politikai szembenállás miatt. A ’70-es évektől élénkül és: mezőgazdasági együttműködés (pl. terményfeldolgozás), a határ tmenti városokban a bevásárlóturizmus Zala megye és Szlovénia között élénk együttműködés a horvát szakaszon inkább a városok közti együttműködések a szerb szakaszon, a Vajdaságban pedig az intézményi kapcsolatok.

7 7 A határtérségek a rendszerváltást követően A határtérségek helyzete megváltozott. egyes határtérségek leértékelődtek, mások gyors fejlődésnek indultak. A periférikus helyzetből kiemelkedés: nagy fejlődési centrumok közelében Előnyös helyzet: határrégiók, melyek saját országukban kevésbé elmaradottak, egymástól fejlesztési energiákat kaphattak A saját országukon belül is elmaradott térségekben: a „perifériák perifériái” az átmenet éveiben az egyes határszakaszok közt igen nagy különbségek fejlettségben osztrák-magyar határszakasz: kedvező, az országos átlagnál jobb szlovén határszakasz : pozitív román, az ukrán és a kelet-szlovák határszakasz továbbra is periféria –Mindkét oldalon: szabad munkaerő, de nincs munkahely, –vannak termelési erőforrások, nincs tőke, természeti adottságok nem hasznosulnak –kommunikációs kapcsolatok szűkek (közlekedés, határátkelők) – eltérő jogi és intézményi helyzet, a gazdasági instabilitás (valuták, infláció)

8 8 Az átmenet problémái az egyes határrégiókban: Osztrák-szlovén határrégió: nyertes javul a térség jövedelemgeneráló kapacitása, bevásárló és szolgáltatás-fogyasztó turizmus 1998-ban West/Nyugat-Pannon EUrégió Szlovák határtérség: a térségen belül eltérő. Duna-térség: A Bécs-Pozsony-Győr-Budapest innovációs tengely lakossági intenzív kapcsolatok, az átkelési pontoknál (Komárom, Esztergom) esztergomi Mária-Valéria híd benzinturizmus. Kelet-szlovák határrégió: tartós foglalkoztatási feszültségek gazdasági szerkezetváltás lassú, elöregedés, elvándorlás, a képzetlen, segélyekből élő roma népesség Duna-Ipoly nemzeti park: Ipoly Eurorégió

9 9 Az átmenet problémái az egyes határrégiókban:/2 Ukrán határrégió : A kelet-szlovák határrégióhoz hasonló helyzet Kell: határátkelő állomások bővítése, új átkelők nyitása lakossági mozgás aktív, ami a bevásárlóturizmus illegális (autó- és embercsempészet, jövedéki termékek, benzinturizmus, bűnszövetkezetek). Román határrégió: Itt is periferikus jelleg, Nagy magyar népesség: sokszínű gazdasági kapcs., települések közt is a jövőben vetélytárssá válhat Szeged – Temesvár, Békéscsaba – Arad 1998: Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés Szerb határrégió: Fokozatosan dinamizáló térség Szeged nagyközpont, Baja középváros, gyorsan fejlődő kisvárosok lakossági utazások, határmenti „szürkegazdaság” elérhetősége, közlekedési kapcsolatai kielégítőek. Horvát határrégió: Dél-Dunántúli periféria + horvát oldalon egy centrum nélküli periféria határ, a Dráva folyó, igen kevés híd lakossági kapcsolatok: bevásárlóturizmus Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Barcs, Csurgó felé intézményesült kapcsolatok kezdetlegesek. közlekedés fejlesztése (Rijeka-Zágráb-Budapest), de kevés a határátkelő !

10 10

11 11 Határmenti kooperáció 1995-től EU 1990-től: a határon átnyúló fejlesztések INTERREG IIIA –programok, Phare CBC (Cross-border Co-operation) Magyarországon 1995, magyar-osztrák határon a román, szlovén, szlovák határon is együttmûködés Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés: Európai Unión belüli és kívüli államok közti együttmûködés INTERREG III: intézményi és gazdasági kapacitás, a határterület gazdasági potenciáljának növelése három alapvető forma : – határ menti együttműködés (INTERREG IIIA), – transznacionális együttműködés (INTERREG IIIB) és – interregionális együttműködés (INTERREG IIIC). 2007-2013: önálló célkitűzés: „Európai Területi Együttmûködés” –A határ menti együttműködés fõ iránya: kis- és középvállalkozások, a turizmus, a határon átnyúló kereskedelem, a kultúra, a közös környezetvédelmi tevékenységek, határon átnyúló közlekedési és információs hálózatok, víz- és hulladékgazdálkodás, egészségügyi, kulturális és oktatási kapcs.

12 12 Szomszédsági Programok Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program 2004-2006 A határrégió területe Magyarországon: Gyõr–Moson–Sopron megye, Komárom–Esztergom megye, Pest megye, Nógrád megye, Heves megye, Borsod–Abaúj– Zemplén megye, Szabolcs–Szatmár–Bereg megye valamint Budapest fõváros; Szlovákiában: Pozsony megye (Bratislavský kraj), Nagyszombat megye (Trnavský kraj), Nyirtra megye (Nitriansky kraj), Besztercebánya megye (Banskobystrický kraj), Kassa megye (Košický kraj) és Eperjes megye (Prešovský kraj); Ukrajnában: Kárpátalja megye (Zakarpatia oblast). Pályázati témák:  a határon átnyúló üzleti együttműködések támogatása  intézményi együttműködés  Mikro Projekt Alap (helyi közösségek és kulturális együttműködés)  környezetvédelmi politikák és kisléptékű beruházások határon átnyúló koordinációja  határon átnyúló természetvédelmi együttműködés  kis léptékű közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra

13 13 Szomszédsági Programok/2 Ausztria - Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Program Területe:  Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye  Burgenland és Bécs, a kapcsolódó NUTS III régiók, Alsó- Ausztria déli része és Bécs környéke déli része. Pályázható témák :  határon átnyúló gazdasági együttműködés  az elérhetőség javítása  határon átnyúló együttműködési struktúrák és hálózatok fejlesztése  emberi erőforrások fejlesztése  fenntartható térségi és környezeti fejlesztés

14 14 Szomszédsági Programok/3 Szlovénia - Magyarország - Horvátország Szomsz. Program Területek: - szlovén oldalon: Pomurje, Podravje, Savinjska, Spodnjeposavska, Jugovzhodna Slovenija, Notranjsko-kraka, Obalno-kraka statisztikai régiók; - magyar oldalon: Vas, Zala, Baranya és Somogy megye; - horvát oldalon: Osijeko-baranjska, Virovitiko-podravska, Koprivniko-krievaka, Meimurska, Varadinska, Krapinsko- zagorska, Zagrebaka (Zágráb főváros kivételével), Karlovaka, Primorsko-goranska, Istarska megye. Pályázható témák:  gazdasági és társadalmi kohézió és humán erőforrás- fejlesztés: közös gazdasági térség, közös humán erőforrás- fejlesztés és közös turisztikai és kulturális térség  fenntartható fejlődés: környezeti erőforrások fenntartható használata és környezetvédelem, természetvédelem és elérhetőség

15 15 Szomszédsági Programok/4 Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határ menti Együttműködési Program Témák:  a határátkelők, közlekedési infrastruktúráinak fizikai fejlesztése, vízbázis és a vízrendszer közös védelme és a közös árvízmegelőzési tevékenység, valamint  a térség kis-és középvállalkozásai számára üzleti infrastruktúra és az üzleti szolgáltatások fejlesztése, K+F és emberi erőforrás-fejlesztés Területek: Magyarországon: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyék  Romániában: Szatmár (Satu Mare), Bihar (Bihor), Arad és Temes (Timis) megyék  Szerbia és Montenegróban: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Észak-Bánát, Dél-Bácska, Közép-Bánát, Szerémség, Dél- Bánát és Belgrád.

16 16 Az INTERREG IIIB CADSES program Lényege: egy egységként értelmezhető több országból álló területek közösen keressenek megoldásokat a térséget érintő problémákra. EU és szomszédos területei: gazdasági, földrajzi, társadalmi szempontból egységesnek tekinthető 13 makro-térség Magyarország a közép-európai-adriai-dunai-délkelet-európai térségben ( Central Adriatic Danubian South-Eastern European Space - CADSES) CADSES:18 ország Témák: 1. Területfejlesztési elképzelések és akciók támogatása a társadalmi- gazdasági kohézió erősítésének jegyében 2. Hatékony és fenntartható közlekedési hálózatok, valamint az információs társadalom vívmányaihoz való hozzáférés támogatása 3. A tájvédelem, illetve a természeti és kulturális örökség védelmének és megfelelő kezelésének támogatása 4. Környezetvédelem, erőforrás-gazdálkodás és kockázatkezelés Az INTERREG IIIC program Az INTERREG IIIC a Strukturális Alapok támogatási programjainak hatékonyságát a tapasztalatcsere elősegítésével.

17 17

18 18 A határvidékek napjainkban Közép-Magyarország legfejlettebb terület,a főváros határozza meg Vezet: GDP, szolgáltatások aránya, vállalkozássűrűség, külföldi érdekeltségű vállalkozások, beruházások, foglalkoztatottság, magasabban képzettek aránya Jó a földrajzi fekvése, a megközelíthetősége, a turisztikai adottságai, útsűrűség, repülőtér, felsőoktatás, kutatás-fejlesztés Nyugat-Dunántúl A régiók fejlettségi rangsorában a második hely Földrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező szolgáltatási ágazatokon kívül a feldolgozóipa Az iparba áramlott befektetések, külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, vállalkozási kedv, turisztikai vonzerő, határátkelőin élénk a forgalom, Közép-Dunántúl harmadik legfejlettebb iparnak is jelentős szerepe, gépipar, közúti járműgyártás, híradástechnikai ipar külföldi tőkebefektetésekkel működő vállalkozások, ipari park, beruházások Infrastruktúra, turisztikai adottságok

19 19 A határvidékek napjainkban/2 Dél-Dunántúl közepesen fejlett, a szolgáltatások magas aránya, mezőgazdaság átlag feletti Természetföldrajzi adottságai a szőlő- és bortermeléshez, élelmiszeripari ipar fejlődése lassabb az országos átlagnál villamosenergia ellátásban paksi atomerőmű Alacsony a beruházási kedv, a külföldi érdekeltségű vállalkozások vasúton és közúton nehezen megközelíthető idegenforgalom fejlett, legjelentősebb vonzerővel a Balaton bír. Dél-Alföld Az ötödik legfejlettebb régiója, földrajzi adottsága: mezőgazdasági termelés Élelmiszeripar, belpiacra termel Alacsony beruházások szintje, hátrányos infrastrukturális ellátottság felsőoktatásban és a kutatás-fejlesztésben jelentős Észak-Alföld második legnagyobb kiterjedésű, egyik leghátrányosabb helyzetű mezőgazdasági tevékenység, élelmiszeripar, alacsony termelékenység Kevés külföldi tőke, magas munkanélküliség, de felsőoktatás, K+F! Észak-Magyarország leghátrányosabb helyzetű, az ipar jelentősége átlag feletti, vegyipar, gépipar Alacsony vállalkozássűrűség, kevés külföldi tőke Magas munkanélküliség, alacsony képzettség

20 20

21 21

22 22