Az ultrahang világa Készítette: Gór ádám.

Az előadások a következő témára: "Az ultrahang világa Készítette: Gór ádám."— Előadás másolata:

1 Az ultrahang világa Készítette: Gór ádám

2 Tartalomjegyzék Mi is az az ultrahang Az ultrahang előállítása
Felhasználási területek Ultrahang és az állatok

3 Az ultrahang egy nagy frekvenciás hullám.
A 20 Hz-nél alacsonyabb frekvenciájú rezgéseket infrahangnak, a 20 000 Hz-nél magasabb frekvenciájú hangokat ultrahangnak nevezzük. Emberek számára nem hallható, de az állatok közül sokan hallják, közismert, hogy a kutyák reagálnak rá. A denevérek és a delfinek maguk is állítanak elő ultrahangot a tájékozódásuk során.

4 Az ultrahang előállítása
Ultrahangot jellemzően a piezoelektromosság  vagy a magnetostrikció jelenségét felhasználva állíthatunk elő. A piezoelektromosság olyan elektromos jelenség, melynek során bizonyos anyagokon (kristály, kerámia) összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik, illetve elektromos feszültség hatására alakváltozás jön létre. A magnetostrikció vagy magnetosztrikció, más néven Joule-effektus a ferromágneses anyagok mágneses igénybevétel hatására létrejövő rugalmas alakváltozása.

5 Felhasználás Az ultrahang igen használhatónak bizonyult az orvosi, a műszaki gyakorlatban, a kémiában. 

6 Passzív felhasználásnak
nevezzük azt, amikor az ultrahang energiája kicsi, nem okoz változásokat a vizsgált anyagokban. Amikor az ultrahang egyik közegből a másikba lép, energiája csökken, iránya megtörik, esetleg visszaverődik, úgy viselkedik, mint a többi hullám. Szilárd testekben megbúvó üregeket deríthetünk így fel, távolságokat mérhetünk a tenger alatt, a méhben elhelyezkedő magzatról, a vesében vagy az epében keletkezett kőről készíthetünk képet. Kis energiaigénye miatt az emberi szervezetet nem károsítja.

7 Aktív felhasználás  esetén nagyobb intenzitású, erősebb rezgéseket használunk arra, hogy kémiai reakciók létrejöttét segítsük, életfolyamatokat serkentsünk, baktériumokat ölve fertőtlenítsünk. Az ultrahangot felhasználják visszaverődésen alapuló mélység-, illetve távolságmérésre, repülőterek ködmentesítésére vagy éppen lakások levegőjének párásítására. Egyesek szerint a hidegfúzió kulcsa lehet.

8 Az ultrahang és az állatok
A Denevér  Látásuk gyenge, ultrahangok segítségével tájékozódnak oly módon, hogy az általuk kibocsátott ultrahang az eléjük kerülő tárgyakról, rovarokról visszaverődik, és ezt érzékelik. Az ultrahang frekvenciája fajonként különböző, 35 – 105 kHz közé esik. A közönséges denevér a száján át, a patkósorrú denevérek a hártyás orrukon bocsátják ki az ultrahangot.

9 A Delfin A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocsi csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat a vízben lévő objektum távolságát, méretét és alakját meghatározza, sőt ezen felül a sebességét és irányát is megállapítja. Ez nemcsak a tájékozódását segíti elő, hanem ennek alkalmazásával vadászik is.

10 Köszönöm a figyelmet!