A takarmányok rosttartalma. A rostalkotó anyagok: definíciók és kémiai meghatározás l Nyersrost (Henneberg-Stohmann, 1859) ami híg savban (H2SO4) és lúgban.

Az előadások a következő témára: "A takarmányok rosttartalma. A rostalkotó anyagok: definíciók és kémiai meghatározás l Nyersrost (Henneberg-Stohmann, 1859) ami híg savban (H2SO4) és lúgban."— Előadás másolata:

1 A takarmányok rosttartalma

2 A rostalkotó anyagok: definíciók és kémiai meghatározás l Nyersrost (Henneberg-Stohmann, 1859) ami híg savban (H2SO4) és lúgban (KOH) való főzés és szűrés után oldhatatlan állapotban marad vissza l a növény támasztószövetét képező szerves anyagok összessége l ‘Élelmi’ rost (Trowell, 1976; Southgate, 1986)

3 Nyersrost l Alkotórészei: l 1. Cellulóz l 2. Hemicellulózok l 3. Növényi ragasztóanyagok,nyálkaanyagok, mézgák, pektin l 4. Inkrusztáló anyagok: lignin, kutin, szurberin, pentozánok, kovasav

4 Takarmányok csoportosítása rosttartalmuk alapján l 1./ Rostban gazdag takarmányok: l szalmák35-45 % l szénák22-35 % l zöldtakarmányok20-30 % l 2./ Közepes rosttartalmú takarmányok: l magvak 2-10 % l 3./ Rostban szegény takarmányok: l gyökér- és gumóstakarmányok kb. 1 % l 4./ Nem tartalmaznak rostot: l állati eredetű takarmányok

5 Szálastakarmányok rosttartalmának értékelése Rostfrakciók- NDF, ADF, ADL (Van Soest, 1963 és Van Soest, 1991)

6 Gabonamagvak rostalkotó anyagai: új kémiai módszerek 'Élelmi ’ rost = ‘Összes’ rost (?) Összes élelmi rost - TDF (Theander és mtsai, 1995) : 1. NSP (nem keményítő poliszacharidok: cellulóz,  -glükán, arabinoxilánok stb.) 2. lignin (Klason lignin) 3. az enzimatikus lebontásnak ellenálló keményítő Oldhatatlan élelmi rost - IDF Oldható élelmi rost - SDF

7 A rostalkotó anyagok: a sejtfal kémiai felépítése 1. Nem keményítő poliszacharidok: cellulóz (fibrilláris poliszacharid) hemicellulózok (mátrix szerkezetű poliszacharidok, ‘kötőanyag’): åpentozánok: arabinoxilánok åhexóz polimer: (1-3) (1-4)-  -D-glükán 2. Lignin : aromás alkoholok polimerje

8 A rostalkotó anyagok: a gabonamagvak felépítése A rostalkotó anyagok mennyisége függ: a héjrészek és az endospermium arányától. l Búza: toklász nélküli szemtermés l Árpa (toklászos szemtermés): (maghéj+terméshéj)+toklász l Zab (toklászos szemtermés): (maghéj+terméshéj)+toklász +30%-arányban virágpelyva és orsótag Oscarsson, 1997

9 A rostalkotó anyagok: egyes abraktakarmányok rostösszetétele AlkotókKukorica BúzaBúzakorpaÁrpa (hántolatlan) Árpakorpa Zab(hántolatlan) Zab (hántolt) Zabkorpa SzójadaraNapraforgó pogácsa Összes cukor 2019 17 21 32 17 -14 13758 Keményít ő 690651 222 587 174 468 557213 2710  -glükán 18 24 42 16 40 5414 -- S-NCP 925 29 56 20 40 5413 6357 I-NCP 6674 273 88 267 110 49295 92136 Cellulóz 2220 72 43 192 82 14196 62123 Összes NSP 97119 374 186 478 232 116505 217315 Klason lignin 1119 75 35 115 66 32148 16133 ‘Élelmi’ rost108 138 449221594298148653233448

10 A nyersrost emésztésélettani hatásai l 1. A nyersrost emészthetősége l Saját tápláló hatás: l bontása: bakteriális celluláz enzim l monogasztrikusok: vak- és vastagbélben l kérődzők: bendőben l Szénhidrátok lebomlása: l Cellulóz l Hemicellulóz l Pektinecetsav l Keményítőpiroszőlősavpropionsav l Szacharózvajsav l Laktóz

11 A nyersrost emésztrésélettani hatásai 2. Saját tápláló hatás l A nyersrost emészthetőségét befolyásolja: l - a takarmány könnyen emészthető szénhidrát tartalma, l - az emésztőrendszer baktérium flórája, l - a takarmánynövények faja, fejlettségi foka, inkrusztáltsága

12 A nyersrost emésztésélettani hatásai 3. A nyersrost hatása a többi táplálóanyag emészthetőségére 2. Sejtfalhatás 3. ‘Addícionális rost’ hatása: ‘negatív fehérje- és zsírérték’ l endogén veszteség ↑: negatív fehérjeérték l 1 g többletrost 0,2-0,8 g többlet fehérjeürítést okoz l rontja a nyersfehérje, nyerszsír, hamu látszólagos kihasználását (mikrobiális fehérjeszintézis, táplálóanyagok megkötése) 4. Viszkozitás 5. Egyéb hatások

13 A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 1. lnlnyersrost csökkenti a tak. koncentráltságát = →ballasztartalom növekedése lnlnöveli a takarmány teriméjét és töltőhatását lrlrontja a takarmány ízletességét lnlnöveli a jóllakottság érzését: csökkenti a gyomortartalom kiürülését lclcsökkenti az állat étvágyát lnlnöveli a béltartalom kiürülési sebességét l → = túl kevés, túl sok rost is rontja a takarmány értékesülését

14 A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 2. l Strukturális hatás: fellazítja a béltartalmat Legalább 50 %-a struktúrával rendelkező rost legyen: sertés: 2-5 mm-es szmha: min. 75 %-a (szecskaméret) Nyersrost hiány: bélsárpangás (obstipáció)→ MMA szindróma (koca), nyelőcsői gyomorfekély Nyersrost többlet: emészthetőség és tak. értékesülés is romlik !!!

15 A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 3. lOlOptimális rosttartalom a takarmányban: lMlMalac:2-3 % lHlHízósertés: 5-6 % lTlTenyészsertés:7-8 % lBlBaromfi: tyúkfélék: 2-3 %, viziszárnyas: 4-5 % A monogasztrikus állatok rostellátása Sertés: nem szereti a rostot rosszul emészti kevés a tak. nyersrost-tartalma (koncentrált takarmányt igényel) Baromfi: nem, vagy alig emészti a rostot bélperisztaltika fenntartásához NEM jelentős mint energiaforrás: csak néhány % optimális a tak.-ban megemésztése sok energiát igényel

16 A kérődző állatok rostellátása l Rostos tak.: rágás, kérődzés,→ nyáltermelés: puffer-hatás l 1./ A rost átalakítása a bendőben: l fermentáció: E, P, V, l tejsav l Ecetsav-CoA-zsírsavszintézis (energia, tejzsír) l Propionsav: tejcukor-képzés l fehérjeszintézis l a./ acidózis: kevés szálas, túl sok abrak l pH csökken, heveny tejsavtoxikózis, parakeratózis b./ túl sok rost: E termelés túlzott l c./ ketózis: ellés után tejtermelés=energiahiány l depózsír mobilizáció l 500-750 g/nap testtömeg csökkenés: l bomlástermék: aceton, hidroxi butirát (ketonanyagok) l megoldás: tömegcsökkenés mérséklése l akár rost csökkenése árán is

17 A kérődző állatok rostellátása l Saját tápláló hatás jelentős l Tejelő állat bendőjében: optimális E:P=3:1 l =18-22 % nyersrosttal biztosítható l Min: 16%, max:27 % l Húsmarha bendőjében: optimális E:P=2:1 l =12-17 % nyersrosttal biztosítható l Min.:10 %, max.:18-19% l Strukturális rostigény: l befolyásolja a tak. áthaladásának ütemét l min. 75 %-a strukturális rost legyen!