Európai uniós alapismeretek

Az előadások a következő témára: "Európai uniós alapismeretek"— Előadás másolata:

1 Európai uniós alapismeretek

2 Az integráció fejlődése és története
1.1. A legfontosabb szerződések 1.2. Az integrációs formák 1.3. A négy alapszabadság 1.4. Az EU szerkezeti modellje 1.5. Új kihívások

3 Az EU tagállamai 2007-től Jelmagyarázat: jelenlegi tagállamok
tagjelöltek esetleges tagjelöltek jelentkezés befagyasztva a jelentkezést az Európai Tanács utasította el a jelentkezést népszavazáson utasították el

4 1.1. A legfontosabb szerződések
1951. Párizs: Franciaország, NSZK, Olaszország, BeNeLux államok Európai Szén és Acél Közösség  ESZAK=Montánunió (50 év) szupranacionális szervezet a szén- és acéltermelés összehangolására 1957. Róma: Franciaország, NSZK, Olaszország, BeNeLux államok 1.) Európai Gazdasági Közösség  EGK A gazdasági integráció főbb célkitűzései: közös piac közös politikák kialakítása közösségi jogrendszer, jogharmonizáció 2.) Európai Atomenergia Közösség  EURATOM Célkitűzések: nukleáris biztonság megteremtése közös kutatási tervek kidolgozása atomenergia békés célú felhasználása

5 1.1. A legfontosabb szerződések
1965. Egyesülési Szerződés: a három integrációs szervezet intézményeinek egyesítése  Európai Közösségek Intézményi modell: 1986. Egységes Európai Okmány: célul tűzte ki 1992. dec. 31-ig az egységes piac megvalósítását  fennálló akadályok elhárítása Bíróság Főhatóság  Bizottság Miniszterek Tanácsa Közgyűlés  EP

6 1.1. A legfontosabb szerződések
1992. Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti szerződés Cél: a gazdasági és politikai integráció mélyítése Gazdasági és monetáris unió létrehozása 1999-ig közös valuta bevezetése A politikai integráció kialakítása és elmélyítése: Közös kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi Uniós állampolgárság Személyek szabad mozgása

7 1.1. A legfontosabb szerződések
1997. Amszterdami Szerződés Az 1996-ban összehívott kormányközi konferencia célja a MSZ felülvizsgálata. Eredmények: jelentős előrehaladás a bel- és igazságügyi együttműködés terén változtatások a közös kül- és biztonságpolitika területén foglalkoztatáspolitika uniós szintre emelése 2001. Nizzai Szerződés EU keleti irányú bővítését lehetővé tette. Célkitűzés: a közösségi döntéshozatal hatékonyabbá tétele megoldás az „amszterdami maradékokra”

8 1.2. Az integrációs formák Politikai unió Gazdasági unió Egységes piac
1992. Maastrichti Szerződés 1997. Amszterdami Szerződés Gazdasági unió 1992. Maastrichti Szerződés 1997. Amszterdami Szerződés Egységes piac 1986. Egységes Európai Okmány Közös piac 1957. Római Szerződés Vámunió 1957. Római Szerződés

9 1.3. A négy alapszabadság közös piac egységes (belső) piac
Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek (a 4 alapszabadság) szabadon, korlátozások nélkül áramolhatnak. Az áruk szabad mozgása - vámunió A szolgáltatások szabad áramlása 3. A tőke szabad áramlása 4. A személyek szabad áramlása - munkaerő szabad mozgása

10 1.4. Az Európai Unió szerkezeti modellje
Európai Tanács Miniszterek Tanácsa 3. pillér Rendőrségi-és igazságügyi együttműködés büntető-ügyekben kormányközi jelleg konszenzusos döntés 1. pillér Európai Közösségek szupranacionális jelleg (Bizottság, Parlament, Bíróság) önálló jogalanyiság min. többségi döntés 2. pillér Közös kül- és biztonság-politika kormányközi jelleg konszenzusos döntés

11 1.5. Új kihívások Gazdasági unió: - euró bevezetése minden tagállamban
- tudásalapú, versenyképes gazdasági övezet kialakítása Politikai unió: - bel- és igazságügyi együttműködés: „szabadság, biztonság, igazság” övezetének kialakítása - kül- és biztonságpolitika: biztonság és védelempolitika kiépítése válságkezelő haderő Intézményi kihívások: - Európai Konvent: Alkotmányos Szerződés kidolgozása június Brüsszel: Alkotmányos Szerződés elfogadása - Alkotmány helyett szerződés?

12 2. Az Európai Unió fő intézményei
2.1. Az Európai Unió Tanácsa 2.2. Az Európai Tanács 2.3. Az Európai Bizottság 2.4. Az Európai Parlament 2.5. Az Európai Közösségek Bírósága

13 2.1. Az Európai Unió Tanácsa
Európai Unió Tanácsa = Miniszterek Tanácsa Az EU kormányközi alapon működő döntéshozó, jogalkotó szerve. TAGJAI: az adott témáért felelős tagállami miniszterek  9 szektorális tanács SZÉKHELYE: Brüsszel MŰKÖDÉSE: - Soros elnökség intézménye: félévenként változik - COREPER: Állandó Képviselők Bizottsága DÖNTÉSHOZATALI FORMÁK: egyhangúlag vagy minősített többséggel

14 2.2. Az Európai Tanács Az Unió csúcsszerve, stratégiai kérdésekben dönt, kijelöli a fejlődés általános irányvonalát. TAGJAI: az EU állam- és kormányfői TÁRGYALÁSOK SZÍNHELYE: Brüsszel MŰKÖDÉSE: a Maastrichti Szerződés intézményesítette - évente négyszer ülésezik (március, június, október, december) - az üléseket a külügyminiszterek készítik elő Megfigyelhető e testület bevonása a döntéshozatalba: a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere.

15 2.3. Az Európai Bizottság Közösségi érdekeket képviselő, kormányszerűen működő szupranacionális szerv, melynek feladata a közösségi döntések előkészítése. TAGJAI: 27 biztos (elnök + 5 alelnök)  5 éves megújítható időszakra SZÉKHELYE: Brüsszel MŰKÖDÉSE: a biztosok alá jelenleg több, mint 40 szervezeti egység tartozik (pl.: Főigazgatóságok, egyéb szervezeti egységek) HATÁSKÖREI: - jogalkotási javaslatok beterjesztése a közösségi kompetenciába tartozó területeken (kizárólagos jogkör) - delegált jogalkotói és végrehajtói hatáskör - az EU költségvetése tervezetének elkészítése - a „szerződés őre”: ellenőrzi a tagállamok közösségi jognak megfelelő magatartását

16 2.4 Az Európai Parlament Az Unió állampolgárainak érdekeit képviseli a közösségi döntéshozatalban  társjogalkotó szerv TAGJAI: 785 közvetlenül választott képviselő 5 éves időszakra (Mo.: 24 képviselő) SZÉKHELYE: Strassbourg (hivatalos székhely mellett még: Brüsszel- Luxembourg) HATÁSKÖREI: a) társjogalkotó, társdöntéshozó szerv az EU Tanácsa mellett b) a Bizottság elnöke és testülete kinevezésének jóváhagyása, működésének ellenőrzése (bizalmatlansági indítvány) c) költségvetés elfogadásában betöltött szerep d) politikai kezdeményező szerep MŰKÖDÉSE: A képviselők pártfrakciókba tömörülnek politikai hovatartozás szerint

17 2.5 Az Európai Közösségek Bírósága
Biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését, alkalmazását és védelmét, továbbá az EU intézményeinek jogszerű működését. TAGJAI: a tagállamok közös beleegyezésével 6 évre választott bíró - A bírák felét három évente kicserélik vagy megújítják. - A bírák elnököt választanak 3 évre maguk közül. SZÉKHELYE: Luxembourg MŰKÖDÉSE: testületi formában eljárás írásban történik 1989. Elsőfokú Bíróság: 27 bíróból áll  tehermentesíti a bíróságot

18 3. A közösségi jog 3.1. Az Európai Unió jogalkotási folyamata
3.2. A közösségi jog jellemzői 3.3. A közösségi jog forrásai

19 3.1. Az Európai Unió jogalkotási folyamata
Az EU jogalkotása igen összetett, bonyolult és időigényes folyamat. „ TANÁCSKÖZPONTÚ MODELL”: A Bizottság kezdeményezi a jogalkotást és előterjeszti a javaslatát  a Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után  a Parlamenttel közösen vagy egyedül a Tanács dönt. A jogalkotás legfőbb alapelve: a szubszidiaritás.

20 3.2. A közösségi jog jellemzői
A Európai Unió olyan szervezet, melynek tagállamai lemondtak a Közösség javára egyes jogaikról (pl.: jogalkotás a közösségi kompetenciákba tartozó területeken) és azokat átruházták a Közösségre. A KÖZÖSSÉGI JOG VISZONYA A TAGÁLLAMOK BELSŐ JOGRENDJÉHEZ: A közösségi jog elsőbbséget élvez a tagállamok belső jogrendszerével szemben Közvetlenül alkalmazandó Közvetlenül hatályos JOGHARMONIZÁCIÓ jelentősége

21 3.3. A közösségi jog forrásai
1. ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: alapítószerződések és módosításaik költségvetési szerződések csatlakozási szerződések Jellemzői: minden tagállamnak ratifikálnia kell Alkotmányos Szerződés: november 1. (egyetlen szerződéses keretbe foglalta volna az EU működését)  az összes alapító szerződés helyébe lépett volna

22 3.3. A közösségi jog forrásai
2. A MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK A másodlagos jogforrások a Szerződésben meghatározott célok és feladatok megvalósítását szolgáló jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek. FAJTÁI: a) KÖTELEZŐ JOGFORRÁSOK: - rendelet - irányelv - határozat b) NEM KÖTELEZŐ JOGFORRÁSOK: - ajánlások - vélemények 3. EGYÉB JOGFORRÁSOK: PL. NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, EURÓPAI BÍRÓSÁG ESETJOGA STB. AQUIS COMMUNAUTAIRE = „ Közösségi vívmányok”

23 4. Az Európai Unió működése- a közös politikák
4.1. A közös kereskedelempolitika 4.2. A közös mezőgazdasági politika 4.3. A közös közlekedési politika 4.4. A versenypolitika 4.5. A gazdasági és monetáris unió 4.6. Az EU regionális politikája

24 A tárgyalandó közös politikák jellemzői
4. Az Európai Unió működése- a közös politikák A tárgyalandó közös politikák jellemzői Az egységes piac működési feltételeit teremtik meg Az EU döntési kompetenciája kizárólagos Az 1. pillérben megismertetett intézményi keretek és jogforrások között működnek

25 4.1. A közös kereskedelempolitika
Az EGK megalakulása, ezen belül az első integrációs forma, a vámunió vetette fel szükségességét. Célja: Közös vámtarifák elfogadása Tagállamok közösen kötnek vám- és kereskedelmi megállapodásokat Egységesítik liberalizációs törekvéseiket Egységesítik kereskedelmük védelmét biztosító intézkedéseket

26 4.1. A közös kereskedelempolitika
Eredményei: Világkereskedelmét tekintve a legnagyobb súllyal rendelkezik Kiterjedt szerződésrendszere átszövi az egész világot Fő kereskedelmi partnerei: USA, Kína, Japán, távol-keleti országok Legnagyobb segélyezője a világ fejlődő országainak

27 4.2. A közös mezőgazdasági politika
Nemzetgazdaság stratégiai Közös piac területe elkülönült szektora Célja: mezőgazdaság termelékenységének növelése mezőgazdasági lakosság életszínvonalának növelése piacok stabilizálása élelmiszerellátás folyamatos biztosítása a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása

28 4.2. A közös mezőgazdasági politika
Érvényesülő alapelvek: Egységes piac elve Közösségi preferencia elve Pénzügyi szolidaritás elve – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Sok problémával küzdő terület, számos reformkísérlet, melyek zátonyra futottak.

29 4.3. A közös közlekedési politika
Egységes piac érvényesülése szempontjából alapvető jelentőségű politika. Célja: közlekedés és szállítás biztonsága közlekedés és szállítás gyorsasága környezet károsításának csökkentése 1998. a közlekedés minden ágát liberalizálták

30 4.4. A versenypolitika Célja:
a hatékony verseny védelme és fejlesztése a közös piacon az egységes piac védelme a tagállamok és a vállalkozások részéről megnyilvánuló verseny-korlátozó magatartásokkal szemben

31 4.4 A versenypolitika A vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Versenykorlátozó megállapodások tilalma Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése 2. Az államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Állami támogatásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Közvállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok

32 4.5. A gazdasági és monetáris unió
Célja: Kezdetben: árfolyam stabilitás megteremtése Maastrichti Szerződést követően: közös valuta bevezetésének koncepciója (feltétele: Maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése)

33 4.5. A gazdasági és monetáris unió Az euro - övezet országai 2007.

34 4.6. Az Európai Unió regionális politikája Két meghatározott szektora:
Célja: a tagállamok régióinak, gazdasági szektorainak, illetve társadalmi csoportjainak integrációját veszélyeztető gazdasági vagy társadalmi szerkezeti problémák, hiányosságok felszámolása, illetve csökkentése. Strukturális Alapok (ERFA, ESZA) as időszakra vonatkozó célkitűzések: konvergencia célkitűzés regionális versenyképesség és a foglalkoztatás európai területi együttműködés Kohéziós Alap Gazdaságilag elmaradottabb tagországok monetáris unióra történő felkészítése Két meghatározott szektora: közlekedési környezet-védelmi

35 5. Az Európai Unió költségvetése
Célja: a közös és közös politikák, tevékenységek, célok és az Unió működtetésének finanszírozása. BEVÉTELEK vámok VAT-forrás GNI bevételek KIADÁSOK Fenntartható növekedés Természeti erőforrások megőrzése és kezelése Állampolgárság, szabadság, biztonság, igazságosság Az EU mint globális partner Adminisztráció Kompenzációk

36 6. Hazánk útja az Európai Unióba
1991. december 16. Társulási szerződés  Európai Megállapodások (Ideiglenes M.) 1993. koppenhágai kritériumok: tagállammá válás feltételei 1994. Magyarország csatlakozási kérelmet nyújt be 1997. AGENDA 2000  ország vélemények 1998 – december csatlakozási tárgyalások 2003. április 12. népszavazás az EU-tagságról 2003. április 16. a csatlakozási szerződés aláírása Athénban 2004. május 1. Magyarország belépése az EU-ba