Gazdasági etika 4. Vállalati etika.

Az előadások a következő témára: "Gazdasági etika 4. Vállalati etika."— Előadás másolata:

1 Gazdasági etika 4. Vállalati etika

2 A vállalat érintettjei I.
Egy szervezet érintettje (stakeholdere) bármely olyan egyén vagy csoport, amely befolyásolhatja a szervezet céljainak elérését vagy befolyásolt általa. 1. Alkalmazottak (Érintettség: tisztességes munkáért tisztességes bér; a személyiség védelmével kapcsolatos jogok tiszteletben tartása; jog a biztonságos és egészséges munkahelyhez.) 2. Fogyasztók (Érintettség: informáltság a termékjellemzőkről; tisztességes reklám; biztonságos termék.) 3. Menedzserek (Érintettség: az eredményes munkát tükröző fizetés; a sikeres munkával járó presztízs.) 4. Helyi közösség (Érintettség: jog a tiszta természeti- és lakókörnyezethez.) 5. Tulajdonosok (Érintettség: a befektetett tőke megtérülése; a vállalat presztízse; a vállalat irányításában való részvétel joga.)

3 A vállalat érintettjei II.
6. Hitelezők (Érintettség: a hitelek törlesztő-részleteinek pontos fizetése; szabályos és hiteles pénzügyi kimutatások készítése.) 7. Szállítók (Érintettség: tervezhető, stabil és kölcsönösen előnyös beszállítói kapcsolat.) 8. Állam (Érintettség: a törvények tiszteletben tartása; a közteherviseléshez való hozzájárulás az adók megfizetésével.) 9. Versenytársak (Érintettség: tisztességes piaci magatartás.) 10. Természeti és épített környezet (Érintettség: a természeti lények, ökoszisztémák illetve a Föld épségének és fenntarthatóságának megőrzése. Az épített környezet ápolása) 11. Jövő generációk (Érintettség: a jelenben meghozott döntések és cselekvések jelentősen befolyásolják a majdani életfeltételeket.)

4 A vállalat érintettjei III.

5 A stakeholder-menedzsment etikai elemei I.
A stakeholderek kezelésének három szintje van (Boda Zs.): (1) a feltérképezés szintje, (2) a folyamatok szintje, (3) a tranzakciók szintje. A feltérképezés szintje és az etikai elemzés A feltérképezés szintjének kérdései: a) Kik a szervezet érintettjei és azokra milyen érintettség jellemző? b) Milyen tényezők alkotják a vállalat társadalmi, kulturális és történelmi összefüggéseit? c) Milyen érintettséget tulajdonít a vállalat az egyes stakeholdereknek?

6 A stakeholder-menedzsment etikai elemei II.
(2) A folyamatok szintje E szint fő kérdései: Milyen folyamatokon keresztül irányítja a vállalat az érintettekkel való kapcsolatát; a vállalat-környezet viszonyt. Milyen vállalati politikát kíván alkalmazni a vállalat a stakeholderekkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelnie a vállalatnak az új problémák vagy az új stakeholderek megjelenését, vagy az intézményrendszerben bekövetkező változásokat. (3) A tranzakciók szintje A tranzakciók szintjének a fő kérdései: milyen motiváció irányítja a vállalatnak az érintettekkel kapcsolatos interakcióit? Hogyan bánjunk az érintettekkel az adott szituációkban?

7 Az alkalmazottak mint érintettek
Az alkalmazottak szempontjából legproblémásabb területek a felvételi eljárás (diszkrimináció mentesség: kor, nem, etnikum, vallás stb.) a fegyelmezési eszközök (méltányosság, pl. meghallgatás joga) az alkalmazottak bérezése (törvények betartása, pl. minimálbér) a munkahely egészségügyi és környezeti biztonsága (élethez és egészséghez való jog, pl. Tengiz-betegség) a vezetési módszerek és elvek etikai szempontú értékelése (A vállalatvezetés nem építhet olyan módszerekre, amelyek sértik az alkalmazottak érdekeit. Így etikai szempontból kizárandók például a megfélemlítésen alapuló vezetési stílusok)

8 A fogyasztók mint érintettek I.
A fogyasztók szempontjából legproblémásabb területek A termékfelelősséggel összefüggő kérdések a fogyasztók informáltsága Kinek és milyen arányban kell viselnie a termék fogyasztásakor esetleg fellépő károk költségeit? az egyik véglet a ,,károkért a fogyasztó felelős" elve helyezkedik el. Ezt a nézetet szokás a szakirodalomban ,,fogyasztó vigyázz!" nézőpontnak nevezni. A képzeletbeli skála másik végpontján ,,a termelő felelős a károkért", azaz a ,,termelő vigyázz!" elve áll." Napjainkban a törvényi szabályozás a fogyasztók egyre szélesebb körű védelmét szolgálja, ezért a termék minőségéért a vállalatok nemcsak etikailag, hanem jogilag is felelnek.

9 A fogyasztók mint érintettek II.
(2) A fogyasztók informáltsága Ezen a területen két követelményszintet különböztethetünk meg: a) ,,Minimumkövetelmény„ A fogyasztó tisztában lehessen a megvásárolni kívánt termék felhasználásával járó kockázatokkal. (Pl. a gyógyszereknél fel kell tüntetni a gyártó által ismert mellékhatást.) ,,Realitási követelmény„ a vállalat számára nem megengedhetők az olyan termékbemutatások, amelyek a fogyasztó elvárásait olyan mértékig növelik, hogy annak a termék nem felel meg. Itt természetesen elsősorban a reklámoknak van kitüntetett szerepe (pl. a reklám kétértelműsége, lényeges információk elhallgatása, kizárólag érzelmekre és érzelmi szükségletekre építő reklám).

10 A vállalati etika intézményei I.
A vállalati etika intézményei nagyban hozzájárulnak az etikus vállalati kultúra kialakulásához. A leggyakrabban előforduló etikai intézmények: vállalati krédó, etikai kódex, etikai audit, etikai bizottság, etikai forródrót etikai képzési programok.

11 A vállalati etika intézményei II.
(1) Vállalati krédó A vállalati krédó a vállalat által követett értékek és célok tömör összefoglalása és kinyilvánítása. Ebből fakadóan szoros kapcsolatban áll a vállalat küldetésével. (2) Etikai kódex A leggyakrabban alkalmazott etikai intézmény. Az etikai kódex a vállalatnak az alkalmazottaitól elvárt viselkedésre vonatkozó iránymutatásait tartalmazza. Kidolgozásának fő elvei: Részvétel elve: a kódex tartalmát a vállalat különböző szintjein dolgozóknak együttesen kell kialakítaniuk. Érvényesség elve: a kódexeknek konzisztens logika alapján releváns etikai normákra kell épülniük. Hitelesség elve: az etikai kódexek útmutatásai és a szankciók - a vállalati hierarchiában elfoglalt pozíciótól függetlenül - a vállalat minden alkalmazottjára egyformán érvényesek.

12 A vállalati etika intézményei III.
(3) Etikai audit Az etikai audit egy elemzési és mérési folyamat, amelynek tárgya a vállalat érintettjeivel kapcsolatos politikája. Az etikai audit néhány szokásos eleme: Beszámoló a jogszabályoknak, előírásoknak történő megfelelésről (perek, bírságok, büntetések stb.) Beszámoló az önkéntes vállalati tevékenységről (pl. a munkahelyi körülmények javítása stb.) Beszámoló a társadalmilag hasznos tevékenységekről (pl. alapítványi támogatások). (4) Etikai bizottságok Az etikai bizottságok kettős feladatot ellátó fórumok: Monitoring funkció: az etikai kódexben leírt normák betartásának folyamatos figyelése. Szankcionálási funkció: a normák megszegőivel szembeni fellépés.

13 A vállalati etika intézményei IV.
(5) A vállalat etikai igazgatója Az etikai igazgató a vállalat etikai ügyeiért felelős vezető az állandó etikai kontroll biztosítására alkalmas szervezeti megoldás (6) Etikai forródrót A vállalaton belüli etikai forródrót egy olyan telefonszámot jelöl, amelyet akkor tárcsázhatnak a vállalati alkalmazottak, ha etikátlan cselekedet jut a tudomásukra. Ez a rendszer biztosítja az anonimitást. (Tilos nyomozni a telefonáló után.) (7) Etikai képzési programok Az etikai képzési programok segítséget nyújtanak az alkalmazottaknak a komplex, etikai vetülettel rendelkező problémák kezeléséhez. (8) A vállalat etikai programja A vállalati etikai program az egyes etikai intézmények egymásra épülését mutatja be.