Fenntartható fejlődés

Az előadások a következő témára: "Fenntartható fejlődés"— Előadás másolata:

1 Fenntartható fejlődés
2004. május 11.

2 Szomorú adatok Alig negyven évvel ezelőtt Etiópia területének 30 százalékát még erdő borította, tizenkét évvel ezelőtt már csak 12 százalékát, s ma talán egy százalékát. Századunkig Indiában az országnak több mint a felét borították erdőségek, mára már csak 14 százalékát, és ez a csökkenés igen gyors ütemben folytatódik. A trópusokon minden tíz kivágott fa helyett csak egyet ültetnek; Afrikában ez az arány 29:1. Évenként tűnnek el az Egyesült Királyság területével csaknem megegyező nagyságú erdőségek. Becslések szerint egyedül Brazília vesztesége meghaladja az évi nyolcmillió hektárt.

3 Szomorú adatok Évtizedünkben az afrikai kontinensnél nagyobb és egymilliárdnál több lakost számláló területet fenyeget az elsivatagosodás veszélye, és a sivatagok évente hatmillió hektárnyit terjeszkednek. Becslések szerint a termőtalajréteg éves csökkenése 25 milliárd tonna - vagyis nagyjából annyi, mint az ausztráliai búzamezőket fedő termőtalaj. Századunkban a vízfelhasználás legalább kétszeresére nőtt, s az elkövetkezendő két évtized során ismét megkétszereződhet. De a világ népessége 40 százalékának otthonát jelentő nyolcvan fejlődő országban a víz máris a fejlesztés komoly gátja.

4 Globális problémák 1992-ben 360 jelentős természeti katasztrófát regisztráltak a világon, 2001-ben pedig 700-at. A 20. században a Föld felszínének átlaghőmérséklete 0,5, más számítások szerint 0,7 Celsius fokkal emelkedett. A 21. századi prognózisok további 1.4 és 5.8 közötti Celsius fok emelkedéssel számolnak. Több mint 1,2 milliárd embernek a napi átlagos jövedelme 1 $ alatt van 2050-re valószínűleg 8-9 milliárd között lesz bolygónk lakossága

5 Globális problémák Túlnépesedés Migráció Klímaváltozás Energiaválság
Vízellátási problémák Mezőgazdaság válsága Élelmezési problémák Erdőpusztulás Szennyezés Terrorizmus

6 A fenntartható fejlődés fogalma
»a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől« (ENSZ »Közös Jövőnk« jelentés, 1987). »a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak.« (Herman Daly)

7 Növekedés versus fejlődés
A fenntarthatóság értelmezésekor fontos elkülöníteni a növekedést és a fejlődést. Az ökoszféra súlyos károsodása nélkül globálisan most már nincs mód a jelentősebb mértékű növekedésre. A fejlődés lehetőségei azonban végtelenek, ez nincs fizikai korlátokhoz kötve, nincsenek határai.  A gazdasági szerkezet jelentős átalakítását igényli az anyagi növekedés korlátozása, ami azonban sérti a jelenlegi termeléshez kötődő érdekeket.  a Föld erőforrásainak megőrzéséhez szükséges lenne azok felhasználásának globális méretű szabályozása és újraelosztása.

8 Növekedés versus fejlődés
A gazdasági életben a fenntartható fejlődés általában nincs ellene a növekedésnek. A fejlődő világ sohasem fogadna el olyan koncepciót, amely megtiltaná számára a gazdasági növekedést. Ám a mindenáron való növekedés nemkívánatos gyakorlatot is jelenthet.

9 A fenntartható fejlődés fogalma
A fenntartható fejlődés igen lényeges előfeltétele, hogy az adott közösség és nemzet alapvető ökológiai "tőkeállománya" az idők során ne csökkenjen. Nemcsak a mai nemzedékek szükségleteinek kielégítéséhez van szükség az állandó vagy növekvő természeti "tőkeállományra", hanem ahhoz is, hogy a jövendő nemzedékek számára legalább minimálisan tisztességes, méltányos helyzetet biztosíthassunk.

10 A fenntartható fejlődés fogalma
A fenntartható fejlődés célja a társadalom fenntartása, a gazdaság a jólét megvalósításának az eszköze, a környezet pedig feltétele (egyszerre lehetősége és korlátja) a fejlődésnek. A fenntartható fejlődés elérésének alapvető szükséglete a gazdaság, társadalom és környezet (a fenntarthatóság három tartópillére) minden ügyének egyetlen rendszerben történő kezelése. A fejlődés és környezet kérdései nem különállók; együttesen oldhatók meg. Ezért van szükség a rendszerszemléletű gondolkodásra és a szektorokon átívelő intézményrendszerre.

11 A fenntarthatóság alappillérei
az erőforrásokkal való fenntartható bánásmód az erőforrások eltartó képesség szerinti használata az erőforrások használatából származó hasznok igazságos elosztása a folyamatos szociális jobblét megvalósítása a környezetminőség biztosítása a holisztikus gondolkodás, a széttagolt intézményrendszer integrációja

12 Erőforrásaink használata
A fejlődő országok és jó néhány fejlett ország alapvető gazdasági tőkéje (a környezet és a megújítható erőforrások) gyorsabban fogy, semmint azt pótolni vagy helyreállítani lehetne. Néhány fejlődő ország már lényegében felélte összes ökológiai erőforrásait, és elérkezett a környezeti csőd határához. Ennek következményei nemcsak az éhség és a halálozás növekedésében, hanem a társadalmi egyensúly zavaraiban és konfliktusaiban is megnyilvánulnak, mert az erőforrások leromlása és kimerülése a környezeti okok miatt menekülők millióit kényszeríti hazájuk elhagyására.

13 Globális prognózisok, világmodellek
U Thant ENSZ főtitkár beszéde Római Klub - A növekedés határai Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciája Stockholm, 1972 A Leontief-féle világmodell Washingtoni Világfigyelő Intézet (Worldwatch Institute) Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk ( ) Al Gore: Mérlegen a Föld ENSZ-csúcsértekezlet a környezetről és fejlődésről Rio de Janeiró 1992 Millenniumi nyilatkozat – ENSZ, 2000 ENSZ Fenntartható Fejlődés Világ Csúcsértekezlet - Johannesburg, augusztus 26. – szeptember 4.

14 U Thant ENSZ főtitkár beszéde - 1969
"Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a bolygónkon." A bejelentés nyomán rendezték meg "Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciáját" Stockholmban, 1972-ben. A konferenciára az emberközpontú gondolkodás volt jellemző, a globális környezeti problémákról akkor még nem esett szó.

15 Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciája
1972. június 5., Stockholm Természeti és épített környezet problémái  állami környezetvédelmi hivatalok felállítása A Stockholmi Konferencia eredménye a következő dokumentumok és intézkedések megszületése, elfogadása volt: Nyilatkozatot az emberi környezetről Nyilatkozatot az irányelvekről Akcióprogram-javaslatok. Határozat született egy új ENSZ szakosított szervezet, az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja (United Nations Environmental Programme - UNEP) felállításáról.

16 Világnapok A környezet- és természetvédő aktivisták javaslatára április 22-én tartották meg az Egyesült Államokban az első Föld Napja rendezvényt.  természetvédelem, civil 1972. június 5. (Stockholm): Környezetvédelmi Világnap  környezetvédelem, kormányzati

17 Római Klub The Limits to Growth: az első, tudományos igénnyel megfogalmazott, mindmáig legátfogóbb vizsgálat A Római Klub 1968 áprilisában a római Akadémia székházában alakult meg az emberiség jövőjével foglalkozni kívánó tudósokból, szakmai képviselőkből, politikusokból. Maximum 100 fő lehet a tagja. Zártkörű elit társaság. Első vezetője: Dennis Meadows.

18 A növekedés határai Háttéranyag: a világtörténelem közötti eseményei, történései Öt alaptényezőt vizsgáltak: a népesedést, az iparosodást, az élelmiszertermelést, a környezet megterhelését és a meg nem újuló nyersanyagkészletek csökkenését, valamint ezek egymás közötti összefonódásait. A felvázolt jövőkép lényege: ha a jelenlegi (hatvanas évtized) exponenciális növekedési tendenciák lesznek a jellemzők az elkövetkező évtizedekben is, akkor a növekedés határait már a következő évszázad közepe táján elérjük A Római Klub stabilizált világmodellje feltételezi az ipari termelés jelenleginél alacsonyabb szinten történő állandósulásának globális hatókörű elfogadását ("zéró növekedés").

19 A Leontief-féle világmodell
Kérdésfeltevés: mennyiben befolyásolják az ökológiai tényezők a jövőbeli gazdasági növekedést? Mennyiben helytállóak a nemzeti és nemzetközi fejlesztési stratégiák a környezeti szükségletekre tekintettel? A világmodell a nemzetközi gazdasági folyamatok lehetséges irányainak feltárására vállalkozott az évek intervallumában. A világgazdaságot 15 regionális övezetre osztotta (egy főre jutó GNP alapján). Hipotézis: a világgazdaság fejlődésének főleg politikai és intézményi korlátai vannak, a fizikai feltételek - így a természeti környezet - korlátozottsága pénzügyi-technológiai eszközökkel feloldható.  A környezetszennyezés és -védelem problémája technikailag megoldható. Ennek gazdasági költségei viszonylag - de nem irreálisan - magasak.

20 Azok a ’70-es évek … NIEO – ÚNGR  új világgazdasági rend követelése
az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) a fogalmat inkább társadalmi, mint ökológiai megközelítéssel és tartalommal használta Válságok, problémák

21 Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk
Környezet és Fejlesztés Világbizottság (1984) A Brundtland Bizottság megbízatása hármas célt ölelt fel: vizsgálja meg ismételten a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdéseit és reális javaslatokat dolgozzon ki kezelésükre; tegyen javaslatot új nemzetközi együttműködési formákra; kezdeményezze a magánszemélyek, önkéntes szervezetek, vállalatok, intézmények és kormányok környezeti érzékenységét és akciókészségét pozitívan befolyásoló programokat.

22 Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk
A Brundtland-jelentés - amelyet az ENSz közgyűlésének évi ülésszaka egyhangúlag elfogadott - világméretű kihívásként értékelte a 80-as évek végére kialakult helyzetet. Leszögezi, hogy ezek az egymással összefüggő változások „ újfajta kapcsolatokat hoztak létre a globális ökonómia és a globális ökológia között” A stratégia központi fogalomköre az újragondolás, az újraorientálás.

23 Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk
A kidolgozott stratégia főbb elemei: új szemlélet, egy új etika kialakítása, amely a "közös kihívás", "közös törekvések" által fémjelzett "közös jövő felé mutat a harmonikus fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől." Szakít a nullnövekedés és a korlátlan növekedés eszményével egyaránt.

24 Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk
A harmonikus fejlődés eléréséhez szükséges követelmények, mint eszközök listája: a döntéshozatalban hatékony állampolgári részvételt biztosító politikai rendszer; önmaga alapjain növekedési többletet és technológiai megújulást biztosítani képes gazdasági rendszer; a diszharmonikus fejlődés feszültségeit feloldani képes társadalmi rendszer; a folytonosan új megoldások kutatásában érdekelt technikai rendszer; rugalmas, önkorrekcióra képes kormányzati rendszer; a megfelelő kereskedelmi és pénzügyi formákat elősegítő és alkalmazó nemzetközi gazdasági rendszer (segélyek, technológiai transzfer).

25 Környezet és Fejlődés ENSZ Konferencia
Rio de Janeiro, 1992 A következő főbb dokumentumokat fogadták el a Riói Konferencián: Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről, amely összesen 27 alapelvet tartalmaz Feladatok a 21. századra (AGENDA-21) című dokumentum, amely több száz oldalas ajánlás-gyűjtemény Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról - e dokumentum lényegében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozta meg, s jogilag kötelező azokra az államokra nézve, amelyek aláírták.

26 Rio-i Konferencia Egyezmény a Biológiai Sokféleségről - a biodiverzitás egyezmény a teljes élővilág védelmét szorgalmazza és jogilag kötelező. Elvek az Erdőkről - irányelv-dokumentum. A fejlett országok vállalták, hogy a bruttó nemzeti össztermékük 0,7 százalékát a fejlődőknek adják környezetkímélő technológiák bevezetésére. A fenntartható fejlődés fogalma Rióban bekerült az összes dokumentumba.

27 Rio után A riói elhatározásokból kevés valósult meg
A Riói Konferencia sikerén fellelkesülve eminens környezetvédő körök az IUCN égisze alatt megfogalmazták "A Környezet és Fejlődés Nemzetközi Egyezségokmányát", amely először öntötte formába a környezetvédelem világetikáját, első helyen kiemelve, hogy "az élet bármely formája tiszteletre méltó és védelemre érdemes". Az egyezmény nem jött létre, viszont azóta is megtermékenyítő hatással van a nemzetközi környezetvédelmi eseményekre.

28 Rio után A nemzetközi gazdasági körök kevésbé voltak lelkesek a Riói Konferencia eredményeitől. A WTO égisze alatt ők is megalkották a maguk egyezségokmányát, amelynek fő feladata, hogy elhárítsa a világgazdaság folyamatos növekedése elé a környezetvédők és más közügyekben ténykedő csoportok által gördített akadályokat. Ez az egyezmény sem jött létre!

29 „Mérlegen a Föld” Al Gore, 1992: összefoglalta a bolygónkat fenyegető globális problémákat és cselekvési programot is felvázolt: A világnépesség stabilizálása A környezeti szempontból helyes technológiák megteremtése és kifejlesztése A gazdasági "közlekedés" szabályainak átfogó és mindenre kiterjedő megváltoztatása, amivel felmérjük döntéseinknek a környezetre gyakorolt hatását. Új nemzetközi egyezmények megtárgyalása és elfogadása Egy kooperatív terv megalapozása, amely a globális környezetről tájékoztatja a világ polgárait. A terv általánosabb, integráló célja az, hogy létrejöjjenek azok a társadalmi és politikai feltételek, amelyek a leginkább elvezetnek a fenntartható társadalmak megszületéséhez.

30 Rio után Az ENSZ 1997-ben rendkívüli közgyűlést hívott össze New Yorkba, a Riói Konferencián elfogadott feladatok áttekintése céljából. A konferencia megállapította, hogy a Rió utáni öt évben nemzeti vonatkozásban voltak pozitív fejlemények, de az alapvető globális problémák tekintetében szinte semmilyen kézzelfogható eredmény nem született.

31 Kyotói jegyzőkönyv A fosszilis energiahordozók elégetése szén-dioxid kibocsátással jár, ennek légkörbejutása úgynevezett üvegházhatást vált ki, vagyis a hősugarak egy részét visszaveri a Föld felszínére. Így fennáll a veszély, hogy felmelegedés, klímaváltozás következik be. Már a Brundtland jelentés is sürgetett olyan intézkedéseket, amelyek a CO2 kibocsátás csökkentését eredményezik. USA, Japán

32

33 Milleniumi Nyilatkozat
ENSZ 2000  2015 Felére kell csökkenteni azoknak az arányát, akik rendkívül nagy nyomorban élnek, éheznek, és nem jutnak tiszta ivóvízhez. Háromnegyedével csökkenteni kell az anyák halálozási arányát. Kétharmadával csökkenteni kell az öt év alatti gyermekek halálozási arányát. El kell érni, hogy mindenki elvégezze az általános iskolát, és meg kell valósítani a nemek egyenlőségét az oktatásban. Meg kell állítani, majd vissza kell szorítani a HIV/AIDS, a malária és más fő betegségek terjedését.

34 Milleniumi Nyilatkozat
Környezeti célok: Meg kell valósítani és ki kell terjeszteni a kiotói jegyzőkönyv céljait az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére. Meg kell akadályozni, hogy a természetes erdők összterülete tovább zsugorodjon. Tovább kell fejleszteni és teljesíteni kell a WHO irányelvein alapuló országos szabványokat a levegő minőségére vonatkozóan. A talaj eróziójának mértékét felére kell csökkenteni. Véget kell vetni a vízkészletek túlzott kimerítésének.

35 Milleniumi Nyilatkozat
Gazdasági célok: Fel kell állítani és be kell vezetni az országokban az olyan könyvelést, amely beépíti a környezeti költségeket is. Fel kell számolni az olyan szubvenciókat, amelyek a nyersanyagok és a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését és használatát támogatják. Az anyagráfordítás 4-10-szeres csökkentésére kell ösztönözni az ipari országokat. Ösztönözni kell az önmérséklet morálját a fogyasztásban.

36 ENSZ Világcsúcs a Fenntartható Fejlődésről
Johannesburg 2002: A harmadik világkonferencia A konferencia elsődleges érdeme az, hogy a fenntartható fejlődés szerinti gondolkodás és fejlődés szükségességét tudatosította. Átütő, új eredményeket nem hozott, a riói elveket és kötelességvállalásokat erősítette meg. Rió ± 0

37 Johannesburg 2002 A Johannesburgi Konferencián két dokumentumot fogadtak el, ezek a következők: Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről, amely 32 pontot tartalmaz Végrehajtási Terv, amely 153 pontból áll.  Visszatérés a riói elvekhez és kötelezettségvállalásokhoz

38 Johannesburg 2002 2015-ig felére kell csökkenteni azok számát, akik ma még nem jutnak egészséges ivóvízhez, illetve azok számát, akiknek a napi jövedelme nem éri el az 1 US dollárt. Nagyobb hangsúly esett a környezet-egészségügy kérdéskörére.  Johannesburg nagy újdonsága, hogy megjelent a fenntartható fejlődés szociális dimenziója, vagyis a környezetpolitika és a szociálpolitika integrálódása. A fenntartható fejlődésnek tehát három tartópillére, más szavakkal három dimenziója van: a környezeti, a gazdasági és a szociális tényező, melyek összefonódva és egymást kiegészítve jelennek meg

39

40 Johannesburg 2002 A konferencia kiemelt feladatai között a kormányzatok, a gazdasági szektor és a civil társadalom együttműködésének erősítése, valamint a szegénység elleni küzdelem szerepelt a fejlett országok sérülékeny csoportjait is ideértve.

41 Johannesburg 2002 A stratégiai feladatok közül a legfontosabbak a következők voltak: a gazdasági növekedés GDP-ben kifejezett mutatóinak helyesbítése a társadalmi és környezeti költségekkel; a képzés, a nevelés és az ismeretterjesztés - mint a jövő egyik kulcskérdése -, valamint a tudományok - mint a cselekvési irányok feltárója - erősítése; a környezetbarát termelési és fogyasztási minták megvalósítása; a természeti erőforrások megőrzése; számszerű vállalások elérése, annak érdekében, hogy az elvi nyilatkozatokon túl végre megvalósítható és számonkérhető program jöjjön létre.

42 Eredmények: A riói folyamat eredményei foltokban jelentkeznek, a népesség növekedése lassul, a Kyotoi Jegyzék hamarosan, az USA és Japán nélkül is hatályba fog lépni, a Biodiverzitás Egyezmény "működik", a környezeti tudatosság javul, a természetvédelem státusa emelkedett. Kialakulófélben vannak a fenntarthatóság etikai elvei, így egyes államok nemzeti szuverenitásra hivatkozva egyre kevésbé bújhatnak ki nemzetközi kötelezettségeik teljesítése alól.

43 A Johannesburgi ENSZ Csúcsértekezlet főbb eredményei
Kétségtelenül a legnagyobb eredmény az emberiség egészét érintő, a közös jövőnk biztosítása érdekében megoldandó közös feladataink széleskörű tudatosodása, és a Riói vívmányok megőrzése volt. A Csúcsértekezlet megerősítette a fenntartható fejlődés iránti igényt, azonban nem alkotott átfogó, együttműködésen alapuló, integrált tervet annak gyakorlati megvalósítására, ellenben írásba foglalta a felismerést, mely szerint a szegénység felszámolása a fenntartható fejlődés érdemi megvalósításának előfeltétele. A Csúcsértekezlet a nagy társadalmi érdekcsoportok, a magán szektor és a részes államok között a földi élet és az emberiség fenntartható fejlődése és jóléte tárgyában folytatott bolygó méretű párbeszéd jelentős állomása volt. A Csúcsértekezlet alkalmával minden felelős ember és érdeklődő számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Föld bolygó véges erőforrásaira alapozva folyamatos növekedés és gazdagodás nem képzelhető el.

44 A Johannesburgi ENSZ Csúcsértekezlet főbb eredményei
A Csúcsértekezlet megkérdőjelezhetetlenül bemutatta, hogy a fenntartható fejlődés nem a borúlátó környezet- és természetvédők belügye, hanem az egész emberiség jövőjéről szól, érinti a földi élet minden egyes alrendszerét, részletét, szerkezetét és működését. A Csúcsértekezlet visszanyúlt az U Thant által 1969-ben közzétett alapkérdéshez, ezzel ki nem mondva jelentősen kiterjesztette a fenntartható fejlődés meghatározását - Johannesburg óta - az emberiség közös jövőjéről, annak a földi életközösségben való fenntarthatóságáról, olyan bolygóméretű tanulási-fejlődési folyamatról beszélünk, amelynek eredményeképpen az emberi társadalom a Föld bolygón fenntarthatóvá válhat. A Csúcsértekezlet résztvevői - eléggé el nem ítélhető módon - nem sok kötelezettséget, illetve számon kérhető vállalás tettek. Háromféle írásba foglalt eredménye van a konferenciának.

45 A Johannesburgi ENSZ Csúcsértekezlet stratégiai értékelése
Lyukat ütni a globalizáción! A Politikai Nyilatkozat talán legfontosabb eredménye, hogy a nyilatkozatot előkészítő tárgyalások során a Világ-kereskedelmi Szervezet (WTO) feladta az államok fölötti szabályozás és ellenőrzés létrehozására irányuló korábbi igényét [+ 0], egyben elfogadta, hogy ilyen szabályokat legfeljebb a saját tagjai körében foganatosíthat [- 0]. Sajnos ez még nem jelenti azt, hogy a WTO feladta volna a fenti céljait. Elővigyázatosság elvének érvényre juttatása!

46 Értékelés A természeti erőforrások (föld, víz, levegő, élővilág) magasabb szintű értékelése, a klasszikus gazdaságtan által figyelmen kívül hagyott ún. külső költségek érvényesítése a piacon! Kulturális örökség megbecsülése! A fejlődő országok programjának elfogadása! WEHAB

47 Értékelés Megállítani a környezetpusztítás támogatását!
Klíma Egyezmény hatálybalépése, megújuló energiaforrások növekedő arányú használata! Segíteni a gazdálkodók, a társadalom és az állam közötti együttműködést! Elismerni az összefüggéseket, erősíteni az etikus tevékenységet! Megalkotni a világ környezeti etikáját! Föld Charta

48 Értékelés Biztosítani a tudományok útmutatásával történő fejlődést! Good governance Előretörés a tanulás, képzés, ismeretterjesztés és szemléletformálás terén!

49 A modern társadalom jellemzői
Ökológiai veszély Magas energiafelhasználás Magas szennyezés A nyersanyagok és az energia egyszeri felhasználása Magasfokú specializáció a munkában Tömegtermelés Elidegenedés a természettől A tömegek passzív politikája Világkereskedelem Visszaélés a technika adta lehetőségekkel Az alternatív társadalom jellemzői Ökológiai egyensúly Alacsony energiafelhasználás Redukált, illetve zérus szennyezés Visszanyert anyagok, gondos energiahasználás Alacsony fokú specializáció a munkában Kézműves termelés Integráció a természettel Demokratikus részvételen alapuló politika Lokális cserekereskedelem Tömeges fellépés a technikai visszaélések ellen

50 A modern társadalom jellemzői
A helyi kultúrák felszámolása Profit- és hatalommotiválta innováció Centralizáció Komplikált technológiai eljárások A mennyiség áll az előtérben A termelési egységek függősége Kultúraidegen tudomány és technika Ezoterikus szellemi tevékenységek A munka motívuma a jövedelemszerzés és a munkanélküliségtől való félelem Az alternatív társadalom jellemzői A helyi kultúrák fejlesztése Szükségletkiindulású innováció Decentralizáció A felhasználó számára elérhető technológiai eljárások A minőség áll az előtérben Önellátás kis egységekben A tudomány és a technika mint a kultúra részei Mindenki által művelt szellemi tevékenységek Összefolyik a munkaidő és a szabadidő, kreatív tevékenységek