MEZŐGAZDASÉGI ALAPISMERETEK SERTÉSTENYÉSZTÉS

Az előadások a következő témára: "MEZŐGAZDASÉGI ALAPISMERETEK SERTÉSTENYÉSZTÉS"— Előadás másolata:

1 MEZŐGAZDASÉGI ALAPISMERETEK SERTÉSTENYÉSZTÉS
NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA Debreceni Egyetem AGTC

2 A VÁGÓSERTÉS ELŐÁLLÍTÁS TÁPLÁLKOZÁSI, NEMZETGAZDASÁGI ÉS KÜLPIACI JELENTŐSÉGE

3 A sertésfajra - a nagy genetikai változékonyság, - a nagy reprodukciós kapacitás, - a hatékony hústermelési képesség és - a jó alkalmazkodó képesség jellemző. Népélelmezési fontossága mellett olyan állattenyésztési ágazat, amely mint befektetés viszonylag gyorsan megtérül.

4 A sertés jelentősége más állatfajjal szemben
Mindenevő Multipara, szapora, 8-13 malac/fialás Rövid vemhességi idő, évente 2,3 fialás Gyors fejlődésű, 1 éves korra lefial Nagy növekedési erélyű, (1 hónap alatt 5-szörös, 6 hónap alatt 100-szoros testtömeget ér el) Egy anyaállat utáni vágóállat termelés kg Takarmány hasznosítása kiváló Természetes és iparszerű környezethez egyaránt jól alkalmazkodik Minden korban és testtömegben (8-300 kg) értékesíthető Minden része hasznosítható Könnyen tartósítható a húsa (sózás, füstölés, konzerv, töltelékáru, stb.) Folyamatos árbevételt biztosít Humán biológiai kutatások tárgya és eszköze

5 SERTÉSÁLLOMÁNY MAGYARORSZÁGON 1995-2009 KÖZÖTT (ezer db)
Forrás:

6 Az egy főre eső húsfogyasztás Magyarországon 1960-1998 között, csontos húsban (kg)

7 Magyarországon a modern nagyüzemi termeléshez és a különleges hagyományos termékek előállításához is rendelkezésre állnak a genetikai alapok, kihasználásuk azonban messze elmarad a kívánatos, vagy lehetséges szinttől.

8 A sertéságazatot terhelő gondok (1)
Sertéshús fogyasztás csökken Hisztérikus reklám a sertés ellen Termékfejlesztés, a termékek népszerűsítése kellene Nincs elegendő Hungaricum Hiányzik a fogyasztók tájékoztatása, tudatformálása (hazai termék vásárlásának ösztönzése) A kontinentális éghajlat miatt magas a fűtés és hűtés költsége Tőkehiány Integráció hiánya Nem megfelelő üzemméret Nem korszerű technológia A fajlagos termelési mutatókat %-kal növelni kellene Termelői szervezetek létrehozása szükséges A termelői szervezeteknek legyenek jó szolgáltatásai Szerződéses kapcsolat hiánya Tenyésztési piramis hiánya Mesterséges termékenyítő állomások hiánya

9 A sertéságazatot terhelő gondok (2)
Hasznosítási irány megjelölésének hiánya Minőségi problémák: Nem egyenletes és homogén az árukészlet Külföldi hibridek előretörése Nincs meg a termelők és feldolgozók érdekközössége Nem hatékony a munkatermelékenység Feldolgozási kapacitás kihasználatlansága Piac szervezetlensége Gyenge logisztikai háttér A nyereség 90%-a a kereskedőknél marad Saját bolthálózat kiépítése kellene-lehetne Költségek növekedése (takarmány, állategészségügyi ktsg., ATEV, stb.) Állategészségügyi és környezetvédelmi problémák

10 A sertéságazatot terhelő gondok (3)
„Mindenki mindenhez középszerűen ért”- specializáció kellene Nincs kiforrott jövőkép (kormány stratégia!) Minőségi végtermék támogatásának hiánya Szaktanácsadói hálózat hiánya Agrárbank létrehozása kellene Vonzó sertéstelepi „image” kialakítás: sok virág, boldog sertések- ilyen kellene. Kísérleti létesítmények és intézmények hiánya, tudásbázis növelése kellene Jogi szabályozási gondok (pl. túlzó környezetvédelmi előírások) A feketegazdaság aránya a vertikumban 30-40% (illegális feldolgozók) Vagyonvédelem

11 Az árutermelés versenyképességnek javításához elsősorban a tenyésztés és termelés integrációjának javítása, valamint a termelők és feldolgozók együttműködésének megvalósítása szükséges.

12 A SERTÉSEK ELNEVEZÉSE IVAR, KOR ÉS HASZNOSÍTÁS SZERINT

13 Házi sertés – Sus scrofa domesticus
Kan: hím ivarú állat Ártány: fiatalon herélt sertés, amelynek még nincs pajzsa Kanlott: idősebb korban herélt, amelynek van pajzsa Emse: fiatal nőivarú állat Göbe: kifejlődött nőivarú Koca, Anyakoca: nőivarú állatok Miskárolt: nőivarú, melynek a petefészkét eltávolították Újszülött malac: malac a születése napján Szopós malac: malac a választásig Süldő: 4 hónapostól 1 évesig (tenyésztésbe vételig) Magló: tenyészsüldő bármelyik ivarban

14 Előhasi koca: első vemhességét hordó nőivarú állat
Tenyészsertés (Tenyészkoca Tenyészkan): tenyésztés, illetve továbbszaporítás szolgálatába állított sertés Törzskoca, Törzskan: tenyészállatok nevelésével foglalkozó tenyészetek kocája és kanja, nagy értékű állatok Kereső kan (nyugodt vérmérsékletű) Beállítani való süldő: nagy súlyra hizlalandó sertés a hízóba állítás előtt Hízósertés: vágásra szánt sertés Hízott sertés: típusra jellemző vágási súlyban lévő sertés Kutyasertés: gyengén fejlett izomzatú és testalkatú, rossz természet, beteges hajlam jellemző Konda: egy csoportban legelőre járó állomány Falka: egy vagy több tulajdonság alapján kiválogatott csoport (falkásítás).

15 A SERTÉS ÉLETKORA ÉS SÚLYA
Újszülött 1,0-1,5 kg 14 napos 3,6-4 kg 21 napos (választás) 5-6 kg 28 napos (választás) 7-8 kg 70 napos kg 120 napos (ivarérés) kg 180 napos (tenyészérés) kg

16 A SERTÉS TESTTÁJAI

17 Küllemi bírálat A küllemet a sertéstenyésztésben is általában a testalakulással azonosítjuk. Mivel a sertés hústermelése szorosan összefügg a testalakulással, ezért szükséges a küllem értékelése. A küllem nem abszolút kategória, ezért megítélésének szempontjait csupán irányelvszerűen lehet rögzíteni. A támpontot ehhez a fajtacsoportonkénti küllemi standardok adják. A gyakorlatban azokat a sertéseket bírálják küllemileg a tenyésztésre történő kijelölés előtt, amelyek származásuk és sajátteljesítmény-vizsgálati eredményük alapján alkalmasak tenyészállatnak. A küllemi bírálat során a legfontosabb szempontok: a fajtajelleg, a típus, a fejlettség, a szervezeti szilárdság. Ellenőrizendő az ivarszervek állapota, a csecsek száma és eloszlása, alakja, a herék elhelyezkedése, fejlettsége. Fontos megítélni az állat egészségi állapotát. A küllemi bírálat Magyarországon leíró jellegű. A testtájak alakulását 1-től 5-ig pontozzák a fejnél kezdve egészen a lábakig. A pontszámokat nem szabad összesíteni.

18 Küllemi követelmények és a tulajdonságonként adható pontszámok a hazai sertéstörzskönyvezésben

19 A fej: nagyság, törzshöz viszonyított méretaránybeli formálódás
A törzs: méreteit elemzik. A hát hajlottsága, az ágyékban jelentkezhető kötéshiba, a mellkas fűzöttsége, a fontosabb kifogások A lapocka és a comb: különösen az izmoltságára, valamint a terjedelmére és az illesztésre figyelnek. A lábszerkezet: lábállások, izületi rendellenességek, csontozat minősítése A testnagyság és a fejlettség: akkor jó, ha a fajtajelleg és típus követelményeinek megfelel Összbenyomás: azon bírálati irányelvek, melyeket nem értékeltek a testtájaknál: fajtajelleg, típus, szilárdság, ivarjelleg, egészségi állapot, vérmérséklet

20 Szabálytalan testalakulások

21 SERTÉSFAJTÁK

22 MANGALICA Származás: A mangalica ősi magyar zsírsertés. Kistestű, vékony csontozatú és göndör szőrköntös borította. Főleg az ország középső részén volt elterjedt tól a szerb sumadia sertéssel történt a fajta nemesítése. A mangalica a múlt század második felétől mintegy 100 éven keresztül európai hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek. Szőke mangalica

23 A sertést gyaluforgács szerűen göndörödő szőrköntös takarja.
Küllemi leírás: A sertést gyaluforgács szerűen göndörödő szőrköntös takarja. Négy színváltozat: szőke, fecskehasú, vörös (fekete már nincs). A fej kicsi, a fülei nagyok és előre lógóak. A profilvonal enyhén homorú. A torokjárat széles, a toka nagy. A nyak rövid, hengeres. A törzs közepesen hosszú. A hát egyenes, feszes, de nem ritka a pontyhát sem. A mellkas dongás és mély. A has közepesen nagy. A váll és a far erős, telt, de csak közpesen izmolt. A far csapott. A végtag rövid, finom csontozatú és szilárd. A bőr és a körmök palaszürkék. Csecsbimbók száma 5-6 pár. Fecskehasú mangalica

24 MANGALICA Belső értékmérő tulajdonságok
- tenyészérettség: későn érő, 1 éves kor után lehet tenyésztésbe venni - szaporaság: gyenge, 6 db malac/alom, csecsszám 8-10 - agresszív, félti a malacait választási idő: 8 hét, választási tömeg: 5-6 kg/malac évente 1x fiaztatják takarmányértékesítő képesség 4 kg/kg Jelentősége, felhasználása génrezerv megtartása árutermelés: felfutó kocalétszám; hazai fogyasztási igények kielégítése (pl. mangalica szalonna) Biogazdálkodás Exportáru spanyol gasztronómiai érték a Serrano sonka, keresztezési partnere (anyai vonal) a durocnak, a végtermék lapocka és comb Spanyolországba kerül, érlelési idő 30 hónap

25 MAGYAR NAGYFEHÉR HÚSSERTÉS
Kialakulása az 1920 és 1960 közötti időszakra tehető, főleg angol nagyfehér, svéd- és német nagyfehér fajtákból. Színe keselyfehér,szőre és bőre pigmentmentes. A fej profilvonala enyhén tört, a homlok közepesen széles. Erősen tört profilvonal (mapsz fej) ma már nem kívánatos, mert az a korán érő, korán zsírosodó közép-nagyfehér (middle white) fajta egyedeire volt jellemző. A fülek közepesen nagyok, előre és fölfelé állóak. Középhosszú és jól izmolt a nyak. A hát egyenes, hosszú, feszes, széles és jól izmolt. A far szintén egyenes, hosszú, széles és jól izmolt. A comb csánkra lehúzódó. A mellkas közepesen mély és dongás. A has feszes. A lapockák közpesen izmoltak. A lábak erősek, a csontozat szilárd. A csecsek száma 7-7 vagy több, és arányos eloszlású legyen. Ellenálló és alkalmazkodó képessége kiváló. Vérmérséklete élénk, stressztűrő-képessége jó.

26 MAGYAR NAGYFEHÉR HÚSSERTÉS
A fajta a hazai sertésállomány alapja, Kiváló szervezeti szilárdsága, jó alkalmazkodó képessége és mérsékelt igényessége miatt anyai partner a keresztezésekben. 10-11-es szaporaságú. Lapállyal keresztezve malacot is fial. A növekedés intenzitása és tartama szerint a későn érő típusba tartozik. A hasznosítás szerint bacontípusba sorolható (80-90 kg, 4-5 hónapos). Jó malacnevelő képességű, nagy növekedési erélyű, jó takarmányértékesítő képességgel és szilárd szervezettel rendelkezik. Hústermelő képessége jó, a húsminősége igen jó. Néhány hibrid kialakításában mint anyai partnert használták fel: KA-HYB, PANNONHIBRID.

27 MAGYAR LAPÁLY Jellemzői:
Nagy ráma, hosszú törzs, feszes hát. Jó konstitúció. Izmolt lapocka és comb. Fej a törzzsel arányos, könnyű. A fül tőben megtört, előre lógó. Szőrzete fehér, finomszálú, bőre halvány rózsaszínű, pigment mentes. Stresszérzékeny 14-16 csecsbimbója van, szelekciós szempont a csecsszám Jó tejelő 11-13 malacot fial Anyai fajta

28 DUROC Származás: Az USA-ban, Jersey államban alakították ki a fajtát, már 1920-ban az USA törzskönyvezett sertésállományának 40 %-a duroc volt. Ma is az Egyesült Államok vezető sertésfajtája. Küllemi leírás: A duroc szőrtakarója sűrűs, színe a sötét cseresznyepirostól a sárgás világosvörösig terjed. A körmök, a túrókarima, a csecsbimbók és a péra palaszürke. A fej rövid, széles. Az orrhát enyhén homorú. A fül rövid, és elülső harmadában megtört, lelógó. A nyak rövid, jól izmolt. A váll erősen izmolt. A hát széles, ívelt, feszes. A far izmolt, széles és csapott. Sonkái nagyok. A has kicsi, felhúzott. Végtagjai szilárdak. Csontozata vastag. Gyakori a meredek lapocka és a nyitott csánk, ami jellegzetes tipegő járást kölcsönöz a sertésnek. A fajta nyugodt, néha flegmatikus magatartású. Stressztűrő-képessége egyedülálló a fajták között. Csecsek száma 6-6 vagy 7-7. A kocák jó nevelőek.

29 DUROC Felhasználás: A fajta 1970-ben történt behozatala óta jelentős szerepet kapott a magyar sertéstenyésztésben. A KA-HYB "E" robosztus vonalában, a TETRA hibrid anyai vonalában és más minősített keresztezésekben Bajai hibrid, a Pannon hibrid apai vonalaként ismert. A pietrain húsmennyiségét a duroc keresztezések minőségben javítják, a stresszérzékenységet csökkentik. A pietrain x duroc vagy a duroc x pietrain F1 kanok F1 kocaállományon kiváló minőségű vágósertés előállítására képesek.

30 PIETRAIN Származása: Az 1920-as években terjesztették ki Belgiumban. Kialakítása a mai napig nem tisztázott. Berkshire, ibériai, nápolyi, kínai, sziámi és a francia bayen fajták felhasználása a fajta előállításában bizonyított. Más nézet szerint kialakítása csak a berkshire-re vezethető vissza, míg ismét más vélemény szerint a fajta létrejötte spontán mutáció eredménye. A fajtát 1950-tõl törzskönyvezik. Hazánkban 1963-tól tenyésztjük. Küllemi leírás: Színe szürkés piszkosfehér, néhol rózsaszín bőr, körülhatárolt fekete, barnásvörös, hamuszürke foltokkal. Előfordul szinte teljesen fehér színű egyed is. Bőre vékony, szőrköntöse ritka és sima. A fej a törzshöz viszonyítva kicsi, és rövid. A profilvonal egyenes vagy enyhén homorú. Füle széles, rövid és horizontálisan felálló. A nyak rövid, hengeres nagyon izmolt. A törzs viszonylag rövid, hengeres. A hát igen széles, lapos, barázdált. A váll és a comb különlegesen izmolt. A far enyhén lejtős. A mellkas közepesen mély és hengeres. A végtagok finomak és rövidek. Csecsek száma 6-6. Stressztűrő képessége kicsi. (Pároztatás, falkásítás, szállítás rendkívül adatfigyelést igényel.)

31 PIETRAIN Intenzív hústermelésre nemesített vonal.
Közepes törzshosszúságú, széles, hengeres törzsű, megfelelő rámával. A lapocka, a karaj és a comb izmoltsága kimagasló, kedvező, extrém. A far „barázdált”, a bőr finom, feszes, az izmok tónusa jól látható. Színe szabálytalan tarka, szürke, fehér, esetleg vörös testfelület, szabálytalan pigmentált foltokkal. Apai partnernél nem kritérium a csecsbimbók magas száma, de a minimálisan elvárható szint; 6-6 működőképes csecsbimbó. Javítására belföldről a legjobb vágóértékű hazai Pietrain populációkból, míg importja főleg Németországból illetve Belgiumból lehetséges.

32 HAMPSHIRE Jellemzői: Középhosszú törzs, enyhén ívelt vagy egyenes hát, jól izmolt combok és lapockák. A has feszes. A csontozat szilárd, robosztus, a lábvégek tiszták, kemények. Színe szabályos tarka, alapszíne fekete, a maron és a lapockán egy fehér öv jellemzi. Előfordul, hogy a hátsó végtag csánk alatti része is fehér. A körmök feketék, a pigment mentes végtagokon viaszsárgák. A fej arányos a törzzsel, a túl durva és túl finom, valamint a hosszú fejforma nem kívánatos. A fülek kicsik, felfelé állók. A nyak és a mar rövid, de jól izmolt, a toka száraz. Mindkét oldalon legalább 6-6 fejlett csecsbimbóval rendelkezzen. A vonal javítása főként importból történik, homozigóta stressz mentes populációkból, főként Dániából és Svédországból.   Tömeges, rámás, nagy növekedési eréllyel rendelkező fajta. A csontozat rendkívül szilárd, robosztus megjelenésű.

33 TENYÉSZTÉSI ELJÁRÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA

34 A fajtatiszta tenyésztés alkalmazása
Génmegőrzés Fajta nemesítése (nucleus tenyésztés) Alapanyag biztosítás keresztezéshez Ha a fajtatiszta populáció elégíti ki legjobban a piaci igényeket (pl. dán,svéd, angol, finn, norvég lapályok a bacon előállításhoz)

35 Egyszerű fajtakeresztezés: kvantitatív átlag felülmúlja, fajtatiszta keresztezés, apai és anyai oldalon (F1 nemzedék). Egyszerű fajtakeresztezés beltenyésztett vonalakkal: az anyai heterózis növeli a szaporaságot és a malacnevelő képességet, az apai heterózis a hízási és vágási tulajdonságokban előrébb van. Minél távolabb vannak egymástól származásilag annál nagyobb a heterózis.

36 Közvetlen haszonállat előállító keresztezés

37 Homogén hízóalapanyag

38 Kiváló minőségű hasított felek

39 4 FAJTÁRA ÉPÜLŐ KERESZTEZÉSI ELJÁRÁS (DOUBLE CROSS)
Nagyfehér      X        Lapály                       Pietrain    X    Hampshire  (♀ és ♂)                 (♀ és ♂)                      (♀ és ♂)            (♀ és♂)                            F1                                                          F1                        (♀)                                                              (♂)                                                            Hungahib   márkázott   végtermék A négyfajtás keresztezésben minden heterózistípust igyekeznek komplexen hasznosítani. Az előnye a háromfajtára alapozottal szemben, hogy az apai vonalon is hasznosíthatjuk a heterózist, vagyis az F1 kanoknak jobb lesz a spermatermelése, az ondóminősége, a szexuális aktivitása.

40 Sertéshibridek a magyar tenyésztésben
Hazai tenyésztésű hibridek: KA-HYB: 1972-ben államilag elismert fajta lett. Az anyai szülőket svéd nagy fehér és angol lapály adta, az apai vonalat a holland lapály és az angol nagy fehérvonalak keresztezésével állították elő. A Ka-Hyb olyan rotációs keresztezési program eredménye, amelyben speciális tulajdonságokra szelektált vonalak kanjait meghatározott vonalsorrendben párosítják a nőivarú populációhoz. A Ka-Hyb hibrid sertés 5 apai vonalcsoportba sorolt, genetikailag egymással nem rokon populációval történik. A folytatható keresztezési program lehetővé teszi, hogy a nőivarú tenyészutánpótlást az üzemek maguk állítsák elő. A-vonal nagy fehér jellegű, B, C, D-vonal lapály, E-vonal hampshire és duroc HUNGAHIB: 1981-ben lett államilag elismert fajta. Jelenleg a fajta előállításában 5 vonal vesz részt. Anyai vonal nagy fehér jellegű, B-vonal lapályjellegű, C-vonal pietrain, D-vonal hampshire TETRA HIBRID: 1978-ban lett államilag elismert fajta. 4 vonalas hibrid. Az anyai ágat angol nagy fehér és duroc vonal keresztezésével állították elő, az apait holland lapály és belga lapály segítségével. Külföldi hibridek SEGHERS: a végterméket 3 anyai és 3 apai vonal keresztezésével nyerik. Az anyai vonalak lapály és nagy fehér jellegűek. Az apai vonalak pietrain és nagy fehér jellegűek. DALLAND: a tenyésztés központja Hollandiában van. 5 vonalas hibrid, ebből 4 játszik érdemi szerepet. Az apai vonalak pietrain, nagy fehér és lapály fajtákból kitenyésztett szintetikus vonalak. Az anyai vonalak pietrain, nagy fehér és yorkshire eredetű állományokra vezethetők

41 KA-HYB A KA-HYB sertés nemesítése 1962-ben kezdődött Anker Alfonz irányításával a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán, megelőzve az európai országokat. 1972-ben már államilag elismert fajta volt. Olyan rotációs keresztezési program eredménye, amelyben speciális tulajdonságokra szelektált, számos esetben rokontenyésztett vonalak kanjait meghatározott vonalsorrendben (rotáció) párosítják a nőivarú populációhoz.

42 Importból származó hibrideket vizsgáltak, végtermékből visszaválogatták a nőivarú egyedeket és beltenyésztésű rokontenyésztett állománnyal keresztezték. A folytatható keresztezési program lehetővé teszi, hogy az üzemek a nőivarú utánpótlást maguk állítsák elő. 5 apai vonalcsoport: A – nagyfehér hússertés. Ezen belül megtalálhatók az angol, holland, NSZK nagyfehér hússertés, stb. kiemelkedő növekedési erély, jó takarmány hasznosítás és húsminőség, stressztűrő. B – bacon (sonka) típusú lapály jellegű vonalcsoport. Megtalálhatók benne a svéd, dán, angol, stb. lapály sertések. Izmoltságra, nagyobb rámára szelektáltak. C – négysonkás típusú belga lapály. Nagy rámára és szilárd szervezetre szelektáltak. D – sokoldalú hasznosításra (allround)alkalmas lapálysertés. NSZK, NDK, holland lapály. E – robosztus. Hampshire és duroc fajtákból kialakított vonalak.

43 HUNGAHYB 39 Magyar nemesítésű, 4 vonalas diszkontinuens hibrid. Küllem
szőr: fehér, bőr felületi pigmentfoltok előfordulhatnak fej: középhosszú, a törzsel arányos fül: előre állóak nyak: jól izmolt, mar és a toka száraz. Szilárd szervezetű, környezettűrő képessége kiváló törzskönyvezett koca. Gazdasági mutatók: született élő malac/alom: 9,6 db 21 napos élő malac/alom 8,9 db napi súlygyarapodás 861,36 g takarmányértékesítés 2,88kg/kg színhús 57,48 %.

44 TARTÁSTECHNOLÓGIA

45 Az iparszerű tartás jellemzői
1 állatfaj van Nagy létszám ( koca) Nagy mennyiségű vágósertés kibocsátás ( db/év) Bekerített a telep (fekete-fehér elv betartása a személyi és járműforgalomban is) Prevenció Magas fokú a gépesítettség (fűtés, hűtés, szellőztetés, takarmánykiosztás, stb.) Szakmailag felkészült vezetők ,dolgozók üzemeltetik Épület és állomány rotáció van Folyamatos a termelés

46 Ha nem optimális termelési környezetben tartjuk az adott állatfajt a genetikailag meghatározott termelési tulajdonságait nem képes teljesíteni.

47

48 Kocák tartása

49 Tenyészkocasüldők nevelése
A tenyésztésre kijelölt és a teljesítmény, valamit a származás alapján előválogatott süldőanyagot 30 kg-os fejlettség elérésekor vigyük a süldőnevelőbe. Neveléskor megfelelő mozgástér kell, a mozgáshiány kedvezőtlenül hat a szervezeti szilárdságra, a reprodukciós tulajdonságokra (kifutós rekesz) Hibátlan rácspadozat legyen Csoportonként max. 15 egyed Fontos a takarmány szakszerű adagolása, kiegyenlített fogyasztása 7-8 hónapos korban, kg-os súlyban veszik tenyésztésbe A túl korai tenyésztésbevétel káros lehet a hasznos élettartamra A selejtezett kocaállomány vásárlásból vagy saját nevelésből pótolható. 4-6 fialásig tartják tenyésztésben

50 Az üres kocák tartása Kocasüldők vagy ellés utáni anyák
Szoptatás alatt kimerült szervezet feltöltése biológiailag értékes takarmánnyal, 1 hétig tartó ad libitum etetés (flushing hatású is) Csoportos tartás (ivarzás-indukáló is) Termékenyítés után egyedi ketrecben megfigyelés alatt.

51 Az egyedi tartás Négy oldalról zárt tér, melyben a koca csak a rekesz hossztengelyének irányában tud mozogni. Méretei: - szélessége: 65 cm - hossza cm, melyhez 40 cm-es vályú csatlakozik

52

53 Kocaszállás Itt az EU előírásoknak megfelelően maximum harminc napig maradhatnak az állatok. Ebben az időszakban történik a termékenyítésük. Harminc nap után ultrahangos vizsgálattal állapítjuk meg, hogy sikeres volt-e a termékenyítés. A harmadik visszabúgás után automatikusan selejtezésre kerül a koca.

54 Vemhes kocák tartása

55 Csoportos kocaszállás
Csoportlétszám: egyed Férőhely: 1,6-2,0 m2/egyed

56 Csoportos elhelyezés egyedi etetéssel
Csőatutomaták használata vemhes kocák csoportos tartása esetén: Ezekkel az etetőautomatákkal a vemhes kocák etethetők ad libitum jelleggel vagy adagolással. Ha a koca a forgatható adagolószerkezetet használja, akkor a takarmány a vályúba kerül. A kiadagolt mennyiséget a takarmány fajtájától függően (liszt, pellet, vagy morzsa) a cső magasságának beállításával lehet beállítani.

57 Csoportos elhelyezés csoportos etetéssel
45 cm vályuhossz, 1,5 m2 fajlagos alapterület (ebből 0,3 m2 trágyázótér) mini. Szükséges 10-12-es falkalétszám Magyarországon elterjedt (mélyalmos változatban is), de az elektronikus takarmányozás terjedésével visszaszorul.

58 Vemhes kocák csoportos elhelyezése kifutóval kombinálva

59 Szoptató kocák tartása
A vemhes kocák általában a várható fialásuk előtt 4-6 nappal kerülnek a fiaztatóba, de a legkésőbb a vemhesség 110. napjáig be kell telepíteni őket. Csoportos telepítés esetén ez a legkorábban termékenytett kocára értendő. A koca tökéletesen és fertőtlenített fiaztató istállóba érkezik, ahová fürdetőn, fertőtlenítőn keresztül kell vinni.

60 Fiaztató A fiaztatókutrica a sertéstartás legkisebb és legkényesebb tartási egysége, mivel két teljesen ellentétes igényű állat, az újszülött malac és a kifejlett koca igényeit kell egyidejűleg kis helyen kielégítenie.

61 A fiaztató kutrica A kocaállás 60 cm széles, 1 m magas, felhajtható.
Funkciója a malacok agyonnyomásának megelőzése, előnye, hogy a a bélsár egy helyre ürül. A malacfészek padozata jól izolált, hőszigetelő Malacoknak hőmérséklet kiegészítő fűtés (infralámpa) vagy más megoldások (búvóláda, ernyős melegítő) kellenek. Malac hőigénye: Co

62 Fiaztató Belül a legkorszerűbb lagúna-rendszerű szerves tárgya kezelési rendszert alakítottunk ki. A kocák és malacok alatt rugalmas műanyag rácspadozat van. A fűtés, a hűtés és a takarmányozás is automatizált. A fűtés külön történik a malacok, és külön a kocák részére. Jelenleg hideg levegővel hűtünk a kinti kánikula miatt. Egy épületben 80 db koca van. A korábbi technológiához képest növekedett az egy ellésből származó választási malacok száma. A kiesés az új technológiában 5% alá esett a korábbi 10% helyett, így kocánként és ellésenként 10,2-10,5 malacot választunk. A malacok harminc napos korukban és átlagosan 9,5 kg súlyban kerülnek elválasztásra. Ezen a padozaton szívesebben mozog a koca és így a felfekvésből származó betegségek is minimálisak. Az expandált lemez és bordázat eredményeként lényegesen kevesebb a malacnyomásból eredő kiesés is. Innen a malacok az utónevelőbe kerülnek, ahol ötvenöt napot töltenek és átlagosan kg-os súlyt érnek el. (Forrás: internet: Sertéságazat korszerűsítése és fejlesztése Hajdúszováton AgrárHírek 2009. június 26. )

63 Hízlalda

64 Malac utónevelő (battéria)

65 Hízlalda 6 db, egyenként 1200 férőhelyes, már korszerűsített sertéshizlalda üzemel. Ezekben az épületekben padlófűtést építettünk ki, mely a biogáz üzem hulladékhőjével lesz megtáplálva, nyáron ugyanaz a padlófűtés hideg víz áramoltatással a hűtést szolgálja. Az istállón belül egy-egy fakkban 50 db hízót tartunk. A hízók nedves, adagolt etetését egy automata takarmányozási program szabályozza. Az etetéshez víz mellett naponta – és állatonként – 1-1,5 liter tejsavót is felhasználunk. A számítógép monitorján minden lényeges mozzanat követhető, így még az is, hogy milyen gyorsan fogyasztják el az állatok a takarmányt. A program ennek figyelembe vételével növeli, vagy csökkenti a következő adagokat. Naponta hatszor etetünk, és mindössze két fő felügyeli a technológia működését. (Forrás: internet: Sertéságazat korszerűsítése és fejlesztése Hajdúszováton AgrárHírek június 26. )

66 A jelenlegi mért adatokkal alátámasztott üzemi tesztek során a lajoskomáromi malacok 25 és 120 kg között 900 grammot is meghaladó testtömeg-gyarapodásra voltak képesek 2,75–2,85 kg/kg-os fajlagos takarmányértékesítés mellett. Nem volt ritka az 1000 grammot meghaladó állatok száma sem. Vágási minősítés oldaláról pedig ez a genetikai nagyon kis szórás mellett 58–59%-os színhús kitermelésre képes.

67 Termelési rotáció Kocaszállás(csoportos): 5 nap pihenő (választás után), 7 nap vemhesítés, Kocaszállás (egyedi): 21 nap megfigyelés alatt Vemhes kocaszállás: 90 nap vehemnevelés Fiaztató: nap előkészül, 1 nap fial, 21-28 nap szoptat, 3 nap istállót mosat, fertőtlenít Battéria: 3 nap mosat, nap nevel, (malac utónevelés) Hízlalda: 3nap mosat, nap hízlal

68 A hízósertés életszakaszai
Szopós malac: (30) naposig - fiaztatóban - 1-1,5 kg születési súly; - 3 l tej/1 kg súlygyarapodás - 6-9 kg választási súly Választott malac: (90) naposig battérián ~30 naptól 30 kg-ig Napi tömeggyarapodás 0,4-0,5 kg Fajlagos takarmányfogyasztás: 1,5-2,0 kg/kg Hízó: 80(90)-160(210) naposig Hizlaldában Napi tömeggyarapodás: 0,7-0,9 kg Fajlagos tak.fogyasztás: 2,7-3,0 kg/kg Értékesítési tömeg: kg

69 A sertéstartás sikere napjainkban négy fő alappilléren nyugszik:
a menedzsmenten, a technológián, a genetikán és a takarmányozáson.

70 Köszönöm a figyelmet