Regionális gazdaságtan 7.

Az előadások a következő témára: "Regionális gazdaságtan 7."— Előadás másolata:

1 Regionális gazdaságtan 7.
Urbanizáció

2 A városnövekedés szakaszai (1)
A társadalomtörténeti fejlődés eddigi fokozatai: preindusztriális (mezőgazdaság), indusztriális (ipari forradalom), posztindusztriális társadalom (tercierizálódás). Az urbanizáció ciklusai: az ipari forradalom által generált modern urbanizáció szakaszos jellegű; koncentrációs és dekoncentrációs szakaszok váltják egymást; a szakaszok globálisan érvényesülnek, megjelenésüket a helyi történelmi és földrajzi sajátosságok, a gazdasági fejlettség foka befolyásolja.

3 A városnövekedés szakaszai (2)
Urbanizációs szakaszok: Városrobbanás Szuburbanizáció Dezurbanizáció Reurbanizáció

4 I. Első szakasz: Városrobbanás
Ipari forradalom, a modern gazdaság kialakulása. A népesség települési koncentrálódása: a városba áramlanak a falusi tömegek, gyorsan növekszenek a nagyvárosok. A városok térségi formája: mekkora és milyen irányúak a szállítási lehetőségek, milyen a közlekedési ellátás nyújtotta elérhetőség kiterjedése. A lakóhelyválasztás lehetősége a közlekedési ellátás függvényében korlátozott. A városnövekedés egy széles, a középkorban kialakult városhálózaton keresztül megy végbe. Egyes korábbi központok kiemelkednek, mások elmaradnak, illetve újak keletkeznek. A legerőteljesebb városfejlődési folyamatok a már meglévő városi státusú központokhoz kapcsolódnak, amelyek addig is mint közigazgatási, kulturális, vallási, kereskedelmi vagy katonai központként működtek.

5 II. Második szakasz: Szuburbanizáció
Az ipar szerkezeti átalakulása A foglalkoztatásban a szolgáltató ágazatok szerepének növekedése Az infrastruktúra fejlesztése A városi agglomerációk kifejlődése, a kisvárosi hálózat megerősödése A falusi településállomány modernizálódása (városiasodása), a falusi elvándorlás mérséklődése A falusi és a városi életkörülmények közeledése Az egyszerű falu-város ellentét helyett az agglomerációk (urbanizált terek, városrendszerek) és a falusi térségek polarizációja A népesség területi dekoncentrációja: - a nagyvárosi terület-együtteseken belül (a népesség a központi területekről áthelyeződik az elővárosokba); - a városhálózaton belül (a népesség-növekedés a kis- és középvárosokra tevődik át, a kisváros-hálózat pedig bővül).

6 III. Harmadik szakasz: dezurbanizáció
A legfejlettebb ipari országokban a gazdaság a posztindusztriális időszakába lép. A termelő szektorok foglalkoztatottsága csökken; a foglalkoztatottak zöme a tercier szektorban dolgozik, s növekvő gazdasági húzóereje van a quaterner szektornak. A népesség területi dekoncentrációja erősödik, a népességnövekedés súlypontja áthelyeződik az agglomerációkon kívüli rurális terekbe. Az úthálózat infrastruktúrája nem képes megbirkózni az ingázók ezreivel, egyre kevésbé elérhetők a munkahelyek, a városi szolgáltatások.

7 IV. Negyedik szakasz: Reurbanizáció
A meglévő lakásállomány rehabilitálásával, városmegújító programok indításával, a közlekedési helyzet javításával, gyalogos zónák kialakításával, a társadalmi infrastruktúra felértékelésével megfordítható a nagyvárosokban tapasztalható irányzat és helyreállítható azok image-a. Az urbanizációs szakaszok követik és kifejezik a termelőerők fejlődésének különböző érettségi fokát. A csúcstechnológia megjelenése, elterjedése hatására tovább egységesül a településrendszer civilizációs színvonala, lehetővé válik a munkahelyek nagy részének erős (a lakóhelyig eljutó) decentralizációja, sőt egyes irányító tevékenységek centralizációja, új központok kiemelkedése is.

8 Az urbanizáció trendjei
Az ipari forradalom által generált modern urbanizáció szakaszos jellegű. A folyamatban koncentrációs és dekoncentrációs szakaszok váltják egymást. Az urbanizáció szakaszai globálisan érvényesülnek, megjelenésüket a helyi történelmi és földrajzi sajátosságok, a gazdasági fejlettség foka befolyásolják.