Közúti és Vasúti Járművek Tanszék. A ciklusidők meghatározása az elhasználódás folyamata alapján Az elhasználódás folyamata alapján kialakított ciklusrendhez.

Az előadások a következő témára: "Közúti és Vasúti Járművek Tanszék. A ciklusidők meghatározása az elhasználódás folyamata alapján Az elhasználódás folyamata alapján kialakított ciklusrendhez."— Előadás másolata:

1 Közúti és Vasúti Járművek Tanszék

2 A ciklusidők meghatározása az elhasználódás folyamata alapján Az elhasználódás folyamata alapján kialakított ciklusrendhez ismerni kell az egyes alkatrészek elhasználódásának határmértékét (ameddig az alkatrész üzemben tartható) valamint az elhasználódás mértékét. Az üzemben tartás határméretét az alkatrész: megbízható működése, szilárdsági szempontok, különféle előírások, és a kopásdiagram alapján határozzák meg

3 Egy kopásnak kitett alkatrész általános kopási diagramja Az eltérő paraméterek miatt a kopás egy sávgörbével jellemezhető

4 A diagramon és a számításoknál alkalmazott jelölések – t üzemidő eltelte után a vizsgált azonos típusú és méretű alkatrészek átlagos kopása, Z e (t) – az e-edik alkatrész kopása, Z j (t) – a j-edik alkatrész kopása, i – a t helyen Z j (t) - Z e (t) szakaszon felvett osztályok (részintervallumok) száma, t 1,t 2,…,t n – a vizsgálati helyek (időpontok), f i – az i-edik osztályba sorolt alkatrészek, z i – az i-edik osztályhoz tartozó osztályközép, p i – az i-edik osztályhoz tartozó relatív gyakoriság értéke, N – a vizsgált alkatrészek száma,

5 Az alkatrészek t helyen vett elhasználódásának empirikus várhatóértéke( ) az i (i=1,2,…m) osztályok osztályközepei (Z 1, Z 2,…,Z i ) és a hozzájuk tartozó relatív gyakorisági értékek (p 1, p 2,…, p i ) szorzatának összege. A relatív gyakoriság pedig a mért kopásértékek alapján az i-edik osztályba eső alkatrészek számának, és az összes vizsgál alkatrész számának viszonya.

6 Az így kapott átlagos kopásgörbét két szakaszra bonthatjuk: 1. bejáratási szakasztrigonometrikus függvény, 2. üzemeltetési szakaszlineáris függvény, jellemezhetjük:

7 A ciklusrend kialakításakor meg kell határozni az egyes alkatrészek, fődarabok, élettartamát és az egymáshoz közel eső élettartamúkat egy csoportba kell sorolni. Az így kialakított alkatrészcsoportra jellemző élettartamot a legkisebb élettartamú alkatrész határozza meg. A nagyobb élettartamú alkatrész élettartama égésszámú többszöröse legyen a kisebb élettartamú csoport élettartamának.

8 A kopásgörbéből a megengedett legnagyobb kopás (Z meg ) ismeretében meghatározható az alkatrész élettartamának legvalószínűbb értéke ( ) és annak eltérése, szórása(s). Az alkatrész élettartamának meghatározásakor a kopásgörbe lineáris szakasza a meghatározó.

9 Az elhasználódás sebessége: Z 2 -Z 1 - az elhasználódás mértéke, t 2 -t 1 – viszonyítási alap (év, hónap nap, óra, km, elfogyasztott üzemanyag), Az alkatrész élettartama a megengedett elhasználódás, és az elhasználódás sebességének ismeretében számolható.

10 A ciklusidők meghatározása műszaki megbízhatóság alapján A műszaki megbízhatóság annak a valószínűségét fejezi ki, egy adott jármű, vagy annak szerkezeti egysége, gépalkatrésze hibamentesen üzemel. Az elemek élettartama Exponenciális eloszlást követ, ha azok meghibásodása véletlen szerűen következik be. Az F(t) exponenciális eloszlás függvény t=t i helyen vett értéke kifejezi annak a valószínűségét, hogy a vizsgált jármű (fődarab, alkatrész) egy előre megadott t i -nél korábban fog meghibásodni.

11 F(t)- eloszlás függvény (exponenciális), λ - az eloszlás paramétere, meghibásodási ráta,

12 Sűrűség függvény függvény

13

14 j - a 0 és t közötti intervallumon belüli azonos hosszúságú részintervallumok (osztályok) száma (j=1, 2, …,m), t j – a feljegyzett meghibásodási időpontok osztályközép értékei ( t 1, t 2, …, t m ), p j – relatív gyakoriság,

15 t=0 (t)=1, t=∞ (t) 0

16 Megbízhatósági függvény: n(t) – a t időpontig meg nem hibásodott alkatrészek, Meghibásodás tapasztalati függvénye:

17