Ontológia Avagy, ez meg mi?. Tartalom Az ontológia definíciói Az ontológia-kutatás céljai Szakterületi ontológiák fejlesztésének céljai Az információrendszerek.

Az előadások a következő témára: "Ontológia Avagy, ez meg mi?. Tartalom Az ontológia definíciói Az ontológia-kutatás céljai Szakterületi ontológiák fejlesztésének céljai Az információrendszerek."— Előadás másolata:

1 Ontológia Avagy, ez meg mi?

2 Tartalom Az ontológia definíciói Az ontológia-kutatás céljai Szakterületi ontológiák fejlesztésének céljai Az információrendszerek ontológiájának problémái Tartalom szerinti feldolgozás igénye a Web-en Ismertebb ontológia modellező nyelvek Összefoglalás

3 Definíció(k) 1. Filozófiában: Ontológia = lételmélet Általánosan: ontológiája Egy tudományterület ontológiája az adott területre jellemző kategóriákat (fogalmakat, objektumokat, kifejezéseket), illetve a köztük fennálló kapcsolatot írja le – jelentésükkel együtt.

4 Kommunikációs szövegkörnyezet Minden ontológia megad egy olyan kommunikációs szövegkörnyezetet (domain of discourse), amelyben az adott terület fogalmai vitathatók, egyértelműen elemezhetők.

5 Definíció(k) 2. Mesterséges intelligenciában: ontológia a fogalomalkotás explicit specifikációja Egy adott tárgyterület vonatkozásában az ontológia a fogalomalkotás explicit specifikációja: egy tárgyterület fogalmainak és az azok között fennálló kapcsolatoknak formális specifikációja, amelyhez általában természetes nyelvű leírás is társul

6 Gyakorlatilag… ontológia … egy ontológia egy formális fogalomgyűjtemény definícióinak halmaza, amely osztályok, relációk, függvények stb. definícióiból áll. A tudásmegosztás szempontjából fontos, hogy e definíciók az olvasótól és az alkalmazás kontextusától szemantikailag függetlenek legyenek.

7 Ontológiai egyezség Egy ontológiai egyezség az egy olyan szerződés, amely az ontológia által specifikált elméletre nézve konzistens (de nem teljes) szótárhasználatra vonatkozik – pl. kérdésfeltevésnél, állítások megfogalmazásánál. Egy (szoftver-)ágenst úgy kell megépíteni, hogy az adott tárgykörben „ontológiai elkötelezettséget” vállaljon, míg ontológiák tervezésénél az a cél, hogy segítse az ágensek egymásközti tudás- cseréjét

8 Akkor mire is jó??? … hogy segítse az ágensek egymásközti tudás-cseréjét.

9 Közös ontológiák Arra használjuk, hogyontológiai kötelezettségvállalást írjunk le ágensek egy halmazára nézve úgy, hogy ezen ágensek anélkül tudjanak kommunikálni, hogy egy globálisan megosztott, közös elmélet fölött működnének.

10 Miért jók? Az ágenseknek nem kell osztozniuk egymás ismeretbázisában! Mindegyik ismerhet olyan dolgokat, amit a másik nem, és egyik számára sem kötelező válaszolni a megosztott fogalomgyűjteményt használó összes kérdésre (ezt jelenti a „nem teljes szótárhasználat”).

11 MI estében az ontológia tartalmazza: a kommunikációs szövegkörnyezet ún. entitásainak nevéhez kapcsolt, e nevek jelentését megadó, ember által olvasható definíciókat. Megj: egy entitás lehet osztály, reláció, függvény stb.

12 MI estében az ontológia tartalmazza: az interpretációk körét korlátozó formális axiómákat az előbbi definíciókból és axiómákból képezett jólformált szövegeket, „formulákat”

13 Az ontológia-kutatás céljai olyan köztes nyelv definiálása, amely több tárgyterülethez tartozó szoftver leírását és együttműködését támogatja ontológiák tervezését és kiértékelését támogató eszközök és módszerek kifejlesztése ontológia-könyvtárak létrehozása

14 Szakterületi ontológiák fejlesztésének céljai Emberek és/vagy szoftver-ágensek által elérhető, elosztott információ struktúrájának és jelentésének azonos értelmezése. Szakterületi ismeretek újrafelhasználásának biztosítása. Adott szakterületről szóló feltételezések, korlátozások explicit megfogalmazása. A szakterületi ismeretanyagnak a „működtető” ismeretektől való elkülönítése. A szakterületi ismeretanyag elemzése

15 Az információrendszerek ontológiájának problémái Közös ontológiák kidolgozása T-Box A-Box Az elfogadás szintjének problémája A zártvilág feltételezés problémája

16 Tartalom szerinti feldolgozás igénye a Web-en 4 problémát vet fel: Információ keresés Információ kivonatolás Karbantartás Automatikus dokumentáció-generálás Ezen feladatok megoldását célozza a szemantikus Web

17 1999-től megjelenő Web-szabványok XML (eXtensible Markup Language) DTD (Document Type Definition) XSL (eXtensible Style Language) RDF (Resource Description Framework) OIL (Ontology Inference Layer) és DAML-ONT (DARPA Agent Markup Language) OWL (WEB Ontology Language)

18 Ismertebb ontológia modellező nyelvek CycL: Cyc Language KIF: Knowledge Interchange Format Ontolingua: Ontology Interchange Language Frame-logika (F-logika) Leíró logikák (DL: Description Logics) OIL: Ontology Inference Layer OWL: Web Ontology Language

19 CycL: Cyc Language Cél: hétköznapi, józan ész ontológiák specifikálása Nagyméretű ismeretalapú rendszerek számára Elsőrendű predikátumkalkulusból származó, másodrendű fogalmakkal kiegészített nyelv (típusok és helyettesítés) Egy CycL ismeretbázis CycL mondatokból álló halmaz

20 KIF: Knowledge Interchange Format Célja az ismeretek elosztásának és integrálásának támogatása Számítógépes rendszerek közötti ismeretcserét támogató nyelv Deklaratív szemantika Logikai értelemben széleskörű, átfogó A „tudásról szóló tudás” reprezentálására alkalmas

21 Ontolingua: Ontology Interchange Language Célja ontológiák tervezésének és specifikációjának támogatása Tiszta logikai szemantika, KIF-re alapozva Biztosítani kíván: nagy kifejező erejű, deklaratív, tárgyterület- független, köztes nyelvet, a tárgyterületi implementálás lehetőségét biztosító fordítóprogramot – korlátozott kifejező erejű, következtetést is biztosító, specializált reprezentációk nyelvére történő fordításhoz, könnyű kiterjeszthetőséget és jó kifejezőképességet

22 Ontolingua informális példa „All writers are misunderstood by some reader.”

23 Ontolingua: egy példa a Frame Ontology könyvtárból

24 Frame-logika Objektumorientált adatbázisok, keretalapú rendszerek és logikai programok specifikálására alkalmas nyelv. A fogalmi modellezés szerkezeteit összefüggő logikai keretbe foglalja.

25 Leíró logikák Leíró logika = terminológiai logika Alapvető elemei: Fogalmak (concepts) Szerepek (roles) Ismertebb implementációk BACK CLASSIC CRACK FLEX K-REP KL-ONE KRIS LOOM YAK

26 OIL: Ontology Inference Language Három alappillére: 1. formális szemantika és hatékony következtetés biztosítása – mint pl. a Leíró Logika (DL). 2. gazdag modellező primitívek – mint pl. a keretalapú (frame-based) rendszerek, 3. szabványos javaslat szintaktikus információ-csere jelölésre – XML- és RDF-alapú szintaxis

27 OIL: Ontology Inference Language Három szintje van 1. tárgyterületi szint 2. Első metaszint (ontológia-definíció) 3. második metaszint (meta-meta szint, ontológia-konténer)

28 OIL példa

29 OWL: Web Ontology Language A leíró logikákon alapszik Egy OWL leírás nem más, mint jól-definiált jelentéssel bíró XML elemek és attribútumok halmaza, amelyek felhasználásával termeket, relációikat és azok kapcsolatait írhatjuk le. Az OWL kibővíti az RDF és az RDF-sémák nyelvét. Egy OWL dokumentum írásakor minden RDF és RDF-séma elem és attribútum leírható. − Az OWL nyelv világos szintaxist ad tulajdonságokról és osztályokról szóló állítások leírására. − Az RDF-sémához hasonlóan él az ún. nyílt világ feltételezéssel (minden leírás bárki által bővíthető).

30 OWL: Web Ontology Language Az OWL résznyelvei OWL Full OWL DL OWL Lite

31 OWL: Web Ontology Language Owl eszközök: RDF példányképző Ontológia-szerkesztő OWL validátor Osztály- és tulajdonság hierarchia megjelenítő OWL ontológia validátor Következtető gép, Euler Ontológia fejlesztő környezet, Chimaera

32 OWL példa A lányos szülő definíciója OWL-ben

33 Összefoglalás Az ontológiák lehetővé teszik, hogy tudásunkat formálisan gépi következtetésre alkalmasan fogalmazzuk meg. A gépi tudásreprezentációhoz egyszerű logikai nyelvekre van szükség például a leíró logikákra A szilárd matematikai alapokra megfelelő mérnöki módszerek és eszközök építhetők például RDF, OWL