Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI BEVEZETŐ

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI BEVEZETŐ"— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI BEVEZETŐ
Minimális költség – maximális haszon példa

2 Golyva sóüzem q = 1 m3/s C = mg/l Kék folyó (1000 m3/s, 25 mg/l)

3 Golyva sóüzem Másnap sörgyár Kék folyó

4 KÉRDÉSEK - Fog tisztítani Mr. Golyva. Mire törekszik
KÉRDÉSEK - Fog tisztítani Mr. Golyva? Mire törekszik? Az egyéni hasznát maximálja! - Jogosulatlan gazdasági előnyhöz jut, miközben Mr. Másnap „issza” meg a levét aki kénytelen tisztítani és fizetni a felvízi szennyezésért: gazdasági „externália”! - A környezetgazdaságtan alapdilemmája a külső gazdasági hatás „internalizálása”. - Hogyan?

5 MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK • Közös tulajdonos (vagy Környezetvédelmi Felügyelőség) • Környezeti szabályozás 1: adó (Pigou tétel) • Környezeti szabályozás 2: alku (Coase tétel)

6 Kék Folyó Környezetvédelmi Felügyelőség
S T R A T É G I A Kék Folyó Környezetvédelmi Felügyelőség (közös tulajdonos) Másnap Sörgyár Golyva Sóüzem Felelősök A D A T O K

7 Az elfolyó víz kloridtartalmának csökkentése [R, %]
Golyva sóüzem (elemzés) Az elfolyó víz kloridtartalmának csökkentése [R, %] Költség [ezer $] 25 164 50 808 75 2 050 100 3 980

8 KG(R) = 100*R2,3 A sóüzem tisztítási költségei Költség [ezer$]
Eltávolítási hatásfok [R %]

9 Másnap sörgyár Kék folyó (kék?)

10 Másnap sörgyár A kievett víz sókoncentrációja a sörgyárnál [mg/l] A sörgyár víztisztítási költségei [ezer $] 63 25 50 250 75 563 100 1 000 125 1 560

11 A sörgyár tisztítási költségei a koncentráció függvényében
Költség [ezer$] Km(CM) = 100*(CM)2 Koncentráció a folyóban (CM) [mg/l]

12 KÉK FOLYÓ:egy megoldás, két megközelítés
Minimális költség számítása (gazdaságilag hatékony megoldás, minden egyéb pazarlás) Legnagyobb nettó haszon elérése (összes haszon - kibocsátás csökkentés költsége) Mi a gazdasági haszon? A sóüzem tisztítása miatt a sörgyárnál keletkezett költség-csökkenés, a sógyár költségeinek a figyelembe vételével A két megoldás azonos

13 ALAPADATOK Vízhozam adatsorok, az átlag vízhozam (KÖQ) 1000 m3/s
A Kék folyó háttérkoncentrációja 25 mg/l

14 CM = ? Nyers szennyvíz: 100 000 [g/s] Tisztítás: Golyva sóüzem
*(R[%]/100) = 1000*R [g/s] Golyva sóüzem Bevezetés: – 1000*R [g/s] CM = ? Kék folyó Felvíz: 1000*25 [g/s]

15 Anyagmérleg készítése (konzervatív anyag, teljes elkeveredés)
Ha a sógyár nem tisztít Cm=(1000*25 + 1* )/1001 = 125 mg/l Általános esetben (R % -os tisztítás) CM = (1000*25 + ( – 1000*R))/1001 CM = R

16 Km(R) = 100*(125-R)2 Km(CM) = 100*(CM)2 CM = 125 - R
A sörgyár tisztítási költségei a koncentráció függvényében Költség [ezer$] Km(R) = 100*(125-R)2 Km(CM) = 100*(CM)2 CM = R Koncentráció a folyóban (CM) [mg/l] Sógyár eltávolítási hatásfoka [R %]

17 Összefoglalva A Kék folyó sörgyári szelvényének sókoncentrációja
A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] Összes klorid ion terhelés a sóüzemből [mg/l] 125 100 100 75 25 75 50 50 50 25 75 25 100

18 A költségek minimalizálásának stratégiája:
A klorid eltávolítás + víztisztítás összköltsége [ezer $] A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] A sóüzem klorid eltávolítási költsége [ezer $] A sörgyár víztisztítási költségei [ezer $] 1 560 1 560 10 20 1 320 1 340 20 98 1 100 1 200 30 250 903 1 150 40 484 723 1 210 50 808 563 1 370 1 650 60 1 230 423 70 1 750 303 2 050 2 580 80 2 380 203 3 120 123 3 240 90 100 3 980 63 4 040

19 Hogyan is néz ki ez grafikusan?
Költség [ezer $] Minimum ~ 30 % Sörgyár Sóüzem Tisztítási hatásfok [R, %]

20 Másképpen: a két költség összegének a minimumát keressük R függvényében (az első derivált zérus; a második pedig pozitív)

21 A haszon maximálása Haszon [ezer$] Haszon = költségcsökkenés
Sóüzem költsége Maximum ~30 % Sörgyár haszna Eltávolítási hatásfok [R %]

22 TANULSÁGOK Közjavak - Nem gazdasági javak - Végtelen mennyiség (??) - Oszthatatlan, mindenkié, hasznuk közös Tiszta levegő, szép táj, biodiverzitás Közrossz: CO2, SO2 stb. szennyezés Potyautas: a hatékony felhasználás hiányzik Közlegelő: túlfogyasztás  külső gazdasági hatás  ki nem fizetett társadalmi költségek  externália A javak végesek, kié, ki ellenőrzi?

23 EGYÉNI DÖNTÉSHOZÁS CSAPDÁJA: biodiverzitás megóvása
Tönkremegy (-1) Megörződik (+1) Összeg Hozzájárul -2 Nem járul hozzá (0) -1 +1

24 EXTERNÁLIÁK (E) Kék folyó: alvíz - felvíz Méhész és a gyümölcskert Erőmű Autópálya Telefonrendszer Dunántúli Középhegység (E) a harmadik személy jóléti függvényét módosítja (+/-), azt nem kötelezik a károk megfizetésére vagy a haszon kompenzálására, a hatás nem szándékos (??) Externáliák: reverzibilis és irreverzibilis

25 AZ EXTERNÁLIÁK HATÁSA Klasszikus piac: hatékony allokáció jön létre, amit az ár szabályoz (egyéni nyereség maximálása)  kereslet és kínálat egyensúlya Ezt Pareto optimumnak hívjuk: senki sem kerülhet egy csere során kedvezőbb helyzetbe, anélkül, hogy ezzel valaki más kedvezőtlenebb helyzetbe ne kerülne Ez a piacelmélet csődöt mond, amennyiben a külső gazdasági hatásokat („túlcsordulás”) nem vesszük figyelembe A klasszikus közgazdaságtan „válsága”, egyén vs társadalom  környezetgazdaságtan Következmények: sok termelés, sok szennyezés, alacsony árak, nincsen ösztönző a redukcióra és az újra-hasznosításra

26 EXTERNÁLIA NÉLKÜL Haszon = Ár – Költség Az egyén ezt maximálja, azaz
max [p·q – C(q)] ahol q – gazdasági aktivitás vagy output; p – egységnyi ár; C – költség. Innen p = C/q, az ár = határköltség (az output változáshoz tartozó költségváltozás, marginális költség, MC). Kék folyó, Golyva üzem: s – só, x – szennyezés. max [ps·s – Cs(s,x)] ps = Cs/s, 0 = Cs/x, a szennyezés ára 0!

27 KÉK FOLYÓ: KÖZÖS TULAJDONOS
max [ps·s – Cs(s,x) – Cd(d,x)], d – sör mennyisége. ps = Cs/s, pd = Cd/d, 0 = Cs/x + Cd/x, megjelenik a tisztítás költsége (azaz a társadalmi költség), - Cs/x = Cd/x > 0, - MCs = MCd, egyéni, tiszta határhaszon = társadalmi, externális határköltség, Kevesebbet termel!

28 ÁLTALÁNOSAN: „optimális” externália
(határhaszon: egységnyi termelés bővítés extra haszna) Költség Haszon Gazdasági tevékenység (Q) Externális határköltség KEH Q* Egyéni tiszta határhaszon HETH Qm A B C D

29 . Területek jelentése A B C D A+B+C magánhaszon maximuma A+B
Externális határköltség K E H A B C D Egyéni tiszta határhaszon HETH Költség Haszon Gazdasági tevékenység (Q) Qm Q* A+B+C magánhaszon maximuma A+B magánhaszon társadalmi optimuma A társadalmi haszon maximuma C társadalmilag el nem ismert magánhaszon D magántevékenység társadalmi kára

30 EXTERNÁLIÁK KEZELÉSE: Pigou adó
Költség Haszon A B C D Egyéni tiszta határhaszon HETH Externális határköltség K E H Gazdasági tevékenység (Q) Qm Q* t [HETH - t] „Optimális” szennyezési szinten: adó = externális határköltség

31 A KÉK FOLYÓ PÉLDÁJÁN max [ps·s - Cs(s,x) - t·x ], ps = Cs/s,
pd = Cd/d, t = - Cs/x = Cd/x Pigou adó hiányosságai: - Tiszta piaci verseny? - Termeléssel nem biztosan arányos a szennyezés - Ismert? - Sok szereplő! - Szennyezési díj - Empirikus

32 EXTERNÁLIÁK KEZELÉSE: Coase tétel
Q* Haszon Költség + haszon - kár - (kár) + (haszon) Tulajdonos Sógyár (szennyező) Sörgyár (károsult)

33 A COASE TÉTEL HIÁNYOSSÁGAI
Sok szereplő Alku költségei? Hajlandóság? Alkalmazás: - Szennyezési jogok piaca (buborék elv) - ISO és EMAS

34 A KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI
Határértékek és normák (kibocsátási, befogadó) Adó, díj és fajtái, birság Emisszió kiegyenlítés (offset) Ökocimke Támogatás, kedvezményes hitel Jogi eszközök Felelősségbiztosítás Mikor melyik? Keverék Ellenőrzés?


Letölteni ppt "KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI BEVEZETŐ"

Hasonló előadás


Google Hirdetések