A LOGIKAI KERETMÓDSZER

Az előadások a következő témára: "A LOGIKAI KERETMÓDSZER"— Előadás másolata:

1 A LOGIKAI KERETMÓDSZER
A logikai keretmódszer garantálja: a valós problémákra épülést a célok strukturáltságát a mérhetőséget a kockázatok felmérését a projektterv következetességét Tervezési módszer? Projektmenedzsment Projektértékelés

2 LOGIKAI KERETMÓDSZER A módszer előzménye a problémafa-célfa analízis
A módszer két elemből áll: a projekt átgondolása: a probléma okaira való koncentrálást szolgálja az elemzési fázis, az elemzés dokumentálása: a tervezés fázisa, ahol a projektötletből részletes projektterv lesz, elkészül a logikai keret-mátrix felépítése (logframe matrix)

3 LOGIKAI KERETMÓDSZER A logikai keretmódszer középpontjában a logikai keret-mátrix áll. Ez egy olyan 4x4-es táblázat, melyben egy projekt legfontosabb részei összefoglalhatóak. A logikusan egymásra épülő, a projekt tevékenységeiből, eredményeiből, céljából és a megcélzott stratégiai célból álló beavatkozási stratégia Az egyes célokhoz tartozó, azok mennyiségi és minőségi specifikációját adó indikátorok Az indikátorok teljesüléséről képet adó információforrások meghatározása A projekt megvalósításához meglévő források és a még szükséges feltételek A megvalósítás költségigénye

4 Inputok Tevékenységek Outputok Eredmények és Hatások
A LOGFRAME MÁTRIX A mátrix (logframe) nem más, mint a projekt Inputok Tevékenységek Outputok Eredmények és Hatások közötti logikai kapcsolatrendszer rendszerezett és egyértelmű vizuális megjelenítése.

5 KITÖLTÉSI SORREND Először a beavatkozási logikát írjuk le (első oszlop), felülről lefelé – az átfogó céloktól a tevékenységek felé haladva – felhasználva a stratégia-elemzés során azonosított projektcélokat. Ezután a projekt külső feltételrendszerét, a kockázatokat írjuk le (negyedik oszlop), alulról felfelé, vagyis az előfeltételektől az egyre magasabb szintű célokhoz tartozó feltételek felé haladva. A következőkben az egyes célszintekhez meghatározzuk az adott célt mérő indikátorokat, és az indikátorok forrásait (második és harmadik oszlop felső három sora). Végül meghatározzuk (megbecsüljük) a projektet megvalósító tevékenységekhez szükséges eszközöket és a kapcsolódó forrásokat (második és harmadik oszlop negyedik sora).

6 Beavatkozási stratégia
KITÖLTÉSI SORREND 5 előfeltétel 6 10 költségek 9 eszközök, források 4 Tevékenységek 7 12 11 3 Eredmények 8 14 13 2 Projektcél 16 15 1 Stratégiai célok Feltételezések Indikátorok forrása Indikátorok Beavatkozási stratégia

7 (BEAVATKOZÁSI LOGIKA/STRATÉGIA)
LOGIKAI KERETMÓDSZER (BEAVATKOZÁSI LOGIKA/STRATÉGIA) Az átfogó cél a célfa csúcsán lévő, a pályázati kiírásban szereplő céllal megegyező megfogalmazás adja. Projektcélként a célfából a stratégia célt szolgáló konkrét, az eredmény következményeként előálló célmegfogalmazást emeljük ki. Az eredmény a projekt kézzelfogható hozadéka, közvetlen outputja. A tevékenységek sorában az eredmény elérése érdekében elvégzendő feladatokat soroljuk fel.

8 A CÉLOK SZINTJEI Intervenciós logika
Magasabb szintű célkitűzések, amelyek megvalósulásához a projekt hozzájárul Átfogó célok A projekt központi célja a célcsoportok számára fenntartható kedvezmények biztosítása érdekében. Projekt célja A tevékenységek elvégzéséhez szükséges fizikai és nem fizikai eszközök Az elvégzett tevékenységek „termékei” Eredmények A projekt végrehajtása során a projekt eredményeinek elérése érdekében elvégzett tevékenységek Tevékeny-ségek Erőforrások

9 a beavatkozási logikával összhangban Jelentősége:
A FELTÉTELEZÉSEK Értelmezése: a program sikeréhez szükséges körülmények, amelyeket azonban a program (v. menedzsmentje) nem tudbefolyásolni. Szintjei: a beavatkozási logikával összhangban Jelentősége: a projektek kockázatának felmérése a végrehajtás során segíti a monitoringot

10 A MEGVALÓSÍTÁS TOVÁBBI FELTÉTELEINEK MEGHATÁROZÁSA
A feltárásban alulról felfelé haladunk, mégpedig olyan logika mentén, hogy minden szinten azt keressük, hogy az adott szinten elért eredmények, hatások mellett a következő szint céljának teljesüléséhez mire van még szükség milyen előfeltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a tevékenységeket teljesíteni tudjuk, ha a tevékenységek megtörténtek, mi kell még az eredmény eléréséhez ha ez is meg van, mire van még szükség a projektcél teljesüléséhez, végül, ha a projektcél teljesült, milyen feltételeknek kell még meglenniük a stratégiai cél és az ahhoz tartozó indikátorok eléréséhez.

11 Feltételezések, kockázatok
Feltételezések rendszere (vertikális logika) Beavatkozási logika Mérhető indikátor Ki és hogyan méri Feltételezések, kockázatok Általános cél, hatás Közvetlen, azonnali cél Eredmény, output Tevékenységek (fázisok) A projekt előfeltételei

12 Feltételezések, kockázatok
LOGIKAI KERET HORIZONTÁLIS LOGIKA Beavatkozási logika Mérhető indikátor Ki és hogyan méri Feltételezések, kockázatok Általános cél, hatás Közvetlen, azonnali cél Eredmény, output Tevékenységek (fázisok) Eszközök és források A projekt előfeltételei

13 A FELTÉTELEZÉSEK LOGIKÁJA
A pr. szempontjából fontos a feltételezés? IGEN NEM Majdnem biztosan IGEN Ne vegyük be a LKM-ba! Teljesülni fog? Valószínűleg IGEN Vegyük be a LKM-ba! Valószínűleg NEM Át tudjuk-e tervezni a pr-et úgy, hogy ez ne legyen feltétel? IGEN NEM Tervezzük át a pr-et, adjunk hozzá további tevékenységeket szükség szerint! Gyilkos tényező, a projekt való-színűleg megvalósíthatatlan

14 A MEGVALÓSULÁS MUTATÓI
Intervenciós logika Objektív módon mérhető mutatók A mérések forrásai Átfogó célok Hatás- mutatók A mutatók forrásai Projekt célja Eredmény- mutatók A mutatók forrásai Eredmények Kimeneti mutatók A mutatók forrásai Tevékenységek Eszközök Költségek

15 LOGIKAI KERETMÓDSZER (INDIKÁTOROK ÉS FORRÁSAIK)
Az indikátorok olyan objektíven mérhető jelzőszámok és specifikációk, melyek az eredmények mennyiségi (db, fő, m, m2, m,3, tonna, Ft, EUR, %, stb.), minőségi (kategória, szint, célcsoportra, funkcióra, kompetenciára, helyre, témára utaló jelző), vagy időbeni (állandó, időszakos, … évi) meghatározását adják.

16 LOGIKAI KERETMÓDSZER (SMART)
Az indikátorok mellett az azok ellenőrzésére alkalmas információs források is meghatározandók. Az indikátorok és forrásainak megjelölésekor figyelembe kell vennünk, hogy azok kövessék az un. SMART-elvet, azaz legyenek: eléggé részletezők, specifikusak (Specific) mérhetők (Measurable) megszerezhetők, megfizethető áron elérhetők (Achieveable) hitelesek és reálisak (Realistic) a projekt élettartamához alkalmazkodók (Time-based). Leggyakrabban a belső nyilvántartásokból és a hivatalos statisztikákból nyerhető információkat használjuk, de gyakran szükség van önálló adatgyűjtésre is. Ebben az esetben vigyáznunk kell, hogy megbízható, de költség kímélő felmérési módot válasszunk.

17 Feltételezések, kockázatok
„Olvasási” sorrend Beavatkozási logika Mérhető indikátor Ki és hogyan méri Feltételezések, kockázatok Általános cél, hatás 14 15 16 Közvetlen, azonnali cél 12 13 10 11 Eredmény, output 6 7 8 9 Tevékenységek (fázisok) 5 2 3 4 A projekt előfeltételei 1

18 Beavatkozási stratégia, ill. logika
Indikátorok Indikátorok forrása Kockázatok és Feltételezések Hosszú távú hatások, általános (stratégiai) célok, amelyek megvalósulásához a projekt hozzájárul Hosszú távú hatásokat számszerűsítő stratégiai indikátorok Döntően a projekten kívüli adatforrás A projekt közvetlen célja A projekt célját (jellemzően a célcsoportok szemszögéből) mérő mutatók A projekt közvetlen céljának teljesülésén túl szükséges további feltételek ahhoz, hogy a hatások elérhetők legyenek A program végrehajtásától várt közvetlen eredmények A projekt outputjainak mennyiségi és minőségi jellemzésére alkalmas indikátorok A projekt keretében gyűjtött adatok A projekt közvetlen eredményein túl szükséges további feltételek ahhoz, hogy a projekt célja elérhető legyen A projekt keretében végrehajtandó tevékenységek A projektekhez szükségesek erőforrások, eszközök (input) A projekt költségei A projektek végrehajtásán túl szükséges további feltételek ahhoz, hogy a projekt eredményei bekövetkezzen Forrás: Saját szerkesztés Logframe kézikönyv alapján A projekt indításhoz szükséges előfeltételek

19 Beavatkozási stratégia
Indikátorok Indikátorok forrása Feltételezések Stratégiai célok Munkanélküliség csökkentése 5 év alatt 60 új tartós munkahely és 60 megőrzött munkahely Munkaügyi központ jelentése Projekt-cél Vállalkozási ismertek növelése évente 100 piaci, pénzügyi és jogi ismeretekben képzett, innovációkra fogékony vállalkozóval több lesz a térségben Kiadott tanúsítványok nyilvántartása Vizsga-jegyzőkönyvek Források a tanultak alkalmazásához Foglalkoztatást ösztönző, de legalább nem gátló jogszabályok Követő tanácsadás biztosítása Eredmények Vállalkozó-képző és tanácsadó intézmény létrehozása 50 m2-es felszerelt 16 fős tanterem, 20 m2-es iroda 2 munkahellyel, vizesblokk, 25 m2 társalgó, 28 m2-es 4 gépes számítógépterem (összesen 150 m2) Használatbavételi engedély Akkreditáció tanúsítványa Képzési dokumentáció Megállapodások a kurzusok szervezőivel Tanácsadók nyilvántartása Vállalkozók motivációja Akkreditáció Vizsgáztatási háttér Források biztosítása kurzusok szervezéséhez Oktatói gárda megtartása Tevékenységek Épület felújítása Bútorok beszerzése Oktatási eszközök beszerzése Képzési terv készítése Képzési tematikák kidolgozása Felújítható épület saját tulajdonban Engedélyezett építési tervek, Projektmenedzser Asszisztens Oktatásszervező menedzser KÖLTSÉGEK Partnerintézmények, „kurzus-gazdák” együttműködési készsége Előfeltétel Oktatók, tanácsadók szabad kapacitással elérhetők Forrás: TEMPUS Közalapítvány

20

21 ERŐFORRÁSTERVEZÉS Szoros összefüggés az időterv és a tervezéshez felhasznált erőforrások között Pl. A részhatáridők érzékenyek a tevékenységekhez rendelt erőforrások mennyiségeire A projektek első számú erőforrása a szervezet illetve a humán erőforrás A tervezéshez használt megoldások: Emberi Erőforrás (EE) szakmai leltár mátrix Feladat/Felelősség mátrix

22 ERŐFORRÁSTERVEZÉS Az egyes feladatokért felelős személyek kiválasztása – a projektcsapat felépítése Elemei Kompetencia igények (szakmai kompetenciák, tapasztalatok) meghatározása Szakértők kiválasztása, hozzárendelése a feladatokhoz Az egyes erőforrások felhasználási idejének meghatározása  tevékenységütemezés A meglévő erőforrások biztosítása és a szükséges pótlólagos és tartalék erőforrások biztosítása A terv szükség szerinti korrekciója az egyenletes kihasználás érdekében

23 ERŐFORRÁS-TERVEZÉS Szaktudás és eszközök meghatározása
Az egyes erőforrások felhasználási idejének meghatározása  tevékenységütemezés A meglévő erőforrások biztosítása A szükséges pótlólagos és tartalék erőforrások biztosítása A terv szükség szerinti korrekciója az egyenletes kihasználás érdekében Erőforrás: a projekthez szükséges ember, gép, eszköz, anyag, infrastruktúra stb. Ez is kulcselem, itt derül, ki, hogy a feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak-e, ha nem mikor és milyen külső erőforrásokra van szükség  ennek következménye a pályázatban megfogalmazott támogatási igény Ezt is érdemes részlépésekre bontani: Azonosítani kell, hogy milyen eszközökre és szaktudásra van szükség Utóbbira visszatérünk) Ütemezni kell az egyes erőforrásokat - alap a tevékenységütemezés  az erőforrásokat is résztevékenységenként kell meghatározni Gondoskodni kell a meglévő erőforrások biztosításáról (ez a vezető feladata, pl. figyelembe venni, hogy egye munkatársaknak a napi teendőkön kívül a projektben + feladatai vannak A hiányzó erőforrásokat máshonnan kell pótolni (pl. kölcsön munkaerő, vagy alvállalkozók, külső szakértők bevonása utóbbit korlátozhatják a pályázatban: Indok: ha nem elegendő a saját szakértelem, miért akarunk pályázni? Számoljunk tartalékkal rátartással, különösen a kritikus tevékenységeknél Előfordulhat, hogy megint vissza kell lépni, és módosítani kell a tervet. 23

24 EMBERI ERŐFORRÁS SZAKMAI LELTÁR MÁTRIX Levelezés angol nyelven
Személy Kompetencia Pénzügy Oktatás szervezés Marketing Levelezés angol nyelven Kiss G. 1 3 2 - Szabó G. Nagy B. alapszinten középszinten kiválóan

25 FELADAT/FELELŐSSÉG MÁTRIX
FELELŐSÖK Kiss G. Szabó G. Nagy B. Joó Z. Eszközbeszerzés, installáció 2007. máj. 15. Hallgató toborzás, nyílvántartás szept. 10. Részjelentés magyarul 2008. nov. 30. Részjelentés angolul dec. 15.

26 Lehetséges egyéni tudásprofilok a projekt teamben
SPECIALISTA GENERALISTA egy területet nagyon mélyen ismer a saját területén jó válaszai vannak sok területen van tudása, de nem mély érti a területek közötti összefüggéseket jó kérdéseket tud feltenni bármely területen

27 A projekt team felépítése (személyiségbeli)
A csapatban szükséges szerepek: a kreatív a motivátor a precíz a gyakorlatias a kritikus az adminisztrátor

28 Belbin-féle szerepek a csoporton belül
(személyiségbeli)

29 ELNÖK (Chairman) Jelentős személyes tekintélye van, de nem uralkodik másokon Nyugodt, fegyelmezett Elkötelezettje a kitűzött céloknak Átlátja a dolgokat és tiszteli az embereket Általában intelligens, de nem feltétlenül kreatív Tisztában van a team és az egyes emberek erős és gyenge pontjaival Ha nem elég erős, a Formáló kikezdheti vezető szerepét Ha nem elég okos, nem biztos, hogy megérti az Ötletember és az Erőforrásszerző gondolatait Gondoskodik róla, hogy mindenki tudja, a feladatát, és megkapja a szükséges információkat. Tájékoztatja a teamet az ügyek állásáról. Elősegíti a gondolkodást anélkül, hogy saját elgondolásait erőltetné. Kérdez, figyel, összegez. HEFOP

30 ÖTLETEMBER (Plant) Alkotó, eredeti gondolkodó, magas IQ-val és előrelátó képességgel Néha belebonyolódik saját ötleteibe, és elveszti a kapcsolatot a valósággal Nagy vonalakban gondolkodik Részletkérdésekben könnyen hibázhat Rosszul tűri a kritikát, ami kreatív ötleteit éri Gyakran magányos Alapkérdések foglalkoztatják. Az új ötletek kiapadhatatlan forrása. A régi dolgokat új megvilágításba helyezi, régi problémákra új megoldásokat talál. HEFOP

31 ERŐFORRÁSSZERZŐ (Resource Investigator)
Az egyéni munka untatja Jó érzéke van az üzlethez Könnyű elterelni a figyelmét a feladatról Nyomás alatt nyújtja a legtöbbet Ha nincs sok munka, könnyű életet él Szerteágazó érdeklődése miatt nem mindig csinálja meg, amit megígért „Soha sincs a szobájában, de ha mégis, akkor telefonál.” Könnyen lelkesedik, de kedvező fogadtatás híján hamar lelohad a lelkesedése Jókedélyű, szórakoztató, társaságkedvelő, közösségi ember Új ötleteket, lehetőségeket, kezdeményezéseket, híreket hoz a külvilágból a teambe. Nem alkot új ötleteket, de felismeri mások új ötleteinek jelentőségét. Lényegretörően kérdez. HEFOP

32 ÉRTÉKELŐ (Monitor – Evaluator)
Komoly gondolkodású, megfontolt, intelligens ember Lassan, de helyesen dönt. Nem ragadja el a lelkesedés Nem érdekli a körítés, csak a tények Hűvös, tárgyilagosan elemző kritikája lelohasztja a team lelkesedését Népszerűtlenné válthat A hibák korai felismerésével és hangoztatásával árthat a team kreativitásának Elemzi, értékeli az ötleteket. Feltárja a hibákat, és eközben hatalmas mennyiségű információt dolgoz fel. a megbeszéléseken inkább gondolataiba mélyedve hallgat, de ha megszólal, elemző bírálata rendszerint helytálló. HEFOP

33 FORMÁLÓ (Shaper) Energikus, nyughatatlan, türelmetlen, lobbanékony
Élvezi a kihívást Hamar méregbe gurul, de gyorsan túl is van rajta Hajlamos azt hinni, hogy összeesküdtek ellene Csak a kézzel fogható eredmények érdeklik Nekiront azoknak a team-tagoknak, akikről úgy gondolja, hogy nem elég célratörően ténykednek. Gyakorlati lépések irányába tereli a teamet. Ha egyszer eldőlt, mit kell csinálni, azonnal munkához lát, és ő lesz a team motorja. Az Elnöktől eltérően a vitában rendre előhozakodik saját gondolataival. Ha nincs Elnök a teamben, ő látja el ezt a szerepet. HEFOP

34 SZERVEZŐ (Company Worker)
Fegyelmezett, precíz, őszinte, becsületes Erős jellem Inkább a vállalatért dolgozik, mint magáért Olyat is elvégez, amit senki más nem vállalna Teamen belüli pozícióját féltékenyen őrzi Gyakran kritizál más munkastílusú embereket Világos célokra és a feladatok egyértelmű meghatározására van szüksége Bosszantja, ha a célok menet közben megváltoznak A döntés meghozatala után konkrét munkatervet és munkamegosztást dolgoz ki. Logikus, módszeres, gyakorlatias tervező és szervező, aki rendszerességet visz a tea munkájába. Társait is átgondolt, szisztematikus tevékenységre ösztökéli. HEFOP

35 TEAMMUNKÁS (Team Worker)
Élénken érdeklődik más emberek iránt Jó a kommunikációs készsége Könnyen együtt tud működni másokkal Kedves, barátságos Kezelni tudja a nehéz embereket Képes megelőzni vagy elsimítani a konfliktusokat Harmóniát teremt a teamben Kedvező hatást gyakorol a csapatszellemre azáltal, hogy a team céljait önérdeke elé helyezi. Odafigyel társaira, figyelmesen meghallgatja őket. Elősegíti, hogy mindeni elmondhassa, amit fontosnak tart. Jelenléte szinte észrevehetetlen, de hiánya nagyon is szembetűnő. HEFOP

36 HAJRÁZÓ (Completer – Finisher)
Inkább befelé, mint kifelé forduló alkat Fegyelmezett, szorgalmas, lelkiismeretes, aggódó Jobban hisz a szüntelen erőfeszítésekben, mint a látványos akciókban Hajlamos elveszni a részletekben, amivel bosszantja a nagy vonalakban gondolkodókat Irgalmatlan következetessége miatt népszerűtlenné válhat Nélküle a team sohasem tudna eleget tenni a határidőknek. Naprakészen tartja az ütemterveket, noszogatja a többieket. Ellenőrzi a részleteket, folyton kérdez, hogy minden rendben van-e. Ügyel a minőségre, semmi sem kerülheti el a figyelmét. HEFOP

37 Pénzügyi terv

38 Költségtervezési alapfogalmak
A kedvezményezettek finanszírozási funkciói Költség- és forrástervezés Pályázat kidolgozása Saját forrás biztosítása A projekt lebonyolítás nem támogatott költségeinek finanszírozása Projekt likviditás fenntartása

39 Alapvető és általános szempontok
Figyelni kell az ÁFA-ra, mert gyakorlatilag minden pénzáramot ÁFA terhel Ha a megvalósító cég nem tudja levonni az ÁFA-t, akkor a pénzáramok ÁFA-val növelt pénzáramokat kell figyelembe venni Ha ÁFA levonásra kötelezett, akkor az ÁFA-val csökkentett pénzáramokat kell figyelembe venni

40 Finanszírozási tételek
Saját finanszírozás elemei – Saját forrás – Nem támogatható költségek – Vissza nem igényelhető ÁFA • Külső finanszírozás elemei – Támogatás – Támogatható költségek – Visszaigényelhető ÁFA

41 A saját forrás tételei Számlapénz (bank)
Bankhitel (rövid és éven túli) Természetbeni hozzájárulás (pl. ingatlan) Partnerek hozzájárulása Egyéb forrás (pl. tagi hitel)

42 A költségvetés kiadási oldala (költségnemenként)
Beszerzési költségek – Építés – Eszközbeszerzés – Szolgáltatás HR költségek – Projektmenedzsment költségek, – Szakértői díjak Teljes költségvetés – minden költséget tartalmaz Szűkített költségvetés – csak a támogatható költségeket tartalmazza

43 Költségek elszámolhatósága
Strukturális Alapok költségei elszámolhatóságának szabályozásáról szóló rendelet Vonatkozó európai uniós szabályok Hazai költségvetési előirányzatok felhasználását szabályozó rendeletek Pályázati útmutató

44 Költségek elszámolhatósága
• Bizonylatokkal igazolt, teljesített költségek Projekthez közvetlenül kapcsolódóak Projekthez nélkülözhetetlenek Költséghatékonyság – ellenőrizhető, piaci árak Projekt Magyarországon valósul meg Nem szerepelnek a nem elszámolható költségek között

45 Nem elszámolható költségek
• Bírság, kötbér és perköltség Adók és illeték, amelyek nem a kedvezményezettet terhelik Alvállalkozó, amely a költségekkel nem arányosan ad hozzá értéket Pénzügyi műveletek díjai (deviza átutalási jutalék és árfolyamveszteségek)

46 Fázisköltségek a munka- és ütemterv alapján
– alapja a költségütemezésnek, – meghatározza a tevékenységek időigényét, – kijelöli a tevékenységek egymásra épülését, – egyes elemek csúszása esetén támpontot nyújt a beavatkozáshoz. N+2 szabály: A 2004-es előirányzathoz rendelt pályázatokat dec. 31-ig kell elszámolni (pénzügyi zárás okt. végéig!)

47 Projektköltségvetés Költségtételek indokoltsága Költségszerkezet
Forrásszerkezet Források és költségek összhangja Források rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok

48 Projektek pénzügyi értékelése
3.5. Pénzügyi terv Projektek pénzügyi értékelése Két szempont: A projekt költségvetés realitása: Források rendelkezésre állása Forrásszerkezet optimalizálása Költségszerkezet realitása Költségtételek indokoltsága Források és költségek összhangja Megvalósíthatóság, megtérülés: Mindenkor aktuális finanszírozási helyzet optimalizálása A pénz időértékének figyelembe vétele Érzékenység vizsgálat

49 Jelenérték és a belső kamatráta

50 Működési cash flow

51 Jövedelmezőségi index

52 Mi a cash flow? A cash flow a pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt Az angol terminológia: cash flow = cash in-flow - cash out-flow, azaz a cash flow értéke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségével, végső soron tehát a pénzeszközök állományváltozását jelzi

53 Fajtái Direkt cash-flow
A tényleges pénzmozgásokat közvetlenül próbálja megbecsülni. (likviditási terv) Indirekt cash-flow Az adózás előtti eredményt használjuk kiinduló adatként. Ezt korrigáljuk az olyan bevételekkel, illetve és ráfordításokkal, amelyeket az adózás előtti eredményben elszámoltunk, de nem jártak pénzmozgással. Majd korrigáljuk az olyan pénzbevételekkel, amelyek befolytak, és az olyan kiadásokkal, amelyeket kifizettünk, de az adózás előtti eredményt nem érintették.

54 A cash-flow területei ■ Működési Cash Flow alatt a vállalkozás alaptevékenységének végzése során kitermelt és felhasznált pénzeszközök különbségét értjük. Itt kerül kitermelésre az a pénz, amelyre a vállalkozás leginkább számíthat a folyamatos működése során, ez az a pénz, amit felélhet, felemészthet az újratermelési folyamat beszerzési szakaszában, és ebből tudja finanszírozni a saját beruházásait, ebből tud megvalósítani pénzügyi befektetéseket. ■ A befektetési tevékenység elkülönítése azért fontos a kimutatásban, mert általában normál vállalkozás esetében praktikusan negatív előjelű, mivel a befektetések megtérülése jellemzően a működésben következik be. (A pozitív előjel figyelmeztetés a cég felélésére, hiszen nincs pótlás és bővítés.)

55 ■ A befektetés Cash Flow-ja alatt a befektetett eszközök megszerzésére fordított pénzek és a befektetett eszközök eladásából befolyó pénzek különbségét értjük. ■ A finanszírozás Cash flow-ja szolgál a „tisztán” pénzműveletek bemutatására. Ide tartoznak a tőke ki- és bevonások (tőkeemelés és tőke leszállítás), a felvett hitelek és kölcsönök, valamint ezek visszafizetésének pénzáramlásai, a kötvénykibocsátások, és a végleges pénzeszköz átadások és átvételek pénzmozgásai.

56 Érzékenységvizsgálat
Az EU projektértékelési irányelveinek kockázatelemzéssel foglalkozó része úgy fogalmaz, hogy a fejlesztési projektek kockázatelemzése során az érzékenységvizsgálat az egyetlen konkrét módszertani követelmény. Az érzékenységvizsgálat, legegyszerűbb formájában, annak a vizsgálatát jelenti, hogy a projekt valamely paraméterének bizonyos mértékű változása hogyan befolyásolja a költség-haszon elemzést.

57 Érzékenységvizsgálat
Kritikus változó az, amelynek egy százalékos eltérése egy százalékos vagy annál nagyobb változást okoz a projekt nettó jelenértékében vagy belső megtérülési rátájában.