„Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt.”

Az előadások a következő témára: "„Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt.”"— Előadás másolata:

1 „Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt.”
(Szent-Györgyi Albert) Mekkora a tudomány? (tudománymetria, hivatkozás, idézettség, személyes hivatkozás-menedzsment) Dr. Kokas Károly

2 Isaac Elsevier véste ki 1620-ban: A szőlőindával sűrűn körbeölelt szilfa mellett magányos férfi áll, kezében egy tábla: 'Non Solus' – nem egyedül

3 - Az ismertséghez vezető út …
- Az ismertséghez vezető út …. hogy tudjanak róla … publikálni kell az eredményeket, felfedezéseket közölni kell „publish or perish” a tudományos kutatás az ismeretek meglévő rendszeréhez kapcsolódó tevékenység. Célja mindig valamely új ismeret, összefüggés megállapítása.

4 Szakirodalom Az írásos dokumentumok lehetnek kézzel írottak vagy nyomtatottak Nyomtatott kiadványok lehetnek időszaki kiadványok - újságok, folyóiratok Egyszeri megjelenésűek – könyvek Könyvek tartalom szerint lehetnek: Ismeretközlő – tudományos, szakkönyv, ismeretterjesztő Szépirodalmi művek Ismeretközlés tudásgyarapítás céljából = szakirodalom

5 Tudományos kommunikáció
Tudományos kommunikáció csatornái Formális csatornák - szakkönyvek, tudományos folyóiratok, különlenyomatok Informális csatornák - jelentések (reportok), preprintek, konferencia anyagok Szakirodalom osztályozása Elsődleges- primer Új információkat közöl - kutatási jelentések, konferenciaanyagok, folyóiratok, disszertációk, szabványok, szabadalmak Másodlagos – szekunder Az elsődleges dokumentációkat dolgoz fel - szakkönyvek, kézikönyvek, enciklopédiák, szakfordítások, összefoglaló cikkek, referátumok, bibliográfiák, katalógusok Harmadlagos – tercier Bibliográfiák bibliográfiája, folyóiratok és könyvek címjegyzéke, adatbázisok katalógusai

6 Szakirodalmi publikációk számának exponenciális növekedése
Évente kb. 60 millió oldalnyi publikált szakirodalom, ezer tudományos folyóirat, 200 ezer szakkönyv

7 Bibliometria: a publikációk mennyiségi viszonyaival foglalkozó tudomány az élettudományokhoz kötődik
Publikáció jellemzői: Szerzők Hivatkozások Életkor Hely Téma

8 Meghatározások Bibliometria:
a bibliográfiák által tükrözött szakirodalom kvantitatív vizsgálata (White&McCain, 1989) Biblio – könyv metria - mérés tudománya (Sengupta, 1992) Matematikai és statisztikai módszerek a könyvek és más információhordozókból eredő haszon tanulmányozására (Pryczherch, 1990)

9 Tudománymetriai elemek: a tudománymetriai sajátosságok hordozói (pl
Tudománymetriai elemek: a tudománymetriai sajátosságok hordozói (pl.: cikk, folyóirat, szerző, idézet) Idézet: amit a saját művemben röviden, hosszabban megjelölve idézem (s a mű végén a bibliográfia tartalmazza ezen idézett tételeket). Másik oldalról nézve ezen bibliográfiai tételekre én hivatkozom, tehát az én művem a hivatkozott mű) Hivatkozás: amikor az én munkáimat mások idézik, egyes műveimre hivatkoznak Önidézet: - amikor saját magamat – beleértve a szerzőtársakat is idézem, amely úgynevezett „nem független idézet” ként jelenik meg. 9/21

10 Történet, források (folyt.)
Publish or perish – publikálj vagy pusztulj Prioritás kérdése: Semmelweis közlési gyakorlata Legkisebb közölhető egység – least publishable unit - LPU 10/39

11 Tudományos teljesítmény
Elismerés mércéje az idézés Tudományos teljesítmény értékelése Szakértői értékelés (peer review) – lektorálás (EBSCO adatbázis, Scirus webkereső) Idézetelemzés – közvetlen idézettség vizsgálata

12 Alapfogalmak Idézetek: későbbi cikkek szerzői a hivatkozás-jegyzékeikben közlik korábban publikált dok. bibl. adatait. „Összidézet” szám: mindazon alkalmak száma, ahányszor az idézés előfordult. Független idézet: az önmagára való idézés kimarad Cikkek száma: adott folyóiratban publikált cikkek száma (általában a meeting abstract, editorial letter nem tartozik ide) IF: (hatástényező, amely annak a mértéke, hogy milyen gyakran idézik a tárgyévben a folyóiratnak a megelőző 2 évében megjelent „átlagos cikkét” Immediacy index Hirsch index Eigenfactor, Article Influence SCImago Journal Rank

13 Lényeges kifejezések, fogalmak
Láthatatlan kollégium: azonos témában dolgozó tudósok közössége Prioritás : aki elsőnek közli eredményét megfelelő információs csatornán Legkisebb közölhető egység (least publisable unit LPU)

14 Tudományos publikációk
A tudományos publikáció jellemzői (mutatói) az idézettség- hányan és kik hivatkoznak a publikációra a publikációt közlő folyóirat impakt faktora Impakt Faktor (impact factor = IF) Valamely folyóirat tavalyi és tavalyelőtti cikkeinek átlagos idézettsége Impakt faktor a tudományos folyóirat legfontosabb mutatója. Minél nagyobb egy folyóirat impakt faktora, annál „értékesebbnek” tekinthető, a benne publikált cikk is rangosabbnak számít.

15 ISI - Institute for Scientific Information
Tudományos információszolgáltató Eugene Garfield alapította 1960-ban. Jelenleg Thomson Scientific Bibliográfiai adatbázisokat szolgáltat, foglalkozik a tudományos folyóiratok tudományos körökben objektívnek elfogadott rangsor megalkotásával. A mutató az IF. ISI adatbázisai: SCI – Science Citation Index SSCI – Social Science Citation Index AHCI - Arts and Humanities Citation Index A fenti adatbázisokat tartalmazza a Web of Science (WOS) Az ISI bibliográfiai adatbázis-csomagja és citációs indexszolgáltatása Elérhető az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) által. Az adatbázis segítségével megállapítható, mely folyóiratokra történik leggyakrabban hivatkozás és kik hivatkoznak rá. JCR - Journal Citation Reports: Science Edition és Social Sciences Edition vezető tudományos folyóiratok IF szerinti rangsorolása

16 A modern hivatkozások rövid története
Institute for Scientific Information (ISI)igazgatója Eugene Garfield (PhD) az NIH támogatásával kifejlesztette 1961-ben Genetics Citation Index, majd a 1964-ben Science Citation Index (SCI),, 1972-ben a Social Science Citation Index (SSCI), 1978-ban az Arts and Humanities Citation Index (A&HCI) 2002-ben Web of Knowledge (Web of Science) Mágnesszalag, nyomtatott kiadás,CD-ROM, web

17 h index Jorge E. Hirsch, a San Diego Egyetem fizikusa , 2005 augusztus - kísérlet a produktivitás és a hatás egyidejű mérésére. A h-index az egyén olyan publikációinak h-száma, amelyek legalább h-számú idézetet kaptak a szakirodalomban. Sorba állítjuk a publikációkat idézetük csökkenő sorrendjében, h-index azon publikáció sorszáma lesz, amelynek az idézői legalább annyian vannak, mint maga a sorszám 17

18 h index, de honnan? Web of Science – szerzőre keresés – Create Citation Report Scopus – szerzőre keresés – View citation overview (lehetőség az önidézet kiszűrésére) MTMT Saját készítés Google Scholar – segédprogram szükséges Web of Knowledge was found to have strong coverage of journal publications, but poor coverage of high impact conferences. Scopus has better coverage of conferences, but poor coverage of publications prior to 1996; Google Scholar has the best coverage of conferences and most journals (though not all), but like Scopus has limited coverage of pre-1990 publications.[6] Web of Knowledge megállapítást nyert, hogy erős lefedettsége folyóirat publikációk, de a rossz lefedettségű nagy hatású konferenciák. A Scopus a jobb lefedettség konferenciák, de a rossz lefedettségű kiadványok, 1996 előtt, a Google Scholar a legjobb lefedettséget konferenciák és a legtöbb folyóirat (bár nem az összes), de mint Scopus korlátozott lefedettsége az 1990 előtti kiadványok. Visszatérve a Web of Science és Scopus adatbázisokra, ha összehasonlítjuk egyes szerzők h-index értékét, eltérő lehet – hiszen más-más folyóiratokat (is) indexel a két adatbázis, s az idézetek „gyűjtése” is különböző forrásokból érkezik/érkezhet. Ha egy kutató szeretné megállapítani h-indexét, érdemes a teljes idézettségi jegyzéke alapján kiszámolnia azt, hiszen a jegyzék jó esetben alapul veszi a két citációs adatbázist, egyéb forrásokat, saját gyűjtéseket, így kevesebbre szűkül az „elveszett” vagy „meg sem talált” idézetek száma, s a h-index is pontosabb lesz, mint akár a citációs adatbázisokban megjelenő h-index. 18

19 Szakirodalom feldolgozása
Megjelenítés, rendszerezés, feldolgozás, szolgáltatás UNESCO által koordinált tudományos tájékoztató szervezetek: IFLA - International Federation of Library Associations FID – Fédération Internationale de la Documentation UNISIST – United Nations Information System for Science and Technology

20 Tájékozódás a szakirodalomban Szakirodalom értékelése Bibliometria, Tudománymetria
A bibliometria a 20. század hetvenes éveiben indult el a tudománnyá válás útján. Bibliometria a publikációk mennyiségi viszonyaival foglalkozó tudományág, törvényszerűségei statisztikus érvényességűek. A tudományos szakirodalom növekedése hozta létre. Fő vizsgálati területe a primer szakirodalom – elsősorban a folyóiratok és a folyóiratokban közölt cikkek. Bibliometria gyakorlati szakterületei a könyvtár (=libriometria) és a tudomány (=tudománymetria) Tudománymetria: azoknak a mennyiségi módszereknek az összessége, amelyek az információs folyamatként értelmezett tudomány vizsgálatával foglalkoznak. Törvényszerűségei statisztikus érvényességűek

21 A tudományos kutatás és a könyvtár
Irodalomkutatás Publikációk létrehozása referensz szoftverek használatával Publikációs lista tudomány-metriai adatokkal

22 Irodalomkutatás támogatása
Szemináriumok kezdő és haladó szinten Nyomtatott és elektronikus információforrások Megfelelő adatbázisok használata a legoptimálisabb találati halmaz eléréséhez Hozzáférés előfizetett adatbázisokhoz és folyóiratokhoz otthonról

23 Irodalomkutatás Célcsoport: kezdő kutatók (PhD hallgatók, szakdolgozatírók, TDK munkát végzők) Kreditkurzus, ill. előadássorozatok Alapfogalmak tisztázása: adatbázisok típusai, használata keresési stratégiák hozzáférés a dokumentumokhoz tudománymetriai fogalmak: IF, citáció, Hirsch-index Cél: folyamatos tájékoztatás a Könyvtár megújuló szolgáltatásairól (pl. Online beiratkozás, metakereső, Online könyvtárközi kölcsönzés)

24 Referensz szoftver Kutatók számára kifejlesztett segédeszköz, amely az információk gyűjtésében, rendezésében, tárolásában, hivatkozások kezelésében és bibliográfia létrehozásában nyújt segítséget. Géphez kötött: EndNote Web alapú: RefWorks

25 Referensz szoftverek használata
Saját adatbázis kiépítése Bevitel külső adatbázisokból indulva (direkt és közvetett import) Bevitel a referensz szoftverből indulva (import) Kézi adatbevitel Adatok exportálása Több szempontú rendezés és visszakeresés Hivatkozási lista készítése tetszőleges formátumban (több ezer beépített vagy saját kialakítású stílus) Referensz szoftver által biztosított MS Word kiegészítés

26 MS Word kiegészítés Összeköti a referensz szoftvert a számítógép szövegszerkesztőjével Telepítés után azonnal használható Hivatkozások kezeléséhez Bibliográfiai lista készítéséhez

27

28

29 RefWorks Regisztráció után használata NEM kötött IP címhez
Bárki, bármikor, bárhonnan használhatja (internet kapcsolattal vagy offline) Többnyelvű interfész Adatbázis tartalmának megosztása kutatási partnerekkel Teljes szöveg tárolható Kezeli a magyar ékezetes karaktereket (UTF-8 karakterkódolás)

30 EndNote 1. hivatkozás és az irodalomjegyzék készítéshez kényelmes, nélkülözhetetlen segédeszköz keresés on-line bibliográfiai adatbázisokban (Azonnali kapcsolatot biztosít egyetlen keresőfelületen több száz ismert bibliográfiai adatbázishoz (MEDLINE, the Library of Congress, Pubmed, egyetemi könyvtári katalógusok…) további adatbázis-kapcsolatok konfigurálhatók, rögzíthetők az EndNote-ban. Lehetőség van on-line adatbázisokban talált hivatkozások egyszerű importálására saját EndNote adatbázisba.)

31 EndNote 2. A Thomson Reuters új, ingyenes online verziót jelentetett meg népszerű bibliográfiakezelő programjához, az EndNote-hoz, EndNote Basic néven. Regisztráció után a felhasználók akár hivatkozást tárolhatnak, alkalmazhatják a 20 legnépszerűbb bibliográfiai formátum bármelyikét,  és mindehhez 2 GB-os online tárhely is jár. Az új EndNote Basic mellett megmaradt a régi EndNote Web szolgáltatás is, amely alapvetően nem ingyenes, az Egyetem területéről azonban az EISZ programnak köszönhetően továbbra is térítés nélkül használható.

32 EndNote 3. Irodalomjegyzék készítése
az EndNote-ban formázott előnézeti kép készíthető rendelkezésre áll 2300 kiadvány előre elkészített publikációs formátuma, de saját stílusok is létrehozhatók a szövegszerkesztőben (Microsoft Word, Corel WordPerfect, StarOffice…) egy lépésben létrehozható az irodalomjegyzék a dokumentum módosítása esetén a program frissíti a szövegbeli idézéseket és az irodalomjegyzéket az irodalomjegyzék HTML vagy XML formátumban is készíthető, Internetes publikációhoz vagy XML-kompatibilis szoftverekhez a csoportmunkát segíti az “utazó” irodalomjegyzék-fájl, mely a dokumentumhoz csatolható

33 EndNote 4. Bibliográfiai hivatkozások rendszerezése (elektronikus katalóguskártyák) a hivatkozásokból tetszőleges számú saját hivatkozásgyűjtemény építhető fel a gyűjteményekben korlátlan számú, egyenként akár 10 oldalas, 50 KB méretű hivatkozás is tárolható a hivatkozások 52 konfigurálható mezőt tartalmazhatnak, pl.: szerző, év, cím, folyóirat, évfolyam, szám, oldal, kulcsszavak, kivonat, megjegyzések, URL link a teljes cikkhez 540 előre elkészített import filter, saját filterek is készíthetők hatékony keresőeszközök, több rekordot egyszerre módosító globális szerkesztőfunkciók képek, képletek hivatkozásainak rendezése ábrajegyzékhez (find full text hozzácsatolási funkció) az Unicode karakterkészletekkel tetszőleges nyelv használható

34 Köszönöm a figyelmet!