Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Az észak-amerikai gazdasági centrum
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
2
Amerika fogalma, térfelosztásai
3
Amerika fogalma, felfedezése, főbb adatai
Elnevezés: Amerigo Vespucci (név női változata: America) Újvilág Felfedezés: 30-40 ezer éve: Ázsia felől (indiánok ősei) 10 ezer éve: Patagóniát is elérték Viking halászok 1492.: Kolumbusz (nem tudta, hogy Amerika) 1497.: John Cabot (Észak-Amerika) Amerika egésze Kiterjedés: 42 millió km2 (28%) (VR2.) Lakosság: 870 millió fő (14%) Egy vagy két kontinens? Természet: két kontinens összekapcsolódása a földtörténet során Társadalom: egy kontinens kettéválása a gyarmatosítás során 3
4
Amerika térfelosztásai (1 vagy 2)
Természetföldrajz: Észak, Dél Társadalomföldrajz: Észak, Latin 4
5
Amerika térfelosztásai (3 vagy 4)
Észak, Közép, Dél természetföldrajz Észak, Közép, Dél társadalomföldrajz Észak, Közép, Dél, Karib társadalomföldrajz 5
6
Észak-Amerika déli határai
K, NY és É irányába egyértelmű határok (csak Grönland vitatható) Csak D-i határa kérdéses Történelem: USA-n belül: hagyományos mexikói–USA határ (gyarmatosítástól 1849-ig) Társadalomföldrajz: mai mexikói–USA határ (Rio Grande) Természetföldrajz: Tehuantepeci-földszoros (216 km) Mexikón belül Külgazdaság: Mexikó déli határa: NAFTA, OECD 6
7
Észak-Amerika méretei
Grönland, Kanada, USA Terület: 22 mió km2 (≈ Latin-Amerika) Európányi területű országok: Kanada VR2., USA VR4. Népesség: 350 mió fő Továbbra is nagy bevándorlás De: egyre inkább elmarad Latin-Amerikától Viszonylag alacsony népsűrűség: 16 fő/km2 Területileg szélsőségesen oszlik meg BosWash, ChiPitts: 50–50 mió, SanSan: 38 mió 7
8
Az észak-amerikai világgazdasági pólus kifejlődése
8 8
9
Az USA kialakulása É-Am: rövid idő alatt gyors fejlődés
400 éve: jelentéktelen periféria Ma: gazdasági centrum, politikai szuperhatalom Első brit telep (1607): Jamestown (Virginia) USA igazi megalapítóinak puritán szellemisége 1620: Mayflower (Új-Anglia – Massachusetts) Igaz: sok vallási üldözött is érkezett Konok kitartás, vállalkozó szellem, kemény munka De: „vad” őslakosság kiűzése is Emberfajták nem keveredtek (szemben Spo., Fro. gyarmatai) Kezdetben nehézségek: hajóút, fagy, éhínség, járványok XVIII. sz.: prosperáló 13 brit kolónia összefüggő területsáv Svéd, holland gyarmatok kiszorultak 9
10
Brit gyarmati gazdálkodás
Dél gazdasági alapja: nagy ültetetvényeken folyó árutermelés (dohány, indigó, rizs) Eleinte az óceáni átkelés költségeit dolgozták le 1619: első afrikai rabszolgák (Virginia) Észak: gazdasági alapja: halászat, fakitermelés, kézműipar (kevés művelhető föld) XVIII. sz.: „háromszög kereskedelem” Délről Angliába: dohány, indigó, rum Angliából (Afrikán át) Délre: rabszolgák Érdekellentétek Angliával Adó Brit hajózási, kereskedelmi monopólium 1763.: királyi proklamáció 1776: Függetlenségi Nyilatkozat, 7 évnyi háború után USA megalakulása 10
11
Politikai hegemónia Észak-Amerikában
Függetlenség után: nyugati terjeszkedés Mississippiig 1803.: Louisiana Franciaországtól 1819.: Florida Spanyolországtól 1818.: USA-kanadai határ 1845.: Texas (önként csatlakozott) 1849.: É-Mexikó (Kaliforniától Új-Mexikóig) 1853.: Dél-Arizóna Mexikótól 1867.: Alaszka Oroszországtól 1898: Hawaii-szk, Puerto Rico, Fülöp-szk. Ez már inkább világpolitikai szerep Terület (9,8 mió km2): VR4 (Oroszo., Kanada, Kína után) 50 tagállam (1959: 2 külbirtok is tagállam lett: Alaszka és Hawaii-szk.) 2 önkormányzattal rendelkező terület: Puerto Rico, Északi-Mariana-szk.) Stratégilailag fontos külbirtokok: Guam, Amerikai Szamoa, Amerikai Virgin-szk. 11
12
Az USA a világhatalommá válás útján
12 12
13
Dinamikus fejlődés a vadnyugat hőskorát követően
1861–1865 polgárháború: É győzelme, rabszolgaság eltörlése Intenzív személy- és áruforgalom a nyugati országrészek felé 1858: postakocsijáratok Vasúthálózat példátlanul gyors kiépítése km (leghosszabb, több mint NBr) 1910: km (történelmi csúcspont) 1869 San Francisco elérése 1883-ig 4 K-Ny-i vasútvonal 1861: távíró SF és NY között 13
14
A XIX. sz-i kapitalizmus amerikai fejlődési pályájának tényezői
Káprázatos ütemű haladás Óriási természeti erőforrások Szabad földterület Mezőgazdasági és ásványi nyersanyagok Bevándorlás humán erőforrások (1850: 23,2 mió fő) Polgárháború nincs import van tőkeimport Izolacionalista politika: belső piacát erős védővámrendszerrel védte (védővámok) Érdekszféra kiépítése: Monroe-elv (1823) 14
15
Kezdetben: „amerikai álom” = szabad földfoglalás
Nagy, családi farmméret (65ha) Gazdálkodás gépesítése állandó kereslet a mg-i termelőeszközök iránt műszaki fejlődés Terménybőség árutermelő farmok (önellátás helyett) feldolgozóipar, élelmiszerellátás biztosítása Központi szerepkörű települések: felvásárlás, tárolás, értékesítés, eszköz- és hitelellátás gyors városodás tercier szektor Vidék népességvonzása, városi munkaerő elszívása városokban munkaerőhiány magasabb városi munkabérek Jólét további bevándorlás növekvő belső fogyasztópiac Drága élőmunka technológiai fejlesztés 15
16
Világgazdaság egyetlen Európán kívüli fejlett centruma az ipari kapitalizmus korában
1820, GDP/fő USA > legfejlettebb Ny-eu-i országok Foglalkoztatás: még mg a legnagyobb De: termelési érték: ipar = mg X 2 1900: világ ipari termelésének 23,6%-a (NBr és No lemaradt) Vastermelés 14%-a (NBr. után VR2.) 1900: világ legerősebb gazdasága Föld más nagyrégiói: periféria 16
17
Ipari specializáció Hatalmas egységes piac előnye gyors tőkekoncentráció Első óriásbankok Velük összefonódó ipari, közlekedési és kereskedelmi nagyvállalatok Ipari övezet: É-atlanti partvidék és Nagy-tavak környéke Gyors urbanizáció Városok szakosodása Nyugati központok Csak kereskedelmi funkció XX. sz. eleje: új munkahelyek XX. sz. eleje: szabad földterületek elfogytak I. vh: nehézipar, hadi- és kereskedelmi flotta I. vh: USA beavatkozás döntő kimenetelű De: közvélemény ellenezte (izoláció) 17
18
Válság és konjunktúra a II. világháború végére
Később bevándorlás korlátozása 1929–1933: gazdasági válság (konjunkturális) GDP 50%-ra csökkent Bankok, iparvállalatok csődje Munkanélküliség Kilábalás erőteles állami beavatkozással F. D. Roosevelt új gazdaságpolitikája (New Deal) Szövetségesek győzelme Hajó, tank, repülőgép és egyéb harci eszközök II. vh: konjunktúra Világ ipari termeléséből 31,4% (1938) 55,8% (1950) 18
19
Katonai és gazdasági világhatalmi szerep a II. világháború után
2 vh, hidegháború nyertese Közvéleménye elfogadja a globális szerepet Világpiacra termelő tnc-k érdekei is Kulcsszerep a háború utáni gazdasági és politikai világrend kialakításában Amerikai Államok Szervezete: befolyás a Ny-i féltekén 1940-es évek vége: NATO: SZU-ellenes katonai szövetség SZU felbomlása Korunk egyetlen szuperhatalma (unilateralizmus) 2001: nemzetközi terrorizmus elleni harc – akár szövetségesek nélkül, egyoldalúan 2002–2003 GDP 3,7%-át fordították védelmi célokra (380 mrd $ – világ katonai kiadásainak 40%-a) 19
20
Sajátosan fejlett piacgazdaság (eltér EU-tól, Távol-Kelettől)
Liberális elvekhez való erősebb ragaszkodás (magángazdaság, egyéni szabadság) Spontán piaci mechanizmusok érvényesülése Szűkebb hatókörű jóléti intézmények XX. sz. közepe: fordista tömegtermelés fénykora Marketing módszerekkel gerjesztett tömegfogyasztás Amerikai médiahatalom: fogyasztói kultúra 1970-es évek válsága posztfordizmus Magas a szolgáltatások aránya (76–78%) Ipari foglalkoztatottak aránya csökken (1950: 28%, ma: 20%) Magas színvonalú szekunder ágazatok (nagy tudástartalmú termékek – termékéletciklus felszálló ága) Multinacionális mamut vállalatok világméretű terjeszkedése, de erősödő KKV-szekor is Világ 500 legnagyobb vállalatából 185 USA-székhelyű Cégek 87%-a 20 főnél kisebb fogl 26%-a 20
21
Globalizáció folyamatának legfőbb mozgatója és haszonélvezője
Ipari, majd információs társadalom Világ K+F kiadásainak 40%-a (szabadalmak alapján Eu 2-2,5X-e) Népesség (300 mió fő): VR3 (Kína, India) GDP (világrészesedése ≈ EU) 21
22
Az észak-amerikai metropolizáció
22 22
23
Gyors városodás – Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930
23
24
Szomszédsági kapcsolatok és a szomszédsági hasonlóság az EU-ban és Észak-Amerikában
É-Am: városok a perifériákon, több alhálózat, EU: középen sűrűsödő hálózat 24
25
A nagyváros–vidék kettősség Észak-Amerikában
Városok aránya ország népesség GDP USA (SMA) 38% 49% Kanada (CMA) 45% 54% 25
26
A nemzetközi városhierarchia élén
Világvárosok (John Friedman, 1986): Elsődleges (3): New York, Chicago és Los Angeles Másodlagos (4): Toronto, Miami, Houston, San Francisco Globális város (Saskia Sassen, 1991) (1): New York (később Los Angeles is) 26
27
New York 1626: holland alapítás (Új-Amszterdam), 24$ értékű üveggyöngyért 1664: angoloké Hudson-völgye: összeköti a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal 1840-es évek: 500 ezer, 2010: 8,5 mió fő NY CMSA (Connecticut, New Yersey is): 20 mió fő BosWas megapolisz 50 mió USA gazdasági életének legfőbb irányító központja, nemzetközi pénzvilág Mekkája Wall Street értéktőzsde (VR1), 10 legnagyobb reklámcég 2000: világ 100 legnagyobb tnc-jéből 36 USA, 13 NY Világpolitikai rang: ENSZ székhelye Egyetemek (Columbia, Yale, Princeton) szellemi potenciál 27
28
New York – Manhattan 1,5 mió lakos, de 1,8 mió munkahely
Felhőkarcolók: Empire State Building (381m, 1931-től világrekord) World Trade Center (412m, 2001-ig) Jövedelmi polarizáció Átlagjöv országos átlag 2x-e Lakosság 1/5-e szegénységi küszöb alatt (slumok, bűnözés) Kevert lakosság: 30% spanyolajkú (Puerto Rico), 27% afroamerikai, 10% ázsiai Zsidók (Izrael után 2. legnagyobb közösség, főként K-Eu-ból) Szegregáció: Little Italy, Chinatown 28
29
Toronto Ontario-tó partján (Ontario állam székhelye)
XIX. sz.: „kanadai Chicago”: ny-i terjeszkedés kiindulópontja + gazdasági centrum (húsipar) 5 mió (Kanada legnépesebb városa) Világ egyik legmultikulturálisabb városa (100 náció) Világ legélhetőbb városa (Economist, 1994) Ipar, keresk., pénzügyi élet vezető metropolisza Ipar: fémfeldolgozás (mg-i gépek, repülőgépek, elektromos berendezések, atomerőművi fűtőelemek), uránvegyészeti üzem, autóipar Világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje (Bay Street) Jelképe: CN Tower (553 m) 29
30
Városökológiai modellek
Eu: feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni) Felső rétegek lakóhelye: hagyományosan a városközpont É-Am: látszólagos káosz, de itt is nagyfokú szabályszerűség a városok belsejében Magasabb státuszú csoportok: mindig a város peremén Alacsonyabb státuszúak: belső városrészek Városökológia (humán-, vagy szociálökológia): Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát Chicago: kiváló terep városökológiai kutatások kiváló terepe Etnikai tarkaság Az 1920-as népszámlálástól kezdve részletes adatok állnak rendelkezésre a 70, (1930-ban már 75) városrészre „Chicagói Iskola”: városökológiai modellek sorát dolgozzák ki 30
31
Burgess–Park-féle koncentrikus modell (1925)
Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) A város koncentrikus övezetre bontható CBD (Loop): magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus Átmeneti övezet: erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó Ipari munkásság lakóöve: XIX. vége: kétlakásos bérház Felsőbb osztályok lakóterülete: családi és társas ház, középosztály Ingázótelepülések: elővárosok (szubu.) Mezőgazdasági övezet: ellátóöv Metropolis hátországa: Vonzáskörzet Szukcesszió 31
32
Hoyt-féle szektorális modell (1939)
Kérdés: mely városrészen élnek a magas státuszúak Burgess modelljéből indult ki 64 amerikai városon 3 időpontra Eredmények Koncentrikus körök helyett szektorok A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) Szektorok City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede 32
33
Harris–Ullman többmagvú modellje (1945)
City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede Nehézipar Külvárosi központok Elővárosok 33
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.