1. előadás.

Az előadások a következő témára: "1. előadás."— Előadás másolata:

1 1. előadás

2 A statisztika fogalma gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége; a statisztikai tevékenység módszertana A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.

3 A statisztikai tevékenység fejlődése
már az ókori államokban népszámlások, adóösszeírások, középkorban: egyházi népmozgalmi események gyűjtése 1563: Tridenti zsinat 1611: Nagyszombati zsinat XVII. sz.-ig leíró statisztika XVII. sz.-közepétől politikai aritmetika

4 A statisztikai tevékenység fejlődése
XVIII-XIX. sz. matematika, valószínűség- számítás fejlődése XIX. század hivatalos statisztikai szolgálat kialakulása (polgári anyakönyvvezetés) XX. század számítástechnika fejlődése

5 Központi Statisztikai Hivatal
Elnöke: Dr. Vukovich Gabriella A KSH jellemzői: nagy múltú szervezet, a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik, szakmailag önálló, országos hatáskörű szervezet. Fő feladatai: adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, adatok feldolgozása, adatok tárolása, adatok elemzése és közzététele, az egyedi adatok védelme.

6 Központi Statisztikai Hivatal

7 KSH kialakulásának kronológiája
1867:a statisztikai szolgálat működésének kezdete. XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása. 1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása. 1990-től: EU-val való kapcsolat kialakítása. 1992: Genfi konferencia – statisztikai alapelvek.

8 A KSH adatszolgáltatási tevékenysége
A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti: objektivitás, szakszerűség, teljes nyilvánosság (az egyedi adatok egyidejű védelme mellett), egyidejű tájékoztatás.

9 1993. XLVI. törvény „ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”

10 1993. XLVI. törvény „ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni (átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.”

11 A statisztikai tevékenység ágai
népességstatisztika gazdaságstatisztika ágazati statisztikák vállalati, üzemi statisztika társadalomstatisztika igazságügyi statisztika

12 Statisztikai alapfogalmak
Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. A sokaság egységei: a sokaságot alkotó egyedek Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek szerint a sokaság egységeit jellemezzük.

13 A sokaság tipizálása Véges: pl.: népesség adott időben, térben
Végtelen: pl.: azonos körülmények közt tetszőlegesen sokszor megismételhető kísérlet eredményei Álló sokaság: állapot, időpont (stock) jellegű Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow) jellegű

14 A sokaság definiálása egységek tételes felsorolása, vagy
a közös tulajdonságok megadása.

15 Az ismérvek tipizálása 1.
Időbeli: időpont vagy időtartam megnevezéséből áll Területi: földrajzi megjelölés, Minőségi: pl. nem, foglalkozás, hajszín Mennyiségi: számmal jellemezzük diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel. folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.

16 Az ismérvek tipizálása 2.
Közös: adott tulajdonság szempontjából egyforma sokasághoz tartoznak. Ezért a sokaság megadása történik a közös ismérvek megadásával. Megkülönböztető: sokaság jellemzése a megkülönböztető ismérvek szerinti megoszlás vizsgálatából két változattal rendelkezők: alternatív ismérvek (pl. nem) több változattal rendelkezők: Tulajdonság meglétét vagy hiányát is kifejezik.

17 Statisztikai sorok és táblák
Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása A sort létrehozó összefüggés származhat: 1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor); 2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából (összehasonlító sor); 3. egyazon jelenséghez tartozó többféle sokaság felsorolásából (leíró sor). A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint: - minőségi - mennyiségi - területi - időbeli

18 Összehasonlító sor Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze. leggyakoribb altípusai: 1. idősorok Az idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást. állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását mutatja tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását mutatja. 2. területi sorok A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.

19 Csoportosító sorok Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz. Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg. Tartozéka az összesítő adat.

20 Leíró sor Általában különböző fajta és különböző mértékegységű adatokat tartalmaz Az adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre, társadalmi vagy gazdasági egységre vonatkozik

21 Statisztikai táblák A táblák csoportosítása: 1.) rendeltetése szerint:
feldolgozói: az adatok feldolgozása közben összeállított közlési: a munka végső eredményeit foglalja össze munkatábla: azért készítjük, hogy belőle további számításokat végezzünk 2.) csoportosítás szerepe szempontjából: egyszerű csoportosító kombinációs

22 A statisztikai táblák szerkesztésének szabályai
A tábla részei formai szempontból: oszlop  a tábla függőleges része, sor  a tábla vízszintes része, rovat  a sor és az oszlop találkozása. Szöveget is tartalmazó rovatok: fejrovat  a táblában felül helyezkednek el, oldalrovat  a sorok előtt találhatók, összegrovat  a sorok és az oszlopok adatainak összegzését tartalmazó rovatok.

23 Statisztikai sorok/táblák tartozékai
cím mértékegység időpont, időszak üres sort, oszlopot, rovatot nem tartalmazhat

24 Mérési skálák Névleges (nominális) skála: a számok, jelölések csak a sokaság egyedeinek azonosítására szolgálnak. Pl.: rendszám, irányítószám, név, stb. Sorrendi (ordinális): A skálaértékek sorrendisége is meghatározható. A különbségi (intervallum) skála: A sorrend mellett a skála két pontja közötti távolság is értelmezhető. Nullpontja önkényesen választott. Arányskála: Bármely két skálaérték egymáshoz viszonyított aránya és összege meghatározható. A kezdőpont egyértelműen adott és rögzített.

25 Munkaerő-piaci helyzet a régiókban
Munkanélküliségi ráta (%) 2010 II. né. 2011 II. né. Közép-Magyarország 8,9 Közép-Dunántúl 10,4 9,3 Nyugat-Dunántúl 9,5 7,3 Dél-Dunántúl 11,8 11,9 Észak-Magyarország 16,0 16,6 Észak-Alföld 14,3 14,5 Dél-Alföld 10,3 10,6 Országos átlag 11,1 10,9 Forrás: 25

26 Magyarország néhány adata (2010)
Megnevezés Adatok Területe (ezer km2) 93,0 Évközepi népesség (millió fő) 10,0 Alkalmazásban állók átl. létszáma (ezer fő) 2701,9 Munkanélküliségi ráta (%) 11,2 Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd euró) 98,4* Ezer lakosra jutó élveszületés (‰) 9,0 Nettó átlagkereset (ezer Ft) 140,3 Bruttó átlagkereset (ezer Ft) 211,4 Fogyasztói árindex (%) 104,7 Forrás: *EUROSTAT előrejelzés 26

27 A bruttó hazai termék összefoglaló adatai
Volumen-index 2008/2000 (%) Részesedés a világ össztermeléséből, % Egy főre jutó GDP 2008-ban vásárlóerő-paritáson (PPP) 2000 2008 EU-27 117 25,2 22,1 29950 USA 119 23,5 20,7 46860 Japán 111 7,7 6,4 34100 Kína 217 7,2 11,4 5960 India 176 3,6 4,8 2760 Forrás:

28 A munkanélküliség alakulása Magyarországon
Időszak Munkanélküliségi ráta (%) 2008. I. n.év 8,0 II. n.év 7,7 III. n.év 7,8 IV. n.év 2009. 9,7 9,6 10,4 10,5 2010. 11.9 11,1

29 Fogyasztóiár-index Magyarországon 2009
Árufőcsoport (%) Élelmiszerek 104,4 Szeszes italok, dohányáruk 107,5 Ruházkodási cikkek 100,5 Tartós fogyasztási cikkek 102,6 Háztartási energia 108,2 Egyéb cikkek, üzemanyagok 101,1 Szolgáltatások 104,6 Összesen 104,2 Forrás:

30 Regionális munkaügyi adatok 2010. II. negyedév
Területi árindex Foglalkoztatottak Munkanélküliek száma (ezer fő) Közép-Magyarország 1227,4 120,6 Közép-Dunántúl 427,3 49,9 Nyugat-Dunántúl 402,2 42,4 Dél-Dunántúl 346,6 46,4 Észak-Magyarország 392,6 75,1 Észak-Alföld 497,0 83,0 Dél-Alföld 485,7 56,1 Összesen 3778,9 473,3 Forrás:

31 Fogyasztói-árindex (%)
Ország, országcsoport 2009. EU-27 101,0 Ausztria 100,4 Bulgária 102,5 Csehország 100,6 Észtország 100,2 Görögország 101,3 Lengyelország 104,0 Magyarország Németország Olaszország 100,8 Portugália 99,1 Románia 105,6 Szlovákia 100,9 Szlovénia Egyesült Államok 99,6 Japán 98,6 Forrás: