Gazdaság a két világháború között

Az előadások a következő témára: "Gazdaság a két világháború között"— Előadás másolata:

1 Gazdaság a két világháború között
Az első világháború hatása a gazdaságra: - az ipar bizonyos területei jelentősen fejlődnek (haditechnikai gépgyártás, repülőgép-gyártás, műszeripar, vegyipar stb.), - a gazdaság más ágai jelentősen visszaesnek, a háború végére súlyos erőforrás- és ellátási hiányok, gazdasági visszaesés mutatkozik. A háborús vereség, a román hadsereg foszto-gató hadjárata és a békediktátum katasztrofális helyzetbe hozta a magyar gazdaságot.

2 A gazdasági újjáépítés
- Nagyatádi-féle földreform: a nagy- és középbirtok egy részéből (a termőterület 8,5 %-a) földalapot hoztak létre, melyekből mintegy 425 ezer család jutott földhöz. A reform összességében mintegy 2 millió főt érintett. - a harmadára visszaesett mezőgazdasági és ipari termelésben a munkaerő kivételével a termelés szinte minden más feltétele hiányzott, megbomlott a gazdasági szerkezet, a nyersanyag- és erőforráskészleteket az utódállamok kapták, a feldolgozóipar nyers-anyag és piac nélkül maradt.

3 - megindult az infláció, amely a bérből élők rovására segítette a termelés újjáépülését és békegazdasági alapokra helyezését: 1924-re az ipari termelés megduplázódott, a mezőgazdasági termelés 20 %-kal bővült. - ezzel megteremtődtek a feltételek, hogy külső erőforrások bevonásával visszaálljon az államháztartás egyensúlya, visszaszoruljon az infláció. Így a kormány 1923-ban kölcsönért folyamodott a Népszövetséghez. A kölcsönből helyreállt az államháztartás egyensúlya, a tartozásokat törleszthették, megszűnhetett a bankóprés.

4 - Megalakult a Magyar Nemzeti Bank, mely 1927-ben új pénzt (pengő) vezetett be.
- Önálló vámrendszert vezettek be, amely a hazai fejlesztés szempontjait helyezte előtérbe. Az ipartámogató politika hatására jelentősen bővült az ipari termelés (24 és 29 között 70 %-kal), különösen a textilipari termelés, de fejlő-dött az elektrotechnikai (Izzó) és járműipar (Ganz, Csepel) is. A mezőgazdaság fejlődésfeltételei nem voltak kedvezőek, ennek ellenére növekedett a munkaintenzív kultúrák (zöldség- és gyümölcs-félék) vetésterülete és termelése.

5 Az 1929-1933. évi gazdasági válság hatása
A válság elsősorban a mezőgazdaságot sújtotta, az agrárexport jelentősen visszaesett (a világpiaci árak %-kal estek vissza), kinyílt az agrárolló, az exportbevételek elmaradása az ipar nyersa-nyag- és félkésztermék szükségletét nem tudta megteremteni, így az ipari termelés is visszaesett. A nemzetközi pénzügyi válság hatására a külföldi bankok minden felmondható hitelt visszavontak, így az MNB arany- és devizakészlete gyakorlatilag kimerült, amelyet súlyosbított a nagy külföldi adósságállomány (a nemzeti jövedelem 6-7 %-a).

6 A fizetésképtelenség elkerülésére bankzárlatot rendeltek el és kötött devizagazdálkodást ve-zettek be, zárolták az arany- és devizakészlete-ket és a pengő átváltását, megszüntették a külföldi tartozások ki- és visszafizetését. Ezzel számos nagyvállalatot és üzemet mentettek meg a gazdasági csődtől. A válság (elszegényedés) miatt megnőttek a szociális és politikai feszültségek, a parasztság és a bérmunkások széles rétegei kerültek kriti-kus helyzetbe. A válság következtében 1929 és 1933 között a nemzeti jövedelem 47 %-kal esett vissza.

7 A válságból való kilábalás eszközeként a valuta-leértékelés helyett (hogy az ország nagy adós-ságállományát devizálisan ne növeljék tovább) ún. felárrendszert vezettek be az export-import üzleteknél a kötött devizagazdálkodás kereté-ben (a kereskedőnek a hivatalos árfolyamnál kevesebbet vagy többet kellett fizetnie attól függően, hogy mit importált vagy exportált). Így valutaleértékelés nélkül érvényesült annak kedvező exportösztönző és importkorlátozó hatása. A 30-as évek második felében fellendülés indult meg, ami a felerősödő fegyverkezés miatt ismét nagy konjunktúrába ment át.

8 A második világháború hadigazdasága
A háború alatt gyors fejlődés bontakozott ki, az ipari termelés 37,5 %-kal bővült, a mezőgazda-ság is megőrizte jövedelemtermelő képességét. Az állami gazdaságpolitikának, készletgazdálko-dásnak, elosztási és termelési politikának kö-szönhetően 1944-ig a hiánygazdasági jelleg nem uralkodott el a gazdaságban. A gondok 1944-től fokozódtak (elsősorban a növekvő német igények miatt).