Mérési szótár, illetve útmutató

Az előadások a következő témára: "Mérési szótár, illetve útmutató"— Előadás másolata:

1 Mérési szótár, illetve útmutató
Készítette: Kiss István

2 Kompetenciamérés Úristen! A magyar és matematikatanárok rémálma
Évente végzett mérés. Az Oktatási hivatal szervezi, minden év májusának utolsó szerdáján kell megírni. Szövegértést és matematikát mérnek. Nem a tananyagot mérik. Csak összefogással lehet az eredményeket javítani.

3 A mérés eredményei 100 millió karaktert kell felvinni.
Nagyon sokára van eredménye. Nincs visszacsatolási lehetőség az oktatási és pedagógiai folyamatokhoz. Országos jelentés Fenntartói jelentés Telephelyi jelentés Intézményi jelentés FIT jelentések Tanulói jelentés

4 Belépés a FIT jelentésekhez

5 Tanulói profilok Csak arról kapunk felvilágosítást, hogy a tanuló:
mit nem tudott, mit tudott, és mi az amit csak részlegesen tudott megoldani. Viszont ehhez van saját elemző szoftverünk!

6 Elemző szoftver (vettük - saját)

7 Elemző - amit tud 1.

8 Amit tud 2.

9 Belépés a FIT jelentésekhez 2.

10 Tanulócsoport összeállítása

11 A feltételek további szűkítése
Innentől annyira szerteágazó lehetőségek vannak, hogy nincs értelme bemutatni.

12 Belépés a FIT jelentésekhez 3.

13 Válogatás pontszámok szerint

14 A feltételek további szűkítése

15 Hasonló az intézményi jelentésekhez
Átlagos képesség

16 Képességeloszlások

17 Gyakran használt fogalmak
Lásd: A Pedagógiai Intézet továbbképzésein használt diasorozat (fehér háttérrel) Részletesen:

18 1. Hisztogram Egy változó lehetséges értékeinek megoszlását bemutató oszlopdiagram. A grafikon vízszintes tengelyén a változó lehetséges értékei vagy azok valamilyen csoportosítása szerepel, a függőleges tengelyről pedig az adott kategóriában található értékek száma vagy aránya olvasható le. Városi ált. iskolába járó gyerekek körében az adott intervallumba eső gyerekek száma (ezer fő) Matematika képességpont 50 pontnyi széles intervallumokra osztva

19 2. Átlag Leggyakrabban a számtani átlagot használjuk:
Jelölés: x1, x2,…, xn az n db érték Jelentősége abban rejlik, hogy egyetlen számadattal jól jellemzi az adathalmazt, mert az adatok az átlag környezetébe esnek. Óvatosan kell használni, mert a „környezet” nagy is lehet! Kell egy másik mutató mellé (pl. szórás, konfidencia-intervallum, szignifikancia).

20 3. Szórás Azt mutatja meg, hogy az egyes értékek átlagosan mennyivel térnek el az átlagtól. Minél kisebb a szórás, az átlag annál pontosabban jellemzi az adatokat. Az átlagtól vett eltérések négyzetes átlaga: Jelölések: x1, x2,…, xn: n db érték A: számtani közép (átlag) kicsi szórás: nagy szórás:

21 4. Konfidencia-intervallum (megbízhatósági tartomány)
95%-os konfidencia-intervallum jelentése: a becsült adat 95%-os valószínűséggel a megadott intervallumba esik. A becsült adat most: a tanulók átlagos képességpontja. 249 pontnyi széles tartomány! 2 pontnyi széles tartomány

22 4. Konfidencia-intervallum (megbízhatósági tartomány)
FONTOS: Nem az egyes értékek esnek 95%-os eséllyel az intervallumba, hanem az átlaguk! Az országos átlagban a telephely tanulói is benne vannak! Azért nagy a telephelyi átlag konfidencia-intervalluma, mert kevés elemű és nagy szórású adathalmazból becsüljük a tanulók átlagos teljesítményét. Az országos szórás is nagy, viszont nagyon sok értékből számolunk, ami megbízhatóbb becslésre vezet.

23 5. Szignifikancia A statisztikai összehasonlításban gyakran használatos fogalom (szignifikáns=jelentős). Például két telephelyet össze akarunk hasonlítani a tanulók kompetenciamérés eredménye alapján. Megnézzük az átlagokat (nem elég!): Megnézzük a konf.int-okat: Ez itt most nem elég a döntéshez, ezért statisztikai módszerrel (hipotézisvizsgálat) megállapítjuk, hogy van-e jelentős különbség, ekkor: vagy ki tudunk mutatni szignifikáns különbséget a két telephely közt (akkor egyértelmű, hogy melyik a jobb) vagy nem tudunk kimutatni lényeges különbséget (a hipotézisvizsgálat nem tudta megerősíteni, hogy különböznek, ezért lényegében egyformának tekintjük őket)

24 6. Percentilis A változó eloszlásának jellemzésére szolgáló mutató.
A k. percentilis az az érték, amelynél a változó által felvett értékek k%-a kisebb, (100-k)%-a pedig nagyobb (k: 0 és 100 közötti egész szám). Például az 5-ös percentilisnél az értékek 5%-a kisebb, 95%-a pedig nagyobb. A 0-s percentilis a minimum, a 100-as percentilis a maximum, az 50-es percentilis pedig a medián.

25 6. Percentilis Szövegértés képességpont 20 db érték 100%
1903 1887 1856 1815 1774 1746 1730 1682 1675 1631 1624 1617 1588 1559 1527 1503 1471 1463 1425 1407 15 db legnagyobb érték 75% 1509 25-ös percentilis: az értékek 25%-a alatta, 75%-a fölötte van 5 db legkisebb érték 25%

26 6. Percentilis Szövegértés képességpont 20 db érték 100%
1903 1887 1856 1815 1774 1746 1730 1682 1675 1631 1624 1617 1588 1559 1527 1503 1471 1463 1425 1407 10 db legnagyobb érték 50% 50-es percentilis (medián): az értékek 50%-a alatta, 50%-a fölötte van 1627 10 db legkisebb érték 50% 1509 25-ös percentilis: az értékek 25%-a alatta, 75%-a fölötte van

27 6. Percentilis Szövegértés képességpont 20 db érték 100%
1903 1887 1856 1815 1774 1746 1730 1682 1675 1631 1624 1617 1588 1559 1527 1503 1471 1463 1425 1407 5 db legnagyobb érték 25% 75-ös percentilis: az értékek 75%-a alatta, 25%-a fölötte van 1767 50-es percentilis (medián): az értékek 50%-a alatta, 50%-a fölötte van 1627 15 db legkisebb érték 75% 1509 25-ös percentilis: az értékek 25%-a alatta, 75%-a fölötte van

28 7. CSH-index (családiháttér-index)
Egyetlen számadattal szeretnénk jellemezni a tanuló családi környezetének azon tényezőit, melyek a legnagyobb befolyással vannak az iskolai teljesítményére. A családiháttér-index értéke a tanulói kérdőív néhány kérdésére adott válasz alapján kerül kiszámításra, amelyek az index 2006-os kialakításakor a legnagyobb magyarázóerővel bírtak a lineáris modellben: az otthon található könyvek száma a szülők iskolai végzettsége külön-külön van-e otthon számítógép tanulónak vannak-e saját könyvei 2013-tól a HHH státusz is része

29 7. CSH-index (családiháttér-index)
A telephelyi jelentésekben külön ábracsoport mutatja be, hogy a telephely tanulóinak átlagos CSH-indexe alapján milyen eredményre számítanánk a kompetenciamérésen, és ehhez képest a telephely hogyan szerepelt (hátránykompenzáló hatás).